Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-30 / 74. szám
1993. március 30., kedd GAZDASÁG-----------------------------—----------------'----------------------------------------------------RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása lenne... Európai szintű üzem a „világ végén”? Kaszaperen, ezen a délvidéki kis településen elhatározták, hogy megteremtik egy olyan mezőgazdasági feldolgozóipar alapjait, amely nem csak a környék kistermelőinek jelentene állandó munkalehetőséget, de a megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása is lenne. Hogy nem csak pillanatnyi fellángolásról van szó arra bizonyság, hogy hosszabb távú fejlesztési lehetőségeken is gondolkodnak, valamint 1992. április 2-án ténylegesen is megalakult a Viharsarok Zöldségtermelő és Feldolgozó Rt. „Kipattant egy szikra” — Az ötletadók, Kun Sándor helyi felvásárló és Csürhés István polgármester 1990 második felétől járták az országot. Sok üzemet, vállalatot, önkormányzatot kerestek meg elképzeléseikkel, és természetesen nem hagyták ki az érdekelt kormányköröket sem. Egyrészt tapasztalatokat gyűjtöttek, másrészt szponzorokat, társakat kerestek az üzem létrehozásához. 1991. június 16-án tartottak egy testületi ülést, ahol már a Dehid- rocoop Rt. és az önkormányzat kinyilvánította szándékát egy társasági forma létrehozásához. Közben eltelt egy év, és mert az ötletadók nem adták fel az elképzeléseiket, elindult a szóbeszéd: „ Egyik szárító a felvásárlóé, a másik a polgármesteré lesz. Talán a hátukra akasztják?”. Ha nehezen is, de a feldolgozó-szárító megvalósítása belátható közelségbe került. Termelőbázisok a megye egész területén — Alakuláskor 140 taggal és 19 millió alaptőkével indítottunk. A térségben az elmúlt 40 év alatt olyan mezőgazdasági beruházás nem volt, hogy közvetlen a termőföldön megtermelt zöldségféléket helyben vásárolják fel — mondja Kun Sándor, akit az rt. vezérigazgatójának választottak. — Megvalósulásával a megtermelt árunak értéket, piacot, ezáltal termelői biztonságot ad. A háttér miatt felkerestük Békés és Csongrád megye minden önkormányzatát, ahol támogatták elképzeléseinket. Az AFI-tól megpályáztuk 160 dolgozóra munkahelyteremtő beruházásként a támogatást, amelyre 75 millió forintot kaptunk. A160 állandó munkaerő mellett az üzemnek igen kiterjedt termelői háttérre is szüksége lesz. Már meg is kezdtük a termésszerkezet kialakítását is. A megye területén több termelőbázist alakítottunk ki: Lökösháza, Mezőhegyes, Végegyháza, Tótkomlós, Kar- doskút, Pusztaföldvár, Csanád- apáca, Gerendás, Újkígyós, és még nincs vége. Próbáltuk megszerettetni a növényeket, sőt sikerült olyan növényt is behozni, ami tavaly 700-800 ezer forintot hozott hektáronként. Igaz, sokan várnak a pénzükre, de ma még a közvetítő cégek diktálnak — mondja Kun Sándor, a körzet egyik legnagyobb felvásárlójaként. Lehetőség a kiemelkedésre — Maga az épületkomplexum —amelyre már a konkrét tervek is elkészültek—a tótkomlósi út bal oldalán egy 5 hektáros szántóterületre épülne fel. A 3000 négyzetméteres üzemcsarnok később kiegészülne hűtőházzal és csomagolóval. Jelenleg ezeket a szárított zöldségféléket 5- 10 kilogrammos csomagolásban viszik Nyugat-Európába. ahol fő vásárlók a levesporgyá- rak — veszi át a szót Csürhés István polgármester. — A kemikáliák a szárítással lebomla- nak, így vegyszertartalom nincs, a termék megőrzi eredeti ízét, színét. A településen 4 éve vásárolnak fel zöldséget 15 ezer tonna mennyiségben, amelyhez 15-20 település kapcsolódik. Eddig a zöldségféléket elszállították 150-200 kilométerre feldolgozni. Mivel Csongrád és Bács megye homokos talaján ilyen minőségű alapanyagot nem lehet termelni, ezt a helyzeti előnyt igyekszik kihasználni Kaszaper, amikor a termeltetési bázisra akarja telepíteni a szárítót. Az üzem idényjelleggel 600 dolgozót, főállásban 160 női munkaerőt tudna foglalkoztatni három műszakban. Eddig 1500 kistermelővel van szerződésünk 700 hektár területre. A beruházás 300 millió forintba kerül. Ösztönzőnk, hogy a termelőknek magasabb árakat tudnánk fizetni. E cég eddigi felállása: 50 százalékban a Dehidrocoop Rt., van 1-2 nagyobb részvényes, például egy német, bambergi állampolgár. Az önkormányzat 1,2 millióval szállt be, illetve a téesz apportként a földet adta. Kibocsátottunk 9 millió forint értékű kötvényt, amely gyorsan elkelt. A beruházók egyértelmű elvárása, hogy európai szintű zöldség- feldolgozó legyen Kaszaperen. — És hogy mit termeltetnénk? Kora tavasszal a levélzöldségekkel kezdenénk: spenót, sóska, majd póréhagyma, cukkini, paszternák, sárgarépa, pritaminpaprika, paradicsom, brokkoli, ezek mellett almaszá- rítmányokkal, gyümölcsaszalvá- nyokkal akarunk a piacon megjelenni — mondja a polgármester, majd így fejezi be: Elsősorban a dél-békési régió érdekeit kívánjuk szolgálni, hisz itt mindenki mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ezek a növények munkaigényesek, intenzív gazdálkodást igénylő kultúrák. Előnyei, hogy sok munkaerőt felszív, leszabályozza a piacot, devizát termel, az infrastruktúra kiépítésével új távlatokat nyit, sőt a mezőgazdasági struktúra- váltásnál is számításba jöhet. Sokan csodálkoznak, hogy ide a „világ végére” akarunk felépíteni egy ilyen üzemet, pedig egyértelmű: ennek a körzetnek ez az egyetlen lehetősége a kiemelkedésre. A költségek teljes kiegyenlítéséhez szükséges 50 millió forintot a megyei munkaügyi központtól igényeltük meg. Tulajdonképpen már csak ettől függ, hogy valóban sikerül-e a tervek kivitelezése. „Utolsó” lehetőség Az elképzelésekről november körül beszélgettünk, majd vártuk a munkaügyi központ döntését. Azóta eltelt néhány hónap, s mint kiderült, a megyétől a kaszaperi beruházás az igényelt 50 millióval szemben 5 milliót kapott. Úgy tűnt hiába minden, fel kell adni a tervet. Mint megtudtuk, a megoldáshoz azóta sikerült a Duna-hol- ding befektetési társaságot is megnyerni, valamint elhatározták a részvényesek saját tőkerészük emelését. A lehetőségek — mint azt a helybeliek elmondták — még korántsem merültek ki. Rövid időn belül szeretnék a kormány elé terjeszteni a kérést, hogy kiemelt beruházásként kezeljék a kaszaperi üzemet. Másik lehetőség, hogy az OKHB 100 millió forintig garanciát vállal az épületre, és itt van a soron levő részvénytőke-emelés. (Az azért elgondolkodtató, hogy amikor egy összeomlott gazdaságban mindenki abból él, amit magának meg tud termelni, akkor egy komplex mezőgazdasági vertikum létrehozását éppen a megyében nincs miből támogatni — szerk.) Halasi Mária A legtöbb mezőgazdasági kistermelőnek az értékesítés jelenti a legnagyobb nehézséget. Ha a kaszaperi elképzelések valóra válnak, akkor a megyében több ezer családnak biztos piaca lesz FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET A medgyesegyházi sörgyár hitelek függvénye A számítógépes mérnök Fordokat javít és nyártól árul is Ez a Ford is Ramasz András műhelyében született újjá FOTO: FAZEKAS FERENC A medgyesegyházi származású Ramasz András gépipari automatizálási üzemmérnöki és számítógépes folyamatirányítói szakmérnöki diplomával hosszú éveket dolgozott szakmájában, de közben hódolt hobbijának, az autószerelésnek is. Autókarosszéria-la- katos mesterlevelet szerzett és műhelyt létesített Med- gyesegyházán. Bár típustól függetlenül javított mindenféle gépkocsit, később egyre inkább a Nissanokhoz és a For- dokhoz vonzódott. 1987-ben két hónapot töltött saját költségén Németországban, Freising városában és tanulta a Ford- javítás csínját-bínját. Ehhez jött még a szakirodalom tanulmányozása, a különböző típusok megismerése. A törött autók „talpraállításán” kívül most egyéb terveket is szövöget. — A Körös Ford Kft.-n keresztül a Ford Hungária Kft.vel folyamatban van egy szerződés aláírása — mondta.—A Körös Ford autóit áruljuk majd május végétől. Dél-Békés megye Fordjainak garanciális javítását, az egész megye Fordjainak garanciális fényezését mi végezzük. — Milyen típusú Fordokat árulnak? — Ez függ a Körös Ford üzletpolitikájától és természetesen az itteni kereslettől is. Egyszerre két autót állítunk ki a most készülő bemutatóteremben, amelyeket a helyszínen megvásárolhatnak. Ezenkívül alkatrészeladással is foglalkozni kívánunk. Mivel a tevékenységi körünk bővül, az ipari tanulókon kívül karosszérialakatost, autófényezőt, autószerelőt és egy kiszolgáló alkalmazottat is foglalkoztatunk majd. A vevőket illetően számítógépes nyilvántartást vezetünk. Ennek a programját most készítem. — Hallottam, hogy egy más jellegű vállalkozáson is töri a fejét. — Egy éve indult meg a tervek kidolgozása Medgyesegy- házán létesítendő sörgyárral kapcsolatban. Többen társultunk a megvalósításra, egy osztrák társsal egyetemben, akinek az édesapja valamikor a Kőbányai Dreher Sörgyárnak volt a főzőmestere. Saját tőkéből, valamint hitelből hoznánk létre a 100 ezer hektoliter/év kapacitású sörgyárat, amely 50 embernek teremtene munkahelyet. Szakmailag teljesen készen állunk, mihelyt a hitelfeltételek adottak lesznek, indulunk. Remélhetőleg az ősszel már hozzá tudunk fogni. Egyébként kezdtünk volna hamarabb, ha az egzisztencia-hitel felvétele nemcsak az állami tulajdon megvásárlására korlátozódna, hanem új alkotásra is lehetőséget adna. Nyemcsok László Erdélyi gazdák képzése Egy évvel ezelőtt kapcsolódott be a távoktatásos gazdaképzésbe konzultációs központként a Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet, s azóta már nemzetközivé terjesztette ki tevékenységét — tudtuk meg dr. Komáromi Sándortól, az intézet igazgatójától, aki az elmúlt hetekben néhány kollégájával Romániában járt. — Intézetünk a dr. Bálint György elnökletével vezetett Nagyváti János Gazdaképző Egyesület (a TV2-ből, vagy az önök lapjából jól ismert) gazdaképző anyagát kapja meg négy témakörben — kezdte ismertetőjét a mérnök-tanár igazgató. — Közülük a növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet már eddig is tudott volt, a gazdálkodási ismeretek azonban teljesen újszerű tudásanyag. A mai gazdáknak alapvető pénzügyi, könyvelési, jogi ismeretekkel kell rendelkezniök ahhoz, hogy megfeleljenek a többi á- bonállás követelményeinek. Az egyesület tíz konzultációs központja közül mi a békési és csongrádi gazdák képzését vállaltuk magunkra. — Hogyan kerültek Erdélybe? — Az egyesület kérte, hogy a konzultációs központok segítsék a határon túli magyar gazdák képzését is. Földrajzi helyzetünkből adódóan intézetünk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével vette fel a kapcsolatot, s konzultációs segítséget ajánlottunk gazdaképző tanfolyamaik vezetőinek. —Mely helységekben történik oktatás az önök közreműködésével? — Kolozsvárott ötven fővel indult el egy tanfolyam, Ma- gyarbikalon negyvenen tanulnak s Kalotaszentkirályon hat- vanan vesznek részt a mi közreműködésünkkel vezetett képzéseken. További hét helyen mintegy ötszáz ember csatlakozott ehhez az oktatási formához Kolozs megyében. A Nagyváti Egyesülettől vi- deoanyagot és tankönyveket kapnak, a vizsgáztatás is az egyesület előírásai szerint történik, éppen ezért megkaphatják az ezüstkalászos okleveleket is. — Milyen formában tartja a kapcsolatot intézetük az erdélyi gazdaképzőkkel? — A képzést helyben jól felkészült erdélyi szakemberek — agrármérnökök, állatorvosok — tartják, s velük konzultálva segítjük munkájukat a helyszínen, illetve tapasztalat- cserére hívjuk őket intézetünkbe. A vizsgáztatásnál is jelen vagyunk, legközelebb április elején utazunk Kolozsvárra, mert addigra már többen is feldolgozzák a kapott anyagot. —Magyarországon is gyermekcipőben jár még a gazdaképzés, önök honnan tanulják a mesterséget? —Az osztrák gazdaképzővé 1 alakult ki nagyszerű kapcsolatunk, akiktől a termeléstől az értékesítésen át a falusi turizmus irányításáig nagyon sok hasznos tudnivalót kapunk. Lenthár Márta
