Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06-07 / 55. szám
1993. MÁRCIUS 6-7., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 55. SZÁM A vezérigazgató cáfol Csütörtökön menesztik Zsírost? szíív - KÉP A HtélÚMttJlilU hétvégi magazinja 5-12. oldal Ez nem „az” a választás Az emberek unják a politikát, s kifejezetten bojkottálják a szavazásokat. Éppen ezért félő, hogy nem tudják majd megkülönböztetni mindezektől azt a fontos választást, amely május 21-én lesz az országban. (3. oldal) Pásztor továbbjutást vár Hétfőn és kedden két edzés a második pályán, szerdára viszont minden pálya használhatatlanná vált, így a szomszédos ligetben edzettek a békéscsabai lila-fehérek. Ennek ellenére a mester, Pásztor József bizakodik. (16. oldal) Kedden: Kertészeti melléklet Megyénkben több tízezerre tehető a kertészkedők száma. Van aki nagyobb, van aki kisebb gyakorlattal rendelkezik, de egyben mindannyian megegyeznek: szeretik kicserélni szakmai tapasztalataikat és igénylik az új ismereteket. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani kedden megjelenő kertészeti mellékletünkkel. A lapból kiemelhető, 16 kis oldalas tanácsadó tartalmazza a tavaszi, nyár eleji kerti teendőket, az egyes növények kezelésére vonatkozó tudnivalókat, időszerű növényvédelmi tennivalókat, mindezeket sok-sok ábrával illusztrálva. Bízunk benne, hogy hasznos, a későbbiekben is jól forgatható szakanyagot nyújtunk át az olvasónak. Ne feledjék, kedden kertészeti melléklet! — Ezt írd meg, ez már hír! — toppant be szobámba régi kisgazdapárti ismerősöm. — Március 11-én az Állami Vagyonügynökség felmenti a gabonaforgalmi vállalat vezér- igazgatói tisztségéből dr. Zsíros Gézát. Telefonon felhívtuk az ÁVÜ-t, s kiderült, ketten adhatnának a fenti hírrel kapcsolatban felvilágosítást, dr. Tófalvi Károly és Tóth Éva. Mindketten vidéken tartózIsmét új gazdaságszervező egységgel kell megismerkednünk. Miután a parlament jóváhagyta, hogy a privatizációból származó bevételi többlet egy részét a regionális fejlődés gátját képező tőkehiány pótlására kell fordítani, erre az egyik „kivitelezőként” regionális fejlesztési társaságok alakítása látszott célszerűnek. Közvetítésükkel úgynevezett fejlesztési-kockázati kínálatként jelenik meg a gazdaságban a rendelkezésre álló és majdan ide bevonható pénz. Ennek megszervezésére a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. kapott megbízást, s féléves előkészítő munka után, március 15-én Békéscsabán alá is írják az első társasági szerződést. A dél-alföldi társaság alaptőkéje mintegy 500 millió forint. Jordán Ferencné, az MBF Rt. főmunkatársa osztozik sokak véleményében: délkeleti országrész a nyugati befektetők szempontjai szerint nem tartozik éppenséggel az innovatív területek közé, 5 ebből az is fakad, hogy a kis- és közepes vállalkozások sem tudnak igazán kibontakozni. kodtak csütörtökön és pénteken is. Tegnap Kunágotán sikerült megkérdeznünk az érintettet, Zsíros Gézát, mit szól a róla terjesztett hírhez? A vezérigazgató cáfolta, miszerint március 11-ével felmentenék tisztségéből. — Addig maradok a gabonaipar élén, amíg szükséges. De a március 11 -ei dátum semmi esetre sem helytálló — válaszolta határozottan Zsíros Géza. Ezt szeretnénk elősegíteni először itt, hogy lehetőleg már az év végére egymilliárdra emeljük a törzstőkét. Folyik a szervezés a keleti, a borsodi országrészben, de a Balaton környékén is, mert a közhiedelemmel ellentétben ott sem kiegyensúlyozottak az erőteljes gazdaság feltételei. A tartós piacképesség a mi érdekünk is, hiszen így várhatunk partnereinkkel egyetemben, mondjuk már három év múlva tisztességes osztalékot.” Kiss Sándor ügyvezető igazgató: „Nagy kihívás előtt állunk!” FOTÓ: FAZEKAS FERENC Fizetnek a cukorgyárak? A Versenytanács a minap összesen 96 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a 11 hazai cukoripari vállalatot. Döntését annak a vizsgálatnak az eredményeképpen hozta, amely szerint a cukoripari vállalatok az elmúlt esztendőben három alkalommal is egységesen emeltek árat, s ezt a versenytörvény tiltja. A Versenytanács a cukorgyárakat a részesedésük arányában büntette, amelynek értelmében a Mezőhegyesi Cukorgyárat 9, a Sarkadi Cukorgyárat pedig 8 millió forint bírságfizetésére kötelezte. A békéscsabai központú délkeleti régió társaságának ügyvezető igazgatója több pályázó közül az IBUSZ Bank volt területi igazgatója, Kiss Sándor lett, akinek egyelőre mobiltelefonja és diplomata- táskája a legfőbb segítőtársa. Ami korántsem jelenti, hogy a jövő héten már ne saját irodájukban, előreláthatólag a Alsó Körös sori, volt vízmű-irodaházban fogadhassák partnereiket és leendő ügyfeleiket. — Egy olyan piaci rés betöltésére vállalkozunk, amely rendkívül fontos napjaink gazdaságszerkezeti átalakításában. Sajátos piaci szerepre ez a környező öt megyében, tehát Békés mellett Csongrádban, Bács- Kiskunban, Jász-Nagykun- Szolnokban és Hajdú megye északi részén. Üzletpolitikai célrendszerünk öt pólust igyekszik átfogni. Mindenekelőtt kezdeményezzük profitra törekvő vállalkozások megalakítását, vállalatok reorganizációját és nem kevésbé fontos, hogy társak legyünk az országrészt jól ismerő, szakértői háttér megteremtésében. Külföldi és hazai kockázati tőke bevonását (Folytatás a 3. oldalon) Betölteni a piaci réseket Bemutatkozik a Délalföldi Regionális Fejlesztési Társaság Erőegyensúly Milyen finoman fogalmaz a befektetési részvénytársaság képviselője: a délkeleti országrész a nyugati befektetők szempontjai szerint nem tartozik az innovatív területek közé. Legyünk kicsit szókimondóbbak: akinek tőkéje, pénze — esze! — volt, inkább választotta a fejlettebb Dunántúlt, mint a mi környékünket, ahol fejletlen az infrastruktúra, tombol a szegénység, „kedvezőtlen” a földrajzi fekvés... Szóval, remény sincs arra, hogy megtérüljön a befektetés. A mentőöv és a reménysugár szerepét néhány cég ezelőtt már felvállalta kisebb-nagyobb sikerrel, vagy éppenséggel bukással. Valljuk be, kemény dió valamennyi vállalkozó számára, ha a Tiszántúlon boldogulni akar. Nos, ehhez képest igazán dicséretes, hogy a dél-alföldi fejlesztési társaság — nem egy megyében gondolkodva — szakértők, helyi erőforrások, önkormányzatok bevonásával, 500 millió forint kezdő tőkével igyekszik tenni valamit a térségért. Igaz, nagyon nehezen jutottak el idáig, mostantól azonban teljes lendülettel munkához lámák, s három év múlva már némi hasznot is szeretnének elkönyvelni. Tisztességes törekvés, főleg, ha azt is elérjük általa egyszer, hogy az ország térségei között megszűnnek a mindannyiunk számára káros megkülönböztetések, s kialakulhat végre az erőegyensúly. László Erzsébet A lejtő meredekebbé vált Vastagh Pált, Békés megye szocialista országgyűlési képviselőjét egy évforduló alkalmából kerestük meg. A regionális politikáról és a válságtérségek helyzetével összefüggő feladatokról ugyanis éppen egy évvel ezelőtt terjesztett elő egy törvényjavaslatot képviselői önálló indítványként. Mi lett a tervezet sorsa az eltelt egy év alatt? — kérdeztük. Vastagh Pál emlékeztetett rá, hogy előterjesztését napirendjére vette ugyan a T. Ház, de nem sürgősséggel (azt a képviselőknek csak 42%-a támogatta), s ez meghatározta a sorsát, bekerült a fiók mélyébe. Mivel a kormány is készített (készít?) egy területfejlesztésről szóló törvényt, a parlament illetékes bizottsága úgy döntött, hogy a kettőt majd egyszerre tárgyalja a Ház. A kormány tavaly ősszel nyilvánosságra is hozta a megye területfejlesztési koncepcióját, de a helyzet semmit nem változott, mert az 1993-as törvényalkotási tervben sajnos nem szerepel ez a téma. A területfejlesztéssel foglalkozó tárca élére most új miniszter került, Vastagh Pál nem tudja, hogy ez befolyásolhatja-e az ügyet. Ugyanakkor határozott véleménye, hogy nagyon nagy szükség lenne erre a törvényre, mert az a sokat emlegetett nyugat—keleti lejtő az elmúlt egy év során igencsak meredekebbé vált. Simonffy Ágnes A műtét elviselhetőbb, a gyógyulás rövidebb — lenne Elavult a műszerpark A laparoszkóppal végzett műtétek a beteget sem terhelik annyira FOTÓ: FAZEKAS FERENC Tény, hogy napjainkban az orvostudomány rohamléptekben fejlődik és ez vonatkozik az egészségügyi műszerekre, a technikára is. Egyre bonyolultabb, precízebb endoszkópos eszközök — amelyekkel belelátnak az emberi test szerveibe és segítségükkel operálni is tudnak—jelennek meg. Ugyanakkor az is nyilvánvaló: a magyar kórházak többségében az egészségügy alulfinanszírozása miatt nem* áll rendelkezésre annyi pénzeszköz, hogy a legkorszerűbb műszereket beszerezhessék. Egyik olvasónk tett említést arról, hogy a békéscsabai kórház szülészetére nemrégiben egy külföldi cég kipróbálásra olyan eszközt adott, amellyel forradalmasíthatnák a méhen kívüli terhesség operálását és a sterilizálást. Az 1,5 millió forintba kerülő készüléket azonban a kórház nem tudja megvásárolni, „itt tartani”. A hölgy ezért elhatározta: megkeres vállalkozókat, cégeket, hogy a Réthy Pál ‘Alapítványra — amely kimondottan műszervásárlásra és orvosok továbbképzésének biztosítására jött létre néhány éve —, erre a konkrét célra pénzt szerezzen. Dr. Nagy Balázst, a kórház orvos-igazgatóját arról kérdeztük, hogy ha összejönne a szükséges pénz, megvásárolnák-e a műszert. ' — Kezdeném azzal, hogy a Réthy Pál Alapítványon 1 millió 400 ezer forint gyűlt össze a (Folytatás a 3. oldalon) ASTRA Már 1 099 000 Ft-tól megrendelhető! Haszongépjárművek kedvező áron! OPEL RUPESKY Márkakereskedés. Szeged, Fonógyári út 2—6. Telefon: 24-800.
