Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
Utánozhatatlan képzőművész a természet... Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. írták még: Béla Vali, László Erzsébet, Szőke Margit és Vass Márta. Fotózott: Fazekas Ferenc. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 450-450. Térképünk „születik” Békéscsaba. —Az utóbbi években rengeteg utcanév változott városunkban, új utcák is épültek. A régi várostérkép elavult. Az önkormányzat a nyár elején tervezi megjelentetni az új, színes idegenforgalmi várostérképet. Az utcanévváltozások mellett ebben szerepelnek majd egy listán a régi utcanevek, többnyelvű városismertető, az egyirányú utcák, fizető és nem fizető parkolók jelölése is. Polgárőrség alakult Telekgerendás. — A polgárőrség megyei szövetségének segítségével, 30 helybeli részvételével megalakult a kisközség békéjét, nyugalmát megőrizni hivatott telekgerendási polgárőrség. Feltehetően nem a helybeliek „jóvoltából”, de náluk is megszaporodtak a besurranásos lopások, a garázdaság. Ezeket kívánják megelőzni a gyanús jelenségek megakadályozásával a fiatal és idősebb polgárőrök. Földegyeztetés Kétsoprony. — A földrendező bizottság elnöke március 5- én 18 órára a művelődési házba, egyeztetésre várja azokat a kárpótlásra jogosultakat, akik a 39-es, illetve a 42-es táblára kívánnak licitálni március 9- én és 10-én. A kutya is érző lény Békéscsaba. — Gyakran látni az utcán kóborló, elhanyagolt külsejű, csontsovány kutyákat, akiket gazdájuk megunt vagy nem képes tovább gondozni. Az állatvédő egyesületek arra biztatják a kutya- és macskatulajdonosokat, ha nem tenyészteni kívánják az állatokat, ivartala- níttassák őket. Ne kerüljenek utcára feleslegesnek ítélt utódok. Ha végképpen nincs más megoldás vigyék az állatokat Békés&abán a Kétegyházi út 30. szám alatti kutyamenhelyre, itt etetik és gondozzák őket Közülük el is viheti valamelyiket, aki kutyára vágyik. Telfon: 441-678. Mozgáskorlátozottak figyelmébe Békéscsaba. — A Petőfi utca 3. szám alatti épületben mondhatják el gondjaikat a mozgás- korlátozottak. A békéscsabai helyi csoport ügyvivői minden csütörtökön tartják fogadóórájukat 14 és 17 óra között.----------------------------------1 BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE ---K olbassin doktor műszere Nincs még egy esztendeje, hogy írtunk Jurij Vasziljevics Kolbassinról, aki természet- gyógyászként fejti ki jótékony ténykedését Békéscsabán, a MAV-kultúrotthonban. Kolbassin doktor „nem mezítelen természetgyógyász”, ő a moszkvai Központi Orvostovábbképző Intézet Pszichiátriai Tanszékének főmunkatársa, nemzetközileg elismert szak- tekintély a bioenergetikán alapuló gyógyítások terén. Egy hete érkezett ismét városunkba, s hogy ismételten felkerestük annak az az oka, hogy az intézetből kölcsönkapott komputerhez kapcsolható, bioenergiát mérő műszerrel bővítette a vizsgálati módszerét. — A műszert a kutatóintézetben fejlesztették ki mérnökök, orvosok — fordítja a tolmács Kolbassin szavait. — El kell mondjam, hogy ezzel a műszerrel a japánok kezdtek el először foglalkozni, aztán a franciák és a németek. Két évtizede használják már a felsorolt országokban. Tudvalévő, hogy az élő szervezet kisugárzásai energetikailag mérhetők. A testben lévő sok ezer ponton jelzi ez a kis gép, ha valahol baj van... Kolbassin doktor kezembe adja a mérőműszer két „fogantyúját”, és elkezdi vizsgálni testem bioenergiáját. A kis szerkentyű nyolc pici piros lámpája közül hol három, hol négy gyulád ki, sípol a gép, megugrik a mutató és megáll a 50-60-as számon, de volt, hogy csak a 20-ig jutott. Jurij jegyzi a számokat, én meg azon kuncogok, megállapít-e valamit, hiszen úgy érzem, a nyaki meszesedésen kívül semmi bajom nincs. Két egész órát vett igénybe Kolbassin doktor vizsgálódása. Aztán sorolta, hogy mi nem stimmel. Ledöbbentem. A berendezés többet tud nálam. Nem sorolom, hogy mit állapított meg, de ha alaposan belegondoltam, bizony a gép nem hazudik. Kolbassin doktor szerint minden beteggel legalább 2-3 órát kell foglalkozni, hogy képet kapjon a testben lévő betegségekről és azokat megfelelően gyógyíthassa. — Természetesen a mérés mellett a bioenergiát alkalmazom továbbra is és megfelelő természetbarát gyógyszert javasolok a betegeknek. Megtudom még, hogy a kezelése eredményeként hányán gyógyultak meg. Én pedig megadóan beállók azoknak a sorába, akik bíznak Kolbassin doktor gyógyításában. Suli helyett kirándulás A közelmúltban igazi téli szórakozással tölthettek egy napot a dobozi gyerekek. Erre az alkalomra a helyi iskola 4 lovasszánt és kisszánkókat kapott a Szakái Kft.-től, s a 200 nebuló vidáman nekivághatott az erdőbe vezető útnak. Egy biztos: ezen a reggelen — kivételesen — valamennyien boldogan igyekeztek az iskola elé, hiszen dolgozatírástól, feleléstől egyiküknek sem kellett tartania 1993. március 1., hétfó' Kertváros? Mindig közelállt a szívemhez a megye- székhellyel szomszéd Telekgerendás. A korábbi évtizedekben szépen fejlődő kisközséget Békéscsaba kertvárosaként emlegették, igen sokan telepedtek le itt szívesen. Mert van telefon-, gáz- és vízvezeték, viszonylag jó az ellátás, prosperáló, híres cég volt a helyi állami gazdaság. Egyszóval a telekiek szorgalma;faluszeretete, a községgazdák lelkiismerete kiharcolt mindent, amit csak egy ekkora lélekszámú helységnek módjában állt. Beszélgettem a minap a község régi-új vezetőjével, aki a rendszerváltozás után is elnyerte a lakosok bizalmát. Nem mondhatnám, hogy sok jót mondhatott a jövőről szólva. A településszeretet, az igyekezet ezúttal sem veszett ki az emberekből, csak gyakran ütköznek az áthághatatlan jogszabályok olykor oktalanul korlátozó falába. Nehezen halad a kárpótlás, a földek tulajdonba adása. Itt sem a jószándék, hanem aföldkimérő szakember hiányzik. Vetni, aratni, földet művelni persze azért mindenképpen kell. Nem is tudna az ilyen munkálatok idején pókhálót lesni a parasztember. Csak hát a fiatal település helybelijei nemigen rendelkeznek kárpótlási jogosultsággal. A legtöbb jogos igénylő békéscsabai vagy az ország más vidékén élő. Ki fog akkor földet művelni, kié lesz a termés, ki szereti majd úgy ezt a földet, ahogyan a nemzetiségi kisközség szlovák-magyarjai? A válasz bizonytalan, eltart itt (és máshol is) a birtokbaadás talán évekig. Addig pedig megszűnik a munkalehetőség azon a néhány helyen is, ahol, eddig volt. Ujat teremteni pedig talán a Jóisten segít, akinek a házát nemrégiben avatták vallásosok és ateisták, párttagok és minden párton kívüliek. Egyszerűen csak telekgerendásiak, akik békében és nyugodtan szeretnének, anyagi biztonságban együtt élni. ; . h y t/ Bűnügyi krónika Békéscsaba. — Február 19-ére virradóan P. I. helybeli lakos személygépkocsija a Bartók Béla út 87. számú épület mellett parkolt. A CPM—363 rendszámú Ladával ismeretlen elkövető ismeretlen helyre távozott. Február 24-ére virradóan a Munkácsy utca 4. szám alatti Hurrikán sportboltba törtek be, s onnan márkás sportcipőket, síruhákat vittek el 300 ezer forint értékben. A rendőrség kéri, aki ezekben az ügyekben információval tud szolgálni, jelentkezzen náluk! Február 20-ára virradóan a Lencsési út 1—3. számú épület mögött parkoló IFA-teherautó pótkocsijának gumiabroncsát vagdalták össze. Doboz. — Február 20-ára virradóan a Vörös Hadsereg út 4. szám alatti vegyesboltba törtek be, ahonnan 10 ezer forint értékben palackozott szeszes italokat vittek el. Fiatal sasok Kétsopronyban Harminckét okból felmondhatnak... A Fiatal Sasok Országos Egyesülete önkéntes gyermek- és ifjúsági szervezet, amely 1991 tavaszán alakult, törvényesen bejegyzett közösség. Fő elvük, amely minden tevékenységüket áthatja; a nemzetközi együttműködés, az egyenlőség, a demokrácia és a békevágy. Megalakulása óta kétezer gyermek és fiatal csatlakozott a szervezethez az ország különböző területeiről. Az egyesület tagja az International Falcon Movement (IFM) nevű nemzetközi gyermekszervezetnek, amely a világon a legkiterjedtebb ifjúsági mozgalom. Kétsopronyban 1992 márciusában alakult meg a helyi egyesület, jelenleg 55-en a tagjai. Összejöveteleik programját úgy állítják össze, hogy vonzó lehessen a 6-tól 18 éves korosztályok számára, sőt esetenként a felnőtteknek is. Kovács Márton és felesége a húsvéti népszokások őrzésére tanította őket. Gyermekverseket, rajzokat pályáztattak a Föld napján, köszöntötték a helyi idősek otthonában élőket. Sportvetélkedőjükbe a felnőttek is bekapcsolódtak. A Tátika és a találkozás Ónodi Henriettával az egész falu számára jelentett élményt. Fekete Imréné, a helyi szervezet legfőbb patronálója arról tájékoztatott bennünket, hogy tervezik már a nyári táboroztatást, játékos versenyek, gyalog- és kerékpártúrák, sasbulik szervezését. Április végén pedig a gödi testvérszervezetet várják vendégségbe. A kétsopronyi önkormányzat ingyen helyiséget, fejenkénti támogatást ad a csapatnak, a vetélkedőket Kri- zsán István, az élelmiszerüzlet vezetője, az általános iskola pedagógusai és a falu lakói segítették ajándékkal. Az országos vezetőség jóvoltából a tavasz folyamán márciusban és májusban képzésekre várja a kétsop- ronyiakat. Ha ezek után bárki kedvet kapna önálló alapszervezet létrehozására, keresse az országos vezetőséget, amelynek címe: 2132. Göd, Pf: 77. Bolyóczki János elnök. Telefon és fax: (27)45-013. — Szakszervezeti berkekben töltötted az életed, sőt ott is mentél férjhez. Tanultál, munkatárs, majd vezető lettél a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetében. És most? — kérdem az egy éve nyugdíjas, békéscsabai Valen- tinyi Mártonnét. A szakszervezetnek erőt kellene gyűjteni, ez Valentinyi- né véleménye is — Ez a megyében közel tízezer tagot számláló szakszervezet szakmák szerint szétbom- lott, s most én a Kommunális Dolgozók Szakszervezetének a megyei képviseletét látom el, mint tiszteletdíjas társadalmi munkás. — Milyen- üzemekről van szó? — A tíz között vannak városgazdálkodók, temetkezésiek, volt költségvetési üzemek. És van még hét ipari alapszervezet is, mintpéldául a Körös Kazáné, a gyomai Hőtechnikáé, vagy az orosházi Viminor Kft-é. —Nem ábrándultak ki az emberek a szakszervezetből? — Igen is, nem is. Mert igaz, hogy sok csalódáson mentek keresztül a kétkezi, a szellemi és az irodai dolgozók az érdekképviseletet illetően, de ugyanezen okbóhnégis a szakszervezetekben kell bízniok. —Azoknak még magukra találni. De végül is mit tehetnek? Te például, aki középen vagy, mit csináltál tavaly? — Az alapszervezeteink teljes üdülését bonyolítottam le, húsz családos üdülést, sok szanatóriumi beutalást és kedvezményes üdülést. Tanácsadást tartottam, hívásra mentem, sőt hívás nélkül is. Itt Csabán van egy helyi szakszervezeti csoportunk, a nyugdíjasok is idetartoznak. — Az emberek gondolom a munkahelyi védelmet várják el... — Ezt a legnehezebb nyújtani, hisz az új Munka Törvény- könyv szerint 32 okból lehe felmondani! — Mégis mit kell és lehet tenni ott helyben, ahol az élet zajlik? —Indokolt felmondás esetén vigyázni rá, hogy a dolgozó mindazt megkapja, ami törvényesen jár neki. Egyébként meg kiharcolni egy jó kollektív szerződést, hisz a bér, a szabadság, a szociális juttatás abban rögzítődik. Békéscsabai olvasóink írják Kocogómozgalom autósoknak Felmerül bennem a kérdés, hogy a gépjárművek sebességének korlátozása lakott területen valóban megoldja-e az emberi élet védelmét? Mert ha igen, akkor nem is olyan nagy áldozat, hogy az 50 km-es sebesség érdekében az autósnak vissza kell kapcsolnia 3-as sebességre (ezt mindenki tudja, még talán az is, aki a rendeletet megszövegezte), és így végigkocognia a városokon, falvakon, hogy ezért jelentősen megnő a benzinfogyasztás, hogy legalább duplájára nő a lakott területek légszennyezettsége, hogy felgyorsul a gépjárművek amortizációja, hogy az autós ilyen sebesség mellett nem ér el az egyik lámpától a másikig ( hacsak át nem állítják a lámpákat), hogy jóval korábban kell elindulnia munkahelyére vagy úticéljához stb. Persze minden kár valamilyen haszonnal is jár: az üzemanyaggyártó, -értékesítő vállalatok haszna minden bizonnyal jelentősen megnő, a szervizek, javítókforgalma ugyancsak megnövekszik, a környezetszennyezés áldozatai gyakrabban kereshetikfel az orvost, kórházat, patikát stb. De így legalább a kocogóra fogott autók utasainak több idejük lesz ismerkedni a városokkal, falvakkal. A lelassult közlekedés bizonyára nyug- tatólag hat majd mind a járművezetőre, mind a gyalogosra!? Az energiatakarékosság úgyszólván elhanyagolható szempont. S mindezt hány fegyelmezetlen gyalogos érdekében! Aki akkor is lefog lépni a jármű elé, ha az 5 kilométeres sebességgel fog közlekedni! Tatán inkább arra kellett volna venni az irányt, hogy kulturált, biztonságos közlekedésre neveljük mind a gyalogost, mind a járművezetőt, de ne csak a járművezetők zsebére, sérelmére! Nemcsak autót vezetni kell fegyelmezetten, hanem járni-kelni is. K. Pál