Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd HAZAI TÜKÖR *rl MES MEGYEI HÍRLAP Csurkának erre nem jutott ideje Felelős gondolkodás az országról A tanácskozás reménykeltő volt, s messze több egy helyi megemlékezésnél. A képen Furmann Imre és Debreczeni József FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET / Uj posta épül Májustól egy új posta építése kezdődik el Kaszaperen, hallot­tuk a polgármesteri hivatalban. A településen lévő régi épület lebontása után annak helyére kerül az új hivatal. A beruházást a Magyar Posta végzi. Az épít­kezés az épület melletti szolgá­lati lakást nem érinti. A techni­kai felszerelés és a személyzet ezen időszakra ideiglenesen át­költözik a volt pártházba. Véradó tűzoltók A tűzoltó-szakszervezet, az or­szágos parancsnokság és a tűz­oltószövetség közös felhívással fordult valamennyi tűzoltóhoz, melyben önkéntes véradásra kérték őket. Ennek eleget téve a napokban 17 gyulai tűzoltó adott vért. Többen csak azért nem mehettek társaikkal, mert rendszeres véradóként 3 hóna­pon belül már adtak vért. Szabás-varrás Medgyesegyházán — a lányok, asszonyok körében felvetődött igény alapján — még e hónap­ban szeretnének beindítani egy 40 órás szabás-varrás tanfolya­mot. A tervezett szakmai mun­kára kedd esténként 17 órától a művelődési ház klubtermében kerülne sor. Mivel az ezzel kap­csolatos felhívás a napokban je­lent meg, a létszám még nem teljes, így várják a további je­lentkezőket. A sütő szakma kiválója A Szabadkígyósi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézetben há­romnapos rendezvény kezdő­dik március 16-án. Itt tartják ugyanis a sütő szakma orszá­gos kiváló tanulója versenyt. Ezen részt vesznek az ország egész területéről a jövő szak­emberei, a legjobb sütő szak­munkásjelöltek, a szakma ok­tatói, tanárai, elméleti és gya­korlati szakemberek. Kábelzsaru A Kétegyházán kábeltévés mű­sort adó Sat-Electronic vállal­kozás a legutóbbi képviselő- testületi ülés szünetében mini Kék Fényt „sugárzott”. Kiszely László ügyvezető elmondta, hogy a jövőben havonta jelent­keznek e programmal. Irány München? Évek óta közös csapattal indul Szarvas és Szeghalom társas­táncklubja a versenyeken. Az idei Miskolci Nemzetközi Táncfesztiválon, amely egy­ben magyar bajnokság is volt, a több hónapos kemény munka eredményeként a második he­lyet szerezték meg a standard­mix kategóriában. A zsűri vé­leménye alapján, a sikeres sze­replésjutalmaként részt vehet­nek a Nemzetközi Táncfeszti­vál gálaműsorában, München­ben, április 3-án. Az együttes immáron harmadjára vehet részt a világbajnokságon, ám ez nem kis gondot is okoz, hiszen ez nem kevés pénzbe kerül. Pá­lyázatokat nyújtottak be többek között a Szerencsejáték Rt.-hez és egyben kérik olyan szponzo­rok támogatását is, akik az együttes eredményes munkáját segíteni kívánják. (Folytatás az 1. oldalról) tam elmenni.” Akik viszont el­jöttek, a gyökerekhez vissza­nyúlva igazították mondani­valójukat, ám nagyon is a má­ról beszéltek. Bihari Mihály azzal kezdte, hogy meglehető­sen féltek akkoriban, de vala­mit tenni akartak a kollektív félelem ellen. — A kiskunmajsai összejö­vetelnek faltörő szerepe volt — vélekedett. — A diktatúra egyszerű, erős és félelmetes hatalom: a kiszolgáltatottság­ra alapoz. Egyszer aztán ki­derül róla, hogy nem is olyan erős. Nagyobb baj az, ha a demokráciában is megjelenik a félelem. A demokráciára csak az veszélyes, aki félelmet kelt a másikban. Igaza van Csoóri Sándornak: csökkente­ni kell a távolságot a felismert és a kimondott igazság között. A legfontosabb ma: a demok­rácia erkölcsiségének megte­remtése. A demokraták fogja­nak össze! Kifejtette, hogy a társada­lom választási döntése sem utólag, sem előre nem vonható kétségbe. Előre vitatni annyi, mint a félelmet hozzákötni a választáshoz. S innen már csak egy lépés a diktatúra. Debre­czeni József megállapította: — Olyan emberek vannak itt együtt, akik elég távol kerültek egymástól. De nem a távolodás határozza meg ezt az állapotot. Már öt éve is másként véle­kedtünk, más politikai kultúra állt hozzánk közel. Az ellenzé­kiség közös nevezője hozott bennünket össze a két lakitelki találkozó között. Természetes, hogy az utak elágaztak. Debreczeni József nem tart­ja szerencsésnek az általa népfrontosként jellemzett fo­lyamatokat: a Magyar Út és a Köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhetek — huppan le mel­lém a szimpatikus középkorú férfi, s azonkívül, hogy hellyel kínálom, már nincs is szere­pem többé, csak jegyzetelek... — Köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhetek, de valakinek el kell mondani. Nem nagy ügyek, apró dolgok, már sokan beszéltek róla. Tudom, hogy ezt a szerkesztőségi szobát mások akkor keresik fel, ha betegek, reménytelen helyzetbe kerül­nek, nincs munkahelyük... Nem erről van szó. Csak dohogok. Sok az a 16 fizetnivaló. De menjünk sorjába. Nem unta­tom? 50 éves vagyok, munka­helyem van, 35 éve dolgozom egy helyen, az ország legna­gyobb vállalatánál, a MÁV-nál. Tíz évvel ezelőtt 126 ezren vol­tunk, ez év közepére előre­láthatólag 80 ezenre csökken létszámunk. Megfizetnek. Nem sok, nem kevés, úgy rendesen. Igaz, hogy ezért én éjjel-nappal dolgozom, a szó szoros értelmé­ben, persze váltott műszakban. Az egyik fiam már önálló, nem szorul segítségre. Csak az a 16 fizetnivaló. Tessék, itt a kimutatások sora a kezemben. Bal oldalon a hónapok, fenn vízszintesen a fizetnivalók, így egy sem marad ki. Nincs hátralék. Ugorjunk vissza tíz évet. 1980-ban költöztünk ide Demokratikus Charta létrejöt­tét. Azt hangsúlyozta, hogy bármilyen eredményt hozza­nak is a választások, az a fon­tos: 1994-ben működőképes kormánya legyen az ország­nak. Furmann Imre visszafo­gott hangon, de szinte paran- csolóan fogalmazta meg: — Az MDF térjen vissza a nyugodt erőhöz! A társada­lommal nem állunk beszélő vi­szonyban. A párt, a kormány nem kommunikációképes. Igaz, a többi párt sem áll job­ban. Olcsó dolog a sajtót, a kommunistákat hibáztatni: önmagunkkal kell szembenéz­ni. Az MDF-ben két párt van, és nem sokszínűség. Én min­dent a programunkhoz mérek, s kérdezem: miért hagytuk, hogy így legyen? A két levezető elnök — Kozma Huba és Zelei Miklós —még számos, helyből és más vidékről érkezettnek adhatott szót. (így Székelyhídi Ágos­tonnak és Grezsa Ferencnek is.) Az utolsó hozzászóló — miként öt éve is — a nyolcva­vidékről a megyeszékhelyre, a panelba. 1982-ben 6 tételt fi­zettem; lakás OTP, villany, fű­tés, lift, tv, víz... Igen a víz. Tíz évvel ezelőtt januárban, tessék nézni, itt van: 64 forint egy negyedévre, két személyre. Tavaly 2520 forint az átalány. Micsoda különbség! Ugye sok ez? A vízdíj csökkentésének érdekében vízórát szereltet­tem fel. Nem akartam a mások által használt vizet én fizetni. 4 vízórát 19 ezerért. Lehetett volna csak két vízórát is, de az anyagköltség és a többlet sze­relési költség ugyanazt az összeget hozta volna ki. Tehát lehet takarékoskodni. Erre a vízdíjat köbméterenként 40- ről 60-ra felvitték. Az áfát per­sze visszakövetelhettem. 2300 forintot kaptam kézhez a saját pénzemből. Örültem neki. A többi 16 ezret meg én kölcsö­nöztem az államnak. Sok év múlva térül vissza. Na, rátérek egy másik témá­ra. Ha valaki üdülni vágyik, mi minden terheli. Drága a ben­zin, benne az útalap, kocsi­súlyadó, kocsibiztosítás (az adóztatás egy formája), után­futó-súlyadó, utánfutó sima adó, utánfutó-biztosítás. Nem luxus lakókocsi, csak sátoros. Az üdülőhelyen vár az önkor­mányzat az üdülőhelyi díjjal. Csak nehogy kiemelt üdülő­nádik éve felé tartó Nagysze­der István volt. — Nem lehet úgy ország- gyűlést felépíteni, hogy a munkás, a paraszt nincs benne — mondta. — Ha a választók 50-60 százaléka nem szavaz, annak oka van. A bizalom hi­ányzik itt a népből, s nem ok nélkül. Arról beszélnek, hogy a határokon kívüliek is szavaz­zanak, ugyanakkor az itt élők­nek nem kell a szavazatuk?! A nép nélkül nem lehet országot vezetni. Nem tekinthetjük de­mokráciának, ami van: az or­szág kisebb hányada küldte a képviselőket. *** Zárszónak kemény és keserű ítélet az ilyen. A tanácskozás mégis — ahogy öt éve szintén — reménykeltő volt, s messze több egy helyi meg­emlékezésnél. Megmutatko­zott: a tisztességes emberi alapállás a hatalom sáncain belül is szabadon munkál­kodhat. Még ha ez — sajnos — nem is törvényszerű... Kiss A. János hely legyen. Ez a hetedik csa­pás és akkor még nem laktam, nem ettem, és nem fürödtem. Szóval sok a 16 fizetnivaló! A lakásbiztosítás külön téma. Eddig jól megvoltunk együtt. Mint egy szép házasság. De jött a papír, ami volt, elmúlt, felbontotta házasságunkat, a szerződést egyoldalúan. A 25 forint helyett 2025 forintot kér. Hát nem aranyos? Azt mondja, fizethetem részletek­ben is, akár havi bontásban. Nézem a tévét. A belügymi­niszter úr nyilatkozik, a Bo- ross, hogy a közbiztonság ná­lunk jó, jobb, mint nyugaton. Ha ő azt mondja, akkor biztos. Biztos az is, hogy fényes nap­pal a kocsim hátsó lámpabúrá- ját lecsavarozták, elvitték a speciális csavarokkal együtt. A maszek ezt a búrát 2320 forintért árulja, egy patkó ala­kú, préselt műanyagot... Tanácsolták, vásároljak ga­rázst, a garázs megvédi a ko­csit az időjárástól, a rongálás­tól, a lopástól. Nem, nem! De­hogy gyűjtök garázsra. Szó sem lehet róla. Elég nekem a 16 fizetnivaló is. Majd bolond leszek megszerezni azt az örö­met az önkormányzatnak, hogy beszedhesse tőlem a garázsadót is, a 17. fizetni­valót! Lejegyezte: Béla Vali A vízóra, a közbiztonság meg a tizenhat fizetnivaló Olvasóink írják ; Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Mennyibe került ez a Békéscsabának? A február 27-én elmaradt Békéscsaba—Ferencváros mérkőzés kapcsán szeretném megkérdezni Pásztor Józseftől, a Békéscsaba edzőjétől, hogy mivel a hét közepén a helyi megyei lapban azt nyilatkozta, hogy amennyiben lejátsszák a Fradi ellen a meccset, ez sokba kerül a Csabának. En értettem, hogy ő akkor mire gondolt, vagyis a pálya felszántására, és annak rendbetételére, de nekem az a véleményem sok más emberrel együtt, hogy így is sokba került ez a Csabának. Arra gondolok, hogy Nagy László játékvezető nem ingyen csinált magából és körülbelül 15 000 szurkolóból hülyét akkor, amikor az ismert tv-riporter, Gulyás László kíséretében talajpróbát végzett úgy, hogy mélyen lehajol­va kb. 30 cm-ről leejtette a labdát és az nem volt hajlandó a fizika törvényét meghazudtolva 70 cm magasra felpattanni, csak 20 cm-re. Amikor a tv-riporter fejcsóválás közepette arra kérte, hogy a szabálynak megfelelően magasabbról ejtse le a labdát, akkor kb. 35 cm-ről leejtve a labdát az ismét nem tudott kibújni a bőréből és csak 22 cm-re volt hajlandó felpattanni. Én gondolom, hogy Nagy László is úgy tanulta, hogy kb. 150 cm-ről kell ilyen esetben a labdát leejteni és ebből kell megítélni, hogy a pálya talaja alkalmas-e a játékra. Igaza volt a mindig korrekt, megfon­toltan nyilatkozó Nyilasi Tibornak, amikor magából kikelve azt nyilatkozta, hogy ez merénylet a szurkolók ellen. És itt nem csak a saját szurkolóira, hanem a labdarúgást szerető szurkolókra gondolt, mert valószínű, hogy akik Szűcs elnök ablakát verték, azok nemfradisták voltak. Ahogy én őket ismerem, ők nemcsak kopogtattak volna. Még egy nagyon lényeges dolog, amiről elfeledkezett az elnök úr. A színházban ha valami oknál fogva elmarad az előadás, ott a hírközlő szervek útján tájékoztatják a jegyet váltó embereket, hogy elmarad az előadás és a jegyeket visszaváltják. Itt a mérkőzés elmaradásának bejelentése után nem közölték a szurkolókkal. Vagy netalán ebből a pénzből fizették ki Nagy Lászlót nagyvonalú, a pályát kímélő gesztusáért? Jenei István, Békéscsaba Nyugdíjemelés csűrés-csavarással A múlt évi nyugdíjemeléskor azt akarták velünk elhitetni, hogy az adataink alapján nem a kilenc, hanem csak a hatszázalékos emelés alá esünk. Én akkor megvettem a Magyar Közlönyt, mellyel bebizonyítottam, hogy az adat, amelyikbe én is tartozom, azt a kilenc százalékba kell sorolni. Ezután megkaptam a külön- bözetet és áttettek a kilenc százalékba. A mostani emelésnél a megosztásos csűrés-csavarással meg azt akarják elhitetni velünk, hogy tizennégy százalékot fognak ebben az évben emelni, holott ez csak úgy jön ki, ha mindjárt januártól úgy adják vagy ha visszamenőleg is megadják. Ezért, mivelhogy én fehér vagyok, bebizonyítom, hogy ami fekete, az nem fehér, ugyanis a mostani csűrés-csavargatással éves vi­szonylatban a tizennégy százalék helyett mindössze csak 10,25 százalék jön ki. Én tisztelem Kupa Mihály volt miniszter urat, mert a múlt év végén vagy ez év elején bejelentette, hogy a népi prést nem lehet tovább szorítani, mert annak már elérte az alját. Ezért inkább megvált tisztségétől, minthogy tovább erőltetné azt. Azonban az új miniszter úr úgy látszik, nagyobb szakember, tudja, hogy a prést présbetéttel még lehet egy kicsit tovább szorítani, akár annak az alját ki is lehet a nagyobb felülettel nyomatni. No de ezután mivel és mit fogunk préselni? Ez itt a nagy kérdés, tisztelt uraim! Ugyanis a 10,25 százalékos emeléssel szemben a mai napon ismét bejelentette a 16—17 százalékos áremelést és akkor a nyugdíj 10,25 százalékos emelése szinte semmit sem jelent. Fehér Sándor, Vésztő Igazgató váltások időszaka Békéscsabán? Aggodalommalfigyeljük a Jókai Színházban történteket, és kissé értetlenül állunk a leközölt hírek előtt. Ebben az évadban végre éreztük, hogy valami elkezdődött ebben a színházban: nagy nevek vendégként, rendezőként, sikeres előadások, vendégjáté­kok. Januárig minden, színházról megjelent cikk azt sugallta, soha ilyen jó csapat és hangulat nem volt a színházban. Nem tudjuk, hogy jutott hirtelen ennyi embernek eszébe, hogy ez nem így van. Amik napvilágra kerüllek, belső gondok, számunkra érthetetle­nek. 92 ember az igazgató ellen: de kik? A nyilatkozók között van néhány népszerű ember, de a másik oldalon olyan művészek állnak, akik évtizedek, évek óta meghatározó, értékes tagjai a társulatnak, mi hozzájuk is ragaszkodnánk. Vajon ha a másik fél győz, ők maradnak-maradhatnak? És ki a másik fél? Senki sem beszél arról, ami minket a leginkább érdekel: hogyan tovább? A vádak között nem hallottunk olyan jogszabályba ütköző cselekedeteket, amik az igazgató leváltását indokolnák, és főleg nem hallottunk olyan megoldási javaslatot, ami a helyzetet egy csapásra megoldaná. Égy új pályázat kiírása hónapokba telik, addig a színház vezető nélkül marad, ezzel bizonytalanná téve az egész következő évadot, hisz annak az előkészítése most folyna. Mi van, ha a következő igazgató sem fog tetszeni a társulatnak? Újabb levál­tás, újabb átmeneti időszak a színházban? És ha a példa megtet­szik másoknak? Kezdődik az igazgatóváltások időszaka Békéscsabán: így váltják majd le a kórház, a sportcsarnok, az iskolák igazgatóit, hisz a vezetői intézkedések zöme sehol sem népszerű. Szeretnénk, ha nem így lenne, ha adnának legalább esélyt arra, hogy a mostani vezető megmutathassa, mit akar, hisz az eltelt idő alatt még csak a vázai alakulhattak ki elképzeléseinek. Aggodalmunknak nem tudunk másképp hangot adni, mint hogy ezt a levelet eljuttattuk mindkét helyi napilap szerkesztősé­gébe, bízva benne, hogy van, aki elgondolkodik a felvetett kérdéseken. (Nevek és címek a szerkesztőségben)

Next

/
Thumbnails
Contents