Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

áfiFKÉS MEGYEI HÍRLAP­• HÍREK 1993. március 23., kedd Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése eló'tt is böngész­hetnek az érdekességekből. — Mátyás király Gyulának adományozott legjelentősebb kivált­sága az volt, hogy a város polgárait az ország egész területén örök időkre felmentette mindenfajta vám fizetése alól. Az 1476. június 20-án kelt oklevélben a király a következőkkel indokolta a kiváltság megadását: „Mivel a királyok dicsősége a népek sokaságában, az országok ékessége és ereje pedig a városok békességében és gazdagságában van, hasznos tehát, ha a fejedel­mek teljes szorgalmukkal törekednek a népek megőrzésére és a városok gyarapítására, ugyanis ezekből származik a királyok és az országok haszna... E dolog folytán akarjuk mi Gyula nevű városunkat megajándékozni, hogy annál inkább növekedjék az a polgárok és lakosok gyarapodásában a mi hasznunkra...” — A legelső Kodály-látogatásra 1950. június 5—6-án került sor a békés-tarhosi ének-zenei iskolában. Kodály Zoltán személye­sen is meg akart győződni az ott folyó oktató-nevelő munkáról kapott igen kedvező vélemények igazáról. Maga is próbákat tett, például szolmizáltatott, lapról énekeltetett, s meghallgatta a kórust is. Tapasztalatairól a legnagyobb elismeréssel nyilatko­zott. Régi álmainak első gyakorlati megvalósulását látta Tarho- son, ahol 29, aláírásával ellátott énekpedagógiai művet hagyott, hogy azokat a szolmizálás terén legjobb eredményt felmutató növendékek között osszák szét. A békéscsabai tűzoltóság felhívása A hét végén 13 esetben riasz­tották a békéscsabai tűzoltó­kat. A tüzek többsége avar- és nádastűz volt. A tavaszi gaz­égetés elterjedt módszer a kár­tevők elpusztítására, de jó len­ne, ha a gazégetés miatt nem válna a tűz martalékává más, egyébként nem égetésre terve­zett vagyontárgy. Ez alkalom­ból kérjük a lakosságot, hogy a gazégetést csak szélcsendes időben, nappal végezzék; tart­sanak készenlétben tűzoltásra alkalmas eszközöket, vizet; ne hagyják felügyelet nélkül a tüzet; az égetés befejezésével alaposan oltsák el a még izzó, parázsló, égő anyagokat. A hétvégén egy víkend- ház vált a tűz martalékává, mert a gazégetés után nem ol­tották el kellő körültekintéssel a tüzet. Homokóra-gyűjtemény A csongrádi Dózsa Lajosné 1962 óta gyűjti a homokórát. Már tizenöt országból 110 féle készülék került a birtokába. A legkisebb néhány centiméter nagyságú, mindössze tizenkét másodpercig működik, míg a legnagyobb négy és fél óráig méri az időt. A csongrádi asszony végrendeletében úgy ren­delkezett, hogy hamvai majd egy hasonló berendezésbe kerüljenek mti-fotó: medgyasszay g y. bêla Szabó Pál: Magyarország 1956-ban 6. A sofőr a hibás vagy a kísérő, aki nem néz hátra, hogy mi van az anyaggal? Ezek is hibásak. De az általános munkaerkölcs­ben van a hiba, amiről is aztán lesz még egy-két szó jelen írás folyamán. Egy teherautónyi elcsorgott mész még nem ér­demelne ennyi írást, de jelkép ez, jelképe annak, hogyan van a munka némely frontján az anyag ebek harmincadján. Széphalom kis falu, szeré­nyen búvik meg a cseh határ mellett a zöld, üde hegyek ölén, s kilencholdas őspark Kazinczynak a földdel egyen­lő szinten, kőlap alatt a sírja, s egy kápolnaszerű, ami tulaj­donképpen múzeum. Meghatódás? Rossz szó, különösen ez alkalommal in­kább döbbenetes, sőt gyötrel- mes lelkiismeretfurdalás, a legelső pillanatban úgy érzem, hogy jó lenne lehúzni a feje­met a vállam közé, aztán vala­hogy úgy tenni, hogy én nem is vagyok, nem is létezek, olyan rettenetesen kicsinek érzem magam. Kicsinek, semminek érzem minden eddig megtett dolgaimat, mert íme, kora gyermekségemtől kezdve mostanig mindig, de mindig csináltam, tettem valamit, s egyre inkább közösségi ember voltam, író korom óta az egész népet szolgáltam, s mégis az én szolgaságomtól is vajon ha­ladt előre a magyar világ? Ha­ladt, persze, hogy haladt, hi­szen olyan tettekbe fogott a nép, hogy az évszázados sebe­ket, amiket az elnyomás vert a nemzet testén, végre begyó­gyítsák. De ha én nem tettem volna semmit, valamivel is hátrább volna a nép s eredmé­nye? Nem tudom eldönteni, mert vagyok, s az élők nem tudnak eléggé a megholtakban gondolkozni. Az bizonyos, hogy ő, Kazinczy, minden hi­bája felhánytorgatása mellett is a legigazabb íróhőseink kö­zé tartozik. A szerepet viszont soha nem az igazi író választja, hanem a történelem s nemzetének hely­zete osztja. Kazinczy azt a szép szerepet kapta, én meg ezt, amit végzek. Azért aztán a társadalom s vezetői felelősek, ha a kor nem bírja el a nagy írói szerepeket. Nagy holtak sírjánál nagyon a lélek mélyére váj az emléke­zet s úgy érzem, hogy a válla- mat nyomja az egész föld, ahol csak magyarul élnek, beszél­nek, írnak, nevetnek vagy sír­nak. Rettenetes nagy felelős­sége van Kazinczyék óta a ma­gyar írónak. Búcsúzom tőled Kazinczy Ferenc s lelkemből Kölcsey szavai szóródnak széjjel a vén fák alatt: „Árnyé­ka az elköltözöttnek, sírod fe­lett leng az engesztelő szó­zat...” Aztán tovább megyünk, Tiszadobon tartjuk az első könyvankétot. Kedves, kicsi falu, a Tiszára könyököl egyik utcájával s főként a volt Káro­lyi-kastéllyal, amelyben most állami fiúotthon van s ahol az ankét lenne, de nem ankét ez, hanem népünnepély. Igen hosszú idő óta itt állok először szemtől-szemben egy falu né­pével. Mindegy, hogy melyik falu, de egy egész falu, ez is az én falum, ez is az én népem, a talpalatnyi föld népe, a nagy magyar hősi történelmek né­pe, a Kazinczyék népe, a nagy örömé, meg a nagy tragédiáké. Mindenki tudja, gyakran el is mondom, hogy én vagyok Kelet-Európa „legrosszabb szónoka”, s mégis az első szóm után szinte egyszerre nyílnak ki az arcok és szívek, hát miért? Egyszerűen azért, mert az emberek rögtön meg­érzik, hogy egy ember szívéről hull szíveikre a szó. Amikor a falusi népről be­szélek, soha nem csak a pa­rasztokról beszélek, tizenkét éves fejlődő életünk többek között elvégezte a társadalom összeolvadását. Az orvos, a ta­nító, a tanácsiak, agronómu- sok, termelőszövetkezetiek, magánparasztok, egyszóval mindenhol együtt van a falusi nép. A volt társadalmi határok lassan egészen az összeháza­sodásig elmosódnak, régi falu­si értelmiségi réteg végképp feladta teljesen meddő, külön­álló, a dzsentrit utánzó maga­tartását, a tiszta értelem teszi még osztállyá, de a paraszt szinte szemlátomást emelke­dik fel hozzá, ahogyan rendre felszakadnak kultúráját elzáró zsilipjei. Tarpára késő este érkezem, a tömeg feketéllik a széles ut­cán a tanácsháza előtt, Zsi­linszky Endrét várta így vala­ha ez a nép, mint most engem. Viszont Zsilinszky óta nem hallott szívről szakadó s szívükre hulló szót a tarpai nép, s most mi lesz? A mi szívünk a nép szíve, a mi nyelvünk a nép nyelve, s mint mindenhol, itt is azon va­gyok, hogy visszaadjam a szó hitelét. A felszabadulás után nagy anyagi és sok vonatko­zásban társadalmi eredménye­inkről most ne essék szó, csak majd később esetleg, de köz­ben kiváltképpen az utolsó négy-öt évben felhígultak it­ten a szavak, fogalmak, a leg­szentebb érzéseink, vágyaink legfeljebb csak jelszavakban és brosúrákban éltek, még azt is elhiszem, hogy mindez vele­jár a történelemmel. A forra­dalom nem tud építeni anélkül, hogy le ne romboljon a lélekben egyet és mást. Rendben van. De éppen ideje, hogy szembenézzünk mind­ezekkel és végre vegyük ki a forradalom egyre inkább vak­tában vagdalkozó kezéből azt az eszközt, ami tovább fakítja a forradalom hitelét éppen azokon a helyeken, ahol a lé­lek él s amivel maga a nép a forradalom eredményeit vagy gyengeségeit jelzi. À párt, a kormányzati apparátus szinte kipusztította a társadalmi érintkezésből azt a formát, amely a beszélgetésekben, vi­tatkozásokban nyilvánult meg, s ami előmunkálata volt minden időben a közösség dol­gainak. Az úgynevezett nép­nevelő, tehát felvilágosító, de inkább meg világosító társa­dalmi munka se volt más, mint agitáció, hiába követték egy­mást bármilyen társadalmi szervezetek, a megteremtő­dött formát nem tudták szét­húzni, s mást kezdeni. (Folytatjuk) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Mindennapi tudomány 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Válogatott perceink 11.35: Napkönyv — X/6. 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 13.30: A római katolikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Első közlés 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Romantika — holnap 20.05: Népi táncmuzsika 20.30: Határok nélkül 20.50: Beszélni nehéz 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum 23.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55 : Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Asztali muzsika 12.45: Időjárás­és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Ami a káprázat mögött van 13.30: Karády Katalin filmdalaiból 14.00: „Mindenki másképp csinálja...” Közben: 15.00: Hírek, időjárás 15.32: Művészbejáró 16.00: Csúcsforgalom 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 17.55: Gordiusz plusz 18.00: A magyar rock archívumában 18.30: Helykereső 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Kataposta 19.35: Magyar nóták, csárdások a rádióhallgatók kívánságaiból 20.00: A halászó macska utcája 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Blues 21.35: Március 22.00: Rockpanoráma 22.30: Debreceni Jazz Napok ’92 23.03: Sporthíradó 23.10: Napforduló — éjfél előtt 0.10—4.20: Napforduló — éjfél után Benne: 4.03—4.20: Cigánynóták BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.05: Kritika két hangra 10.25: Magyar zeneszerzők kamarazenéjéből 11.13: Olasz madrigálok a XVI— XVII. századból 11.40: Országok, tájak zenéje 12.05: Hangverseny délidőben 13.37: Régi fúvószene 14.05: REZben 14.55: Rahmanyinov-művek 15.50: A debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály leánykara énekel 16.05: Felejthetetlen arcok az Operaházból 16.35: Weiner: f-moll szerenád 17.00: A magyar irodalom története, 1945—1991 17.50: A Lajtha-vetélkedő tanulságai 18.05: A kamarazene kedvelőinek 19.05: Évfordulók nyomában 19.35: Budapesti Tavaszi Fesztivál Közben: 20.25—20.40: Teleobjektív 21.40: Lux Erika Liszt etűdöket zongorázik az Op. 1 -es sorozatból 21.50: József Attila minden verse 22.04: Egy dráma két arca — a Bánk bán 23.40: Rauch: Hat kórusmű férfikarra 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Magyar előadóművészek felvételeiből TV1 5.40: Falutévé — adótippel 6.00: A Reggel kb. 8.10: Alternatív gvógyászat 8.30: Közjáték 8.35—12.05: Napközi Benne: 9.00: Pokoli paradicsom 10.00: Sztárleltár 10.50: Mézgyűjtés a Himalájában 11.10: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Amerikai krónikák 16.35: Képújság 16.40: Cimbória 16.55: Helena 17.30: A(k)kor (és) most 18.10: Pénzvilág 18.20: Napközi 18.40: Derű és ború 19.05: Szerencsekerék 19.35: „Veletek vagyok mindennap...” 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.40: A klinika. NSZK tévéfilmsorozat — XII/4. 21.30: AKTuális 21.55: Közjáték 22.00: Sportvarázs 23.40: Mesterségem címere 24.00: Híradó 0.05: BBC-híradó TV2 6.00— 10.00: Napkelte 10.00: Parlamenti Napló 16.05: Műsorismertetés 16.10: Korforduló 17.00: Híradó, időjárás 17.05: Nem csak zöldség... 17.25: Anyák 17.38: Pif és Herkules 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat, időjárás 18.30: Zöldpont 19.05: Zöld brigád 20.05: Stúdió ’93 20.55: Indulási oldal 21.20: Mesterológiai Világnap 21.30: Telcxpo ’96 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Frédéric Back 23.00: Speciális Téli Olimpia 23.20: A Blood, Sweat & Tears a Pori Jazz, 1992 fesztiválon DUNA TV 16.00: Hírek, műsorismertetés 16.05: A dunai hajós 17.40: A boldog család 18.30: Mesesarok 18.45: Hírek 19.00: Magyar filmtörténet. Katyi 20.40; Csonka-Bereg 21.55: Hírösszefoglaló MSTV, Békéscsaba 18.00: Képújság 19.00: Kapcsoljuk a SZÍV TV 1. műsorát A négy óra műsorajánlata 19.10: Príma torna — kondicionálás hölgyeknek 19.35: Gyermekek képernyője 20.00: UGYE — különféle könnyedségek, de leginkább zene Boross Attilával 20.40: Az új rokon — magyar filmvígjáték 22.00: Egészségmagazin Benne: Télbúcsúztató 3. Fájdalommentes lézerterápia 22.40: Mindennapi jóga 22.55: Holnapi műsorajánlat 23.00: Kék Csillag — éjszakai szórakoztató műsor csak felnőtteknek. (A Lencsési lakótelepen lakó nézőink az előző napi műsorunkat láthatják) Bevezető, műsorajánlat, reklám 23.15: Szórakoztató negyedóra 23.30: Reklám 23.40: A galaxis harcosai (ism.) 1.10: Reklám, másnapi előzetes 1.20: Szerelem olasz módra — német szexfilm (ism.) 3.20: Római kaland — német erotikus film 4.55: Reklám, klippek 5.00— 8.00: Képújság Moziműsor BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4-kor: Férjek és feleségek (sz., am.); 6-kor: Nincs bocsánat (sz., am.); 8-kor: Twin Peaks — Tűz jöjj velem! (sz., am.). BÉ­KÉSCSABA, PHAEDRA KAMARATEREM fél 7 kor: Férjek és feleségek (sz., am.); fél 9-kor: Gladiátor (sz., am.). GERENDÁS, DÓZSA 6-kor: Éjféli bunyó (sz„ am.)*. GYU­LA, PETŐFI 6-kor: 1492.—A Paradicsom meghódítása (sz., am.)*. GYULA, KAMARA fél 7-kor: Mindenki jól van (sz., ol —ff ). KONDOROS, AL­KOTMÁNY 7-kor: Boys (m. b., sz., belga)***. OROSHÁ­ZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7- kor: Egy becsületbeli ügy (m. b„ sz„ am.)*. TÓTKOMLÓS, KORZÓ 7-kor: Dől a lé! (sz., am ). ÚJKÍGYÓS, NEMZE­TI 7-kor: Tökéletes katona (sz., am.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents