Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. március 17., szerda HAZAI TU KOR iRÉKÉS megyei hírlap Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszá­molási eljárás folyik ellenük. Felszámolási eljárás Fuváll Fuvarvállaló, Szerve­ző, Ügyintéző Gmk., Békés­csaba; Mercurius Kereskedel­mi, Vendéglátó és Idegenfor­galmi Kft., Orosháza; Pedagó­gus Lakásépítő Szövetkezet, Békéscsaba; Póló Textilipari Kft., Gyomaendrőd. A huszárkapitány neve: Korossy Camilló Keddi lapszámunk első olda­lán az Optimizmus, hit, biza­lom című anyagunkhoz tarto­zó képaláírásban Kőrössy Ca­milló neve szerepel. A nevet a sírkőre vésett felirat alapján közöltük. A huszárkapitány neve helyesen — amint azt hozzátartozója jelezte — Ko­rossy Camilló. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, 1993 A Szegedi Játékok igazgatósá­ga az idén a következő darabo­kat tűzi műsorára: Verdi: Ai­da; Imre Z. — Márta I.: Szent Antal megkísértése; Mascag­ni: Parasztbecsület; Diószegi —Rossa: Mesemondó; Lehár: Cigányszerelem. Jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyzi a jegy­iroda (Szeged 6720, Deák F. u. 28—30.; telefon: 62/471-466, fax: 62/471-322) s májustól folyamatosan postázza. Az előadásra váltott jejgy felmuta­tása esetén a MÁV 50%-os kedvezményt biztosít. Munkanélküliség Köröstarcsán a legfrissebb sta­tisztika szerint a községben 22,3 százalékos a munka- nélküliség, a keresőképes la­kosságból 280 az állás nélküli. Az idén 193 személynek szű­nik meg a munkanélküli jára­déka, s ez igen nagy terhet ró majd az önkormányzatra. Bővül a kábeltévé-hálózat Csárdaszállás otthonainak 80 százalékába jutnak el a para­bolaantenna segítségével a nagyvilág hírei. A napokban megkezdték a Duna Tv adásai­nak vételére az új parabolaan­tenna szerelését, melynek költségeit az önkormányzat teljes egészében magára vál­lalta. Gazdafórum Gyulán A gyulai Kisgazda Fórum már­cius 18-án, csütörtökön este 6- kor kezdődő programját most is a Jókai Művelődési Házban ren­dezik meg. Ezúttal a Békéscsa­bai Agroker ad tájékoztatást a gazdáknak a piaci értékesítési lehetőségekről, a mezőgazda- sági gépek forgalmazásáról. A haza anyja huszárokkal Schéner Mihály képzőművész fafaragása „Nem utasíthatjuk a vendéglőst, melyik zenészt alkalmazza” Nemrégiben mintegy százan szerezték meg Békéscsabán a végleges szórakoztatózenészi szakvizsga bizonyítványt, azaz a működési engedélyt. Szerkesztőségünket ugyanak­kor felkereste Reszelő István — aki B-kategóriás vizsgával rendelkezik szaxofonból, va­lamint klarinétból — és a csa­bai vizsgáról alkotott elítélő véleményt. Szerinte a többség felkészületlen volt, a vizsgabi­zottság pedig zeneileg képzet­len előadóknak is megadta az engedélyt, lejáratva ezzel a szakmát. Bírálta az Országos Szórakoztatózenei Központ Békés megyei kirendeltségét, ahol állítása szerint a zenészek érdekvédelmével nem foglal­koznak, sőt, amikor ő állás iránt ment be érdeklődni, a ki- rendeltség vezetője, Bíró Já- nosné azt mondta neki, hogy A dicsőségnek (rég) vége. Orosházán — napok kérdése —végleg bezár a belváros haj­dan leglátogatottabb áruháza, a Csillag. Valaki meg is je­gyezte a végkiárusítás kap­csán, hogy nemcsak az áruház, de a város bevásárló centruma is mintha üresebb lenne mosta­nában. Az ormótlanul maga­barna és öreg zenész már nem kell. A panaszos által felvetett kérdéseket továbbítottuk Bíró Jánosnénak. — Kezdeném azzal, hogy a kirendeltség műsorok, vizsgák szervezésével, lebonyolításá­val, műsorok eladásával fog­lalkozik —mondta. — Az em­lített vizsgán a bírálóbizottság tagjai elismert zenei szakem­berek, előadóművészek voltak és nekem nincs jogom felülbí­rálni — milyen alapon is len­ne? — a döntésüket. A kiren­deltségnek érdekvédelmi sze­repe, joga valóban nem sok van. Nem utasíthatjuk a ven­déglőst, melyik zenészt alkal­mazza. A kötelező közvetítés már megszűnt. Nem kénysze- ríthetjük az üzletvezetőkre, a tulajdonosokra a zenészeket, mindenkinek saját magát kell sodó, kongó épület körül nem nyüzsögnek a kirakatnézegető járókelők, vásárlók, az emele­teket hónapokkal ezelőtt be­zárták. A földszinti élelmiszer­árusításnak is lassan vége. A Centrum Csillag Kft. fel­mondta a bérleti szerződést az áfésszal. Igaz, tavaly még nye­reséggel zárták az évet, de az eladnia. Akadnak ugyan, akik rajtunk keresztül kémek kész műsorokat, de ilyenkor is bele­szólásuk van, megválaszthat­ják a zenészeket. Egyébként is az a meglátásom, hogy jó és rossz zenész létezik és hogy ki melyik kategóriába tartozik, azt a megrendelő pontosan el tudja dönteni. — Tehát akkor mégsem a bőrszín, a kor számít. —Reszelő úr állítását a leg­határozottabban visszautasí­tom, ez rágalom. Az a kérdés, hogy „öreg és barna nem kell?”, az ő szájából hangzott el. Valóban sok zenész van munka nélkül, de még egyszer hangsúlyozom, a vendéglős, a megrendelő dönt — akár az irodán keresztül, akár egyéni­leg választ —-, hogy kit alkal­maz. Nyemcsok László idén — a kollektíva döntése — már nem kockáztatnak, hiszen a rezsi óriási, a vásárlóerő is sokat romlott. Ha hamarabb le nem ürülnek a gondolák, ak­kor március 25-én húzzák le végleg a rolót. Utána a helyi áfész értékesíti az ingatlant. CS. I. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Olvasóink írják 1 — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Aktuális Nemrégiben a televízió Aktuális című műsorában láttam a volt ipari és kereskedelmi minisztert, Szabó Ivánt, mint új pénzügymi­nisztert nyilatkozni. Én is egy iparban dolgozó, volt szakmunkás vagyok, jelenleg munkanélküli. Aki nézte az adást, bizonyára megerősíti azt a nyilatkozatot, melyet Szabó Iván adott a műsor vezetőjének, miszerint: ,,Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­ban a jól végzett munka eredményeképpen és a közalkalmazotti törvénynek megfelelően a csapat a 13. havi fizetését megkapta, sőt differenciáltan még jutalmakat is osztottak, ezt felfoghatjuk egyfajta 14. havi fizetésnek is.” Nos, nem szoktam általában levelezni, de ez a kijelentés egyszerűen felháborít és nem csak engem. Amikor az ország lakosságának jó része anyagi nehézségekkel küzd, egyik napról a másikra él, a miniszer úr kijelenti ország-világ előtt, hogy mire használják fel az adófizetőpolgárok pénzét. Visszatérve a jól végzett munka eredményéhez: tudomásom szerint 1991-ben a munkanélküliek száma 300 ezer felett volt, 1992-ben ez a létszám már elérte a 650 ezret. Ha ezt eredménynek lehet nevezni, akkor dr. Latorcai János Miklósnak, az új minisz­ternek is lesz mivel egy év múlva „dicsekednie", mert ha így haladunk, akkor sikeresen elérjük a bűvös 1 millió munkanélküli létszámot. Akkor már nem biztos, hogy elég lesz a „csapatnak" a 12+1 havi fizetés, hiszen a ,jól végzett munkáért” több pénz jár! Addig is a munkanélküliek próbálják beosztani azt a 7018 forintot, vállalkozzanak vagy aki éppen most fiatal, próbáljon erre a pénzre családot alapítani. Tudjuk, hogy a „csapat” jól keres, de ha lehetőség van rá, ne a tévében reklámozzák magukat, bár a jogot már megszerezték rá. M. Lajos, Medgyesegyháza Válasz Kertész Istvánnak a „békés építőmunkáról”szóló cikkére Tisztelt Kertész Úr! A Békés Megyei Hírlap 1993. március 6—7- ei számában megjelent békés építőmunkáról szóló cikke egy kicsit sántít. On hivatkozik Kiss Mihály 1993. február 3-ai cikkére, hogy nem jól értelmezte a kárpótlást. Nos nagyon is jól értelmezte, mert abban az időben volt ő is katona, meg én is, amikor On volt. Mi azért nem kérünk kárpótlást, amiért a legszebb fiatal éveinket rabolták el tőlünk, mint Önök, mert úgy véljük, hogy a haza védelme minden magyar férfinak szent kötelessége bármi­lyen szelek fújnak is. Tisztelt Üram! Én is azokhoz a Kis Mihá- lyokhoz tartozom, akik fegyverrel a kézben védtük a hazát 1950 októbertől 1953 novemberig, mégpedig a jugoszláv határon, és ráadásul a zöme nem is volt párttag, így nem őrizték a piros könyveinket a pártirodán, mi csak egyszerű sorkatonák voltunk. Ha Ön Mattyon volt katona, úgy én Öntől 25 kilométerre Majlátpusztán teljesítettem szolgálatot 1951 februárjától 1953 novemberéig. Nekem nem kell bemutatni a munkaszolgálatosok életét, nálunk is voltak az őrsön, ismerem milyen életük volt. Naponta nyolc órát dolgoztak, ugyanazt az ételt kapták, amit mi, szabadidőnkben együtt röplahdáztunk velük az őrs udvarán, s minden éjszakát végigaludhatták bent az őrsön. Egyébként amíg Önök 26 hónapig voltak katonák, addig mi 36 hónapot töltöttünk a határon. Ha megerősített szolgálat volt, úgy éjjel-nappal, télen és nyáron 12 órás figyelő-, vagy járőröző szolgálatot teljesítettünk, s a nyomsávot pedig éjjel kivilágított nagy fényű zseblámpával ellenőriztük. Egyik bajtársunkat a magas figyelőben lőtték le, míg a másikhoz kézigránátot vágtak, amely azonnali halálát okozta, s a járőrtársa is súlyosan megse­besült. Társuk pedig a Drávába fulladt a határsértő üldözése közben. Az Ön szavaival élve mi még jobban éreztük a „láncos kutya” csaholását, mint Önök. Én például 1952-ben egyetlen nap szabadságot sem kaptam, mert a feszült helyzet miatt olyan erős határszolgálatot kellett ellátnunk. Nos, ezért ragadtam tollat, s mélységesen felháborított, hogy ezért Önök kárpótlást követelnek annak ellenére, hogy szolgála­tuk nehézségi fokozata meg sem közelítette az akkori határőrök szolgálatáét. Szomorú, hogy Önök nem akarják tudomásul venni az ország nehéz helyzetét, a fiatalság, a munkanélküliek, a nagycsaládosok sanyarú sorsát. Lehet, hogy az Ön nyugdíja is magasabb, mint a volt határőröké, akiknek eszébe sem jut kárpótlást követelni. # Béni Tibor, VOLT HATÁRŐR Visszhang 1993. február 24-ei számukban megjelent ,JCéjutazás a pero­non” című cikkükben foglaltakat megvizsgáltuk, s szíves tájékoz­tatásukra az alábbiakban reagálunk. Az utazási szükségletek és az eljutási lehetőségek Békéscsaba állomáson az utasforgalmat nagymértékben megnövelő csúcs- időszakokat alakítottak ki, amelyek a péntek délutáni és a vasárnap esti órákra tehetők. Ezen tömeges utazási igény a hálózat más területein is hasonló időszakokban jelentkezik, s figyelembe véve a MÁV eszközellátottságát, néhány területen zsúfoltságot idézhet elő. A MÁV mindent megtesz a személyszállítási szükségletek megfelelő színvonalú kielégítéséért. A cikkben vázolt helyzet Békéscsaba állomás időszakos személykocsihiánya miatt alakult ki. A hasonló esetek elkerülése érdekében intézkedtünk a jelzett vonat megerősített szerelvénnyel történő közlekedtetésére. Kacsari János OSZTÁLYVEZETŐ, Magyar Államvasutak Igazgatósága, Szeged

Next

/
Thumbnails
Contents