Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
1993. március 31., szerda HAZAI TÜKÖR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Útalap készül Kaszaperen ez évben is folytatják az útépítési munkákat, mégpedig újabb utcák (Hunyadi és Kossuth) bekapcsolásával. Mint azt a polgármesteri hivatalban elmondták, ez évben 2 kilométer útalap elkészítését tervezik, amelyből 1 kilométert aszfalttal is lefednek. Ez utóbbi megvalósulása attól függ, hogy az év elején beadott útépítési pályázatot megnyeri-e a hivatal. Szeméttelep helyett hulladékkezelő mű Békéscsabán Az egymillió köbméternyi bűzlő szeméthegynek csak a madarak örülnek fotó: fazekas Ferenc Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szemétügy Vannak bizonyos dolgok, amit nem értek. Ezek közé tartozik az én szemétügyem is. A napokban megkaptuk az értesítést, miszerint az elmúlt év negyedik negyedévére 624,— Ft szemétszállítási díjat kell megfizetnünk. Régi parasztházban lakom feleségemmel, van két nagy cserépkályhánk, így a szemetet mi mindig el szoktuk tüzelni. A konténert soha nem vettük eddig igénybe, s ezután sem szándékozunk. Úgy gondoltam, hogy ezt a tényt méltányolni fogják, így elmenetem a „Hivatalba". Ott közölték velem, hogy ez polgármesteri határozat. Amikor kiderült, hogy 41 évi MÁV-szolgálát után a nyugdíjam 12000 Ft, teljes meggyőződéssel állították, hogy nem tehetnek semmit. Igen ám, de az idei első negyedévi díj is valószínűleg hamarosan megérkezik, s akkor már nem 624 Ft-ot, hanem 1248 Ft-ot kel! fizetnünk. Egy valamit azonban sehogyan sem értek. A szemétszállítás szolgáltatás. A vasút is egy fajta szolgáltatás. Ha igénybeveszem, akkor fizetek, ha nem akarok utazni, akkor nem kell jegyet vennem. Így van ez a szemétszállítással is. Ha én nem veszem igénybe a konténert, miért kell fizetnem érte? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Visszhang Ovimozi A nagyszénási Czabán Samu Művelődési Ház márciusban újraindította „Cindy meséi” címmel ovimozi műsorát. Az elmúlt héten megtartott első vetítésnek nagy sikere volt a kicsik között. A program szervezőinek terve szerint 3^t hetente tartanak újabb vetítéseket, melyben szeretnék megismertetni az apróságokkal a magyar és a világirodalmi klasszikus mesék filmes fel- dolgozásit. Pénz, pénz... Magyarbánhegyesen az ön- kormányzat éves költségvetését igyekezett úgy összeállítani, hogy a lakosságnak a már megszokott juttatásokat továbbra is biztosítani tudja. Bár az árak, s ezáltál a nyersanyag- normák emelkedtek, a testület határozata értelmében az iskolai és óvodai étkezési díjak 50 százalékát átvállalták a családoktól. Ugyancsak az áremelkedéseket ismerve tervezték be az ingyenes tankönyvellátást, valamint a törvény által előírt 13. havi illetményre is a költségvetésből szeretnék „kigazdálkodni” a fedezetet. Harmadik szem Kenderesi Tibor vezetésével április 3—4-én „Harmadik szem” meditációs tréning lesz Békéscsabán az ifjúsági házban. A szellemi látást fejlesztő kurzusra személyesen vagy a 325-211-es telefonszámon lehet jelentkezni. (Folytatás az 1. oldalról) — Először is arra lennénk kíváncsiak, hogy mi lesz a különbség a jelenlegi, már elviselhetetlen szeméttelep és a leendő hulladékkezelő mű között? — A magyarországi gyakorlatnak megfelelően, mint minden városban, Békéscsabán is egy hagyományos szeméttelepre hordjuk ki a város üzemeiből és a lakosságtól összegyűjtött hulladékot — kezdte tájékoztatását Domokos László. — Ennek azonban olyan nagy a környezetszennyező hatása, hogy a módszer tovább már tarthatatlan, s az egymillió köbméternyi szeméthegy sem növelhető tovább a Kétegyházi út és-a Hűtőház mögötti területen. A leendő hulladékkezelő mű ettől abban különbözik majd, hogy nem szennyezi a környezetet: sem a talajt, sem a levegőt, sem a vizeket. Ezt megfelelő műszaki védelemmel lehet biztosítani. — Mióta foglalkozik a város vezetése a hulladékkezelő mű kialakításának gondolatával? — kérdeztük Bánfi Ádámtól. — Három évvel ezelőtt indult az előkészítés a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megbízásával, akik egy tanulmányban fel is vázolták a város hulladékhelyzetét. Hatására a városüzemeltetési irodára javaslatok egész sora érkezett, s ekkor döntöttünk úgy, hogy meghirdetünk egy kétfordulós nemzetközi pályázatot azzal a céllal, hogy a legkedvezőbb áron és a legelőnyösebb tech- nológival valósíthassuk meg a kommunális hulladék kezelését. Felhívásunkra hét olyan magyar és külföldi pályamű Katica KISÁRUHÁZ Minden csütörtökön bevásárlónap a „Katica" Kisáruházban! (Békéscsaba, Andrássy út 29—33., a volt Ezermester bolt.) — Minden héten csütörtökön az egész árukészletből 10% engedményt kap, — a 10% engedményt bármikor levásárolhatja a boltban. Új nyitva tartás: hétfőtől péntekig 6—19 óráig, szombaton 7—16.30 óráig. — Viszonteladóknak 8% engedményt adunk. — Megérkeztek a húsvéti édesipari termékek! Rita And Peti, Békéscsaba, Jókai u. 25. Babanett, Békéscsaba, Kazinczy u. 24. — Minden héten csütörtökön 10% engedményt adunk a teljes árukínálatból, — a 10% engedményt bármikor levásárolhatja. Nyitva: hétfőn 13—18 óráig, kedd—péntek 10—18 óráig, szombaton: 9—13 óráig. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! Kellemes húsvéti ünnepeket! ÜZLETEINK DOLGOZÓI-........................... érkezett, amely megfelelő ajánlatokat tartalmazott a lerakás módszerétől az égetésig. Szeretném itt megjegyezni, hogy a magyar pályázók mögött is külföldi befektetők állnak, hiszen ők már hosszú ideje végzik ezt a munkát nagy gyakorlattal. A kiírás alapfeltétele az európai környezetvédelmi normáknak való megfelelés volt, s ennek a hét pályázó eleget is tett. — A telephelyekre milyen javaslatok érkeztek? — Mivel a város környékén a geofizikai adottságok mindenhol rosszak — mondta dr. Foiján Mihály —, elvileg sehol sem lehetne műszaki védelem nélkül hulladékkezelőt kialakítani. Éppen ezért különös 'figyelemmel voltunk a műszaki, környezet- és természetvédelmi, valamint városgazdálkodási szempontokra. így alakult ki először hat potenciális lerakóhely, amely további érvek figyelelmbevétele után háromra szűkült: Kismegyer, Kisrét és Borjúrét. Közülük kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. —A lehetséges technológiákból mit kínálnak fel a pályázatok? — Szinte a létező technikák teljes skáláját — folytatta a programvezető. — Többségükben a hagyományos lerakót javasolják, megfelelő szelektív — a feldolgozhatatlan betont, vasat, üveget elkülönítő — válogatás után. A szelektív válogatás ugyanis lehetővé tenné, hogy nem kellene a teljes szeméttömeget műszaki védelemmel ellátni. Megoldásként felmerült a rendezett lerakás is, amikor rendszeresen földréteggel fedik be a felgyülemlett hulladékot. Az égetés is szóba került, ám ez , roppant költséges. Kombináltan is megjelent a rendezett lerakó műszaki védelemmel, szelektálással. — Nem lesz könnyű dolga a közgyűlésnek a végső szó kimondásakor — fordultunk ismét az alpolgármesterhez. — A közgyűlés elsődleges szempontja a lakosság érdeke lesz, hiszen nekik épül a hulladékkezelő. Az nagy segítség viszont a számukra, hogy a verseny tisztaságára külön bizottság ügyel, a korrupció lehetősége teljesen ki van zárva. Egy szakértői csoport gondoskodott a pályázatok közérthetővé tételéről, és a lakosság bevonása is roppant széles körű a döntés előkészítésébe. Mivel az egész város fejlődését meghatározó fontos, összetett ügyről van szó, ezért kapcsoltuk be újszerű elemként a közmeghallgatást is. Még a közgyűlés előtt kikérjük a civil szerveződésű zöld mozgalmak, a munkaadói és munka- vállalói képviseleti szervek véleményét is. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy abszolút jó döntés nincs, de legalább egy kellőképpen megalapozott elhatározásra szeretnénk jutni. A közgyűlés döntésével még csak az első forduló ér véget, mely a végleges kivitelező megtalálása után 1994- ben folytatódik a hulladékkezelőmű kialakításával. Az ügy rendkívüliségét bizonyítja, hogy a megyei jogú városok— melyek ugyanazokkal a szeméttárolási gondokkal küzdenek, mint Békéscsaba—máris felfigyeltek a téma kezelésére, s igényt tartanak a döntéselőkészítéssel kapcsolatos tapasztalatokra. Lenthár Márta a> N a> JÉ *-» > :0 N cn a> ~o <D JÉ in o> a> * Q. o o o tr o z o o> r*■ CM CO sr CO *<0 N 'CO CO n co cd o co o 'CD CD TOSHIBA TELEFAXOK ÖSSZHANGBAN A HOLNAPPAL A gyulaiak sajtja Kedves Kiss A. János! A Békés Megyei Hírlap március 3-ai számában a gyulaiak sajtjáról írt eszmefuttatásodat én bizony piszkálódásnak veszem. Ugyanis az általad szóvá tett jelenségek az előzményeket nem ismerő, a felületesen tájékozódó számára tűnhettek torznak. Én, mint aki a Gyulai Várfürdő fejlesztési programját koordinálom, szükségét érzem, hogy néhány állításodat korrigáljam. A német befektetőkkel a polgármesteri hivatal már tavaly ősz óta szoros kapcsolatot és együttműködést tart fenn. Többször folytattunk személyes megbeszélést, közös ügyünk most egy olyan pontra érkezett, hogy februárban ismét személyes találkozó vált szükségessé. A találkozót arra használtuk fel, hogy egyúttal a Gyulai Idegenforgalmi Kamarát is tájékoztassuk terveinkről és a németek is megismerhessék a város idegenforgalmi szakembereit. Szó sem volt tehát szereptévesztésről, amikor a polgármester án ette a szóvivői posztot, hiszen a németek látogatásának elsődleges célja: tárgyalás a város vezetőivel; ehhez szerencsés módon hozzákapcsoltuk a kamaraiak tájékoztatását is. A gyulai programot előzetesen egyeztettem a németekkel és az mindenben az őkívánságuk szerint alakult, a vendégjogot egyáltalán nem sértettük meg. Éppen a németek kérték, hogy a közös tájékoztató után a további megbeszélés három különböző helyszínen folyjon, tehát a város első embere csak az egyeztetett program szerint járt el, amikor „elrendelte”, hogy a kamaraiak és a vendéglátósok dr. Kirchner úrralfolytassanak külön tárgyalást. A németek írásban kifejezett kérése volt a környékbeli (esetleg mezőhegye si) kirándulás — tehát ezt a polgármester nem ajánl gáttá, csupán utalt erre a programpontra—, de lévén a pgoramnak ez egy rugalmas fejezete, a németek inkább a gyulai szállodák megtekintése mellett döntöttek. Kedves Kiss A. János, talán helyesebb lett volna, ha cikked megírásakor nemcsak a felszínes információkra hagyatkozol, hanem megkérdezed az ügy előzményeiről a legilletékesebbet. Tisztelettel: Gellén Vencel •*** A bírálat és a piszkálódás közötti különbség—és fogadása — tárgyában szükségesnek mutatkozó értekezés helyett talán a lényeggel kezdeném. A civil szerveződések azért jöttek és jönnek létre mindenütt a demokratikusan berendezett világban, mert az értelmes emberi életnek biztosítani kell a viszonylagos függetlenséget az állam, a területi önkormányzatok és más hatalmak vizsla tekintetétől, beleilletéktelensé- gétől — közmegegyezésen alapuló keretek között A tisztánlátás kedvéért említem: a területi önkormányzat csupán egyike az önkormányzat típusainak, ha a legfontosabbak egyike is. Ha pedig az országgyűlés felismeri egyszer, hogy mi lenne a dolga úgy istenigazából, bizonyára megalkotja majd a kamarai törv ényt is. Abból pedig a nem közigazgatási szakemberek is kiolvashatják majd: a kamara szintén önkormányzat, mely minden más önkormányzattal mellérendeltségi viszonyban áll. Senki sem vitatja, hogy a gyulai városházának érdemei v annak az idegenforgalom fejlesztésében. De mintha a kamarába tömörült, azon kívül álló, ám egyként vendéglátással foglalkozó gyulaiak is időnként tennének v alamit ez ügyben... Én csupán azt állítottam: mindenki a maga portáján söprö- gessen. Ha a németek elfogadták az idegenforgalmi kamara meghívását, akkor a területi önkormányzati vezetés az ottani program előtt és után intézze el velük a kettőjükre tartozó ügy eket. S v endégként hagyja szóhoz jutni — saját rendezvényükön! — az idegenforgalomban legalább olyan érdekelteket. (Akiknek mellesleg a bőrére megy a játék.) Gondolom, azt senki sem hiszi, hogy a jó öreg pártbizottságok tudálékos minden lében (két)kanálkodása manapság vonzó és követendő példa lenne. Szóval jobb, ha a hiv atal nem akarja semmihez hozzákapcsolni egy szuverén szervezet, a kamara tájékoztatását: talán v annak annyira felnőttek a tagok, hogy inegszerv ezzék saját életüket. Úgy látszik, magam eddig abban a tévhitben(?) éltem, hogy a kamara rendezvényét saját elnökének kell levezetnie. Ha nem éppen egy bájos hölgy ről lenne szó, azt mondanám: idegenforgalmi és üléslevezetési ügyekben ősem mai gyerek... Minthogy a most leírtakról már korábban is megfelelő ismeretekkel rendelkeztem, s láttam, amit láttam, miért kellett volna bárkitől is kérdezősködnöm? Leírtam, amit rajtam kívül is bárki tapasztalhatott. S ne haragudj, kedves Vencel, de a te illetékességed —jobb esetben is — csak innen kezdődik... Kiss A. János
