Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
íüpKES MEGYEI HIRUP----------------------------------------------- MEZŐGAZDASÁG H írek Útkeresés a mezőgazdaságban Átalakítani a termelést Trade 2000’ az USA-ban Nagyszabású amerikai—magyar mezőgazdasági és élelmi- szeripari kersekedelmi találkozót tartanak június 1—13 között Brunswickban, az Amerikai Egyesült Államokban. Az összejövetel célja: lehetőséget nyújtani a magyar agrárágazat cégeinek, valamint a hozzájuk kapcsolódó beszállítóknak és a háttériparnak az amerikai piacon való koncentrált bemutatkozásra. A találkozón előadásokra, konzultációkra és egyhetes szakmai útra kerül sor. Az amerikai szervezők ígérik, hogy a jelentkezők számára előre keresnek potenciális üzleti partnereket. A kiutazásokat Magyarországon az AGRO- TEAM Kft. Nemzetközi Iroda szervezi. Védőár a tejnek A tej felvásárlásában védőár bevezetésére készül a Földmű- lésügyi Minisztérium — jelentette be Medgyasszay László, a tárca politikai államtitkára. Az intézkedéssel akarják megakadályozni a tehénlétszám csökkenését és a termelés visszaesését. Az államtitkár szerint egyelőre még nincs gond a tej-, illetve tejtermékellátással, de ha az állatvágás mértéke nem lassul, akkor hónapokon belül nehézségek támadhatnak. Jegyárfolyamok A kárpótlási jegyeket Budapesten, a tőzsdén kívüli kereskedelemben közel azonos értéken vásárolják. Legtöbbet, 72 százalékot ad érte az Első Magyar—Angol Bróker, az Invest- bank, a Microbróker és a Pakett Bróker. Hetvenegy és fél százalékot ad a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., hetvenegyet pedig a Lupis Brókerház. Hetven százalékért vásárolja a Co—Nexus, a Confides, Gi- roCredités, a New York Bróker. Az eladási árfolyam 74—76 százalék között mozog. Nincs hitel A Földművelésügyi Minisztérium megállapítása szerint a mezőgazdasági üzemek jelentős anyagi gondokkal kezdték el a tavaszi munkát. Pénzük kevés van vetőmagra, az üzemanyagra és a műtrágyára, a kormány által ígért kedvezményes hiteleket viszont a bankok általában a munkák végeztével adnak. A legnagyobb elzárkózást — az FM szerint — a Békés megyei pénzintézetek tanúsítják. A közelmúltban Csorváson járt dr. Szerdahelyi Péter, az FM államtitkár-helyettese. Aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről kérdeztük: —Most készítik el a földtörvényt. Kérem, mondjon néhány szót a tervezetről. — A lényege az, hogy felosztja az előkészületi munkában az egyes tételeket gazdasági és politikai területekre. Igyekszünk már a kezdetben megegyezni mind a hat parlamenti párttal, hogy mi az amiben a politikának kell elsőbbséget adni és honnan kezdődnek a keményen gazdasági töltésű feladatok. A birtokviszonyok megváltozása mellett nem mindegy, hogy milyen gazdasági szerkezetet építünk, és nem mindegy, hogy az Európához történő csatlakozásunkat milyen formában közelítjük meg e területen. Lényeges kérdés, hogy milyen mértékben változnak meg a tulajdonok, kell-e az egyes formák között törvényi megkülönböztetést tenni, legyenek-e differenciák a művelési ágak tekintetében, mekkora bérletrendszer alakul majd ki a mezőgazdaságban és mi legyen a sorsuk a közigazgatási határok mentén kialakult nagyobb területeknek. Az ilyen tartalmú kérdések pontosítása után könnyű lesz új földtörvényt csinálni. — Mi a véleménye arról, hogy külföldi befektető'földtulajdont szerezzen? — Úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek még nem kell megengedő jellegűnek lenni, s nem kell megadnia a jogot a külföldinek, hogy földet vásároljon hazánkban. Azért gondolom így, mert nyugaton a termőföld nagyon drága, míg nálunk pang a piac, nem alakult ki a föld valódi értéke, egy erős érdekcsoport akár a fél Dunántúlt is képes lenne megvásárolni. Később, ha majd nálunk is változik a piaci helyzet, akkor törvény- módosítással, megfelelő koordináció mellett nem látom akadályát annak, hogy termőföldeket is értékesítsünk külföldi befektetőknek. — A részaránytulajdonról szóló törvényt nem egy mező- gazdasági szakember a nagyüzemre mért utolsó és végsó' csapásnak tekinti. Mi erről a véleménye? — Találkoztam már én is ilyen megfogalmazással, de ki merem jelenteni, hogy erről nincs szó. Senki sem akarja a nagyüzemet kiirtani, dö meg kellett adni éppen a társadalmi konszenzus miatt a lehetőséget a magángazdálkodásra és a tulajdon oldaláról is fontos a nevesítés. Ha kialakul majd az egyéni és a közös művelés egymás mellett, akkor a termelők eldöntik, hogy például zöldséget önállóan, mustármagot meg esetleg többen termeljenek-e. —Milyen hitelekkel segíti a kormányzat az egyéni vállalkozókat? — Igyekszünk többfajta hitelt kínálni, bár meggyőződésem, hogy nem az egy szerű és azonnali hitelre, hanem a tar- tósabb, előrelátóbb hitelezési formákra van szükség. Legyenek olcsóbbak a fejlesztési hitelek és ne a forgóeszköz-hitelezés domináljon. Ide lehet sorolni a reorganizációs hitelt, amely rendkívül kedvező kamatozású, vagy a vetés idején nyújtandó banki fedezetet a kukorica és gázolaj költségeire. — Mikor adnak a bankok hitelt földfedezetre ? — Abban a pillanatban, amikor a tulajdonos nevére kerül a föld és ezt a tulajdont bevezetik a telekkönyvbe, máris kaphat földjére hitelt. —Békés megyében sok sertéstartó gazdát érdekelhet, hogy lesz-e elmozdulás a mostanifelvásárlás tekintetében? — Mindenképpen valamiféle állami beavatkozásra van szükség, de a gazdák és a feldolgozók is valamilyen módon felelősséget kell, hogy vállaljanak. Sajnos a termelőnek és a feldolgozónak is el kell szenvednie a mostani helyzet egy részét. Nincs határozott elképzelésünk még arra, hogy mi a kiút, de mindenképpen a felgyülemlett árualap piacra segítése a célunk. — Több termelő sérelmezi, hogy nem ők kapnak állami támogatást, hanem például a Gyulai Húskombinát. — Nehezen tudjuk elfogadtatni a termelőkkel, hogy a közvetett segítség is lehet olyan hatékony, mint a közvetlen. Ahhoz, hogy a Gyulai Húskombinát ma is 90 forintnál többet tud adni a sertésért kilogrammonként, abban 10 forint állami pénz is van. Volt parlamenti interpelláció is ebben az ügyben, ahol azt kérdezte a képviselő, hogy a tizenkét húsfeldolgozó közül miért pont Gyula kapott állami támogatást. Erre csak annyit tudok mondani, amit az első vizsgálat is visszaigazolt, hogy a Gyulai Húskombinát a nála tapasztalt szokásos vágási mennyiségen felül mindig többet vágott le sertésből, mint az összes többi. Ezt a kormányzat is méltányolta. Papp János Mindenki maga dönthesse el a közösségi, vagy a magántulajdont válsztja-e? FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (ARCHÍV FELVÉTEL) Megingott az emberek bizalma a szövetkezésben „Egyenesen agyrém” - mondta az elnök Békésszentandráson a Zalka Máté Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet már az átalakulás előtt is a jobban gazdálkodó megyei téeszek közé tartozott. Oláh Gézát négy év alatt immár harmadik alkalommal választották meg elnöknek. Korábban agronó- musként dolgozott, így a mezőgazdaságot nemcsak külső szemlélőként, hanem aktív szakemberként is ismeri. — A mezőgazdaság folyamatos szétverése megingatta az emberek bizalmát az egyébként működőképes szövetkezés elvében. Érdekes módon Hollandiában nincsenek ilyen gondok. Ott már rájöttek, hogy együtt több mindenre képesek. Itt a földről többféle törvény született, amelyekről maguk a törvény alkotói is azt mondják, hogy nem a legszerencsésebb megoldásokat tartalmazzák. A szövetkezés nálunk a politika áldozatává vált, ami pedig a mostani részarány-földtulajdonosokkal kapcsolatos törvényt illeti, az egyenesen agyrém. Csak arra jó, hogy újra egymás ellen fordítsa a parasztembert — mondja sum- más ítéletét Oláh Géza. A termelőszövetkezet átalakulása viszonylag zökkenőmentesen történt. Aki akarta, az kivihette földjét és vagyonát, s a Zalkában ez sikerült úgy, hogy a közgyűlés ellenszavazat nélkül engedte távozni a kiválni szándékozókat. Kilencvenketten próbálnak új módon gazdálkodni, közülük 78-an új szövetkezetei hoztak létre, a többiek az egyéni megélhetést választották. A megmaradt 238 tag továbbra is a Zalka Tsz tagja, illetve dolgozója. Ok bíznak és hisznek a szövetkezés elvében. Megfelelő bázisról, igen kedvező pénzügyi háttérrel, kidolgozott idei tervekkel néznek a jövő elé. Bíznak abban, hogy az új szövetkezet a jövőben is munkát tud adni tagjainak. — Sérelmezzük, hogy a földkiadó bizottság községi megválasztásakor bennünket meg sem hívtak. Az első fordulóban 250- en jelentek meg a közgyűlésen, de ez nem érte el az előírt egy- harmadot, így döntés nélkül kellett berekeszteni. Nem sokkal később a törvény előírásainak megfelelően újra összehívták a részaránytulajdonosokat, de igen kevesen jelentek meg, s ők választottak földkiadó bizottságot. A nagy sérelmem, hogy a törvény értelmezése hátrányba szorítja a részarány tulajdonosokat, mert a kimérési sorrendben ők az utolsó helyen vannak. Majd ott kapják meg a 30 aranykoronányi kis földjeiket, ahol marad. Ha már adták ezt a földtulajdont, akkor legalább azt biztosították volna, hogy a többi tulajdonossal azonos elbírálásban legyen részük —fejezte be Oláh Géza. Papp 1993. március 18., csütörtök A földművelésügyi miniszter Gyulán „Helyzetbe hozni” a gazdálkodókat Először járt megyénkben, Gyulán kinevezése óta dr. Szabó János, az új földművelés- ügyi miniszter. A napokban agrárszakemberek előtt tartott előadást, melyben kitért saját hivatalára, munkastílusára és a tárca előtt álló feladatokra. — Nekem az az elvem, hogy úgy kell dolgozni a minisztérium élén és máshol is, mintha az ember örökké élne, mert ez az egyetlen feltétele annak, hogy amikor átadjuk helyünket, akkor a munkánk folyamatossá váljon. A hivatal munkájában is ezt tartom az elsődlegesnek—vallott szemléletéről az új miniszter. A tárca legfontosabb feladatának tekintette, hogy megfelelő segítséget nyújtson a mezőgazdaságban folyó átalakuláshoz és a tulajdonviszonyok rendezéséhez. — Két nagy kérdés áll előttünk. Az egyik a kárpótlás, amelyben nincs kompetenciánk ugyan, de a kárpótlási hivatalt elláthatjuk javaslatainkkal. A mi dolgunk, hogy az újonnan létrejött földbirtokviszonyok mellett „helyzetbe hozzuk” a gazdálkodókat és mintegy aládolgozzunk a helyi kárpótlási hivataloknak. Ámikor a folyamat befejeződik, s a folyamat szerves részeként az élelmiszeripar privatizációja is és az új tulajdonosok telekkönyvileg is magukénak mondhatják birtokaikat, akkor meg kell teremteni a jogbiztonságot — mondotta dr. Szabó János. A miniszter arról is beszélt, hogy a földhivatalok mennyire leterheltek. Az éves 2,3 milliós költségvetéshez még legalább ennyit kellene kapniuk ahhoz, hogy a rájuk háruló feladatoknak megfeleljenek. A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi majd a kormánynál, hogy segítsenek a földhivataloknak. — Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság, amennyiben nem kap komoly hitelt, akkor képtelen lesz megfelelni az elvárásoknak. Még a tavasszal szeretnénk elérni, hogy a gazdák kézzelfoghatóan érezzék e területen is a változásokat. A kormányzat a jövőben is kénytelen lesz beleszólni a gazdálkodásba, éppen a termelők érdekében. Március 1-jétől az agrárpiaci rendtartás hivatott e szerepkört ellátni. Fő feladata, hogy megszüntesse a termelésben tapasztalható anomáliákat. Ha kell, fogalmazzon meg szubvenciókat, ösztönözzön, vezessen be védőintézkedéseket, vagyis ha kell, aktív módon, de koordinálja a termelést. Emellett sem tudunk mindenkinek piacot szerezni, de az állami eszközökkel és tartalékokkal segíteni tudjuk majd a termelőket — fogalmazta meg a miniszter. P.J. Új földtörvény készül? A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint új földtörvényre volna szükség ahhoz, hogy egyértelműen rendezni lehessen bizonyos problémákat. A szakemberek egy része szerint nincs szükség újabb jogszabályra, mert ha megszületik a már előkészületben lévő környezetvédelmi törvény és pecsét kerül az ingatlan-nyilvántartási törvényre is, akkor feleslegessé válik az újabb törvénykezés. A földművelési tárca által a kormánynak benyújtott földtörvény-módosítást vissza kellett vonni, mivel időközben számos kérdést más jogszabályokban szabályoztak. Jelenleg abban kell döntenie a kormánynak, hogy minimális vagy maximális agrárjogalkotási programot tart-e szükségesnek. A minimális program keretén belül meg kellene teremteni a megfelelő jogszabályok — a szövetkezeti, a privatizációs és a kárpótlási törvények — összhangját a hatályban lévő földtörvénnyel. A maximális program — egy alapjaiban is új földtörvény volna. A minisztérium ez utóbbi mellett voksol, elképzeléseit napokon belül a kormány asztalára teszi. Amennyiben az FM javaslata zöld utat kap, gyors ütemben hozzá lehet látni a törvény előkészítéséhez. (újvári) Farmerkönyvtár - kezdő gazdáknak Szinte bestsellernek minősülnek a Mezőgazda Kiadó nemrég megjelent szakkönyvei. A Farmgazdálkodás című új kézikönyv például a mezőgazda- sági vállalkozók szakkönyvének is tekinthető, elsősorban a családi gazdaságok „agronó- musaihoz” szól. Használatához nem szükségesek közgazdasági alapismeretek, szövege könnyen érthető, bővelkedik olyan praktikus gyakorlati tanácsokban, mint például mit érdemes termelni, milyen beruházásokba éremes belefogni. Eligazítást ad a könyv a gazdálkodási eredmények elemzéséhez, a pénzügyi hitelkonstrukciók igénybevételéhez, az infláció hatásainak kezeléséhez. Külön fejezet foglalkozik a konckázatválla- lással, a földhasználattal, a földhaszonbérlettel és a föld- vásárlással. Hasonló népszerűségre tarthat számot a naprakész információkat tartalmazó Takarmányozástan és a Magyar Takarmánykódex is. E két kiadvány tartalmának ismerete nélkül — tartják a szerzők — elképzelhetetlen, hogy termékeink megfeleljenek a Közös Piac országaiban elfogadott követel ményeknek. Mint azt dr. Lelkes Lajos, a kiadó vezetője elmondta, hamarosan indul a Gazda könyvtársorozat, amelynek kötetei kifejezetten a gazdaképzéssel foglalkoznak. Alapvető ismereteket nyújtanak majd a sertéstenyésztőknek, a méhészeknek, a szarvasmarhatenyésztőknek, a paprika- és a paradicsomtermelőknek — összesen mintegy 30-féle állat és növény termesztésére vállalkozóknak. FEB
