Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

MMIIIRUP­HÁLÓ 1993. március 25., csütörtök o Munkatàr(s) Az alábbiakban közöljük a Bé­kés Megyei Munkaügyi Köz­pont állásajánlatait kirendelt­ségenként: Békéscsaba: lakatos 1 fő, festő-mázoló 2 fő, ofszetgép- mestér 3 fő, nyomdai formaké­szítő 2 fő, ofszetgépmester (Szegedre, albérlet biztosítva) 6 fő, nyomdai mérnök (Sze­gedre, albérlet biztosítva) 1 fő, címfestő 2 fő, bútorasztalos 1 fő, általános asztalos 5 fő, lakkszóró 1 fő, kézi csiszoló 5 fő, gyártáselőkészítő 1 fő, elektroműszerész 1 fő, tele­fonszerelő technikus 1 fő, vil­lanyszerelő 1 fő, tehergépko­csi-vezető (C, E kát.) 3 fő, nehézgépkezelő (kotrógépre) 1 fő, fodrász 2 fő, varrónő 10 fő, érettségizett pályakezdő férfi szabó tanulónak 6 fő, sza­bász 1 fő, vendéglátóipari el­adó 2 fő, élelmiszereladó 2 fő, műszakicikk-eladó 2 fő, anyagbeszerző 1 fő, segéd­munkás (D kát. jogosít­vánnyal) 1 fő, portás (kárpitos szakmával) 1 fő, autómosó 2 fő, takarító 4 fő, konyhai kise­gítő 3 fő, virágkötő 1 fő, admi­nisztrátor (4 órás, számítógé­pes ismerettel) 1 fő, költségve­tési ügyintéző 1 fő, számítógé­pes szakember (ff. végz.) 1 fő, szállodai portás (angol nyelv) 1 fő, reklámszervező 2 fő, üz­letkötő 7 fő, biztosítási ügynök 10 fő, manager (számítógépes ism., német nyelvtudás, mér­nöki vagy üzemmérnöki dip­loma) 1 fő. Békés: németül beszélő tit­kár 1 fő, könyvelő (számítógé­pes ismerettel) 1 fő, pék 1 fő, úszómester 1 fő, bolti eladó 2 fő, angol—matematika szakos tanár (Bélmegyerre) 1 fő, ügy­nök 3 fő, takarítónő 1 fő, fel­szolgáló 2 fő, szakács 1 fő, segédmunkás 4 fő, traktoros 1 fő, asztalos 1 fő, varrónő 1 fő, kőműves 7 fő, ács 5 fő, burkoló 3 fő, konyhai kisegítő 1 fő. Gyula: kötőgépmester 3 fő, gépi varró 15 fő, textilkonfek­cionáló 3 fő, kazánfűtő (ma­gasnyomású) 2 fő, ács-állvá­nyozó 3 fő, autófényező 2 fő, szakács 1 fő, asztalos 5 fő, felnőtt szakápoló vagy ált. asszisztens 5 fő, húsboltvezető 1 fő, varrodavezető (kf. texti- lip. végz.) 1 fő, biztosító ügy­nök 11 fő, valutapénztáros (kf. német vagy angol nyelv) 2 fő, idegenforgalmi referens (orosz nyelvismeret) 1 fő, mérlegképes könyvelő 1 fő, rehab, foglalk. vezető 1 fő, ne­velőtiszt (pedagóg. végz.) 1 fő, vízépítő mérnök 1 fő, jogász 1 fő, adótanácsadó (pénzügyi és számv. főisk.) 1 fő, élelmezés­vezető (diabetikus) 1 fő. Orosháza: varrónő 30 fő, cipőfelsőrész-készítő 4 fő, közegészségügyi felügyelő 1 fő, esztergályos 1 fő, vámü­gyintéző 1 fő, recepciós (angol nyelv) 1 fő, állatgondozó (tar­tósan munkanélküli) 10 fő, szakács 3 fő, felszolgáló 4 fő, ultrahang és roncsolásmentes röntgenvizsgáló 1 fő, ügynök 2 fő, irodalmi muzeológus 1 fő, lakatos 3 fő, közgazdász 1 fő, hűtőgépszerelő 3 fő, kőműves 4 fő, hentes 5 fő, marós 1 fő, segédmunkás 20 fő, cukrász 5 fő, női betanított munkás 10 fő. Szarvas: vezető gondozónő 1 fő, gondozó szolgálatvezető 1 fő, ergoterapeuta 1 fő, gyógytornász 1 fő, kozmetikus tanuló 1 fő, hirdetésszervező 1 fő, bróker (érettségizett) 1 fő, bérszámfejtő 1 fő, mentőápoló 1 fő, mérlegképes könyvelő vagy főkönyvelő 1 fő, órásta­nulónak érettségizett férfi 1 fő, férfi szabász 2 fő, szakács 2 fő, laborasszisztens (humán diag­nosztikai ism.) 1 fő, takarítónő 1 fő, tehergépkocsi-vezető (C, E kát.) 1 fő, víz-, gáz-, közpon­tifűtés-szerelő (hegesztési is­meretek) 1 fő, üzletkötő (érett­ségivel) 1 fő, szociális asszisz­tens vagy gondozónő 1 fő, asz­talos 5 fő, autószerelő 1 fő, befektetési tanácsadó (érettsé­givel) 1 fő, férfi bolti eladó (pénztárgép ism.) 1 fő, fagy­laltmester (élelmiszerip. fő­isk.) 1 fő, cukrászmester (gya­korlattal) 1 fő, felszolgáló 1 fő, pincér (Olaszországba) 2 fő, hentes 2 fő, húsipari munkás 2 fő, kazánfűtő (nagy teljesítmé­nyű kazánokhoz) 1 fő, konyha­lány 2 fő. Mezőkovácsháza: ma­gyar—könyvtár szakos tanár 1 fő, matematika—fizika sza­kos tanár 1 fő, üzletkötő (né­met—angol nyelvtudás) 1 fő, varrónő, betanított varrónő 15 fő, gyakorlott szakács 1 fő, fel­szolgáló 4 fő, üzletkötő 2 fő, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanárok 3 fő, fő­könyvelő (mérlegképes köny­velő) 1 fő, jogtanácsos 1 fő, óvónő 1 fő. Gyomaendrőd: biztosítási ügynök 10 fő, német szakos tanár ( Huny ára) 1 fő. Szeghalom: mérlegképes könyvelő 1 fő, karosszériala­katos (C, E kát. jogosít­vánnyal) 1 fő, üzletkötő 4 fő, bérgazdálkodó (tb-ügyintéző tanf. végz.) 1 fő. Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet. Olcsón „Szanában” A Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt 1990 ta­vaszán azzal a céllal hívták életre, hogy elfogadható áron minél jobb feltételeket teremt­sen a gyermekek és a fiatalok szabadidejének eltöltéséhez. A kispénzűek helyzetén to­vább könnyítendő, az alapít­vány tavaly decemberben pá­lyázatot hirdetett meg külön­böző táborok megszervezésé­re. Laki Katalintól, ai alapít­vány titkárától, a Szanazugi Ifjúsági Tábor vezetőjétől afe­lől érdeklődtünk, hogy milyen fogadtatásban részesült me­gyénkben a pályázati kiírás. — Negyvenöt pályamunka érkezett be hozzánk, ebből harminchárom megfelelt a pá­lyázati feltételeknek, s ők kap­tak is mindnyájan támogatást. Ez nem pénzt jelent, hanem utalványt, amely május 1. és szeptember 30. között a szana­zugi táborban szállásár-mér­séklésére használható fel. Összesen 710 ezer forintnyi utalványt juttatott el az alapít­vány a pályázókhoz, amely a benyújtott igénynek majdnem a fele. — Mondana példát arra, hogy kik és milyen formában nyaralnak majd a táborban a pályázaton elnyert összegek támogatásával? — A Muronyi Általános Is­kola például teljes tanulólét­számával eltölt nálunk négy napot. Szeptember első napja­iban „Erdei iskola” program­jukkal kezdik a tanévüket Sza- nazugban. Nagyon népszerű­ek az életmód táborok. A me­gyei sportigazgatóság szervez egyet a túlsúlyos gyerekek ré­szére és külön a túlsúlyos csa­ládok számára is. Hátrányos helyzetű tanulók is táboroznak majd nálunk a Békéscsabai Családsegítő Központ segítsé­gével. Sokan kértek támoga­tást képzőművész és sport­szaktáborok létesítéséhez. Lesz nemzetközi képzőmű­vész és hagyományőrző tábor, ugyancsak képzőművész tá­bort hoz ki a Körös partjára a megyei művelődési központ. Először látjuk vendégül a bé­késcsabai Szt. László utcai ál­talános iskola rajztagozatosai­nak alkotótáborát. A sporttá­borok közül pályázati támoga­tást nyert egy judo-, egy vívó- és egy jógatábor. Külön öröm számunkra, hogy a megye te­lepülései közül sok kisközség­ből is jelentkeztek, példának megemlíteném Okányt és Ke- vermest. A pályázati támogatást ka­pott csoportok tagjainak már biztos helye van „Szanában”, ahol olcsón, s hasznosan tölt­hetik el nyári szabadidejük egy részét. L. M. A képzőművészeti szaktáborok a legnépszerűbbek közé tartoznak FOTÓ: ARCHÍV FOTÓ A magányosság nem tarthat a sírig A társkeresők klubjában házasságok születnek, a hangulat családias. Népszerűek a kirándu­lások, táncos rendezvények fotó: lehoczky péter A békéscsabai Balassi nagy­termébe lépőktől 100 forinto­kat kémek, aki először jön, attól személyi igazolványt is. A zenekar keringőt játszik, né- hányan felállnak táncolni. A többiek a fal mellé húzott asz­taloknál beszélgetnek. Ezen a szombat estén — s mint ké­sőbb kiderült, máskor is — ki­tűnő a hangulat. A társkeresők klubjának ve­zetője, Judit maga is elvált. — A klub 10—12 éve ala­kult, akkor a belépődíj még 20 forint volt. Ma sajnos 100 fo­rintnál tartunk — mondja, — Ebből fizetjük a zenekart, az előadókat, a megyei művelő­dési központnak a terembérle­tet. Tavaly úgy volt, „át­passzolnak” bennünket a vá­roshoz. Végül csak kijártam: itt maradhatunk kéthetenként, szombaton. A tagságnak ez a nap jó. Kérik a heti találkozó­kat, de anyagilag nem bírnánk. — Kik járnak ide: férfiak, nők? — Egyre több a megányos ember. Rendszerint 80—110- en vagyunk, 18—70 évesig minden korosztály megtalál­ható. A férfiak-nők aránya vál­tozó, pillanatnyilag egyformá­nak látom. — Miért kérik el a személyi igazolványt? — Csak egyedülállót en­gedhetünk be. Gondoljon be­le: egy férfi még elmehet szó­rakozni magányosan is, de ho­vá fordulhatna egyedül egy hölgy? Azután meg a klubból, volt rá példa, bár már elváltak, el kellett küldenem a volt fér­jet. Ugyanis megkérdezte egy­kori feleségét, hol van most a két gyerek? Szó szót követett, majd elcsattant egy pofon... György a társaság közepe, de szívesen vállalkozik egy kis különbeszélgetésre is. — Van, akinek meghalt a felesége, férje, van, aki elvált, mást elhagytak — mutatja be a klubot. — Itt mindenki megta­lálja, amire vágyik. Beszél­getünk, táncolunk, udvariunk. — Ön miért van itt? — Öt éve meghalt a felesé­gem. Mit csinálhatnék, tévét nézzek? Ha megtalálnám, aki közel áll hozzám, megnősül­nék, bár már nem vagyok tiné­dzser... Egyedül élni nem jó, de társra lelni is nagyon nehéz. Volt egy helyes asszonyka: szép háza van, nekem szintén, meg tanyám, üdülőm. Azt mondta, nem hagyja ott, amit egész életén át a férjével összehozott. Ezen múlt az egész... Nekem az is elég len­ne, ha egy kávét elébem tenne valaki! A másik György a klubban mindenkit barátjának tart. — Mindent elmesélnek egy­másnak? — Valahogy így. Meg­könnyebbül tőle az ember. A feleségem meghalt, a gyere­kek távol élnek. Azóta egyedül bolyongok. Keresek valakit, akivel megérteném magamat. Nem kell szépnek lennie, csak boldogok legyünk! —És eddig nem sikerült? — Itt van az a hölgy most is, de elrontottam. Túl fiatal hoz­zám, meg egy kicsit ittam, na... Felhúzta az orrát. Ki­békülni nem akar: igaza van, 20 évvel fiatalabb. El kell sza­kadjak tőle, pedig szeretem... Ántal és Erzsébet kedvün­kért abbahagyják a keringőt. Ők már egymásra találtak. Épp ez a tánc volt az ismerkedés oka. — Nagyon szeretek kerin­gőzni — mondja Antal. — Amikor eljöttem a klubba, kér­tem, mutassanak be egy olyan hölgynek, aki ismeri a táncot. Ő jól táncolt. Keringőztünk néhány hónapig, összeszok­tunk. Áztán a gyulai szüreti bál után két éve elköltöztem hoz­zá. —Mit szólt a családja, ami­kor először idejött? — fordu­lunk Erzsébethez. — A gyerekek küldtek, már felnőttek. A férjem jó 10 éve meghalt. Míg kicsik voltak, nem mozdultam el otthonról. De akkor sem voltam magá­nyos. Közvetlen természete­met szeretném átadni az embe­reknek, hogy az egyik ne lás­son a másikban ellenséget! A párom is ilyen. Csak azt mon­dogatjuk egymásnak, miért nem tizenéves korunkban ta­lálkoztunk? Éva először van itt. A nővé­rétől — ők is itt ismerkedtek meg — hallott a klubról. A vezetőnő is hívta. — Örülök, hogy megfogad­tam tanácsukat. Itt nincs kor­hoz, nemhez kötve az ember. Értelmes, szimpatikus embe­reket láttam, és nálam fontos az első benyomás. Itt otthon érzem magam, és a remény is megcsillant, társra lelek. Már búcsúzunk, amikor két úr a lépcsőfordulón megállít. Panaszolják, a klub nem kap támogatást, holott az egész megyéből, sőt Csongrádból is ide járnak a kispénzűek, a nyugdíjasok, akik máshová nemigen tudnának menni. Drága lett a belépő, az útikölt­ség, így elmaradoznak a vidé­kiek. Pedig talán még barátsá­gosabbak, mint a csabaiak. Szőke Margit A segítség útvesztői Kiegyensúlyozott, derűs lelki- állapotban is megviseli az em­bert hivatalos ügyeinek inté­zése, mert az általában ide-oda küldözgetéssel jár, amely által nemhogy közeledne, de egyre inkább távolodik a cél elérése. Idővel a legelszántabb ügyfél is türelmét veszti, ingerült lesz, s azzal a benyomással távozik a hivatalból, hogy az inkább gáncsolja, mint segíti ügye intézésében. Szerkesztőségünket nagyon gyakran keresik fel a végső kétségbeesés határáig eljutott emberek, akik már feladták a meddőnek látszó küzdelmet, amely által segítséget szeret­tek volna kapni valamelyik se­gítő szervezettől, intézmény­től. Már elindulni is nehéz az ő esetükben, hiszen roppant megalázónak élik meg kiszol­gáltatottságukat, ugyanakkor szégyellik is a munkanélküli­ség, a nincstelenség, a mások­ra rászorultság állapotát. Ne­kik még szörnyűbb megélni a hivatalok közötti bolyongást, mert ügyük nem erre, hanem amarra tartozik, ott viszont nincs ügyfélfogadás, másnap azonban kiderül, hogy még­sem ők az illetékesek, s kezdő­dik minden elölről. Közben pénz kellene a gyógyszer ki­váltására, kikapcsolják a vil­lanyt, mert nincs miből kifi­zetni, s már kenyérre se futja. Sorba hallgatva a segítség útvesztőiben elkeseredetten, reményvesztetten bolyongó­kat, egyre többször jut eszem­be, hogy a segítő szervezetek­nek talán tájékoztatni kellene már a legelső alkalommal a hozzájuk fordulókat, hogy mi­lyen jellegű segítséget kitől kérhetnek. Biztosan lennének, akik visszaélnének jólértesült- ségükkel, ám abban bízom, hogy ők volnának kevesebben. Ugyanakkor nagyon sok em­ber — még elesettségében is — biztonságban érezhetné magát, s értük talán megérné megpróbálni... (Lenthár)

Next

/
Thumbnails
Contents