Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

Tanácskozás a gazdakörökről 1993. március 25-én, csütörtö­kön délután négy órakor Bat- tonyán, a polgármesteri hiva­tal nagytermében tanácsko­zást szervez Remport Katalin országgyűlési képviselő gaz­dakörök szervezői, vezetői ré­szére. Meghívott előadók: dr. Mihály Zoltán országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági, bizottság tagja, Szabó Imre, a megyei FM hivatal vezetője, dr. Kulcsár László, a megyei gazdakörök elnöke, a Mező- hegyesi Állami Ménesbirtok Rt. képviselője. Természettudományi napok A tavalyi, sikeres pusztaföld­vári kezdeményezés — peda­gógiai napok — hatására Csa- nádapácán az általános iskolá­ban szerdán és csütörtökön ter­mészettudományi napokat szerveznek. Ma 9 órától a Sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola munkatársai tartanak előadásokat. Dr. Veszprémi László a nemzeti és a helyi tantervekről szól, Farkas Olga A tanári hatékonyság fejlesz­tése című előadását hallgat­hatják másodikként, majd dr. Miskolczi Józsefné a fizikata­nítás helyzetét elemzi. Csütör­tökön három tárgyból — mate­matika, kémia, fizika — tarta­nak bemutató órákat, ezt köve­tően szakmai tapasztalatcseré­re kerül sor. Növényvédelmi fórum A gyulai kisgazdák március 25-ei, csütörtöki fórumán a megyei növényvédő állomás tájékoztatja a gazdákat a nö­vényvédelem időszerű kérdé­seiről. Az est második részé­ben az APEH munkatársa adó­zási tanácsokat ad. A rendez­vényre — szokás szerint — este 6 órakor, a Jókai Művelő­dési Házban kerül sor. Földárverés Nagyszénáson, a Czabán Sa­mu Művelődési Házban már­cius 25-én és 26-án 9 órai kez­dettel földárverést tartanak. Diákszínjátszás Gyomaendrődön a városi mű­velődési központban március 24-én 15 órától a 617. Számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet és Szakközépiskola Komé­diás köre és a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Zabhegyezők együttese be­mutatja Karinthy Frigyes: Ta­nár úr kérem című művének zenés változatát, mellyel a hét végén Budapesten az Orszá­gos Diákszínjátszó Fesztivá­lon vesznek részt. „A MŰVELTSÉG JÓ­SORSBAN ÉKES­SÉG, BALSORSBAN MENEDÉK.” (Arisztotelész) KÖRKÉP 1993. március 24., szerda A károk elhárítása stratégiai feladat Cél: a vízügy társadalmasítása (Folytatás az 1. oldalról) rejöttével, a piacgazdaság ki­alakulásával, a mezőgazda­ságban végbemenő változá­sokkal párhuzamosan az állam vízgazdálkodási feladatai is módosultak. A vízügyi szolgá­lat nehéz helyzetben van, hiszen rajta kívül az állami költségve­téstől igen sok terület vár kon­centrált pénzügyi segítséget. —A korábbiakhoz képest új tennivalóik is vannak? — Az eddigieknél sokkal több partnerrel kell együttmű­ködnünk. A vízkárelhárítás, az ivóvízellátás biztosítása pél­dául részben önkormányzati feladat. Ennélfogva biztos, hogy a jövőben előtérbe kerül az érdekeltségen alapuló fi­nanszírozás. Az egyértelműen állami feladatok ellátására azonban továbbra is a költség- vetés biztosít fedezetet. — Minden szomszédos or­szággal folyó köt össze ben­nünket... — Ebből a szempontból különösen intenzíven kell fog-' lalkoznunk Romániával és a Jugoszlávia területén létrejött utódállamokkal. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a hatá­ron túli kollégákkal, eredmé­nyeink is vannak, hiszen a jég­törést például megoldottuk az utódállamokkal. Románia esetében az ott zajló gazdasá­gi-társadalmi változások és olykor a kellően át nem gon­dolt intézkedések, vízügyi be­ruházások okoznak gondot. Előfordul, hogy váratlanul nagy mennyiségű vagy igen rossz minőségű vizet kapunk Romániából, no meg Ukrajná­ból is. Ezeket a kérdéseket két­oldalú egyezményekben, illet­ve a határvízi bizottságok együttműködésének kereté­ben kell rendezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a rendezés iránti hajlandóság valamennyi partnerünkben megvan. — Nálunk csaknem minden szakma képviselői törvényre várnak. Önök is? — Igen, mert szükséges a vízügyi szervezet korszerűsí­tése. A törvényből kiemelném a vízügy társadalmasításának a gondolatát. Szeretnénk elér­ni, hogy egy-egy adott terüle­ten az ott élők és az ott gazdál­kodók tisztában legyenek saját vízgazdálkodási feladataik­kal, ugyanakkor legyen bele­szólásuk is az őket érintő dön­tésekbe — mondotta befeje­zésül Kolossváry Gábor fő­igazgató. Ménesi György Tébolyda a Degré utcában? (Folytatás az 1. oldalról) nyugalmát. Álláspontom az, hogy csak azért vagyok felelős, hogy bent és az utcafronton ve­rekedés, csendháborítás ne tör­ténjen. —Mi lett az eljárás vége? — A köztársasági megbízotti hivatal megalapozatlannak tar­totta a lakók bejelentését, új el­járás lefolytatására visszaadta a polgármesteri hivatalnak. Az előző nyitvatartási korlátozást megsemmisítették. —Most mégis újra fellebbez. — December 25-én nyitott ki újra, hangszigetelés után a Rózsa­fa. Januárban Dunáék beadványt adtak át a polgármester úrnak, amiben közük, hogy a helyzet csak rosszabbodott. Ismételten született — vizsgálat nélkül — egy újabb, nyitva tartást korlátozó rendelet. Annak ellenére, hogy volt egy hivatali eüenőrzés és az semmiféle rendzavarást nem áüapított meg. A határozat este 10- től reggel 6-ig tiltja az üzemelést. Rosszindulatot sejtek velünk szemben... — A zajszigetelés után azt állítja: csak akkor hallatszik ki a zene, ha kinyitják az ajtót! — így van. Zajszintmérést vártam, de közölték, ilyen már nincs. Ha a lakó azt állítja, han­gos a zene, akkor az az igaz. Sok milliót invesztáltam ebbe a vál­lalkozásba. Dunáék azt mond­ják, költözzek a város szélére, ők segítenek ezt lebontani... Felkerestük a környék lakói­nak képviselőjét, Duna Andrást is. — A diszkózene olyan han­gos, hogy még csukott ablaknál sem lehet tőle aludni — mond­ta. — Egész éjszaka rendkívüli a hangzavar: kocsiajtó-csapko- dás, kiabálások, fütyülés, ének­lés, fékcsikorgatás, dudálás fo­lyik. Verik az ablakot, a csator­nát, a redőnyt. Ez eltarthat reg­gelig is. Mindig hangsúlyoztuk, nem a tulajdonossal, hanem a diszkóval van bajunk. Reszket­ve gondolunk a hétvégékre. Pi­henni szeretnénk. Beke Károly azt mondja, milliókat fektetett vállalkozásába. És mi, akik ré­gen itt építettük fel házainkat? Javasoltuk az önkormányzat­nak, legyen a diszkó a város szélén. Ázt mondták, a kiadott építési engedélyen már nem le­het változtatni. Se atanács, se ők nem kérdeztek meg minket, akarjuk-e? Ajánlottuk Beke úr­nak, ha az önkormányzat másik helyet adna, mi akár fizikai munkával segítjük elköltözni, csak ne legyen itt diszkó! Délután kerestük a polgár- mesteri hivatal illetékesét, de mivel helyszínelésen volt, nem tudtuk elérni. Valóban olyan véget nem érő ügy ez? Szőke Margit Emlékülés a demokratikus hadseregről Kedden délelőtt Békéscsabán, a Magyar Honvédség helyőrségi klubjában a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Bé­kés megyei koordinációs bizott­ságának rendezésében em­lékülést tartottak az 1945 tava­szán megalakult Magyar De­mokratikus Hadsereg megala­kulásának 48. évfordulóján. A hadsereg megalakulásának tör­ténelmi feltételeiről, a megala­kulásról és ezen belül az V. had­osztály szervezéséről (ebben több ezer Békés megyei fiatal önkéntes tevékenykedett), Orosz Sándor történelemtanár, a MEASZ megyei elnöke emlé­kezett meg. Egyebek között rá­mutatott arra, hogy az ideigle­nes nemzeti kormány felhívása nyomán a fasizmus elleni harc­ra a Tiszántúlról, köztük Békés megyéből munkás, paraszt, ha­ladó gondolkodású értelmiségi­ek és a volt Magyar Honvédség fogságba esett tagjai álltak be és harcoltak hazánk nemzetközi megbecsüléséért. Az ülést követően, amelyben részt vettek a volt V. hadosztály parancsnokának, Szász Ferenc vezérőrnagynak a gyermekei is, megkoszorúzták a vezérőr­nagynak a helyi Ligeti temető­ben álló síremlékét. Nem totojázott a Toyotával Kifinomult ízlésről tett tanúbi­zonyságot az az ismeretlen — úriembernek talán ne nevezzük —, aki a napokban egy csöndes éjszakán meglátogatta az Álla­mi Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei intéze­tének gyulai úti garázsát. Az éjjeliőr ezúttal nem jelentett akadályt a hívatlan látogató szá­mára. A garázs pedig, ha tárt kapukkal nem is várta, de nyi­tott ablakával ellenállhatatlan DRÓTFONATAKCIÓ! 2,2 mm-es horganyzott drótból — 100cm-es 95,—Ft/m — 125 cm-es 115,—Ft/m — 150 cm-es 145,—Ft/m — Szögesdrót 90,—Ft/kg Az árak az áfát is tartalmazzák. Békéscsaba, Könyves u. 7. (Jaminai SZTK-nál) vágyat keltett emberünkben, hogy megtekintse az intézmény gyönyörű, szürkéslila, 1992-es évjáratú, DCC 909-es forgalmi rendszámot viselő, Toyota Co­rolla XLI típusú gépkocsiját. Az autó indítókulcsa — az előírásoknak megfelelően — a helyén volt, ily módon a szép kocsik hódolója elegánsan tá­vozhatott új szerzeményével, másfél millió forintos kárt okozva az ÁNTSZ-nek. Gyoma-Coop Szövetkezet felszámolásából az alábbi eszközök kerülnek értékesítésre: — 3 db IFA W50 tgk. — 3 db IZS tgk. — 2 db BARKAS tgk. Építőipari gépek, berendezések, szerszámok és 1750x3500x19 mm-es faforgács lap. Érdeklődni: Körösgépker KFT. Gyomaendrőd. Telefon: (67) 86-760. Az igazgató lemondott A jamina Tégla- és Cserép- gyártó Részvénytársaság igaz­gatósága a következő nyilat­kozat közlésére kérte lapun­kat: Lehoczky András megvá­sárolja a jamina Rt. békéscsa­bai Herma Kft.-ben lévő több­ségi tulajdonát. Lehoczky András 1993. március 19-ével lemond a jamina Rt. vezér- igazgatói mandátumáról. A jamina Rt. eladta a Herma Kft.-ben lévő tulajdonrészét Lehoczky Andrásnak. A Her­ma Kft.-t mint többségi tulaj­donos a jövőben Lehoczky András vezeti, s ezért a mai nappal lemond a jamina Rt.- ben viselt vezérigazgatói be­osztásról. A vezérigazgatói fel­adatokat ideiglenesen az igaz­gatóság együttesen látja el. A jamina Rt. igazgatósága a kö­vetkező, 1993. május 13-ai köz­gyűlésen lesz újraválasztva. Kultúrpénzek, közerkölcsök Nyolc sovány tehén feji egymást egy üres istállóban, abrakot nem kapnak, s így próbálnak megélni. Ezzel a hasonlattal jellemezte Fodor Tamás (SZDSZ) a Nemzetközi Kulturális Alapról szóló törvényt. A legfőbb bevételi forrása ugyanis a kulturális termékek és szolgálatá­sok után befizetendő' kulturális járulék. A vitában az ellenzéki pártok egységesen léptek fel az ellen a járulékfizetési kötelezettség ellen, amely sújtja a már amúgy is áfával sújtott ágazatot. A másik főbb kifogásuk az volt, hogy a pénzelosztó bizottságban nincs megfelelő' társadalmi részvétel. A kormány véleménye szerint 700 millió forint pótlólagos forrást fog jelenteni ez az alap a kultúrának. Ugyanakkor szép csendben, szinte titokban — mondta Fodor Tamás — létrejött egy magánalapít­vány Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány néven. Ide több milliárdos ingatlanvagyon (Vigadó és a kapcsolódó irodaház) és a költségvetésből „kimenekített” félmilliárd forint került. A szabadde­mokrata képviselőt annyira felháborította, hogy míg a parlament a hétszázmilliós kulturális alappal bíbelődik, addig ennek többszörösét egy parlamenti ellenőrzésen kívüli kulturális alapítványba juttatják, hogy egy nap háromszor is elmondta e tényeket. Délelőtt felszólalásá­ban, délben sajtótájékoztatón, délután interpellációban. A dráma tetőpontjára azonban várnunk kell, mert Mádl Ferenc miniszter harminc napon belül írásban fog válaszolni. A termelőt védeni kell! A sertéstermeléssel kapcsola­tos piaci zavar megelőzése, il­letve megszüntetése tárgyá­ban interpellált Pásztor Gyula (36-ok) és Pelcsinszki Bolesz- láv (SZDSZ) a földművelés- ügyi miniszterhez. Szabó János mentegetőzés­sel kezdte a választ: az agrárpi­aci rendtartásról szóló törvény meghozatala egy dolog, más dolog annak végrehajtása. Fel­idézte a miniszter, hogy inter­venciós és exporttöbblet-tá­mogatást juttattak a Gyulai Húskombinátnak, s ez év janu­árjában a koordinációs bizott­ság úgy döntött, hogy a megye többi vágóüzeme is részesül­het ebben a támogatásban, ha igazolható, hogy a húskombi­náthoz hasonlóan részt vesz­nek a helyzet normalizálásá­ban. A belső piaci zavarok enyhítése érdekében a koordi­nációs bizottság február 26-ai ülésén a sertéshúsimport enge­délyezését beszüntette. Pelcsinszki Boleszláv vi­szontválaszában egyedül azt a részt tartotta elfogadhatónak, amely a vágóhidak támogatá­sáról szólt. Mivel a termelőket 35 millió forint kár érte, úgy érzi, hogy részükre közvetlen támogatást kell adni. A hazai termelőt védeni kell. Nem le­het az, hogy a külföldi termék olcsóbb legyen! Végül megállapította a szeghalmi körzet képviselője, hogy a sertésfronton tarthatat­lan a helyzet, egy piaci beavat­kozás szükséges a kormányzat részéről a termékfelesleg leve­zetésére. Tippeket is adott, fel­olvasva az agrárrendtartás szövegét: export, taktikai fel­vásárlás, államilag támogatott forgalombahozatal. Mivel a két Békés megyei képviselő nem látott kellő ga­ranciát a miniszter válaszában a helyzet megoldására, nem fogadták azt el. A Ház többsé­ge velük értett egyet, csak 93- an fogadták el a miniszteri vá­laszt, míg 101-en nem. Az ügyet így megkapta a mező- gazdasági bizottság. Ugyancsak tegnap egy kér­dést is intézett Pelcsinszki Bo­leszláv két miniszterhez. Az iránt érdeklődött, hogy a kár­pótlással szerzett földek el­adásakor hogyan állapítják meg a föld forgalmi értékét, s hogy az adópolitika nem gá­tolja-e hosszú időre a termő­föld adás-vételét. Szabó Iván pénzügyminisz­ter ismertette a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvény általános előírásait (az eladáskori forgalmi érték és a szerzéskori forgalmi érték különbözete az adóköteles jö­vedelem). Ezután rámutatott, hogy az 1991. évi kárpótlási törvény a termőföldszerzést követő három éven belüli el­idegenítés esetén ennél szigo­rúbb szabályozást alkalmaz, a föld eladási árát tekinti jöve­delemnek, amiből csak az ér­téknövelő beruházások értéke vonható le. Ebben az ügyben tehát nem az adópolitika a lu­das, hanem maga a kárpótlási törvény. Simonffy Ágnes Sarokba szorítva Mi sem vagyunk különbek Talán a véletlenek összjátéka, de néhány nappal ezelőtt hasonló tapasztalatokra tehettem szert megyénk központ­jában, mint egyik kollégám a fővárosban tett látogatása­kor. Nem kell ahhoz Budapestre utaznunk, hogy példát találjunk a felesleges időpazarlásra, illetve a nem éppen bizalmat keltő szervezési baklövésekre. A malőr most az ifjúsági tábor Garzon Hoteljében esett meg, ahová olyan vállalkozó szellemű embereket vártak vendégségbe, akiket érdekelhet a privatizáció, illetve az ezzel kapcsolatos lízingelési lehetőségek. A budapesti központ közreműkö- désével az AVU szakemberei annak és rendje módja szerint, időre megérkeztek „eldugott vidékünkre”. A 14 órára meghirdetett előadás azonban az érdeklődők távol­maradása miatt elmaradt. Feltételezem nem a vállalko­zóknak volt feltett szándéka „bojkottálni” a fellépést, hisz a téma éppen a lehetőségeiket kívánta bővíteni. Nem néztünk utána, de vélhetően a szervezésben keresendő a hiba. Mentségként megpróbáltak ugyan egy alkalmi kö­zönséget összeverbuválni, de mintáz előadó is megjegyez­te: „ennek semmi értelme”. Nem is jött ősze. Azon pedig végképp nem csodálkozhatunk, hogy több órás várakozás után a budapesti szakemberek így nyilatkoztak:,,Meggon­dolandó, hogy legközelebb érdemes-e megtenni ekkora távolságot azért, hogy vidéken nézelődjünk.” Mit mond­hatunk? A kollégám jegyzetére utalva legfeljebb 1:1. Halasi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents