Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

tRÉKtS MEGYEI HÍRLAP HÍREK 1993. március 22., hétfő Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése előtt is böngész­hetnek az érdekességekből. — A legrégibb ismert kertészség 1806. április 24-én települt a nemes Kövér Kajetán örmény bérlő által bérelt Kovácsházi­pusztán. A XVIII. századvégi dohánykonjunktúra ugyanis a földesurakat és a kincstári uradalmakat egyaránt dohánykerté­szetek létesítésére késztette. A kovácsházi „dohánytermesztő kertészek” nevében Borka István bíró 1812-ben a bérlő ellen panaszt nyújtott be a helytartótanácshoz. Az ehhez hasonló sok más panasz és per szerint az örmény bérlők már a szerződéskötés­kor becsapták, félrevezették a kertészeket, sőt olykor erőszakkal és önhatalmúan megváltoztatták a szerződések pontjait. — A legelső — a gyomai — kisdedóvó intézet létesítését Wodianer Sami, Wodianemé nemes Ullmann Franciska megha­talmazottja 1839-ben jelentette be a megyének. 1841-től is­merjük a legelső gyomai óvót, Milesz Pétert, aki oklevelét a legelső magyar óvónőképzőben, Tolnán szerezte. 1860-ig e megyében is férfi óvók dolgoztak. A békési gyermekkertet 1842- ben Csató József óvó szervezte. — A csabai önkormányzat által 1992-ben alapított „Békés­csabáért” kitüntetést legelsőként a város legelső olimpiai bajno­ka, a tornász Ónodi Henrietta kapta meg az 1992. szeptember 18- ai ünnepségen. Rajta kívül a város polgármestere jutalmakat adott át a többi békéscsabai olimpikonnak, így Balog Ildikónak, Ilyés Ildikónak, Rosza Máriának és Szabados Bélának. Nyugdíjas „dobogósok” Sarkadon A napokban tartották meg a sarkadi Bartók Béla Művelő­dési és Szervező Központban a nyugdíjasok „Ki mit tud?” versenyének első területi elő­döntőjét. Az elődöntőre Okányból, Tarhosról, Békés­csabáról, Kötegyánból és Sar­kadról érkeztek versenyzők. Vers kategóriában Fazekas Gábomé, valamint két sarkadi benevező, Lőrincz Imre és Rácz Károlyné jutottak to­vább. Fazekas Gábomé ének kategóriában is sikerrel szere­pelt, s Irázi Károlynéval egye­temben „dobogóra került”. Rajtuk kívül a zsűri kiemelte a sarkadi és a tarhosi idősek' klubjának énekegyütteseit. „Egyéb” területen Kesztyűs Imre citeramuzsikája aratta a legnagyobb sikert. A felsorolt versenyzők mindannyian részt vehetnek a Nagyszénáson jú­nius elején megrendezésre kerülő megyei nyugdíjas „Ki mit tud?” vetélkedőn. Megragadóan elbűvölő FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ismét egy amatőr művész mű­veivel találkozhattunk a me­zőkovácsházi városi könyvtár olvasótermében. A hónap vé­géig nyitva tartó kiállításon Fodor Ildikó tus- és akvarell- képeit láthatjuk, amely témái között megtalálható a portré, a csendélet és a tájkép. Néhány hétig a könyvtárban békésen olvasgató közönség is művé­szi környezetben „veheti igénybe” a tudománytárat. S mint azt az éppen a hírekben elmerült látogató mögötti ké­pek bizonyítják, a festő elősze­retettel merít környezetéből ihletet. Kíváncsian lapoztuk fel a vendégkönyvet. A vélemé­nyekből kitűnt, hogy színei­ben, technikájában és témavá­lasztásában talán az eddig ki­állításra került sorozatból a legművészibb kollekció mu­tatkozott most be. Ezt egyéb­ként az eddigieknél jóval na­gyobb látogatottsági arány is bizonyítani látszik. A kiállítás megtekinthető hétköznapo­kon a könyvtári nyitva tartás ideje alatt. H. M. Szabó Pál: Magyarország 1956-ban 5. De hát a zempléni hegyek mentén szántóföldek is vannak, meg rétek, meg faluk, szomorú, fakó, szegény szántóföldi táj. Sok itt a fekete szik, s a növény­zet csaknem olyan gyenge, mint a mi fehér, vad szikeseinkben arra alá, Biharban. De a szikese­ken túl is valami baj van itten a talajban, talajművelésben, mindez csupán az északibb, te­hát hűvösebb talajéghajlat miatt volna? Én nem hiszem. Baj van itten a tervben, munkában, nép­ben, szegény, kedves, szomorú táj. Annyira fátlan, hogy kilo­méterekre nem látszik egy olyan fa, mint egy szalonnasütő. Igaz, hogy a műút mentén ez évben fásítottak, de nem eredt meg tíz százaléka se. Az ilyen munka olyan, mintha kútba szómánk a pénzt. Vagy még olyan se. Olaszliszka tájékán fekete, lombtalan szilvafasor áll egy jó karban lévő szőlőtelep alján, mi ez? Kiszáradt volna? Hatalmas, szép fák, de olyan feketék, mint az ószövetségi kárhozat. Lehet, hogy kiszáradt? Olaszliszka szélső házai a műútra nyílnak, a kertek végei szinte ráborulnak, itt is rendre feketék a szilvafák! Megállók, s próbálok tájékozódni. Szennyes fehér pillangók te­mérdeke kavarog a kertben, mint a felleg, a szilvafákat itt is — az állami gazdaság szőlőjé­nek szilvafasorát is —, az úgy­nevezett szilvafahemyók ették meg. Bármerre nézek, a zöld lombú másmilyen fák közül ész­vesztőén kiütköznek a megko­pasztott szilvafák, rettenetes. Egy asszony jön által a műúton, jön a hegyekből a faluba be, s ezt megszólítom: — Ki lakik ebben a házban, szomszédasszony? —- Abba, lelkem? Molnár József. — Parasztember ez a Molnár? — Paraszt az, hogyne volna pa­raszt. — Micsoda pocsék pa­raszt az, akinek a szilvafáját megeszi a hernyó? — Ez ilyen paraszt, de van itt több is ilyen paraszt, egyik hiába hemyózza, ha a másik nem hemyózza... — beszél, s én elképedek. Mi tör­tént itt? Hiszen egy fa tavaszi hemyózása tíz perc, legfeljebb tizenöt perc akkor, amikor még egyáltalán semmilyen más munka nincs! Tíz fa, tíz negyed­óra, mi több, a gyerekek is el tudják végezni. De nem végez­ték el. Olaszliszkától az utat Széphalomig kopasz szilvafák, vadrepcetengerek, s pillangó- fellegek jelzik. Ez évben ezen a tájon a gyermekek nem esznek szilvalekvárt. Rettenetesen szégyellem ma­gam, hogyne, hát a féreg eszi meg a gyermekeink elöl a ke­nyeret? A megkopasztott kert gazdá­jának háza igen takaros, cserép­tetős ház, afféle takaros ember háza, hát mi történt itt? Mi az ami ennek a parasztnak, meg a másik parasztnak, meg az állami gazdaságnak lefogta a kezét, hogy ne nyúljon az ágak közé a hemyófészek után? Micsoda ér­ték ment itt veszendőbe? De ki a felelős? Vagy valaki felelős- egyáltalán? Olyan kérdések, amire némi választ tudok talán adni jelen írás folyamán. Sátoraljaújhelyen most járok először életemben, s olyanféle érzésekkel jöttem, hogy ez a vá­ros is Magyarország, és íme nincs egyebem, amit ajándékba hozhatnék, csak a tiszta szívem, s ennek alapján fogadjon be ez a város engem is kegyelmébe. Meglepően szép, lombos kisvá­ros. Hiába távoli határvidék, mégis város, méghozzá őszinte város. Nem az Alföld szétfolyó, de inkább terpeszkedő mezővá­rosaihoz hasonlatos, nem is a nyugati polgárváros kultúrája érintette, nem is a csehszlováki­ai városokhoz hasonló, én azt hiszem, hogy a századforduló után úgy nőtt meg hirtelen, mint a szikföldi gomba nő meg egyet­len éjszakán. A főutcán nagyon tisztázatlan a kép. A benzinkút­nál teherautók, traktorok, mo­torbiciklik, gyermekkocsik, fia­talok, parasztok, kerékpárosok. Úgy nyüzsög a város, mintha most azonnal hozzá akarnának kezdeni valami nagy munkához. Fiatal a nép, fiatalok, dúsak az utcák, a fák, s ami meglepő: fia­talok az épületek. De olyanfor­mán, hogy egyebük sincs ezek­nek a házaknak, mint a fiatalsá­guk. S mházatra egyelőre nem futotta. Az első ruha, az első vakolás, meszelés, festés le- nyűtt róluk. Rég lehullott mész, oszló va­kolat minden ház homlokzatán vagy oldalán, ezt a kilátó mezí­telenséget nem tudja eltakarni az ablakokban, ablakok alatt, fa­lak mentén pompásan virágzó virág. Tudom, hogy földrengés, árvizek, okos és oktalan építke­zések megemésztik az építő­anyagok összességét, javításra alig marad vagy nem is marad, de... jövet sok-sok kilométeren keresztül egyre növekvő méreg­gel mértem egy sehol nem véko­nyodó mészcsorgást a műúton. Olyan temérdek és hosszan tartó ez a mészcsorgás, mintha felhúzta volna a szállítóeszköz, nyilván teherautó deszkája, hogy csorogjon, folyjon, micso­da emberi felelőtlenség és gyar­lóság! Vagy több ez annál, em­beri rongyság? Lehet, hogy va­laki így akarta beleírni létezését a tájba, hogy mésszel locsolja bé a műutat kilométereken át? Hi­szen ennyi mész Sátoraljaújhe­lyen egy-két ház javításához elég lett volna! De kezdjük azon, hogy az építőipar anyag- szállításának és kezelésének ép­pen olyan bevált és kialakult for­mája volt, mint az anyagi és mű­vészi munka, vagy hadviselési vagy néptörténelmi munka annyiféle változatának. Ha van szükség arra, hogy meg­mentsük, sőt felélesszük hagyo­mányainkat, az anyagtermelés és munkavégzés területén éppen úgy van. Micsoda ráfizetés, idő- és pénzpazarlás vidéken oltott meszet szállítani távolságokra! Ma a szocializmus építésének tizenkettedik esztendejében! Ki az a vállalkozó és építtető, aki ezt így cselekszi? Meszet épít­kezéshez vidéken vagonban, te­herautón és szekéren csak ol­tatlan állapotban lehet, helyszí­nen oltani, gödrözni, szent egy Isten, mit tudjon itt az író mon­dani! Megbocsátom, hogy pél­dául két évvel ezelőtt ősszel, jó vagonnyi cementet láttam kirak­va Karcagpuszta tájékán az őszi esőben, a puszta földre, mindent megbocsátok, ami tegnapig tör­tént. De ezt a mészcsorgatást már nem bocsátom meg, s ezen­nel átadom annak a közvéle­ménynek, falvaknak és városok­nak, ahol a házak vakolatlanok és meszeletlenek. (Folytatjuk) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Törvénykönyv 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Szonda 11.35: Napkönyv 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 13.30: Hitélet 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Első közlés 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Romantika — holnap 20.05: A népzene hagyományőrzői 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum 23.05: Lemezmúzeum PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Apró-cseprő—gyerekekről 9.00: Hírek. Időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek. Időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nótakalendárium 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Hogy tetszik lenni? 13.30: Operettparádé 14.00—17.00: Kettőtől ötig Közben: 15.00: Hírek. Időjárás 17.00: Hírek. Időjárás 17.05: Napóra 17.55: Gordiusz plusz 18.00: Garázs 18.30: Kapaszkodó 19.00: Hírek. Időjárás 19.05: Kölyökrádió 19.35: Táncházi muzsika 20.00: A halászó macska uccája 21.00: Hírek. Időjárás 21.05: Jazzmagazin 22.00: Sztárkereső 22.30: Jazz 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: Napforduló — Éjfél előtt. Lemezbörze helyett 0.10—4.20: Napforduló — éjfél után BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek. Időjárás 10.05: Újraolvasva 10.15: Zenei ABC 11.00: Donizetti operáiból 11.40: Zoltán Aladár népzenei feldolgozásaiból 12.00: Hírek. Időjárás 12.05: A Bartók vonósnégyes Mozart-hangversenye 13.05: Rost Andrea dalhangversenye a Nemzeti Filharmónia rendezésében 14.00: Hírek. Időjárás 14.05: RÉZ-ben 14.55: Zenekari muzsika 16.00: Hírek. Időjárás 16.05: Kóruspódium 16.35: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 17.00: Új Hangoló 17.50: A hét költője: Tamás Menyhért 18.00: Hírek. Időjárás 18.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! 19.05: A véges végtelen 19,35: Zenekari operarészletek 20.25: Hírek. Időjárás 20.30: Budapesti Tavaszi Fesztivál Közben: 21.20—21.45: Kritika két hangra 22.10: József Attila minden verse 22.20: Hírek. Időjárás 22.25: Új Zenei Újság 23.10: A Rádiószínház bemutatója. A patás ördög nemritkán angyal képébenjár 23.32: Fúvószene 24.00: Hírek. Időjárás 0.05—2.00: Évszázadok muzsikájából TV1 5.40: Falutévé — törvénytippel, agrometeorológiával és faluspprttal 6.00: A Reggel 8.05: A Financial Times heti üzleti híradója 8.30: Közjáték 8.35—12.05: Napközi Benne: 9.00: Walt Disney bemutatja 10.45: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Miért? Miért abban, amiben? 16.35: Képújság 16.40: Bűvös hatos 16.55: Helena 17.30: Dimenzió 18.10: Pénzvilág 18.20: Napközi 18.40: Jó éjszakát kíván a Disney! 18.50: „Engedjétek hozzám!” 19.00: A nagykövet férje 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.35: Átmenet 21.00 Strindberg: Bertha és Axel 23.40: Közjáték 23.45: Ezredévi beszélgetések 0.25: Híradó 0.30: BBC-híradó TV2 6.00—10.00: Napkelte 15.00: Parlamenti Napló 17.05: Műsorismertetés 17.10: Híradó — Időjárás 17.15: Természeti képek . 17.25: A könyvek könyve 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat. Időjárás 18.30: Hatoslottó-sorsolás 18.40: Telesport 19.05: Korkép 19.35: Feljegyzés 20.05: Kojak 21.00: A népi politizálás esélye napjainkban 21.35: Napzárta előtt... 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Enter 22.55: A Lorelei Duna Tv 16.00: Hírek, műsorismertetés 16.10 Ismeri a szandi-mandit? 17.30: Belső-Somogy 18.00: Ország-világ legyen hazánk! 18.20: Mesesarok 18.45: Hírek 19.00: Közép-kelet-európai filmek. Kunyhó a nádasban 20.50: Beszélgetés a Földdel 21.20: A Maros Művészegyüttes műsora 21.55: Hírösszefoglaló BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4-kor: Ludas Matyi (sz„ m.). 6-korés 8-kor: Nincs bocsánat (sz„ am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA fél 7- kor: A „Mágia és miszti­kum...” című sorozat 6. elő­adása; fél 9-kor: Gladiátor (sz„ am ). ELEK, APHRO­DITÉ 7-kor: Boys (sz„ mb„ belga). FÜZESGYARMAT, FŐNIX 5-kor: A szerelem fészkei (sz„ kanadai). GYO- MA, APOLLÓ 7-kor: Kom­puterkémek (sz„ am.). GYU­LA, PETŐFI 6-kor: Tween Peaks (sz„ am.). GYULA, KAMARATEREM Minden­kijói van (sz„ ol.—fr.). MED- GYESEGYHÁZA, BA­ROSS LÁSZLÓ 7-kor: Éjféfi bunyó (sz„ am.). OROSHÁ­ZA, SZIVÁRVÁNY 7 kor: A paradicsom meghódítása (sz„ am.) SARKADÉ BARTÓK 7 kor: Mindenki fogja a magáét (sz„ mb„ ang.). SZARVAS, TURUL 6-kor: Hoppá (sz„ magyar). 8-kor: Egy becsület­beli ügy (sz„ am.). TÓT­KOMLÓS, KORZÓ 7-kor: Dől a lé! (sz„ am.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents