Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-11 / 59. szám
Kihelyezett ünnepi megyei közgyűlés Békés megye képviselőtestülete és Mezőberény város képviselő-testülete március 12-én, pénteken a herényi Petőfi Sándor Művelődési Központban tartja ünnepi megyei közgyűlését, melynek szónoka dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselő lesz. A megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzzák Petőfi szobrát, majd délután két órakor ünnepélyes keretek között felavatják az Orlai Petrich Somá helytörténeti gyűjteményt. • Vidám nyugdíjasok Szerdán a szeghalmi művelődési központban hat település, Bélmegyer, Gerla, Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztő és a házigazda Szeghalom nyugdíjasklubjai találkoztak. Kovács Imre polgármester köszöntője után a helyi zeneiskolások, a néptáncosok, a társastáncosok és a Szeghalmi Népdalkor köszöntötte műsorral a szép számban megjelent időseket. Ezután a klubok mutatták be saját produkcióikat. A nagyon jó hangulatú rendezvény tombolasorsolással folytatódott, majd közös estebéddel ért véget. A mezőgazdaság lehetőségei Csorváson, március 13-án, szombaton 10 órakor Mező- gazdaságunk lehetőségei címmel dr. Szerdahelyi Péter FM helyettes államtitkár tart előadást a téesz irodaházának nagytermében. A fasizmus veszélyei A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége március 11-én 11 órától sajnálatosan aktuális témáról tart kétnapos előadást a békéscsabai 611-es szakmunkásképző iskola diákjainak. A fasizmus jelképeiről, az eszme veszélyeiről tájékoztat Varsányi György történész. Az Erkel-év nyitánya Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójáról országszerte megemlékeznek. Az ünnepségsorozat magyar történelmi hangversennyel kezdődik március 15-én Gyulán, az Erkel Ferenc Zeneiskolában. A Nemzeti Filharmónia és az Erkel Ferenc Társaság által rendezett koncertre 18 órakor kerül sor, bevezetőt mond dr. Bónis Ferenc zenetörténész, a társaság elnöke. A nyitóhangversenyen ősbemutatóként hangzik el Mosonyi VII. vonósnégyese. Körmendi Klára (zongora), a Bartók Vonósnégyes (Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László) és a Gyulai Kamarazenekar (vezényel Marton György) koncertjén Liszt, Volkmann, Erkel, Rózsavölgyi, Weiner, Telemann művei szerepelnek még. „VULKÁN TETEJÉN TÁNCOLUNK” (Salvandy) KÖRKÉP 1993. március 11., csütörtök Táncos lábú kicsi lányok Megbízatás visszavonva Csak a „második felvonásban” sikerült dönteni Kislányok a nagyszínpadon. Szombatra, a Diótöró're készülnek Tíz kicsi lány a sportcsarnok nagy színpadán gyakorol. Figyelik a mestert, aki nagy türelemmel okítja őket. Várok rá, hogy tájékoztasson a hétvégi bemutatójukról. Mellettem melegítős kislány. Olvasom a mellére tűzött kis cédulán; Torr Erikának hívják. Értelmes, okos kislány. Sorolja, hogy Gyulán jár másodikba. Mindössze nyolcesztendős. „Kicsi nappal utána” kezdtem balettet tanulni, ahogy megkezdődött az iskola. A lányok ott, fenn a színpadon, már régebben kezdték... A mester szünetet rendel el, s kezét nyújtva bemutatkozik: Barta Károly vagyok. Tudja, van egy nemzetközi vállalatom. Egyébként Washingtonban élek. 1956-ban mentem ki, 32 évig nem jöttem Magyarországra.-—Nem volt honvágya? — Dehogy volt! Én amerikai vagyok! Nekem ott a hazám, ahol otthon lehetek a művészetben. —Mi köti Békés megyéhez? —- Békéscsabai születésű vagyok. A megyében jelenleg 750 balettnövendékünk van. Gyulán, Orosházán, Sarkadon, Szarvason. De természeFOTÓ: B. V. tesen Bécsben és Prágában is vannak tanítványaim. — Hol tanult táncolni? — A Balettintézetben kezdtem, de New Yorkban a Metro- politánban a legjobb mesterektől tanultam. —Mit láthat a közönség, ha március 13-án, szombaton Békéscsabán, a sportcsarnokba jön? — Csajkovszkij Diótörő mesebalettjét. Száz gyerek lép színpadra. A legfiatalabb 5, a legidősebb 14 éves. 14 kislány Kolozsvárról a balettintézetből érkezik erre az alkalomra. B.V. (Folytatás az 1. oldalról) ben két határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Ezekután ismertette a két határozati javaslat lényegét. Az A javaslat értelmében visszavonják az igazgató-főrendező megbízatását, ezzel vállalják az évad közbeni váltás kockázatát. A B alternatíva azt jelentené, hogy a testület utasítja Tímár Zoltánt, hogy haladéktalanul intézkedjen a rend helyreállításáért, és egy tanácsnokot, önkormányzati biztost rendelnek mellé a helyzet normalizálása érdekében. Ez a variáns a két fél kompromisszumkészségére alapoz, előnye a folyamatosság, de magában hordozza a retorziók veszélyét. A képviselők hosszas vitában mondták el véleményüket a bizottság előterjesztéséről, a megye színházának védelmében, illetve az igazgató-főrendező vezetői módszereiről. Tímár Zoltán részletekbe bocsátkozó hozzászólásában az ellene vádként felhozott bizalmatlanságot azzal magyarázta, hogy kezdettől nem kapta meg a kellő együttműködést és állandó névtelen fenyegetések közepette kényszerült dolgozni. Kifogásolta, hogy a bizottság szinte csak a negatív véleményekből állította össze anyagát. Szerinte az elfogulatlan döntés érdekében szükséges lett volna egy C változat is, amely a vádakat alaptalannak ítéli, további bizalmat és időt ad tervei megvalósításhoz. Szilágyi Menyhért a vitát összefoglalva a C variánsra azt felelte, hogy az nem lenne más, mint a jelenlegi állapot maga, ezért nem szerepel az előterjesztésben. Dél elmúlt, amikor a megyei közgyűlés elnöke szavazásra bocsátotta a két határozati javaslatot. A jelenlévő 42 képviselőből 23 szavazott az A, 9 a B változatra, 14-en tartózkodtak. 27 szavazat kellett volna ahhoz, hogy bármely lehetőség életbe léphessen. Égy darabig úgy tűnt, „Sok hűhó semmiért”, hiába volt a tiltakozási akció, a vizsgálódás, az előterjesztés és az egész rendkívüli közgyűlés, nem született döntés, nincs megoldás, tehát a testület dol- gavégezetlenül „lapozott” más napirendekre. Később azonban képviselői indítványra ismételten szavaztak, méghozzá név szerint. Ekkor 33-an az A változatra adták voksu- kat, vagyis Tímár Zoltán 1995. július 31-éig. szóló vezetői megbízatását 1993. március 16-ával visszavonták. (A név szerinti szavazás listáját holnapi számunkban közöljük.) Dr. Simon Imre elnök a testület holnapi, mezőberényi ünnepi ülésén tesz javaslatot a döntéssel kialakult helyzet megoldására. Niedzielsky Katalin Egy leragasztott boríték nyomában Dr. Gáspár László egyetemi tanár, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola igazgatója, a kísérlet vezetője március 4-én leragasztott egy borítékot. A címzett Sarkad város önkormányzata volt. A boríték a középiskolai igazgató felmondását tartalmazta, aki a „miért?”-ről és a „hogyan to- vább?”-ról tegnap tartott sajtótájékoztatót a sarkadi középiskolában. Itt többek között a következőket mondta el: — Nem azért jöttem 1987- ben Sarkadra, hogy igazgató legyek. Vonzott a feladat: egy egységes és differenciált középiskola megvalósítása egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben. Ákkoriban mindenki bizalommal fogadott. A város, a szülők, a tantestület. Egy év múlva kialakult egy háromoldalú megállapodás. Eszerint a kísérletet a művelődési minisztérium, a megyei tanács és a városi tanács közösen finanszírozta. A rendszerváltás kezdetén mindhárom szerv megerősített a kísérlet további támogatásában. A kézzelfogható forintokért azonban napról napra meg kellett küzdenem. Mondhatom, három éve mást se csinálok, mint levelezgetek és kéregetek mindhárom szinten. Ez a „létmentés” veszi el a vezetői és kutatási energiám 80 százalékát. Amikor legutóbb a város 3 millió 141 ezer forittal kevesebb pénzt szavazott meg számunkra, mint amennyi normatív támogatást az önkormányzat az iskolánk után kap, megpróbáltuk a megyei önkormányzathoz való tartozásunkat kérni. Itt azt válaszolták, csak akkor kerülhetünk megyei fenntartás alá, ha a város lemond az iskoláról. A városnak jredig sok pénz jár utánunk, miért mondanának le rólunk!? A kör bezárult. Nincs energiám tovább küzdeni. Március 4-én benyújtottam a lemondásomat. — Mi lesz a kísérlettel? — kérdezték a megjelent újságírók. — A kísérlet most lépett volna „termő” korszakába. Én év végével szeretnék elmenni Sarkadról, de ha a tantestület úgy dönt, folytatja a kísérletet, mint tanácsadó, továbbra is állok rendelkezésükre. Nem olyan nagy Magyarország, megtalálnak benne. M.M. Fotó, video, hűsítő ital Lilla nonstop videotéka nyílt Békéscsabán az Andrássy út 4. szám alatt. A széles választékból csak tagok kölcsönözhetnek. Ha valaki nem siet nagyon, a kellemes környezetben a minibár pultjánál csillapíthatja szomját. Ugyanitt várja megrendelőit a Fuji szalon is FOTÓ: FAZEKAS FERENC Csak büntetni kevés A februári szeghalmi városoldalon jelent meg egy anyag a dévaványai Vidám presszóval kapcsolatban. Helyi tudósítónk az ott és a környéken a diszkók idején üralkodó áldatlan viszonyokat tette szóvá. Nos, úgy tűnik, szelet vetettünk. Ä diszkót üzemeltetők sértésnek vették a cikkben foglaltakat és megfenyegették a szerzőt is. Feljelentéssel, „magas” kapcsolataik közbelépésével próbálták jobb belátásra bírni. Milyen is a diszkóval kapcsolatos vélemény a faluban, ennek jártunk utána. Az nagyon hamar kiderült, hogy a cikkben foglalt tényekkel az üzemeltetők nemigen tudtak mit kezdeni. Az önkormányzat valóban több alkalommal volt kénytelen foglalkozni az üggyel, valóban meg is bírságolták őket, többször is. Papp Tibor polgármester és Szabó Ferenc képviselő egybehangzóan azon a véleményen van, hogy megoldást kell találni. Az is egyértelmű, ez nem lehet a diszkó megszüntetése, hiszen akkor a fiatalok egyetlen szórakozási lehetősége is megszűnik. A megoldás az, amit a helyi művelődési ház már el is kezdett, tini-diszkót szerveztek, nagy sikerrel. Ezt rendszeressé kívánják tenni. Április közepétől a kicsit idősebbek számára is beindul a diszkó, választási lehetőséget kínálva a fiataloknak. Ezzel csökkenteni lehet a Vidám túlzsúfoltságát is, megteremtve ott is a kulturált- szórakozás lehetőségét. Gila Sarokba szorítva Kis falu, kis gond A polgármesterek szerint a települések nagysága egyenesen arányos a problémák nagyságával. Hunyán sincs ez másként, mert a település alig több mint 20 millió forintból gazdálkodik és a személyi jövedelemadó 30 százaléka is éppen hogy csak eléri a 2 millió forintot. A képviselő-testület tagjai gondolni sem mernek arra, hogy belekezdjenek valamilyen nagyobb beruházásba. Már az is öröm — mondják az itteniek—, ha nem kell bezárni az óvodát, s ha a jó idő is úgy akarja, akkor talán nem kell szénszünetet tartani az általános iskolában sem. Mi lehet a megoldás? A jó istenhez fordulni elsőként, hogy elég legyen a szűkös költségvetés. A másik lehetőség, elérni, hogy a falut a hátrányos helyzetű települések kategóriájába sorolják. Ekkor talán remény van arra, hogy a költségvetés megszánja az itt élőket. Van-e más kiút? Vessenek ki nagyobb adót a lakosokra, vagy találjanak ki új adózási formát — mondják a nagyokosok. Na de melyik polgármester meri sanyargatni és melyik önkormányzat meri jobban megadóztatni a választópolgárokat? Remény talán csak abban lehet, ha végre rendeződik a faluban a föld sorsa, s megélhet a több száz ember a mezőgazdasági bevételből. Ekkor talán többet tud majd adni önként azért, hogy az egész település boldoguljon. PappJános
