Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
iRÉKÉS megyei hírlap HÁLÓ 1993. március 4., csütörtök Munkatár(s) Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kirendeltségenként: Békéscsaba: géplakatos 1 fő, esztergályos-marós 1 fő, szerszámkészítő 1 fő, takarítónő 3 fő, utókalkulátor 1 fő, üzletkötő (Újkígyósra) 4 fő, üzletkötő (Dobozra) 3 fő, üzletkötő (Szabadkígyósra) 3 fő, konyhai dolgozó 2 fő, analitikus könyvelő 1 fő, érettségizett pályakezdő férfiszabó-tanulónak 6 fő, gép- jámű-villamossági szerelő 1 fő, boltvezetőhelyettes (iparcikk boltba) 1 fő, raktáros 1 fő, számítógéptermi gépkezelő 1 fő, autószerelő 1 fő, hentes 1 fő. Békés: védőnő (Tarhos) 1 fő, óvónő (Tarhos) 1 fő, bolti eladó 3 fő, felszolgáló 1 fő, ügynök 3 fő, takarítónő 1 fő, éjszakai portás (érettségivel) 1 fő, homokkitermelő (gépkocsivezető) 1 fő, pék 1 fő. Gyula: gépi varró 10 fő, textilkonfekcionáló 5 fő, kazánfűtő (magasnyomású) 2 fő, ácsállványozó 3 fő, autófényező 2 fő, cukrász (több éves gyakorlattal) 1 fő, bútor- vagy ált. asztalos 5 fő, kötőgépmester 1 fő, felnőtt szakápoló vagy ált. asszisztens 5 fő, ideg pszich. szakápoló 2 fő, varrödavezető (középfokú textilipari végzettséggel) 1 fő, biztosító ügynök 15 fő, könyvelő (mérlegképes) 1 fő, könyvelési csop. vez. (ff. KÁLÁSZ) 1 fő, rehab, foglalk. vezető 1 fő, vízépítő-mérnök 1 fő, számítógépes programozó (rendszergazda) 2 fő, jogász 1 fő, adótanácsadó (pénzügyi és számviteli főisk.) 1 fő, valutapénztáros 2 fő, idegenforgalmi referens (orosz nyelvismerettel) 1 fő. Orosháza: varrónő 40 fő, cipőfelsőrész-készítő 3 fő, cipőkészítő 4 fő, főkönyvelő 1 fő, közegészségügyi felügyelő 1 fő, közműépítő üzemmérnök 1 fő, CNC-esztergályos 3 fő, fordító (középfokú angol nyelvvizsga) 1 fő, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1 fő, szakács 4 fő, ív- és lánghegesztő 3 fő, belső ellenőr (felsőfokú közg. diploma, ide- gennyelv-ismeret) 1 fő, esztergályos-marós 1 fő, vámügyintéző 1 fő, irodalmi muzeológus 1 fő. Szarvas: felszolgáló 1 fő, segédmunkás (lángossütőbe) 1 fő, férfi szabász 2 fő, tehergépkocsi-vezető (C, E kategóriás) 2 fő, fogtechnikus tanulónak érettségizett férfi 1 fő, órástanulónak (érettségizett férfi) 1 fő, asztalos 2 fő, hentes 1 fő, víz-, gáz-, központifűtés-szerelő (hegesztés) 1 fő, kazánfűtő (nagyteljesítményű olajkazánhoz) 1 fő, férfi élelmiszereladó (pénztárgépkezelésben jártas) 1 fő, autószerelő 1 fő, könyvelő (számítógépkezelés, gépírás, német nyelvismeret) 1 fő, gondozó, szolgálatvezető 1 fő, ergotera- peuta 1 fő, gyógytornász 1 fő, ápolónő 3 fő, szociális asszisztens vagy gondozónő 2 fő, vezető gondozónő 1 fő, takarítónő 2 fő, gépkocsivezető, karbantartó (szobafestő-mázoló-tapétázó vagy asztalos vagy kőműves vagy burkoló) 1 fő. Mezőkovácsháza: felvásárló szaktanácsadó (mg-i közg-i felsőfokú végzettség) 3 fő, magyar—könyvtár szakos tanár 1 fő, matematika—fizika szakos tanár 1 fő, gyógypedagógus 1 fő, üzletkötő (német—angol nyelvtudás) 1 fő, varrónő, betanított varrónő 15 fő, felszolgáló 4 fő, gyakorlott szakács 1 fő, üzletkötő 3 fő, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanárok 3 fő, pénzügyi vezető (mérlegképes könyvelő) 1 fő, jogtanácsos 1 fő. Gyomaendrőd: ügynök 10 fő, német szakos tanár 1 fő, számítógépkezelő 1 fő. Szeghalom: mérlegképes könyvelő 1 fő, üzletkötő 1 fő, karosszérialakatos (C, E kát. jogosítvánnyal) 1 fő. Az utcára kerülnek? Végső elkeseredésében kereste meg szerkesztőségünket egy magas, barna fiatalember, akinek a panaszáradatából kiderült, hogy az elmúlt két év munkanélküli időszaka alatt elfogyott minden tartalékuk, az albérletet sem tudják fizetni tovább, ezért március 31 -ével az utcára kerül feleségével és januárban született gyermekével. Hetek óta különböző segélyekért kilincsel, hogy tudjanak fűteni, gyógyszert venni. Azt kérte, hogy akkor menjünk el hozzájuk, amikor a családsegítő szolgálat munkatársa is ott lesz. A kérésnek eleget téve egyszerre érkeztünk Galambosné Varjú Blankával, a Békéscsabai Családsegítő Központ egyik munkatársával Sz. J-ék- hez. Helyzetükről kiderült, hogy szükséglakásra nem jogosultak, mert haszonélvezeti joguk van egy örökségen, amihez nem tudnak hozzájutni. A férj már két évnél hosszabb ideje munkanélküli, s a négyezer forintos szociális járadékot ügyviteli okok miatt több hónapos késéssel fogja megkapni. Jelenleg a feleség 8900 forintos havi jövedelméből élnek, ami az albérletre és a rezsire is kevés. A rokonok támogatásaiból jutnak élelemhez és ruhákhoz. — Amióta létszámleépítés miatt munkanélkülivé váltam — mondta a szakképzetlen fiatalember —, a legkülönbözőbb helyeken próbáltam elhelyezkedni. Állami vállalatoknál sehol nincs felvétel, a különböző kft-k, vállalkozók pedig nagyon kihasználják a magamfajta rászorulót. Reggeltől estig dolgoztatnak a minimálbérért, s a társadalom- biztosításhoz sem jelentik be az alkalmazottaikat. Aki ezt szóvá teszi, ismét az utcán találja magát. — Egyetlen megoldást látok a helyzetünk megoldására — mondta az újra és újra könnyeivel küszködő fiatal- asszony. — Ha valakinek lenne egy üresen álló háza, vagy lakrésze, esetleg városközeli tanyája, amibe rendbentartás fejében beköltözhetnénk, akkor nem kerülnénk az utcára. Galambosné tájékoztatta őket a különböző segélyekhez való hozzájutás módjairól, melyik szervezettől milyen támogatás remélhető addig is, amíg megoldódnak a gondjaik. A kérést közzétéve várjuk a segíteni tudók leveleit szerkesztőségünk címére, melyeket eljuttatunk a bajba jutott család részére. Lenthár Márta „Sorstársainkért vagyunk” Szerényen felújított, egyszerű földszintes épületben található a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Békéscsabán, a Petőfi utcában. Szűkös körülmények között fogad Medvegy György megyei elnök és Marik Mihályné megyei titkár. A megyei egyesület 11 éve alakult, de rajtuk kívül hat önálló egyesület működik, Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Gyomaendrődön és kettő Gyulán. Megyénkben több tízezer mozgáskorlátozott él, nagyjából hatezer a tagja valamelyik egyesületnek, közülük körülbelül kétezren tartoznak hozzájuk. A városi szervezetek 1981 óta léteznek. A vidéki sorstársak általában ezekhez iratkoznak be, mert közlekedési szempontból számukra ezek az előnyösebbek. A megyei egyesületben a tagok egytizede fiatal, sok közöttük a hét-nyolc éves. Többségükkel veleszületett a mozgáskorlátozottság, illetve későbbi betegség következménye. A szülök gyakran szégyellik gyermekük állapotát, ezért nem szívesen lépnek az egyesületbe. A huszonévesek többsége közúti balesetben sérült meg. A tagság nagy része 30—40 esztendős vagy az idősebb korosztályhoz tartozik. Sorstársaiknak elsősorban állami támogatással próbálnak segítséget nyújtani. Amennyiben a mozgáskorlátozottság legalább 67 százalékos, és ezt az orvos igazolja, akkor 100, 150, illetve 250 ezer forintos vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető. Ez a támogatás, melyhez a szükséges környezettanulmányt elkészítik, a mozgáskorlátozott életvitelének megkönnyítését szolgálja. Segítenek többek között szobakocsi, kézikocsi beszerzésében vagy átalakításában, szobakerékpár, különleges bútorok, .esetleg személyi számítógép vásárlásában, tanácsokat adnak a napi gondok megoldásában. Azonban nemcsak a tagoknak, az egyesületnek is vannak gondjai. A rendelkezésükre álló két helyiség közül csak az egyik fűthető, az is csak olajkályhával. Nemrégiben, rehabilitációs tornaterem kialakítására nyertek pályázaton félmillió forintot, de engedélyt nem kaptak az üresen álló helyiségek igénybevételére. Az épület, melyben az egyesület működik, öt éve egy tanácsi határozat szerint „bontás alatt áll”, nem törődik vele senki, önerőből felújítani nem tudják. A mozgáskorlátozottaknak már a bejáró is nehezen megközelíthető. Évente több rendezvényt is igyekeznek megszervezni sorstársaiknak, melyekhez termeket kell bérelniük. Májusban ifjúsági és gyermeknapot, december- benév végi záróvacsorát és karácsonyi ünnepséget tartanak, de ezekhez támogatókat egyre nehezebben találnak. A megyei egyesület, mint a MEOSZ tag- szervezete, elsősorban az országos központ támogatásából, a kisebb önkormányzatok adományaiból tartja fenn magát. Ebből tudták biztosítani tavaly három gyermek gyógytáboro- zását, néhány családnak beiskolázási segélyt is adtak. A megyei egyesületnek 11 helyi csoportja van, amelyek nyáron kirándulásokat szerveznek gyógyüdülőkbe. A helyi csoportok nem mindegyike rendelkezik saját helyiséggel, ezért termet kell bérelniük, ami jelentős kiadást jelent. Az egyesület munkatársai tiszteletdíjasok, nem állnak munka- viszonyban. Szívesen látják tehát mind a pártoló, mind a rendes tagokat hétfőn és szerdán délelőtt 8 és 12, csütörtökön délután 2 és 5 óra között. „ „ Gondolatok a szenvedélybetegség körül Tudomásom szerint a Békés Megyei Hírlap munkatársai a Gyulai József Szanatórium területén lévő, úgynevezett rehabilitációs osztályon jártak. Nem tudom, milyen riportanyaggal távoztak, de egyes tények mindenféleképp a sokak által olvasott újság hasábjaira kívánkoznak. Régi betege vagyok a most rehabilitációs, régebben alkoholelvonó részlegnek nevezett osztálynak. Mondhatná valaki, hogy ez részemről nem dicsőség — nem is annak szántam —, de tény. Nagyvonalakban végigkövethettem egy olyan ember elkeseredett, de töretlen küzdelmét, aki valamikor a hetvenes években — amikor az alkohológiai osztály még a gyulai kórház zárt ideg- elmeosztályán volt található — nem adta föl, tovább lépett, és az akkori idők szakmai és személyes gáncsoskodása ellenére véghez vitte elképzeléseit és az idő máris igazolta. Neve dr. Marsai György, a rehabilitációs osztály főorvosa. Azt hiszem, nem nagyítok, ha azt mondom: több mint főorvos, mert számtalan antialkoholista klub szakmai irányítója . Mire elérte, hogy a tüdőszanatórium ,,megtűrt” kis részlegéből két modern épületegyüttes lett, aminek az egyik épület földszinti részén munkaterápiára szolgáló hely van, az emeleten pedig kórtermek, sok víz lefolyt a Körösök vidékén. A gyógyszeres kezelések mellett óriási súlyt fektet a A munkaterápiás műhelyben különböző kis- és nagycsoportokban történő foglalkozásokra, melyek hasznosságát már mindenütt a modern gyógyászatban elismerik. Ezek a gondolatok azért jutottak eszembe, mert a rendszerváltás után fellépő szociális problémák, azonkívül a gomba módra szaporodó csárdák és bögrecsárdák szinte újratermelik és felfokozzák a szenvedélybetegek számát és ezek a betegségek nem pár napos kezelést, hanem hosszabb kórházi terápiát és utólagos kontrollkezelést is igényelnek. Amit nagyon örvendetesnek tartok, az egyház gyors segíteni akarása és tényleges segítése is például a református egyFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ház keretein belül működő szenvedélybetegség lelki gyógyítása — amely szintén dr. Marsai főorvos orvosi gárdájának ellenőrzése mellett folyik. Az egyházi példákat hosszan sorolhatnám. Mindenesetre az egyház sokkal gyorsabban, hatékonyabban reagált, mint az egészségügyi szervek. Az egész súlyos és aggasztó problémát csak teljes társadalmi összefogással lehet megoldani. Ehhez kívánok azoknak az embereknek eredményes, jó munkát, akik hisznek és hitet tettek ennek a nagyon komoly betegségnek segítésére. S. Imre, Békéscsaba Örüljön, hogy dolgozhat Már a múlt esztendőben bevezette a Nyugdíjasok Békéscsabai Egyesülete a jogi tanácsadást. Hogy milyen nagy szükség van e szolgáltatásra, jól látszik ezen a március elsejei hétfő délutánon is a nyugdíjasházban. A tanácsadást most dr. Fekete Adél tartja, segítőtársa Szabó Ferencné dr. nyugalmazott bírósági főtanácsos. Egyenként fogadják a nyugdíjasokat, s míg a többiek sorukra várnak, néhá- nyukkal szóba elegyedek. Két rokkantsági nyugdíjas, Szabó Lajosné és Gyulavári Andrásáé gondja az alacsony járandóság, a 6600, illetve 8015 forint. Volna-e mód, hogy kiegészítést kapjanak, s ha igen, mit kell tenniök— ez érdekli őket. Misur Jánosnak az önkormányzattól kapott tiszteletdíj Nyugdíjas tanácsadáson utáni adózás a problémája, Bla- hut Jánosnénak pedig egy házrésszel kapcsolatos illeték. A munkajogi kérdések ezeknél kényesebb dolgok, ezért is teszek eleget a 68 éves férfi kérésének, hogy anonim maradhasson. Nyugdíjazása óta a régi cégnél dolgozik folyamatosan. Míg az új munkatörvénykönyv meg nem jelent, nem volt semmi problémája. Azóta viszont van, mert aszerint az éjjeliőr és portás munkakörre 30 százalékos délutáni és 40 százalékos éjszakai műszakpótlék jár. Neki viszont csak 15 százalékos bérpótlékot fizetnek és csak éjszakára. Mikor szólt, azt a választ kapta, hogy nincs pénz rá, de azért forduljon bírósághoz. Igen ám, de a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis nem sokkal ezután az üzemorvos megvizsgálta és szóban alkalmatlannak találta. Most beteg- állományban van, teli kétségekkel, hogy mit is csináljon? Hogy lenne jobb.?. Nincs ennyire kiélezett helyzetben az a hölgy, aki a saját vállalatánál portás már tíz éve, vagyis nyugdíjazása óta, de a gondja neki sem kicsi. Felszámolás előtt áll az üzem, s vajon ő fog-e végkielégítést kapni? Aztán csöndesen panaszkodik, hogy a nyugdíjas mindig a legkevesebbet kapja, a legalacsonyabbra van besorolva. S még éreztetik is vele: örüljön, hogy dolgozhat. Nincs egyedül ezzel a megállapításával. Vass Márta FOTÓ: FAZEKAS FERENC
