Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20-21 / 66. szám
1993. MÁRCIUS 20-21., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 66. SZÁM mijv - kép A Mil III Hl iiil IHHhl hétvégi magazinja 5-12. oldal Rebreanu-szobor Gyulán Amagyarésa román külügyminiszter jelenlétében ma avatják Gyulán Liviu Rebreanu (1885—1944) szobrát. E rövid írói életutat — ami ellentmondásoktól sem mentes—hivatott felvázolni cikkünk a 2. oldalon. Nyelvi labor ajándékba Tótkomlós szlovák általános iskolájának a nyelvi labort a TESLA gyár dolgozói készítették, szállították a helyszínre és szerelték össze. A húsz főre tervezett laborban a diákok a legmodernebb technika segítségével sajátítják el a nyelvet. (3. oldal) Szlovák mesék a meseházban Ónodi Henriettáékat köszöntöttük Tizenöt esztendeje hirdette meg először lapunk Az év legjobb Békés megyei sportolója közönségszavazást. A hagyományos rendezvénysorozat mindmáig sportéletünk egyik érdeklődéssel kisért eseménye. Nem volt ez másképpen tegnap sem, amikor a legjobbakat Sarkadon köszönthettük. Külön jelentőséget adott az ünnepi aktusnak, hogy a női egyéni kategóriában legtöbb szavazatot a tornász olimpiai bajnok és ezüstérmes Ónodi Henriettának dr. Boross Péter belügyminiszter nyújtotta át a hagyományos vándorserleget. Ugyancsak itt vette át a vándordíját és Szász Endre alkotását a férfi győztes Szabados Béla olimpiai pontszerző, bajnok és rekorder gyorsúszó és a csapatelső Békéscsabai Előre Kézilabda SE tavalyi bajnoki bronzérmes női csapata is. Válasszunk végre háziorvost! Nyilatkozni a betegség előtt kell Békéscsabán, a Meseházban tegnap délután rendezte a Szlovák Fiatalok Baráti Köre az általános iskolások szlovák nyelvű mesemondó versenyét. A diákok négy, korosztályonkénti kategóriában versengtek. A legjobbak lettek: Lipták Ágnes és Aradszki Anikó, a Madách utcai Általános Iskola másodikos, Mosoni Annamária, a szlovák iskola harmadikos, Maczák Emese, a 2. számú iskola hatodikos, valamint Kvasz Erzsébet, a szlovák iskola hetedikes tanulója. Az áprilisi pozsonyi nemzetközi versenyen Mosoni Annamária és Maczák Emese képviselik a békéscsabai szlovák mesemondó gyerekeket. A mezőhegyesi helyi újság legutóbbi számában „Válaszol az illetékes” címmel megjelent egy írás, melynek szerzője — feltételezhetően — a szabad orvosválasztással kapcsolatos tudnivalókat szándékozott összefoglalni. Dr. Kaposi Máriát, a mezőkovácsházi körzet tiszti főorvosát arról kérdeztük, mi is valójában a gond Mezőhegyesen. — Ellentétben a cikkben foglaltakkal, nem a biztosítási igazolványok érvényesítése, ezen már régen túl vagyunk — kezdte válaszát a főorvos asszony.—A legfőbb gond az, hogy nem tudjuk: a településről elköltözött Veszély doktornőnek a „betegei” kit választanak a megmaradt három háziorvos közül. Választhatják dr. Határtalanul Egy szép napon porig égett a gyulai határátkelőhely protokoll várója. Facér faházként szolgált addig egy szomorúfűz társaságában. Főfoglalkozásban tárgyalásra induló és érkező politikusokat, diplomatákat fogadott. Régóta nyilvánvaló: Gyula módfelett alkalmas arra, hogy a közeledni vágyók — félúton — itt találkozzanak. Egy határszéli város — végvár? — Budapest és Bukarest között, mely otthont ad a hazai románság központjának: ideális találkozóhely a két ország polgárai, vezetői, kultúrája, szellemi és gazdasági törekvései számára. Eddig is megesett, hogy magas rangú vezetők randevúztak itt. Ez a mai megbeszélés viszont történelmi egyezséget alapozhat meg. A két külügyminiszternek feladott lecke azonban nem könnyű feladat. Egy gyulai fiú álma valósulhat meg előbb-utóbb: Gyula adhatna otthont a német—francia megbékélés mintájára rendezendő magyar—román kiegyezésnek. A gyulai polgárok szíve, lelke már régen kitárulkozott e terv előtt. Látnivaló, hogy a gyulai vezetők is pártfogásukba vették ezt az új városfunkciót. Ha két küzdelmes történelmű, egymás mellett élő, jobb sorsra érdemes ország és nép végre közös érdekei alapján képessé válik a kölcsönös előnyökkel járó, közös cselekvésre, akkor magyarok és románok, itt és ott szívből örülnek majd ennek. Külügyminiszter urak! Hadd örüljünk végre — amennyire lehet — határtalanul... Kiss A. János Guti Pált, dr. Szegvári Pétert vagy dr. Várkonyi Lászlót. S hogy válasszanak végre, ez a legfontosabb! Sajnos 1992. december 31-éig a város lakói közül 433-an egyik orvosnak sem adták le a kártyájukat. De még ennél is megdöbbentőbb, hogy Veszély doktornő távő- zása óta 1050 fő a mai napig nem nyilatkozott arról, hogy betegség esetén melyik orvoshoz kíván fordulni. —Ón is azt mondta:,,betegség esetén". Nem elegendő akkor választanunk, ha megbetegszünk? — Nem! Rendkívül fontos lenne, hogy az érintettek minél előbb felkeressék azt az orvost, akivel betegség esetén gyógyíttatni kívánják magukat. Kérjék meg a kiválasztott Takarékos A napokban tartotta Csorváson a Gádoros és Vidéke Takarék- szövetkezet a részközgyűlését. Sebesi Sándomé, az igazgatóság elnöke beszámolt arról, hogy a szövetkezet gazdasági eredménye 1992-ben igen kedvezően alakult. A részjegyállományuk 3 millió forinttal nőtt, így most 8 millió, a betétállományuk 340 millióról 429 millió forintra emelkedett. A forgalmuk éves szinten 1 milliárd 835 millió forint volt. Nézzük, hogy a csorvásiak miként járultak hozzá ehhez az eredményhez! A szövetkezet csorvási egységének 1120 tagja van. így az összlakosságra vonatkozó beszervezettségi százalék 18,3 százalék. A részjegyállomány 992 ezer forintra nőtt. Az idénre ezt szeretnék 2,5 millió forintra felemelni. A betétállomány most 29,6 millió forint, ami 4,6 millióval több a tavalyinál. A kölcsönállomány elérte a 6,8 millió forintot, s doktor urat, hogy hozassa át saját rendelőjébe a korábban Veszély doktornőnek leadott kártyát. Ennyi. Semmi egyébbel nem terheljük a lakosságot, a többit az orvosok, illetve li polgármesteri hivatal intézi. De hogy intézhesse, ehhez ki- nek-kinek személyes (gyermek esetében: szülői) nyilatkozatot kell tennie valamelyik orvos előtt. A társadalombiztosítás csak akkor fogja a jövőben teljes mértékben finanszírozni az alapellátást, ha nem lesznek „gazdátlan” kártyák. Az ilyenek tulajdonosai tehát az alapellátást, végső soron pedig saját magukat károsítják meg. A tébé csak azok után a kártyák után fogja a pénzt leutalni Mezőhegyesre, melye- (Folytatás a 3. oldalon ) csorvásiak tavalyhoz viszonyítva ez 1,5 millió forintos növekedést mutat. A helyi fiók pénzforgalma 101 millió 80 ezer forint volt, a növekedés itt is több mint 1 millió forint. A kirendeltségen dolgozók munkájával elégedett a lakosság, s ezt a részközgyűlésen el is mondták. A szerencse is kedvezett a csorvásiaknak, hiszen a frissen indított Két Lotti első háromta- lálatosa éppen a szövetkezet csorvási fiókjánál váltott szelvény tulajdonosa lett. A nem nyertes szelvények sorsolásán ugyancsak csorvási lakos kapta a 8 ezer forintos vásárlási utalványt. Jelenleg a szövetkezet a kukorica vetéséhez kínál kedvezményes hitelt a csorvásiaknak, sőt egy gazdasági társasággal együttműködve vetőmagbeszerzésre, növényvédő szerre, mezőgazdasági gépvásárlásra is nyújtanak kedvezményes hitelt. P.J. Erkelről már többet tudnak A békéscsabai József Attila Általános Iskola Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójára egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett. A felső tagozatosok január vége óta folyamatosan készültek a tegnapi vetélkedőre. A könyvtárban külön csoportosított könyvek segítették az informálódást, s többen megnézték a gyulai Erkel-házat. De nemcsak a versenyzőké volt Erkel élete és művészete: ezen a héten kiállításon láthatták a diákok D. Nagy András Erkel-ku- tató páratlan fotótörténeti anyagát, aki szinte minden fellelhető, a zeneszerzőhöz és családjához fűződő képet összegyűjtött. Délutánonként Birkásné Hajt- man Ildikó énektanár operatörténeti ismertetőit hallhatták az érdeklődők. Megnézhették a Bánk bán című opera filmváltozatát, melyhez a gyulai Mogyo- róssy könyvtár és az Erkel Fe- renc Társaság segítette hozzá az iskolát. Az Erkel-hetet azért rendezték, hogy legalább a gyerekek többet tudjanak annál, mint hogy a zeneszerzőnek köszönhető a Himnusz. A vetélkedő jó alkalmat kínált erre. Az iskolának azonban nem volt annyi pénze, hogy a legjobbakat megjutalmazza. A békéscsabai Vozárik utcában lákó Áchim Mihály Miklós szállítási vállalkozó sietett segítségükre, így a két kategória győztes csapatai eljuthatnak Budapestre, az Operaházba. Az Erkel Társaság pénzadománya és könyvei ugyancsak hozzájárultak a hét emlékezetessé tételéhez. Sz.M. 26 év után ismét — a nyolcadik a megyében Kapitányság Sarkadon Az avatásra dr. Boross Péter belügyminisztert hívta meg a megyei főkapitányság fotó: fazekas ferenc Tegnap délben Sarkadon hivatalosan is felavatták Békés megye nyolcadik rendőrkapitányságát. Az átadásra dr. Boross Péter belügyminisztert hívták meg a házigazdák. — Sarkadon évtizedekkel ezelőtt már működött rendőr- kapitányság. A jó ég érti miért, 1966-ban megszüntették — mondta nyitóbeszédében a belügyminiszter. — Pedig 10 település közel 30 ezer közbiztonságra vágyó állampolgára indokolttá tette volna a kapitányság fenntartását. Most, 26 évvel később ismét kapitányságot kap a térség, amit a lakosság lélekszáma mellett az is indokolttá tesz, hogy nemsokára határátkelő nyűik ezen a területen. Egy korábbi nyilatkozatomban már elmondtam, Magyarország megtelt, ami azt jelenti, hogy meg kell szigorítanunk áfőként a keleti határok felől érkező illegális határátlépéseket. Ebben pedig a határrendészetnek is szerepe lesz. Boross Péter ezek után a rendőrök fegyelméről és magabiztos fellépéséről beszélt, ami — mint mondta—nagyon fontos ahhoz, hogy az újonnan felálló kapitányság elnyerje a lakosság bizalmát. — Hogy a sarkadi kapitányságnak jó híre legyen, nem mindegy, hogyan indul a szervezet — tette hozzá aztán. — Nem mindegy, hogy tétován, bizonytalanul vagy keményen, férfiasán lámák munkához az itt szolgálatot teljesítők. A belügyminiszter után Tóth Imre, Sarkad város polgármes- (Folytatás a 3. oldalon )
