Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
INTERJÚK 1993. március 4., csütörtök „Nem jó, ha egy más szervezet ránktelepszik” Csurkanak nem kell menni, de... A legerősebb kormányzó párt, a Magyar Demokrata Fórum belső bajokkal küzd. VI. Országos Gyűlésükön még úgy tűnt, sikerül megtartani a párt egységét. Azóta új történések, nyilatkozatok és ellennyilatkozatok mutatják: megingott a deklarált egység. Az elmúlt hét péntekén az MDF békéscsabai szervezete nyílt fórumot tartott az MDF székházban, s ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy néhány kérdésre választ kérjünk Kónya Imrétől, az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának vezetőjétől. —Az elnökségi ülésen éppen Ón javasolta, hogy pártja határozza meg egyértelműen a viszonyát a Magyar Út mozgalomhoz. Miért volt ez olyan fontos? — A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportján belül több képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerveződik egy olyan mozgalom, amelynek a szervezetei és az MDF helyi szervezetei között átfedések vannak. Ráadásul ennek a mozgalomnak a nevében olyan nyilatkozatok is elhangzanak, amelyek a demokrata fórum programjával és a VI. Országos Gyűlés által meghatározott politikával nem egyeztethetők össze. Ezért is kérték az MDF és a körök közötti viszony egyértelmű meghatározását. Annál is inkább, mivel a Magyar Út körökben ismert MDF- es képviselők is tevékenykednek, s tartottak attól, a két dolog összemosódik. Azt is kifejezésre juttatták: nem jó dolog, ha egy más szervezet az MDF szervezeteire mintegy rátelepszik, és az MDF infrastruktúráját használva terjeszkedik. Ugyanis elvileg megvan a lehetősége, hogy a Magyar Út körökből egy új párt legyen. Nagyon fontosnak tartottam, hogy ez a tisztázás az országos elnökségben történjék, és nem az elsősorban törvényhozási kérdésekkel foglalkozó frakcióüléseken. — Az egyik Népszabadságbeli írásában Debreczeni József az MDF-et politikai kentaurnak nevezte, s ugyanitt jelentette ki, hogy Csurka vagy elfoglalja az MDF-et, vagy saját pártot épít. Ennyire mély válság alakult ki Csurka miatt? — Az országos gyűlésen mindenki meggyőződhetett róla, hogy az MDF túlnyomó többsége az Antall József nevével fémjelzett centrumpolitika mellett állt ki. Aki a politikai nyilatkozat szövegét ismeri, tisztában lehet azzal, hogy az nem a Csurka néhány megnyilvánulásából kitetsző radikalizmust, hanem nyitott, befogadó politikát jelent. Ezt a nyilatkozatot ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodással fogadta el az az országos gyűlés, amely még az ügyrendi kérdésekben is szoros szavazási eredményeket produkált. Tehát nincs annak reális esélye, hogy Csurka — mint Debreczeni mondotta — elfoglalja a demokrata fórumot. Megjegyzem, a legutóbbi elnökségi ülésen elfogadott határozatban, ami a Magyar Út körök és az MDF viszonyát tisztázta, a rendkívül tömör fogalmazás mellett is fontosnak tartottuk, hogy leszögezzük, miszerint az MDF következetesen kitart a nyilatkozatban megfogalmazottak mellett. A másik, amivel nem értek egyet, az Debreczeni írásának a címe: „Csurkának mennie kell.” Előfordulhat, hogy Csurka esetleg kimegy a demokrata fórumból, ugyanis vannak bizonyos jelek, amelyekből ilyen következtetéseket lehet levonni. De a Magyar Demokrata Fórum érdeke az, hogy erre ne kerüljön sor, és hogy Csurka István is vegye tudomásul az országos gyűlés akaratát, politikai tevékenységét ezzel hozza összhangba. —A fórumon kemény szavakkal illették Önt. A Viharsarokban—úgy látszik—, erősebbek az indulatok, s nagyobb bázisa van Csurkának, mint más megyékben. De az is jelez valamit, hogy elhagyta helyi szervezetét a Monopoly-csoport volt vezetője, Varga Zoltán képviselő, s hogy a megyei MDF-elnök, Markó István is lemondott tisztségéről. — Csurka István népszerű Békésben, hiszen innen származik. Én azonban a kérdésekből, a szemek villanásából arra következtetek, hogy az MDF- tagok többsége itt is az Antall- féle centrumpolitika híve. Még a radikálisabban gondolkodók is megértik a nehézségeket, s azt, hogy nincs más út csak az, amit a centrum kínál. — Elképzelhető, hogy a tagság egy része elszakad a vezetéstől ? — Nem tudom elképzelni. Mert ha az MDF vezetése a tagságtól kapott megbízása alapján következetes, de türelmes politikát folytat, akkor a tagságnak az a része is meggyőzhető, amelyik elégedetlen a rendszerváltozás menetével. Tudomásul fogják venni, hogy az az igazi magyar út, amit a Magyar Demokrata Fórum kínál, s nem kell újabb mozgalmakban keresni a nemzeti eszme és az általunk vallott értékrend megvalósulását. — A jelenlévő MDF-tagság erőt is akart meríteni az Ön által mondottakból a közelgő választásokhoz. Ón azt mondta, az ellenzéknek legfeljebb együttesen van esélye, de igazából csak önmagát győzheti le az MDF. — Arra utaltam, hogy politikai ellenfeleink úgy vélik, minél szélesebb összefogást kell megvalósítaniuk annak érdekében, hogy a Magyar Demokrata Fórummal eséllyel vehessék fel a versenyt. A mi viszonylatunkban fogalmazzák meg magukat, változatlanul mi vagyunk a közép, és mi vagyunk a legesélyesebb párt. Az, hogy a választási ciklus közepetájt a kormányzó pártok veszítenek a népszerűségükből, érthető dolog. De az ellenzék felmérte, a mi veszteségünk nem csapódik le náluk nyereségként. Sokan csalódtak a változásokban, de az is kiderült, hogy az ellenzék sem tud jobb megoldásokat kínálni a problémákra, amelyekért nem az MDF, nem az új kormány, hanem a korábbi rendszer a felelős. Olyan válságot örököltünk, hogy az is csoda, hogy nem omlott össze a gazdaság az elmúlt két esztendő során. A szocialista rendszer működésképtelenné vált, mi elkezdtük a megváltoztatását. Mindezt anélkül, hogy akár egy pofon is elcsattant volna. Az ellentétektől szabdalt térségben Magyar- ország a béke szigete. És közben — bár elmarad reményeinktől — mégiscsak nálunk a legnagyobb mértékű a változás. Ezeket az eredményeket senki sem vitathatja el tőlünk. Csak saját magunk hitelteleníthetjük az MDF-et, és játszhatjuk el választási esélyeinket. B. Sajti Emese A népi-nemzeti politika alappillére az európaiság és a jogállamiság Néppárt: vállalják a harmadik utat! A Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt nem tartozik ugyan a napi politika alakítói közé, de ez korántsem jelenti azt, hogy ne járná saját útját most a választások közötti időszakban is. Éppen a napokban tartott ülést az országos elnökség. A 11 tagú testületében tevékenykedik dr. Ferdinándy Kond, a békéscsabai városi szervezet elnöke is, aki egyúttal beszámolt a budapestit követő, helyi rendezvényen elhangzottakról is. Két témával foglalkoztak. Mindenekelőtt megkezdték választási programjuk előkészítését, kialakítását, amelynek gerince természetesen nem változott a három évvel ezelőttiekhez képest — ahogy ez a párt tájékoztató lapjában, a Magyar Úton-ban is olvasható. Ami a tervezet részleteit illeti, a szociális, családvédelmi, egészségügyi programtervezet (ennek kimunkálója éppen, dr. Ferdinándy Kond s elképzeléseinek bemutatására a közeljövőben visszatérünk részletesebben), de van már a vitára kész oktatási és agrárprogramjuk is. A másik témaként az úgynevezett harmadik utas politika került terítékre. Sajnálattal vette tudomásul a párt, hogy ezt egyre többen támadják, de minden bizonnyal csak azért, mert a harmadik út elméleti meghatározásait kevesen ismerik részletesen, a napi politikában pedig szándékosan félremagyarázva gyakran használják fel önös vagy éppenséggel csoportérdekek érvényesítésére. Azaz a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt vállalja a népi-nemzeti és az ehhez kapcsolódó harmadik út fogalomkört — tiszta értelmezésben. Miként következetesen meg akarják őrizni a népi írók szellemi örökségét is. Ehhez kapcsolódva kiemelt célnak tekintik a népi-nemzeti és a világ- kultúra egyforma érvényre jutását, miközben ez szolgálja hatékonyan a nemzetgazdaság eredA választási időszakban a nyugdíjasok pártjával is együttműködnek FOTÓ: FAZEKAS FERENC ményességét is. Nem ismernek el kisebbségi és többségi népcsoportok közötti értékrendkülönbséget. A népi-nemzeti politika alappillérének az európaiságot és a jogállamiságot jelölik meg. A Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt ezt érti a mostanában sokat emlegetett harmadik úton... Úgy tartja a párt — saját erejét reálisan értékelve —, hogy szükséges ezek hangsúlyozása és kinyilvánítása. Továbbra is várják soraikba azon új tagokat, szimpatizánsokat, akik a fentiekből fakadóan a tiszta népi-nemzeti elkötelezettség hívei. Nem feledve azt sem: minőségi pártot akarnak, erejüket nem elsősorban a taglétszámmal fémjelezve. Az már eldőlt, hogy a demokratikus koalíció pártjai mellett a nyugdíjasok pártjával működnek majd együtt a választási időszakban, szóba jöhet azonban más párt is. Ugyancsak a közelmúltban gyűlést tartott a párt békéscsabai városi szervezete is, ahol elhatározták, hogy az eddiginél szorosabbra fűzik a kapcsolatot a megyeszékhelyi Erdélyi Körrel. Új, minden bizonnyal potenciális tagok is a párt soraiba léptek, így Köles Pál 1956-os városi rendőrkapitány, továbbá az ismert művészettörténész, Banner Zoltán, valamint Székely Csaba tanár, utóbbit — ez új poszt — a legközelebbi közgyűlésen városi titkárnak javasolnak. F.I. Nem elég jót ígérni Beszélgetés Deutsch Tamással, a Fidesz országgyűlési képviselőjével A politikai pártok lassan megkezdik kampányukat az 1994- es választások előkészítésére. Ennek jegyében a Fiatal Demokraták Szövetségének prominens képviselője, Deutsch Tamás, a parlamenti frakció vezetőhelyettese egész napos szarvasi látogatáson vett részt. Ekkor volt alkalmunk néhány időszerű kérdésre választ kérni tőle. — A minap írták alá az SZDSZ és a Fidesz vezetői a két párt kölcsönös együttműködéséről szóló megállapodást. Erről a lapok részletesen beszámolnak, mégis úgy hiszem, egy kérdés nyitva maradt. Azért volt szükség erre a megállapodásra, mert félt a Fidesz attól, hogy esetleg létrejön egy SZDSZ—MSZP együttműködési szerződés? — A két liberális párt kapcsolata az utóbbi időkben nem volt felhőtlen. A Fidesz bírálta az SZDSZ-t a túlzott érdeklődéséért, amelynek középpontjában az MSZP volt. Sokáig a szabaddemokraták tagadták, hogy bármiféle irányváltás történt volna politikájukban, de mi úgy hisszük, nekünk volt igazunk. Megítélésünk szerint a politikai paletta szélesebb annál, minthogy kétpólusos legyen, azaz nemcsak a konzervatív kormányerők és a demokratikus pártok állnak egymással szemben. Megítélésünk szerint van egy konzervatív jobboldali politikai erő, egy liberális értékeket valló irányzat és van baloldalon egy szociáldemokrata arculat. Pártunk és az SZDSZ által megkötött szerződés ezt igyekszik kifejezni, s ennek lényege, hogy a liberális pártok kidolgozzák együttműködési programjukat, rendszeres egyeztetés történik a kétharmados törvények előkészítése során és a vezetők közötti találkozók is sűrűbbek lesznek. Ami a kérdést illeti, úgy érzem, hogy mindkét párt helyesen döntött, amikor szövetségre lépett egymással, hiszen az MSZP esetén fennáll a restaurációnak a veszélye, ami azt jelenti, ha hatalomra kerülnek, gyakorlatilag egy-két személy, aki korábban is vezető politikai funkciót töltött be, ’94 után újra vezető lenne. Ezt mi nem tartjuk helyesnek. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy ez a megállapodás nyitott és hozzá csatlakozhatnak mások is. Az SZDSZ-nek és a Fidesznek az a célja, hogy 1994-ben liberális kormány alakuljon és a magyarországi polgári középerők jussanak vezető szerephez. — A Fidesznek gyakorlatilag nincsenek vidéki szervezetei és kevés önkormányzatban van képviselőjük. Mekkora hátrányt jelent ez a választások előtt? — Ahol van önkormányzati tagunk, ott könnyebb a helyzetünk, mert van, aki személy szerint is megjeleníti a Fideszt. Fennáll az a veszély, hogy az egyéni választó- kerületekben nem mindig találunk majd olyan jelöltet, akit ismer a választópolgár. Ezt kívánja áthidalni a legutóbbi kongresszusunkon hozott szervezeti módosítás, amely kimondta az elnöki intézmény létrehozását. így minden szinten helyi elnökök jelenítik meg pártunkat. „Az SZDSZ-nek és a Fidesznek az a célja, hogy 1994-ben liberális kormány alakuljon és a magyarországi polgári középerők jussanak vezető szerephez” — A nyugdíjak emelésénél a fiatal demokraták egyöntetűen a 14 százalékot szavazták meg. Úgy gondolom, hogy több nyugdíjas haragját kivívták ezzel. Mi volt a döntés háttere? — Mi úgy ítéljük meg, hogy a politikai közéletben csak felelősséggel lehet szerepet vállalni. Mi nem szavazhattunk a 16 százalékra, mert ezt felelőtlen lépésnek tartottuk. Tudjuk, hogy 2,6 millió embert érint a döntés, de azt is tudjuk, hogy óriási a társadalombiztosítás hiánya. Ilyen helyzet mellett hosszú távon annak is örülnünk kell, ha havonta folyamatosan pénzt tud a nyugdíjas felvenni. Nekünk is vannak szüléink, idősebb hozzátartozóink, tudjuk, hogy ez a döntés milyen keserves. De azt is tudjuk, hogy ma egy nagyobb szintű emelés veszélyeztetné a holnapi keveset. Még ellenzéki pártként is felelőtlenség lenne csak a szimpátia miatt hamis ígéreteket tenni. — Önök nagyon szimpatikuson többször hivatkoznak a felelősségre. És mikor ellenkező példát hoznak, akkor gyakorta emlegetik a Köztársaság Pártot. Mi ennek az oka? — Mi úgy gondoljuk, hogy a Palotás János által alakított Köztársaság Párt a mai gazdasági helyzetben hamis illúziót kelt. Azt ígéri, csökkentik az adót, a vállalkozók majd kevesebb tb-járulékot fizetnek, minden szféra érvényesítheti érdekeit és egyiknek az érdeke sem sérül. Ilyen nincs. Ez pragmatikus demagógia, még akkor is, ha Palotás János mondja. Az ő szerepét sem szabad túlértékelni, mert akkor lett népszerű, amikor valóban pozitív szerepet vállalt a taxisblokád idején, s azért maradt azóta is a népszerűségi lista élén, mert semmit sem csinált. No, még egy jó lépése volt: kilépett az MDF-ből. A programjuk, amely legalább tíz centi vastag, szűk körben mozog, hivatkoztak rá, de tartalmát kevesen ismerik. Én elolvastam, de nem találtam benne egyetlen fejezetet sem, amely megállta volna a kritikát. Az ígéreteiket felelőtlennek tartom, olcsó politikai fogásnak, mert mindenkinek jót ígérni szimpatikus, de megnyerve a választásokat azt mondani, hogy pardon, tévedtem, ez felelőtlenség. A Fidesz ilyenbe nem menne bele. Pápp János Kónya Imre: „Az az igazi magyar út, amit a Magyar Demokrata Fórum kínál.” FOXÓ: KOvÁcs Erzsébet
