Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

Kihelyezett ünnepi megyei közgyűlés Békés megye képviselő­testülete és Mezőberény város képviselő-testülete március 12-én, pénteken a herényi Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban tartja ünnepi megyei közgyűlését, melynek szóno­ka dr. Pásztor Gyula ország­gyűlési képviselő lesz. A meg­emlékezés után a résztvevők megkoszorúzzák Petőfi szob­rát, majd délután két órakor ünnepélyes keretek között fel­avatják az Orlai Petrich Somá helytörténeti gyűjteményt. • Vidám nyugdíjasok Szerdán a szeghalmi művelő­dési központban hat település, Bélmegyer, Gerla, Füzesgyar­mat, Körösladány, Vésztő és a házigazda Szeghalom nyugdí­jasklubjai találkoztak. Kovács Imre polgármester köszöntője után a helyi zeneiskolások, a néptáncosok, a társastáncosok és a Szeghalmi Népdalkor kö­szöntötte műsorral a szép számban megjelent időseket. Ezután a klubok mutatták be saját produkcióikat. A nagyon jó hangulatú rendezvény tom­bolasorsolással folytatódott, majd közös estebéddel ért vé­get. A mezőgazdaság lehetőségei Csorváson, március 13-án, szombaton 10 órakor Mező- gazdaságunk lehetőségei cím­mel dr. Szerdahelyi Péter FM helyettes államtitkár tart elő­adást a téesz irodaházának nagytermében. A fasizmus veszélyei A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége március 11-én 11 órától sajnálatosan aktuális témáról tart kétnapos előadást a békéscsabai 611-es szakmunkásképző iskola di­ákjainak. A fasizmus jelképei­ről, az eszme veszélyeiről tájé­koztat Varsányi György törté­nész. Az Erkel-év nyitánya Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójáról országszerte megemlékeznek. Az ünnep­ségsorozat magyar történelmi hangversennyel kezdődik március 15-én Gyulán, az Er­kel Ferenc Zeneiskolában. A Nemzeti Filharmónia és az Er­kel Ferenc Társaság által ren­dezett koncertre 18 órakor kerül sor, bevezetőt mond dr. Bónis Ferenc zenetörténész, a társaság elnöke. A nyitóhang­versenyen ősbemutatóként hangzik el Mosonyi VII. vo­nósnégyese. Körmendi Klára (zongora), a Bartók Vonósné­gyes (Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László) és a Gyulai Kamaraze­nekar (vezényel Marton György) koncertjén Liszt, Volkmann, Erkel, Rózsavöl­gyi, Weiner, Telemann művei szerepelnek még. „VULKÁN TETE­JÉN TÁNCOLUNK” (Salvandy) KÖRKÉP 1993. március 11., csütörtök Táncos lábú kicsi lányok Megbízatás visszavonva Csak a „második felvonásban” sikerült dönteni Kislányok a nagyszínpadon. Szombatra, a Diótöró're készülnek Tíz kicsi lány a sportcsarnok nagy színpadán gyakorol. Fi­gyelik a mestert, aki nagy türe­lemmel okítja őket. Várok rá, hogy tájékoztasson a hétvégi bemutatójukról. Mellettem melegítős kislány. Olvasom a mellére tűzött kis cédulán; Torr Erikának hívják. Értel­mes, okos kislány. Sorolja, hogy Gyulán jár másodikba. Mindössze nyolcesztendős. „Kicsi nappal utána” kezdtem balettet tanulni, ahogy meg­kezdődött az iskola. A lányok ott, fenn a színpadon, már ré­gebben kezdték... A mester szünetet rendel el, s kezét nyújtva bemutatkozik: Barta Károly vagyok. Tudja, van egy nemzetközi vállala­tom. Egyébként Washington­ban élek. 1956-ban mentem ki, 32 évig nem jöttem Magyaror­szágra.-—Nem volt honvágya? — Dehogy volt! Én ameri­kai vagyok! Nekem ott a ha­zám, ahol otthon lehetek a mű­vészetben. —Mi köti Békés megyéhez? —- Békéscsabai születésű vagyok. A megyében jelenleg 750 balettnövendékünk van. Gyulán, Orosházán, Sarka­don, Szarvason. De természe­FOTÓ: B. V. tesen Bécsben és Prágában is vannak tanítványaim. — Hol tanult táncolni? — A Balettintézetben kezd­tem, de New Yorkban a Metro- politánban a legjobb meste­rektől tanultam. —Mit láthat a közönség, ha március 13-án, szombaton Bé­késcsabán, a sportcsarnokba jön? — Csajkovszkij Diótörő mesebalettjét. Száz gyerek lép színpadra. A legfiatalabb 5, a legidősebb 14 éves. 14 kislány Kolozsvárról a balettintézet­ből érkezik erre az alkalomra. B.V. (Folytatás az 1. oldalról) ben két határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Ezekután ismertette a két hatá­rozati javaslat lényegét. Az A javaslat értelmében vissza­vonják az igazgató-főrendező megbízatását, ezzel vállalják az évad közbeni váltás kocká­zatát. A B alternatíva azt jelen­tené, hogy a testület utasítja Tímár Zoltánt, hogy haladék­talanul intézkedjen a rend helyreállításáért, és egy ta­nácsnokot, önkormányzati biztost rendelnek mellé a hely­zet normalizálása érdekében. Ez a variáns a két fél kompro­misszumkészségére alapoz, előnye a folyamatosság, de magában hordozza a retorziók veszélyét. A képviselők hosszas vitá­ban mondták el véleményüket a bizottság előterjesztéséről, a megye színházának védelmé­ben, illetve az igazgató-főren­dező vezetői módszereiről. Tí­már Zoltán részletekbe bo­csátkozó hozzászólásában az ellene vádként felhozott bizal­matlanságot azzal magyaráz­ta, hogy kezdettől nem kapta meg a kellő együttműködést és állandó névtelen fenyegetések közepette kényszerült dolgoz­ni. Kifogásolta, hogy a bizott­ság szinte csak a negatív véle­ményekből állította össze anyagát. Szerinte az elfogulat­lan döntés érdekében szüksé­ges lett volna egy C változat is, amely a vádakat alaptalannak ítéli, további bizalmat és időt ad tervei megvalósításhoz. Szilágyi Menyhért a vitát összefoglalva a C variánsra azt felelte, hogy az nem lenne más, mint a jelenlegi állapot maga, ezért nem szerepel az előterjesztésben. Dél elmúlt, amikor a megyei közgyűlés el­nöke szavazásra bocsátotta a két határozati javaslatot. A je­lenlévő 42 képviselőből 23 szavazott az A, 9 a B változat­ra, 14-en tartózkodtak. 27 sza­vazat kellett volna ahhoz, hogy bármely lehetőség életbe léphessen. Égy darabig úgy tűnt, „Sok hűhó semmiért”, hi­ába volt a tiltakozási akció, a vizsgálódás, az előterjesztés és az egész rendkívüli közgyű­lés, nem született döntés, nincs megoldás, tehát a testület dol- gavégezetlenül „lapozott” más napirendekre. Később azonban képviselői indítvány­ra ismételten szavaztak, még­hozzá név szerint. Ekkor 33-an az A változatra adták voksu- kat, vagyis Tímár Zoltán 1995. július 31-éig. szóló vezetői megbízatását 1993. március 16-ával visszavonták. (A név szerinti szavazás listáját hol­napi számunkban közöljük.) Dr. Simon Imre elnök a testület holnapi, mezőberényi ünnepi ülésén tesz javaslatot a döntéssel kialakult helyzet megoldására. Niedzielsky Katalin Egy leragasztott boríték nyomában Dr. Gáspár László egyetemi tanár, a sarkadi Ady Endre Kí­sérleti Középiskola igazgató­ja, a kísérlet vezetője március 4-én leragasztott egy boríté­kot. A címzett Sarkad város önkormányzata volt. A boríték a középiskolai igazgató fel­mondását tartalmazta, aki a „miért?”-ről és a „hogyan to- vább?”-ról tegnap tartott saj­tótájékoztatót a sarkadi közép­iskolában. Itt többek között a következőket mondta el: — Nem azért jöttem 1987- ben Sarkadra, hogy igazgató legyek. Vonzott a feladat: egy egységes és differenciált kö­zépiskola megvalósítása egy halmozottan hátrányos hely­zetű térségben. Ákkoriban mindenki bizalommal foga­dott. A város, a szülők, a tan­testület. Egy év múlva kiala­kult egy háromoldalú megál­lapodás. Eszerint a kísérletet a művelődési minisztérium, a megyei tanács és a városi ta­nács közösen finanszírozta. A rendszerváltás kezdetén mind­három szerv megerősített a kí­sérlet további támogatásában. A kézzelfogható forintokért azonban napról napra meg kel­lett küzdenem. Mondhatom, három éve mást se csinálok, mint levelezgetek és kérege­tek mindhárom szinten. Ez a „létmentés” veszi el a vezetői és kutatási energiám 80 száza­lékát. Amikor legutóbb a város 3 millió 141 ezer forittal keve­sebb pénzt szavazott meg szá­munkra, mint amennyi norma­tív támogatást az önkormány­zat az iskolánk után kap, meg­próbáltuk a megyei önkor­mányzathoz való tartozásun­kat kérni. Itt azt válaszolták, csak akkor kerülhetünk me­gyei fenntartás alá, ha a város lemond az iskoláról. A város­nak jredig sok pénz jár utá­nunk, miért mondanának le ró­lunk!? A kör bezárult. Nincs energiám tovább küzdeni. Március 4-én benyújtottam a lemondásomat. — Mi lesz a kísérlettel? — kérdezték a megjelent újság­írók. — A kísérlet most lépett volna „termő” korszakába. Én év végével szeretnék elmenni Sarkadról, de ha a tantestület úgy dönt, folytatja a kísérletet, mint tanácsadó, továbbra is ál­lok rendelkezésükre. Nem olyan nagy Magyarország, megtalálnak benne. M.M. Fotó, video, hűsítő ital Lilla nonstop videotéka nyílt Békéscsabán az Andrássy út 4. szám alatt. A széles választékból csak tagok kölcsönözhetnek. Ha valaki nem siet nagyon, a kellemes környezetben a minibár pultjánál csillapíthatja szomját. Ugyanitt várja megrendelőit a Fuji szalon is FOTÓ: FAZEKAS FERENC Csak büntetni kevés A februári szeghalmi városol­dalon jelent meg egy anyag a dévaványai Vidám presszóval kapcsolatban. Helyi tudósí­tónk az ott és a környéken a diszkók idején üralkodó áldat­lan viszonyokat tette szóvá. Nos, úgy tűnik, szelet ve­tettünk. Ä diszkót üzemeltetők sértésnek vették a cikkben fog­laltakat és megfenyegették a szerzőt is. Feljelentéssel, „ma­gas” kapcsolataik közbelépé­sével próbálták jobb belátásra bírni. Milyen is a diszkóval kap­csolatos vélemény a faluban, ennek jártunk utána. Az na­gyon hamar kiderült, hogy a cikkben foglalt tényekkel az üzemeltetők nemigen tudtak mit kezdeni. Az önkormány­zat valóban több alkalommal volt kénytelen foglalkozni az üggyel, valóban meg is bírsá­golták őket, többször is. Papp Tibor polgármester és Szabó Ferenc képviselő egybehang­zóan azon a véleményen van, hogy megoldást kell találni. Az is egyértelmű, ez nem lehet a diszkó megszüntetése, hi­szen akkor a fiatalok egyetlen szórakozási lehetősége is megszűnik. A megoldás az, amit a helyi művelődési ház már el is kezdett, tini-diszkót szerveztek, nagy sikerrel. Ezt rendszeressé kívánják tenni. Április közepétől a kicsit idősebbek számára is beindul a diszkó, választási lehetőséget kínálva a fiataloknak. Ezzel csökkenteni lehet a Vidám túl­zsúfoltságát is, megteremtve ott is a kulturált- szórakozás lehetőségét. Gila Sarokba szorítva Kis falu, kis gond A polgármesterek szerint a települések nagysága egyene­sen arányos a problémák nagyságával. Hunyán sincs ez másként, mert a település alig több mint 20 millió forintból gazdálkodik és a személyi jövedelem­adó 30 százaléka is éppen hogy csak eléri a 2 millió forintot. A képviselő-testület tagjai gondolni sem mernek arra, hogy belekezdjenek valamilyen nagyobb beruházás­ba. Már az is öröm — mondják az itteniek—, ha nem kell bezárni az óvodát, s ha a jó idő is úgy akarja, akkor talán nem kell szénszünetet tartani az általános iskolában sem. Mi lehet a megoldás? A jó istenhez fordulni elsőként, hogy elég legyen a szűkös költségvetés. A másik lehetőség, elérni, hogy a falut a hátrányos helyzetű települések kategóriájába sorolják. Ekkor talán remény van arra, hogy a költségvetés megszánja az itt élőket. Van-e más kiút? Vessenek ki nagyobb adót a lakosokra, vagy találjanak ki új adózási formát — mondják a nagyokosok. Na de melyik polgármester meri sanyargatni és melyik önkor­mányzat meri jobban megadóztatni a választópolgárokat? Remény talán csak abban lehet, ha végre rendeződik a faluban a föld sorsa, s megélhet a több száz ember a mezőgazdasági bevételből. Ekkor talán többet tud majd adni önként azért, hogy az egész település boldoguljon. PappJános

Next

/
Thumbnails
Contents