Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

TŰZ OROSHÁZÁN 1993. március 31., szerda / \ © Kedden délelőtt még füst szállt fel az épület megmaradt falai közül. A tető teljesen megsemmisült Szomorú élménnyel lett gazdagabb az a sok száz orosházi, aki hétfőn késő délután és este végignézte a közel százesztendős Tóth-malom pusztulását. (A „Pokoli torony” filmkockái eleve­nedtek meg itt, csak kicsiben.) Az ötemeletes épület — zömében faszerkezetes, hisz ki látott betonból épített malmot?! — a lángok martaléka lett, néhány óra alatt szinte teljesen kiégett. A nappali fényben fürdő malom tűzóriásként emelkedett a magas­ba, az esti sötétségben ijesztő látványt nyújtott, ahogy a lángok egyre terjedve pusztítottak el minden útjukba kerülőt, maguk mögött hagyva hamut, parazsat, üszkös, fekete gerendákat, elhajlott fémvázakat. S hogy mi történt valójában? Az informáci­ót a Békés Megyei Tűzoltó-parancsnokság helyettesétől, Fábián Gábor alezredestől tudtuk meg másnap, azaz kedden reggel. — Feltételezések szerint a malom üzemépületében, annak ötödik szintjén az odatelepített elszívó ventilátorból keletkezett a tűz, majd lángra lobbantotta a környezetében lévő faszerkeze­tet. Az épület 5-4-3. szintje teljesen kiégett, a malom lelke viszont — a hengerszék — szerencsére nem sérült meg. (Szep­temberben lesz két éve, hogy a malmot felújították, akkor körülbelül 60 milliós ráfordítással többek között a hengerszéket is modernizálták — a szerk.) A földszinten lévő transzformátor­állomást fokozott-óvatossággal kezelték embereink, hiszen a nagy mennyiségű transzformátorolaj ha berobbant volna... Rá­gondolni is rossz. A tüzet úgy sikerült megfékezni, hogy sem az előbb említett épületrész, sem a koptató üzem, sem a lisztraktár nem sérült meg. A parancsnokhelyettestől azt is megtudtuk, hogy a szándékos gyújtogatásnak a gyanúja sem merült fel, 11 órakor — a rendőr­ség bevonásával — helyszíni szemle keretében vizsgálatot indí­tottak. A transzmissziós hajtómű is leszakadt, romokban hever a második emeleten A tűzoltókosárban ott a gazda! — Itt valami zűr van, mond­tam is a társamnak. Mi a szom­szédban a vasútnál dolgoz­tunk, ott figyeltünk fel a ki­kicsapó lángokra. Azt beszé­lik, a szellőző elektromos ré­sze gyulladt meg. A dolgozók el akarták oltani a tüzet, de nem sikerült — informál egy szemtanú. — Tetszik látni? Folyik a búza — mutat a harmadik emelet ablakaira egy férfi. Oda a gabona! — sóhatja, majd a rendőrség kérésére hát­rébb húzódik. Oka van az óvatosságnak, hisz a kiégett épületben — a szél hatására — újra és újra lobban szinte minden emelet. A tűzoltók mentenék a ment­hetőt, de úgy tűnik, hiába. Ahol nem a tűz, ott a vízsugár rombol. — Az emberi lelemény, a tudomány itt megáll — mond­ja az egyik szakember. — A tűz barátra lelt, a szél ellenünk dolgozik. Miközben a tűzoltók lokali­zálni igyekeznek a tüzet, az épület szinte minden oldala kifli alakban meghajlik. Le­dől? Összeomlik? Egyáltalán megrepedt? A sötétben nehéz megítélni. Éjfélt üt a templom toronyórája, amikor valaki fel­mutat a malom — már nem létező — tetejére. — A tűzoltókosárban ott a gazda! Zsíros Géza is felvette a tűzoltók tűzálló ruháját és felment megnézni, mekkora a kár. A zsákcsúszda maradványai A második emelet magasságáig minden beszakadt, leomlott. Képünk tanúsága szerint ami éghető volt, az szénné is égett Tóth Gőzmalom Rt. - a délvidék büszkesége „Orosházi és idegen egyaránt bámulója ennek a méreteiben is hatalmas vállalkozásnak. Fel­hőkig érő gyárkéménye, merre csak a szem ellát mindenütt hir­deti községünk eme büszkesé­gét: a Tóth Gőzmalom Rész­vénytársaság monumentális te­lepeit. Több évtizedes fáradha­tatlan munka, szorgalom, szak­értelem kellett hozzá, hogy ez a kezdetben csak szerény keretek között elindított malomvállalat a mai nagyságára nőjje ki ma­gát. Főleg gabonakereske­delmünknek vált központjává Orosháza, s ez adta meg a lehe­tőséget arra is, hogy megfelelő vezetéssel a Tóth Gőzalom Rt. az ország vidéki malmai közül legnagyobbá fejlődhetett. Öt­emeletes malomépülete 1924- ben épült. 1929-ben látták el belső berendezését is a legmo­dernebb gépekkel.” (Reisinger József: Orosháza kétszáz éve) Meghajlott vasgerendák, üszkös faszerkezet. Ennyi maradt az orosházi Tóth-malomból A tűzoltók kedden is megfeszített erővel dolgoztak Oroshá­zán, hogy a még füstölgő malom épületében megakadályoz­zák a még nagyobb baj bekövetkezését Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents