Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

Utánozhatatlan képzőmű­vész a természet... Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. írták még: Béla Vali, László Erzsébet, Szőke Margit és Vass Márta. Fotózott: Fazekas Ferenc. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 450-450. Térképünk „születik” Békéscsaba. —Az utóbbi évek­ben rengeteg utcanév változott városunkban, új utcák is épül­tek. A régi várostérkép elavult. Az önkormányzat a nyár elején tervezi megjelentetni az új, szí­nes idegenforgalmi várostérké­pet. Az utcanévváltozások mel­lett ebben szerepelnek majd egy listán a régi utcanevek, több­nyelvű városismertető, az egyi­rányú utcák, fizető és nem fizető parkolók jelölése is. Polgárőrség alakult Telekgerendás. — A polgár­őrség megyei szövetségének segítségével, 30 helybeli rész­vételével megalakult a kisköz­ség békéjét, nyugalmát meg­őrizni hivatott telekgerendási polgárőrség. Feltehetően nem a helybeliek „jóvoltából”, de náluk is megszaporodtak a be­surranásos lopások, a garázda­ság. Ezeket kívánják megelőz­ni a gyanús jelenségek meg­akadályozásával a fiatal és idősebb polgárőrök. Földegyeztetés Kétsoprony. — A földrende­ző bizottság elnöke március 5- én 18 órára a művelődési ház­ba, egyeztetésre várja azokat a kárpótlásra jogosultakat, akik a 39-es, illetve a 42-es táblára kívánnak licitálni március 9- én és 10-én. A kutya is érző lény Békéscsaba. — Gyakran látni az utcán kóborló, elhanyagolt külsejű, csontsovány kutyákat, akiket gazdájuk megunt vagy nem képes tovább gondozni. Az állatvédő egyesületek arra biz­tatják a kutya- és macskatulaj­donosokat, ha nem tenyészteni kívánják az állatokat, ivartala- níttassák őket. Ne kerüljenek utcára feleslegesnek ítélt utó­dok. Ha végképpen nincs más megoldás vigyék az állatokat Békés&abán a Kétegyházi út 30. szám alatti kutyamenhelyre, itt etetik és gondozzák őket Közü­lük el is viheti valamelyiket, aki kutyára vágyik. Telfon: 441-678. Mozgáskorlátozottak figyelmébe Békéscsaba. — A Petőfi utca 3. szám alatti épületben mond­hatják el gondjaikat a mozgás- korlátozottak. A békéscsabai helyi csoport ügyvivői minden csütörtökön tartják fogadóórá­jukat 14 és 17 óra között.----------------------------------1 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE ---­K olbassin doktor műszere Nincs még egy esztendeje, hogy írtunk Jurij Vasziljevics Kolbassinról, aki természet- gyógyászként fejti ki jótékony ténykedését Békéscsabán, a MAV-kultúrotthonban. Kol­bassin doktor „nem mezítelen természetgyógyász”, ő a moszkvai Központi Orvosto­vábbképző Intézet Pszichiátri­ai Tanszékének főmunkatársa, nemzetközileg elismert szak- tekintély a bioenergetikán ala­puló gyógyítások terén. Egy hete érkezett ismét városunk­ba, s hogy ismételten felke­restük annak az az oka, hogy az intézetből kölcsönkapott kom­puterhez kapcsolható, bio­energiát mérő műszerrel bőví­tette a vizsgálati módszerét. — A műszert a kutatóintézet­ben fejlesztették ki mérnökök, orvosok — fordítja a tolmács Kolbassin szavait. — El kell mondjam, hogy ezzel a műszer­rel a japánok kezdtek el először foglalkozni, aztán a franciák és a németek. Két évtizede hasz­nálják már a felsorolt országok­ban. Tudvalévő, hogy az élő szervezet kisugárzásai energe­tikailag mérhetők. A testben lé­vő sok ezer ponton jelzi ez a kis gép, ha valahol baj van... Kolbassin doktor kezembe adja a mérőműszer két „fogan­tyúját”, és elkezdi vizsgálni testem bioenergiáját. A kis szerkentyű nyolc pici piros lámpája közül hol három, hol négy gyulád ki, sípol a gép, megugrik a mutató és megáll a 50-60-as számon, de volt, hogy csak a 20-ig jutott. Jurij jegyzi a számokat, én meg azon kuncogok, megállapít-e valamit, hiszen úgy érzem, a nyaki meszesedésen kívül semmi bajom nincs. Két egész órát vett igénybe Kolbassin doktor vizsgálódása. Aztán so­rolta, hogy mi nem stimmel. Ledöbbentem. A berendezés többet tud nálam. Nem soro­lom, hogy mit állapított meg, de ha alaposan belegondol­tam, bizony a gép nem hazu­dik. Kolbassin doktor szerint minden beteggel legalább 2-3 órát kell foglalkozni, hogy ké­pet kapjon a testben lévő be­tegségekről és azokat megfe­lelően gyógyíthassa. — Természetesen a mérés mellett a bioenergiát alkalma­zom továbbra is és megfelelő természetbarát gyógyszert ja­vasolok a betegeknek. Megtudom még, hogy a ke­zelése eredményeként hányán gyógyultak meg. Én pedig megadóan beállók azoknak a sorába, akik bíznak Kolbassin doktor gyógyításában. Suli helyett kirándulás A közelmúltban igazi téli szórakozással tölthettek egy napot a dobozi gyerekek. Erre az alkalomra a helyi iskola 4 lovasszánt és kisszánkókat kapott a Szakái Kft.-től, s a 200 nebuló vidáman nekivághatott az erdőbe vezető útnak. Egy biztos: ezen a reggelen — kivételesen — valamennyien boldogan igyekeztek az iskola elé, hiszen dolgozatírástól, feleléstől egyiküknek sem kellett tartania 1993. március 1., hétfó' Kertváros? Mindig közelállt a szívemhez a megye- székhellyel szomszéd Telekgerendás. A korábbi évtizedekben szépen fejlődő kis­községet Békéscsaba kertvárosaként em­legették, igen sokan telepedtek le itt szí­vesen. Mert van telefon-, gáz- és vízvezeték, viszonylag jó az ellátás, prosperáló, híres cég volt a helyi állami gazda­ság. Egyszóval a telekiek szorgalma;faluszeretete, a köz­séggazdák lelkiismerete kiharcolt mindent, amit csak egy ekkora lélekszámú helységnek módjában állt. Beszélgettem a minap a község régi-új vezetőjével, aki a rendszerváltozás után is elnyerte a lakosok bizalmát. Nem mondhatnám, hogy sok jót mondhatott a jövőről szólva. A településszeretet, az igyekezet ezúttal sem veszett ki az emberekből, csak gyakran ütköznek az áthághatatlan jog­szabályok olykor oktalanul korlátozó falába. Nehezen halad a kárpótlás, a földek tulajdonba adása. Itt sem a jószándék, hanem aföldkimérő szakember hiányzik. Vetni, aratni, földet művelni persze azért mindenképpen kell. Nem is tudna az ilyen munkálatok idején pókhálót lesni a parasztember. Csak hát a fiatal település helybelijei nem­igen rendelkeznek kárpótlási jogosultsággal. A legtöbb jogos igénylő békéscsabai vagy az ország más vidékén élő. Ki fog akkor földet művelni, kié lesz a termés, ki szereti majd úgy ezt a földet, ahogyan a nemzetiségi kisközség szlovák-magyarjai? A válasz bizonytalan, eltart itt (és máshol is) a birtokbaadás talán évekig. Addig pedig megszűnik a munkalehetőség azon a néhány helyen is, ahol, eddig volt. Ujat teremteni pedig talán a Jóisten segít, akinek a házát nemrégiben avatták vallásosok és ateisták, párttagok és minden párton kívüliek. Egyszerűen csak telekgerendásiak, akik békében és nyugodtan szeretnének, anyagi biztonságban együtt élni. ; . h y t/ Bűnügyi krónika Békéscsaba. — Február 19-ére virradóan P. I. helybeli lakos személygépkocsija a Bartók Béla út 87. számú épület mellett parkolt. A CPM—363 rendszá­mú Ladával ismeretlen elköve­tő ismeretlen helyre távozott. Február 24-ére virradóan a Munkácsy utca 4. szám alatti Hurrikán sportboltba törtek be, s onnan márkás sportcipőket, síruhákat vittek el 300 ezer fo­rint értékben. A rendőrség ké­ri, aki ezekben az ügyekben információval tud szolgálni, jelentkezzen náluk! Február 20-ára virradóan a Lencsési út 1—3. számú épület mögött par­koló IFA-teherautó pótkocsijának gumiabroncsát vagdalták össze. Doboz. — Február 20-ára virradóan a Vörös Hadsereg út 4. szám alatti vegyesboltba törtek be, ahonnan 10 ezer fo­rint értékben palackozott sze­szes italokat vittek el. Fiatal sasok Kétsopronyban Harminckét okból felmondhatnak... A Fiatal Sasok Országos Egyesülete önkéntes gyermek- és ifjúsági szervezet, amely 1991 tavaszán alakult, törvé­nyesen bejegyzett közösség. Fő elvük, amely minden tevékeny­ségüket áthatja; a nemzetközi együttműködés, az egyenlőség, a demokrácia és a békevágy. Megalakulása óta kétezer gyer­mek és fiatal csatlakozott a szer­vezethez az ország különböző területeiről. Az egyesület tagja az Inter­national Falcon Movement (IFM) nevű nemzetközi gyer­mekszervezetnek, amely a vilá­gon a legkiterjedtebb ifjúsági mozgalom. Kétsopronyban 1992 márciusában alakult meg a helyi egyesület, jelenleg 55-en a tagjai. Összejöveteleik prog­ramját úgy állítják össze, hogy vonzó lehessen a 6-tól 18 éves korosztályok számára, sőt ese­tenként a felnőtteknek is. Ko­vács Márton és felesége a hús­véti népszokások őrzésére taní­totta őket. Gyermekverseket, rajzokat pályáztattak a Föld napján, köszöntötték a helyi idősek otthonában élőket. Sportvetélkedőjükbe a felnőt­tek is bekapcsolódtak. A Tátika és a találkozás Ónodi Henriettá­val az egész falu számára jelen­tett élményt. Fekete Imréné, a helyi szer­vezet legfőbb patronálója arról tájékoztatott bennünket, hogy tervezik már a nyári táborozta­tást, játékos versenyek, gyalog- és kerékpártúrák, sasbulik szer­vezését. Április végén pedig a gödi testvérszervezetet várják vendégségbe. A kétsopronyi önkormányzat ingyen helyisé­get, fejenkénti támogatást ad a csapatnak, a vetélkedőket Kri- zsán István, az élelmiszerüzlet vezetője, az általános iskola pe­dagógusai és a falu lakói segítet­ték ajándékkal. Az országos ve­zetőség jóvoltából a tavasz fo­lyamán márciusban és május­ban képzésekre várja a kétsop- ronyiakat. Ha ezek után bárki kedvet kapna önálló alapszer­vezet létrehozására, keresse az országos vezetőséget, amely­nek címe: 2132. Göd, Pf: 77. Bolyóczki János elnök. Telefon és fax: (27)45-013. — Szakszervezeti berkekben töltötted az életed, sőt ott is men­tél férjhez. Tanultál, munkatárs, majd vezető lettél a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetében. És most? — kérdem az egy éve nyugdíjas, békéscsabai Valen- tinyi Mártonnét. A szakszervezetnek erőt kel­lene gyűjteni, ez Valentinyi- né véleménye is — Ez a megyében közel tíz­ezer tagot számláló szakszerve­zet szakmák szerint szétbom- lott, s most én a Kommunális Dolgozók Szakszervezetének a megyei képviseletét látom el, mint tiszteletdíjas társadalmi munkás. — Milyen- üzemekről van szó? — A tíz között vannak város­gazdálkodók, temetkezésiek, volt költségvetési üzemek. És van még hét ipari alapszervezet is, mintpéldául a Körös Kazáné, a gyomai Hőtechnikáé, vagy az orosházi Viminor Kft-é. —Nem ábrándultak ki az em­berek a szakszervezetből? — Igen is, nem is. Mert igaz, hogy sok csalódáson mentek keresztül a kétkezi, a szellemi és az irodai dolgozók az érdekkép­viseletet illetően, de ugyanezen okbóhnégis a szakszervezetek­ben kell bízniok. —Azoknak még magukra ta­lálni. De végül is mit tehetnek? Te például, aki középen vagy, mit csináltál tavaly? — Az alapszervezeteink tel­jes üdülését bonyolítottam le, húsz családos üdülést, sok sza­natóriumi beutalást és kedvez­ményes üdülést. Tanácsadást tartottam, hívásra mentem, sőt hívás nélkül is. Itt Csabán van egy helyi szakszervezeti csoportunk, a nyugdíjasok is idetartoznak. — Az emberek gondolom a munkahelyi védelmet várják el... — Ezt a legnehezebb nyújta­ni, hisz az új Munka Törvény- könyv szerint 32 okból lehe fel­mondani! — Mégis mit kell és lehet tenni ott helyben, ahol az élet zajlik? —Indokolt felmondás esetén vigyázni rá, hogy a dolgozó mindazt megkapja, ami törvé­nyesen jár neki. Egyébként meg kiharcolni egy jó kollektív szer­ződést, hisz a bér, a szabadság, a szociális juttatás abban rögzítő­dik. Békéscsabai olvasóink írják Kocogómozgalom autósoknak Felmerül bennem a kérdés, hogy a gépjárművek sebességének korlátozása lakott területen való­ban megoldja-e az emberi élet védelmét? Mert ha igen, akkor nem is olyan nagy áldozat, hogy az 50 km-es sebesség érdekében az autósnak vissza kell kapcsolnia 3-as sebességre (ezt mindenki tudja, még talán az is, aki a rendeletet megszövegezte), és így végigkocognia a városokon, falvakon, hogy ezért jelentősen megnő a benzinfogyasztás, hogy legalább duplájára nő a lakott területek lég­szennyezettsége, hogy felgyorsul a gépjárművek amortizációja, hogy az autós ilyen sebesség mel­lett nem ér el az egyik lámpától a másikig ( hacsak át nem állítják a lámpákat), hogy jóval korábban kell elindulnia munkahelyére vagy úticéljához stb. Persze minden kár valamilyen haszonnal is jár: az üzemanyaggyártó, -értékesítő vállalatok hasz­na minden bizonnyal jelentősen megnő, a szervi­zek, javítókforgalma ugyancsak megnövekszik, a környezetszennyezés áldozatai gyakrabban ke­reshetikfel az orvost, kórházat, patikát stb. De így legalább a kocogóra fogott autók utasa­inak több idejük lesz ismerkedni a városokkal, falvakkal. A lelassult közlekedés bizonyára nyug- tatólag hat majd mind a járművezetőre, mind a gyalogosra!? Az energiatakarékosság úgyszól­ván elhanyagolható szempont. S mindezt hány fegyelmezetlen gyalogos érde­kében! Aki akkor is lefog lépni a jármű elé, ha az 5 kilométeres sebességgel fog közlekedni! Tatán inkább arra kellett volna venni az irányt, hogy kulturált, biztonságos közlekedésre neveljük mind a gyalogost, mind a járművezetőt, de ne csak a járművezetők zsebére, sérelmére! Nemcsak autót vezetni kell fegyelmezetten, hanem járni-kelni is. K. Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents