Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-29 / 73. szám
GAZDASÁG 1993. március 29., hétfő Munkanélküliség a számok tükrében Békés megye munkaerőpiaci helyzete a dél-alföldi gazdasági körzeten belül Az elmúlt két évben a munkanélküliség rövid távú előrejelzésére tett kísérletek látványos kudarcot vallottak. Először csődöt mondott a „kincstári optimizmus”, amely rendre alábecsülte a munkanélküliség várható növekedését, s ezzel igen nagy kárt okozott, mivel hátráltatta a felkészülést a tömeges méretűvé váló munkanélküliség kezelésére, s azt eredményezte, hogy a betervezett összegek még a munka- nélküliek jövedelempótló támogatására sem elégségesek. Ezután következett a visszahatás. Sorra jelentek meg olyan előrejelzések — hivatalos szervektől és független szakértőktől is —, amelyek jelentősen túllőttek a célon, és jócskán túlbecsülték a növekedés ütemét, nemegyszer 60—80 százalékkal. Cikkünkben egy eddig érdemtelenül kevés nyilvánosságot kapott vállalkozás, a munkaerőpiaci szervezet személyes, reprezentatív vállalati megkérdezésre alapozott rövid távú prognózisfelméréseinek meglepően jó eredményeit ismertetjük. Megyei összeállításunk Balanyi Anikó, Hugyecz- né Krnács Katalin és dr. Czabai Ilona munkája alapján készült. Demkó Olivér (a szerző az Országos Munkaügyi Központ munkatársa) A dél-alföldi gazdasági körzet három megyéje (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) mind gazdasági, mind pedig foglalkoztatási szempontból rendkívül sok hasonlóságot mutat. Az ország területének 20 százalékát felölelő' térség a gazdaságilag aktív népesség megközelítőleg 14 százalékát foglalja magában. Mindhárom megye gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság és a rátelepült feldolgozóipari vertikum jelentős számú és súlyos gazdasági egységei játszanak kiemelkedő szerepet, miközben nem elhanyagolható az ipar más ágazatainak jelenléte és gazdasági szerepe sem a térség életében. Közülük a már említett élelmiszeriparon kívül a kitermelőipar, a gépipar és a könnyűipar érdemel említést. A gazdálkodó egységek túlnyomó többségére érvényes, hogy az elavult termelési-technológiai rendszer versenyképességét meghatározó hatásán túlmenően a gazdálkodás eredményességét tovább korlátozza a szervezeti átalakulásokból adódó bizonytalanság, valamint sok esetben a tulajdoni helyzet jogi rendezetlenségéből fakadó problémák továbbélése. Részben ez utóbbi vezetett a térség nagyüzemi mezőgazdaságának közismert zavaraihoz, valamint ennek továbbgyűrűző hatásaként az élelmiszeripar termelésénekjelentős mértékű visszaeséséhez. Ugyanakkor erre a térségre is jellemző— az országos tendenciának megfelelően — a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek számának gyors növekedése. Az új szervezetek alapításán túlmenően ennek egyik fontos tényezője a szövetkezetek és a nagyvállalatok átalakulása, önálló gazdasági egységekre bomlása. Ez a folyamat az esetek túlnyomó részében létszámelbocsátással is együtt jár, s ez tovább rontja az egyébként is feszültségekkel terhes helyi munkaerőpiac helyzetét. A munkanélküliségi ráta Bács- Kiskun és Békés megyében tendenciózusan az országos átlag feletti, míg Csongrád megye ebben a tekintetben relatíve kedvezőbb helyzetben van. Itt az országos átlagnak megfelelő a ráta nagysága. Mindhárom megye munkaerőpiacára jellemző, hogy azok egyes mikrokörzetei, valamint a régió valamennyi körzete között lényeges különbségek találhatók. Ez következik egyrészt a már említett- fejlettségbeli különbségekből, másrészt pedig — a térség mező- gazdasági jellege révén — a természeti adottságok körzetenkénti eltéréseiből. (Az egyes feldolgozóipari ágazatok területi elhelyezkedése úgyszintén a természeti adottságok által determináltan alakult ki.) Békés megyében vannak olyan települések, illetve térségek, ahol a kevés számú és folyamatosan csökkenő munkahelykínálat miatt a megyei átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet alakult ki. Ezekben a térségekben a munkanélküliségi ráta jóval magasabb, mint a megye többi körzetében. A legkedvezőtlenebb helyzetben a szeghalmi, békési, gyomaendrődi és mezőkovácsházi térségek és települései vannak. Az 1992 szeptemberében készített megyei rövid távú munkaerőpiaci prognózis számos olyan „első kézből” származó vállalati információval szolgál, ami a foglalkoztatási helyzetet elsődlegesen meghatározó gazdasági folyamatok megismeréséhez nyújt elengedhetetlen segítséget. 1992. második félévében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva mindhárom megyében nőtt a magas (80 százalék feletti) kapacitással működő gazdálkodó egységek aránya. Ez a folyamatosan növekvő munkanélküliséggel szembeállítva azt mutatja, hogy a piaci mechanizmus szelekciós hatása egyre erőteljesebben érvényesül a vállalatok gazdálkodásában. A nagyobb rugalmassággal, magasabb adaptációs készséggel rendelkező vállalatok növelni tudják a termelést, miközben a gazdálkodók egy jelentős hányada tartósan közepes vagy alacsony kapacitással üzemel. A foglalkoztatottak létszám- nagyságát figyelembe véve a közepes nagyságú (101—300 főt foglalkoztató) vállalatoknál volt a legjellemzőbb a teljes kapacitáskihasználás. Ennek magyarázata, hogy ezen létszámnagyságot foglalkoztatók még rendelkeznek kellő rugalmassággal, piaci alkalmazkodó képességgel, ugyanakkor már olyan kiterjedt gazdasági-piaci kapcsolatokkal is, amelynek eredményeként allokált erőforrásaikat optimálisan ki tudják használni. A kapacitáskihasználtságot nemzetgazdasági áganként vizsgálva már jelentősebb eltéréseket tapasztaltunk a térség három megyéjében. Miközben mindhárom megyében az ipar területén működő vállalatok közel azonos arányban (körülbelül 60 százalék) jeleztek magas kapacitáskihasználtságot, addig az alacsony kapacitáskihasználtságú gazdálkodók aránya már kevésbé egyenletes elosztású. Bács- Kiskun és Csongrád megyében arányuk 10 százalék körüli, míg Békés megyében megközelíti a 20 százalékot. Ebben az előző év ipari termelését érintő kedvezőtlen gazdasági változások játszhattak elsődleges szerepet. Ennek következtében ebben a térségben is jelentős mértékben megnőtt az ipar területét érintő csődök és felszámolási eljárások száma az elmúlt évben. A mezőgazdaság kapacitáskihasználtságát illetően nincsenek jelentős eltérések a megyék között. Mint a térség és a nemzetgazdaság egyik jelenlegi válságágazata, termelési lehetőségeinek vonatkozásában rendkívül alacsony szintű kihasználtságot mutat a régió valamennyi mikrokörzetében. A mezőgazdaság az egyetlen olyan ágazat, amelyben a hosszú távon várható kapacitáskihasználást illetően a legnagyobb arányban nyilatkoztak a jövőre vonatkozóan pesszimistán a vállalatvezetők. A gazdálkodó egységek közel háromnegyede számol tartós kapacitáskihasználatlansággal az elkövetkező egykét évben. Érdekes összefüggésekre hívja fel a figyelmet a kapacitáskihasználatlanság okaira adott válaszokban az előző év prognózisfelméréséhez viszonyított változása. Mindhárom megyében csökkent azoknak a gazdálkodóknak az aránya, amelyek a kapacitáskihasználatlanság fő okaként a bel- és külföldi kereslet visszaesését jelölték meg, és nőtt a tőkehiányra hivatkozó cégek száma. A tőkehiány — a belföldi kereslet visszaesése mellett — különösen a mezőgazdaságban jelenti a kapacitáskihasználatlanság egyik fő okát. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg általában a kis létszámot foglalkoztató szervezeteknél a kapacitáskihasználatlanság elsősorban a belföldi kereslet csökkenésével magyarázható, addig a közepes- és nagyvállalatok esetében ennek elsődleges oka a külföldi megrendelések visszaesése és a tőkehiány. A térség munkaerőpiaci helyzetének állapota és a várható elmozdulások iránya is jól nyomon követhető a szeptemberi felmérés alapján. Békés megyében a megkérdezett cégek vezetőinek véleménye alapján leszögezhető, hogy továbbra sem lehet a foglalkoztatás területén egyértelműen kedvező trendre számítani. Ezzel kapcsolatban két lényeges megállapítás tehető. Az egyik az, hogy a mintába került munkáltatók 1993. első felére nagyobb mértékű létszámcsökkenést prognosztizáltak, mint az előző év második felére. Ez a megállapítás az összes nemzet- gazdasági ágra igaz. A másik lényeges dolog, hogy a mezőgazdaság területén további, kirívóan nagyarányú létszám- csökkenés várható. Továbbra is jelentős lesz az ipar és kereskedelem létszámkapacitásának csökkentése. A többi ágazatban viszont várhatóan már nem kell nagymértékű létszámleépítésekkel számolni. A felkeresett gazdálkodók 22 százaléka tervez létszámnövelést. Az adatokból kitűnik, hogy egyértelműen létszámfelvevő ágazat a tercier szektor lesz. Tovább fog viszont romlani minden területen a szakképesítéssel nem rendelkezők helyzete. Kielégítetlen kereslet mutatkozik a varrómunkások iránt, azonban a rendkívül nyomott bérek továbbra sem fogják vonzóvá tenni ezt a szakmát. Jelenleg is jó, illetve javuló munkaerőpiaci pozícióval a felsőfokú pénzügyi-közgazdasági végzettséggel rendelkezők, a jogászok, a több nyelven beszélő ügyintézők, a szakmunkások közül pedig a hegesztők és a hentesek rendelkeznek. (A Pesti Hírlap „Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye munkaerőpiaci helyzete” című cikke alapján — az eredeti szöveg kissé rövidített változata.) AZ OTP RT. BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁG VALUTA-DEVIZA CSOPORTJA (Békéscsaba, Andrássy u. 4/2.) középfokú német nyelvvizsgával rendelkező munkatársat keres. Jelentkezés a fenti címen Nagy Ferencné osztályvezető-helyettesnél. őId ŐId BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága — nyugdíjazás miatt megüresedő — sarkadi fiókigazgatói állás betöltésére pályázatot hirdet. Felsőfokú közgazdasági vagy jogi végzettségű, pénzügyi gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. (ä BEREZES MEGEGYEZÉS SZERINT Részletes szakmai önéletrajzot Bereczki András megyei igazgatóhelyettes címére kérjük megküldeni. Cím: OTP Rt. Békés Megyei Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 3. A munkanélküliségi ráta növekedése 1992-ben Bács Kisk. —s— Békés —'■- Csongrád —Országos A regisztrált munkanélküliek létszáma állománycsoportonként (1992. dec.) Szakmunkás Bet.munkás ^ Segédmunk. Szellem
