Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

HÍREK 1993. március 30., kedd Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötelét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése előtt is böngész­hetnek az érdekességekből. — Az utak mentén elhelyezett, a közlekedés biztonságát szolgá­ló korlátokról legelőször 1924 elején számolt be az alispán. 1927-ben a törvényhatósági utak mentén sodronykötél-korláto­kat alkalmaztak. — A könyvművészet legnagyobb „kontár” mestere a gyomai Kner Izidor volt. „Pénz, hozzáértés és szaktudás híján — kontár­ként — 1882. június közepén nyitottam könyvnyomdát olyan helyen, ahol ez a foglalkozás nemcsak hogy fellengzős ábrán­dokra nem jogosított, de a megélhetés reményével sem kecsegte­tett” — úja a Félévszázad mezsgyéjén című kötetében. Kner Izidor korábban valóban nem tanulta a nyomdászmesterséget; könyvkötő volt, akárcsak ősei több évtizeden át. A nyomdaalapí­tást követően azonban napi 16 órát dolgozott és tanult, a szedést és a nyomást éveken át maga végezte. — A legelső könyvsajtót 1847-ben állította fel Szarvason Réthy Lipót, aki 1856-ban Gyulára vitte azt, s két évig ott dolgozott vele. — A megyei könyvtárban található a legtöbb kötet (236 169), s itt van a legnagyobb hanglemez-, videokazetta-, CD-lemez-, folyóirat- és hangoskönyv-gy Jjtemény is. Ezenkívül ez a számí­tógépekkel, másológépekkel, szórakoztató elektronikai beren­dezésekkel és telekommunikációs eszközökkel ellátón könyv­tár, amelynek a legtöbb beiratkozott olvasója van (mintegy 15 ezer). Országos összehasonlításban is számos LEG jellemzi: a megyei könyvtárak közül 1952-ben ezt nyitották meg legelőször, s zenei részlege szintén legelsőként fogadott látogatókat. Az új könyvtárépület 1985. évi megnyitásakor hazánk legnagyobb alapterületű—6450 négyzetméteres —, ilyen jellegű művelődé­si intézménye volt. Pórul járt szerelmeskedők Fegyelmi büntetés vár a fokvá­rosi Groote Schuur Kórháznak arra az ápolónőjére és dolgo­zójára, akik az épület egy elha­gyott folyosóján mindenről megfeldkezve szeretkeztek. A kórház biztonsági szolgálata ugyanis rejtett kamerával mindvégig filmezte őket... Az esetről beszámoló SAPA dél- afrikai hírügynökség szerint az ápolónő ezen a módon „sza­badult meg a foglalkozásával járó stressztől, s fogalma sem volt róla — akárcsak szerelmi partnerének —, hogy, hála a rejtett kameráknak, a bizton­sági szolgálat központi termé­ben kivetítve látható a nem mindennapi „műsoruk”. A képernyőt figyelő biztonsági emberek mindenesetre csak 40 perc elteltével zavarták meg a szerelmeseket. A tavasz csalhatatlan jele — még akkor is, ha ezt az időjárás nem támasztja elá — „madárék” már a jövőre gondolnak FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Csalódott kincskeresőit Kincskeresők egy csoportja, amely 13 évi kutató munka után az amerikai történelem legnagyobb aranykincsét hoz­ta felszínre a tenger mélyéről, kénytelen lemondani a kincs jelentős részéről. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ugyanis a napokban indoklás nélkül jóváhagyta egy alacso­nyabb fokú bíróság döntését, amely az 1857-ben elsüllyedt „S.S. Central America” fedél­zetéről felhozott, egymilliárd dollárra becsült kincset első­sorban az akkori biztosítótár­saságnak ítélte oda. A maga korában luxushajó­nak számító háromárbocos „Central America” Havanná­ból indult utolsó útjára és mintegy 50 kilométerre Dél- Karolina állam partjaitól or­kánba került és elsüllyedt. A szerencsétlenség 425 utas éle­tét követelte — többségükben aranyásókét. A hajó oly sok aranyat szállított, mint előtte még egyetlen más hajó sem. Ä hajót bérlő kereskedőket a biztosítótársaság később kár­talanította. Ezért a körzeti bí­róság már első fokon úgy dön­tött, hogy a tenger mélyéről felhozott kincs — a kincskere­sők méltányos kielégítése után — a biztosítótársaság tulajdo­nába kerüljön. Szabó Pál: Magyarország 1956-ban 12. „A jó kapás nem biztos, hogy jó gazda tud lenni.” S ez a tény a szocialista mezőgazdaság alaptétele, paraszt, paraszt, nem egyforma valahány? Nem egyforma. A középparaszti ré­teg a mezőgazdaság ereje, akár egyéni gazda, akár a kö­zösben dolgozik. De hát miért nem megyen a közösbe teljes tömegével? Először azért, mert akik bent vannak, nem érzik magukat gazdának ben­ne. A termelőszövetkezetnek önkormányzata alig több a va­laminél vagy éppen a semmi­nél, háztáji gazdálkodás nélkül be se megy, s ha kap ilyen földet, minden ereje, szorgalma, igyekezete ide összpontosul, s az az évi ha­szon, ami fölösnek mondható, innen telik; jószágból, disznó­ból, tejből, kertészkedésből, gyümölcsből. A termelőszövetkezetnek azt a formáját kell megcsinál­ni, amelyben mind az a szép­ség, íz, öröm, ami a múltban a parasztság egyetemességét érintette és éltette, mint példá­ul a hagyományos ünnepiek ha­gyományos népszokásokkal, mentődjenek át ezekbe a szö­vetkezetekbe, sőt gépállomá­sokra, állami gazdaságokba. Mindazok a sorsdöntő tények és sorsformáló lépések, mint például házasság, szerelem, lakodalom, keresztelő teljes szépségében és pompájában mentődjenek át a termelőszö­vetkezetekbe és a már említett állami szektorokba. De ez per­sze azt is jelenti, hogy a szocia­lista mezőgazdaság nem nagyüzemi mezőgazdaság, hanem a szocialista mezőgaz­daság, amelyben összpontosul minden emberi szépség és ér­ték, és minden termelési tech­nika, munkamódszer és ered­mény, ami a régi paraszti élet­ben a legtöbbet, a legszebbet, a legnagyobbat jelentette. (Ezt különben ha pár szóban is, de Veres Pétertől is hallottam.) Az ilyképp formálódó mező- gazdaság teljesen felszabadít­ja a kezdeményezést, az újsze­rűséget, magyarán mondva, még a feltalálást is az egyes emberekben és egyes dolgok­ban. Ne hagyjuk tovább, hogy mindazok az új dolgok, amik az emberekben lappanganak csak úgy, egyszerűen elsik­kadjanak a mezőgazdaságban. Én magam pár évvel ezelőtt az ínséges esztendők idején lát­tam egy kis parasztnak a búzá­ját, amit vetőmag hiányában kapásbúzával vetett be. S a ter­méseredmény: óriási. De ezt is csak úgy, példaképp. A szocialista mezőgazda­ságban alapvető tétel a szocia­lista demokrácia megteremté­se. Szabad hozzászólás, vetés­forgó, s a növények vetése, ápolása, megvitatása, a tagság helyzete, hozzáállása, vagyis a gazdaság teljesen otthonossá tétele. Vagyis: a termelőszövetke­zeteknek merőben új, s más­milyen szabályzatra van szük­sége, mint a mostani. Hétköznap este van — iga­zabban mondva éjjel —, mikor még egyre és egyre zuhog ránk a zsúfolt nagyteremben az ál­lamot féltő, a termelést segítő, s az élet erkölcsi vonatkozású dolgait érintő kérdések töme­ge Komádiban. Nagy dologidő járja ezen időben, kapálás, ka­szálás, gyűjtés, nem számít. Éjfél körül jár, mikor végre vacsorához ülünk a szövetke­zet vendéglőjének teraszán. Jó sokan vagyunk, természetesen zene is szól, a pianós újra és újra rám nevet, muzsikáltak ezek a fiúk nekem népi író koromban. Aztán a fiatalok táncolnak, nagyon szépen, il­ledelmesen, a szerelem (mert van ilyen) a szívekben lobog, s a tánc ritmusában, nem pedig gusztustalan vonaglásokban, mint a pesti eszpresszókban. Az öregebbek tovább boly­gatják az ország, s a nép és forradalom sorsát, íme, én szinte itthon vagyok, ez a ké­sőn vacsorázó, táncolgató nép is Magyarország. S végezetül Magyarország az isi amit egy kicsi faluban — Leshegyen — találok, élek, s lelkemben és szívemben ben­ne vagyok, azonosulok egy délutánra, s fél éjszakára a les­hegyi néppel. Pompásan művelt földek, egyetlen szál gazt se tudok föl­fedezni a földeken, vállig érő búzák, szélben üdvözlésként lengető tengerik, Ozora, s Szi- lasbalhás tája ez a föld, s a falu a Csekonics grófok birtokának kellős közepén épült egy mély szakadékban inkább, mint völgyben, földjük a kerteken túl szinte semmi, az egész nép a birtokon napszámos, arató, kapás. S ma: széles utca nőtt ki a szakadékból fel-fel a levegő­re és a napfényre! Modem, egészséges lakóházakkal, tá­gas udvarokkal. S ez a látvány, ez a tény azt hiszem, teljesen kifejezi az egész országot. Hi­szen nincs olyan falu az or­szágban, ahol fel ne épült vol­na egy egész falurész, a régi tatárjáráskor elpusztult falvak helyén újra falvak nőttek, ez az igazság. Az is igazság, hogy Illyés Gyula földje ez, a Pusz­ták népe, a „Három öregről”, a „Dózsa” drámáig, de még in­kább a „Szekszárd felé”-ig nincsen olyan Illyés-mű, amelyben benne ne lenne erről a tájról egy-egy hangulat, nin­csen olyan öröm vagy sikoltás, amiből valami — egy foszlány — el nem hangzott volna a tájon. Németh Lászlóban va­lószínű, hogy fiatal éveiben ki­nyílt a gondolat, későbbi évei­ben írván és hirdetvén, hogy legalább száz jó könyv ismere­tében megindulhat a nép a mű­veltség útján: nos, beszélgetek egy paraszt emberrel, aki túl­jutott a száz könyvön, regé­nyen, történelmi munkán, de általában: a falu hatvan-hat­vanöt százaléka vett részt a József Attila olvasómozga­lomban, s ilyen nyílt, más könyveken is művelődött em­berek között lenni jó. (Folytatjuk) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Mindennapi tudomány 830: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Válogatott perceink 1130: Szegények 12.00: Déli krónika 1230: Vendég a háznál 1230: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 1330: A római katolikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 1435: Első közlés 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 1630: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 1830: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 1935: Összeállította: Parancs János 20.05: Népi táncmuzsika 2030: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 2230: Fórum—a kultúráról 23.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek PETŐFI RÁDIÓ 430: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nóta-só 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Iránytű 1330: Örökzöld filmmelódiák 14.00: „Mindenki másképp csinálja™” Közben: 15.00: Hírek, időjárás 1530: Gratulálunk 16.00: Csúcsforgalom 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 17.55: Gordiusz plusz 18.00: Á magyar rock archívumából 1830: Helykereső 19.05: Kamasz-panasz 1935: Magy ar nóták, csárdások a rádióhallgatók kívánságaiból 20.00: Műfordítva 20.40: Hangpárbaj 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Blues-plusz 2135: Mit üzen a Rádió? 22.00: Rockpanoráma 2230: John McLaughlin triója játszik 23.03: Sporthíradó 23.10: Napforduló—éjfél előtt 0.10—430: Napforduló — éjfél után Benne: 4.03—430: Cigánynóták BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.05: Búvárharang 10.20: Zenekari muzsika 11.10: Gena Dimitrova operaáriákat énekel 11.40: Országok, tájak zenéje 12.05: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galéria kupolatermét. Az Erkel Ferenc kamarazenekar hangversenye 13.15: Brahms német népdalaiból 1335: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 14.05: A látogató. X/2. 1435: Muzsikáról versben, prózában 1535: Zenekari operarészletek 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Az erdő zenéje 1635: Paul O’Dette Kapsberger- műveket játszik lanton 17.00: Kilátó 17.50: EPTA — Hungary 93 18.05: Puccini: Bohémélet 20.05: Teleobjektív 20.20: A Jeunesses Musicales Világzenekarának hangversenye 2130: József Attila minden verse 22.00: Hírek, időjárás 22.05: Három szólamban 23.00: Rádiószínház. Nem emlékszem semmire 23.44: A Liszt Ferenc KamarakónA énekel 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Magyar előadóművészek felvételeiből TV1 5.40: Falutévé—adótippel 6.00: A Reggel 8.10: Alternatív gyógyászat 830: Közjáték 835—12.05: Napközi Benne: 9.00: Pokoli paradicsom 10.00: Friderikusz-show 11.20: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Sztravinszkij: Menyegző 16.40: Képújság 16.45: Cimbória 17.00: Macedónia, a Balkán fekete báránya 17.50: Pénzvilág 18.00: Napközi 18.40! Derű és ború 19.05: Szerencsekerék 1935: „Veletek vagy ok mindennap” 20.00: Híradó 2030: Telcsport 20.40: Aktuális 21.50: Oscar-díj-átadás 22.40: Közjáték 22.45: Sportvarázs 035: Híradó 030 BBC-híradó TV2 6.00— 10.00: Napkelte 10.00: Parlamenti Napló 16.05: Műsorismertetés 16.10: Korforduló 17.00: Híradó, időjárás 17.05: Civil kurázsi 17.30: Szombathelyi virtuózok 1739: Pif és Herkules 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó 18.10: Regionális híradó 1835: Műsorajánlat, időjárás 1830: Zöldpont 19.05: A zöld brigád. Francia— NSZK tévéfilmsorozat. VII/2. 20.05: Stúdió ’93 2035: Virágok 21.00: Szokolay Sándor szerzői estje a Mátyás-templomban 21.50: Műsorajánlat 22.00: Esti egy enleg 2230: Időjárás 22.25: A Független Színpad. Egy lázadás anatómiája DUNA TV 16.00: Hitek, műsorismertetés 16.05: Városbújócska 17.45: A boldog család 1835: Mesesarok 18.45: Hírek 19.00: Magyar filmtörténet. Egy bolond százat csinál. Magy ar film 20.40: Dialógus Krzy sztof Zanussival a lengy el filmbét keretében 20.50: A ny ugodt nap éve 2230: Hírösszefoglaló MS TV, Békéscsaba 18.00: Képújság 19.00: Kapcsoljuk a SZÍV TV műsorát A négy óra műsorajánlata 19.10: Baba-mama torna 1935: Gyermekek képerny ője 20.00: Különjárat 20.40: Urilány szobát keres — magy ar film 22.10: Egészségmagazin 2235: Mindennapi jóga 22.55: Holnapi műsorajánlat 23.00: Kék Csillag—éjszakai szórakoztató műsor csak felnőtteknek. (A Lencsési lakótelepen lakó nézőink az előző napi műsorunkat láthatják) Bevezető, műsorajánlat, reklám 23.15: Szórakoztató negy edóra 2330: Reklám 23.40: Őrült küldetés 3. 1.10: Reklám, másnapi előzetes 130: Szexkirálynő—magy ar erotikus film lism.) 230: Reklám 3.00: Vadliba-vadászat 2. Amerikai erotikus film 435: Reklám, klippek 5.00— 8.00: Képújság Moziműsor BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4-kor: HAIR (sz., am.); 6 és 8- kor: Az utolsó mohikán (sz., am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARATE­REM fél 7-kor: HAIR (sz., am.); fél 9-kor: Fekete Mágia (m. b., sz., am.). GEREN­DÁS, DÓ^>A 6-kor: Kompu­terkémek (sz., am.). GYULA, PETŐFI 6-kor: Nincs bocsá­nat (sz., am.). GYULA, PE­TŐFI KAMARA fél 7 kor: Ördög vigye (sz., m.). GYO- MA, APOLLÓ 7-kor: Egy becsületbeli ügy (m. b„ sz., am). KONDOROS, AL­KOTMÁNY 7-kor: Tinikrími (m. b., sz., am.). OROSHÁ­ZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7- kor: Drakula (sz., am.). TÓT­KOMLÓS, KORZO 7-kor: Puszta acél (sz., am.). ÚJKÍ­GYÓS, NEMZETI 7-kor: Mindent bele (m. b„ sz., ol.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents