Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
1993. március 10., szerda HAZAI TÜKÖR tRFKRS MÉM HÍRLAP A munkanélküliség ellen Mezőhegyesen tavaly két munkáltató kapott állami támogatást munkahelyteremtő beruházásra, összesen 10 főre. A foglalkoztatásbővítő alapból 6 munkáltató részesült, ők együttesen 43 új munkahelyet létesítettek. Két helyi munkáltató 14 közhasznú munkás alkalmazására kért és kapott engedélyt az elmúlt évben Mezőhegyesen. Már kétszázan A Békés Megyei Munkaügyi Központ mezőkovácsházi ki- rendeltségének előrejelzése alapján 1993-ban Mezőhegyesen várhatóan 200 munka- nélkülinek szűnik meg a járadékra való jogosultsága. Az ellátási rendszerből kikerülők havi 4800 Ft jövedelmpótló támogatást kaphatnak a helyi önkormányzattól. Aki tud, fizessen! Magyardombegyházon Gyüre András polgármestertől az „út- helyzetről” érdeklődtünk. — 1993-ban nagyon szeretnénk befejezni a tavaly elkezdett útépítést — mondja. — Ehhez az kell, hogy befolyjanak a lakossági közműfizetési kintlévőségeink. A víz esetében 260, a gáz esetében pedig 507 ezer forintról van szó. Ha figyelembe vesszük, hogy önkormányzatunk alig több mint 10 millióból gazdálkodik, akkor bizony ez a 767 ezer forint egyáltalán nem kis összeg. Arra kérek tehát minden érintett magyardomb- egyházit, ha csak teheti, fizesse be tartozását. Segít a takarékszövetkezet Szeghalmon az orvosi diagnosztizálás műszerfeltételeinek javítása érdekében alapítványt hoztak létre, melyre most jelentős befizetés történt. A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet a közelmúltban 300 ezer forinttal járult hozzá a nemes cél mielőbbi megvalósításához. Garázskocsmák A vállalkozók jelentős része Mezőhegyesen is kereskedelmi, illetve vendéglátóipari tevékenységet folytat. Gomba módra szaporodnak a városban az italkimérések, helyi szóhasználattal élve: a garázskocsmák. Meleg konyhás egység mindössze egy épült az utóbbi időben, a Viking büfé. Mivel a város étterme, a Central hónapokkal ezelőtt bezárt, Mezőhegyesen jelenleg csak egyetlen helyen, a Hotel Noniusban rendelhet étlapról a vendég. Támogatás A magyarbánhegyesi önkormányzat 183 ezer forinttal támogatja a helyi önálló sportkör munkáját. És hogy a mai, nehéz gazdasági helyzetben segítse a sportolók gazdasági tevékenységét, illetve pénzügyi nehézségeik megoldását, ezért — az adományozott pénzösszegen felül — egész évre átvállalta a gáz- és villanyszámlák díjainak kifizetését is. Tizenöt évesen középfokú nyelvvizsgát tettek Életre való útindító a Belvárosiból Német nyelvtudásukat sikeres vizsgájuk is bizonyítja FOTÓ: FAZEKAS FERENC (Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium által is elismert oktatási eredményt az igazgatónő így magyarázta: — Annak idején kétkedve fogadták az intenzív nyelvi képzés tervét. A minisztérium jobbnak tartotta volna, ha a két idegen nyelvet párhuzamosan, hat évre elosztva, kisebb óraszámban tanítjuk. Álláspontunk helyessége most beigazolódott... Saját tantervet készítettünk. Kidolgozásánál a 7-8. osztályos tananyagot és a négy évfolyamos gimnáziumi anyagot úgy rendeztük át, hogy a párhuzamos ismereteket kiküszöböltük. A hat évfolyamon összóraszámot nyertünk például történelemből, fizikából, kémiából, biológiából. Az intenzív nyelvi képzést jellemzi, hogy délelőttönként heti öt óra kötelező. Attól függően pedig, milyen nyelvi szinten kezdett valaki, délutánonként 3—5 társalgási óra csatlakozik, melyeken idegennyelvi lektorokat is alkalmazunk. Arra a kérdésünkre, nem túlzottan megterhelő-e 15 évesen középfokú nyelvvizsgáig eljutni, Pappné Prinzinger Valéria idegennyelvi munkaközösség-vezető a következőket válaszolta: — Ebben a korban könynyebb a tanulás, mint felnőttként. Beigazolódott, a vizsgáztató a gyerekek életkori ismereteinek megfelelően kérdez, az írásbelin pedig a nyelvtani szabályok tudása érvényesül. Vitathatatlan előny az egyetemi, főiskolai felvételiken a nyelvvizsgáért adott pont. Ehhez az intenzív tanítással segíthetjük hozzá a tanulókat. Később, a felsőfokú iskolán már nem jut annyi idő az idegennyelv elsajátítására, miközben a diplomaszerzés feltétele... Az iskolában a nyelvoktatás kis csoportokban folyik, az alapoktól fejlesztik az írásbeli és szóbeli készséget. Sok könyvet használnak, számító- gépes feladatokat oldanak meg. Az iskolai könyvtár kölcsönözhető kötetei csökkentik a nyelvanulás költségeit. A gimnáziumi felvételi április 2-3-án lesz (jelentkezési határidő március 13.). E napokon külön írásbeli és szóbeli vizsgát tartanak a haladó nyelvi csoportokban. Erre azért van szükség, mert az általános iskolákból nagy nyelvismereti különbségekkel kerülnek ki a gyerekek. Szőke Olvasóink írják — — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A magyar munkás a paradicsomba megy? A magyar munkás sorsa napjaink egyik legégetőbb nemzeti sorskérdése. A nemzetnek elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy a számában is rendkívül jelentős rétegét ne lehessen „lázadásra” felhasználni. Az 1945 előtti munkások szolidaritása, önmaguk értékelése és a munkáselit öntudata azelőtt tetten érhető volt. A háború után a magyaiwnunkásság valódi demokratikus Magyar- országot akart építeni. Am a magyar munkásokra hivatkozó kommunista rendszer és az abba beépült magyarellenes szervek és személyek nem engedték meg a magyar népnek azt, hogy demokráciát építsen. A demokráciát építő szándék ma is jelen van a munkásságban és a parasztságban is. De az erő nem tud magával mit kezdeni, mert az értelmiségi elit, a hatalomba mindig bekapcsolódó elit réteg ma sem engedi, hogy a valódi munkásérdek, a valódi paraszti érdek, az egyetemes magyar fejlődés érdeke napirendre kerüljön. Ez az elit azt bizonygatja, hogy őaz egyetlen uralkodásra elhivatott és alkalmas réteg, hogy csak ő vezényelheti a politikai folyamatokat, mert a kétkezi muifkát végző emberek erre nem alkalmasak. Ez nem igaz, ezt vissza kell utasítani! Aza,.munkásközeg”, amelyik ezt az állami vagyont úgy-ahogy működtette, életben tartotta és fejlesztette is, legyen ott a vagyoni részigényeivel a kárpótoltak soraiban! Szembe kell néznünk vele, hogy „bűnös összeesküvés” folyik a magyar munkásság ellen. Ki akarják nullázni a vagyonából. A kérdés az: meddig tart a türelem, meddig tart a belenyugvás? Lesznek-e fáklyavivők? Nem kellene ezen elgondolkodni egyszerű emberként, közösségként, különféle pártokként, parlamentenként, kormányként? Es ezt nemcsak én kérdezem! Botyánszki György, az MSZDP-MSZDKSZ országos főtitkára Nyugdíjasok tiltakozása A Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete csatlakozott a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége tiltakozásához amiatt, hogy az Országgyűlés az 1993. évre szóló törvényes 16%-os nyugdíjemelést leszavazta és helyette a 14%-os emelést szavazta meg. „Egyesületünk és hozzátartozó mintegy 8—8500 nyugdíjas tagot képviselő nevében tiltakozik és elítéli a nyugdíjasokat érintő ismételt megkárosítását szolgáló, szerintünk Alkotmányt sértő törvény ellen, amelynek értelmében 14%-os nyugdíjemelést hajtanak végre, azt is csak 1993. március 1-jétől, nem pedig 1993. január 1-jétől, ahogyan azt az áremelésekkel tették. Követeljük, hogy vizsgálják felül az Országgyűlés álláspontját és 1993. január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen 16%-kal emeljék meg a nyugdíjakat. Ezen kívül folytatniuk kell a régi nyugdíjak érték- vesztésének kompenzálását. Tudomásul kell venni, hogy a lakosság többségének elege van az ígérgetésekből, szép országgyűlési szónoklatokból, a mellébeszélésekből, miközben a megélhetési lehetőségek egyre ellehetetlenednek, mely csak fokozza az elkeseredéseket. A törvényhozók szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a majdnem 3 millió nyugdíjas nem fogja elfelejteni a közelgő választások alkalmával, hogy kik, hogyan szavaztak a képviselők közül, a nyugdíjasokat jogosan megillető követelésük mellett vagy ellene. Lesújtott bennünket az is, hogy nagyon sok képviselő a parlamentben tartózkodásával semmibe vette a nagyszámú választókat (nyugdíjasokat). Vegyék tudomásul, hogy mi nem könyöradományokért, segélyekért könyörgünk, hanem a munkánk után kapott bérből fizettük be a nyugdíjalapot, amivel nem lehet taktizákni, hanem akinek jár, azt oda kell adni! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Várjuk az Országgyűlés módosító javaslatait, törvénymódosítását a nyugdíjasok ügyében.” Megértését megköszönve, tisztelettel: Farkas István, AZ EGYESÜLET ELNÖKE Varga János, AZ EGYESÜLET TITKÁRA Segítséget kémek Könyv egy sárréti iskoláról 1942. év szeptemberében egy alapítványi iskola nyílt Szeghalmon, Református Szigeti Endre Mezőgazdasági Középiskola néven. Az alapítók: Szigeti István és K. Patai Margit korán elhunyt egyetlen gyermekük emlékére ajánlották fel vagyonuk jelentős részét egy egyházi kezelésben működtetett iskola alapítására azzal, hogy haláluk után vagyonuk fennmaradó része is az egyházra szálljon az iskola fenntartása és fejlesztése céljaira. Az iskola 1950-ig működött. A Horthy-féle kulturális vezetés az egyház ellenállása miatt többszöri próbálkozással sem tudta bezáratni, Ráko- siék viszont egyetlen tollvonással megszüntették. A megnyitás 50. évfordulójáról az iskola volt diákjainak egy lelkes csoportja 1992. augusztus 29-én, a Péter András Gimnázium ünnepi évnyitója keretében emlékezett meg. Az alapítványnak és az iskolának a történetét a rövid fennállásához tartozó történelmi háttérrel együtt Szigeti Endre-emlékkönyv címen dolgozta fel U. Nagy István, a szeghalmi gimnázium volt diákja, később tanára. Az ő fő- szerkesztői és kutatói munkája nyomán jelent meg 1976-ban a Péter András-emlékkönyv. A Péter András Gimnázium öregdiákjainak baráti köre sok-sok utánajárással elérte, hogy a Péter András-emlékkönyv megjelenhessen minden akkori akadékoskodás ellenére. Most ugyanez a baráti kör — társulva a Szigeti Endre Mezőgazdasági Középiskola volt diákjavial — keresi a lehetőséget e testvériskola feldolgozott történetének megjelentetésére. A feldolgozás olyan kor- és kultúrtörténeti emlék, amit nem szabad hagyni a fiók mélyén elkallódni. Kerestünk volna kiadót, de aminél nem lehet biztos nyereségre számítani, arra nincs kiadó. így a költségek fedezését a társadalom, vállalkozók, vállalatok, alapítványok segítségére támaszkodva magunknak kell előteremteni. Még körülbelül 150 000 forint hiányzik ahhoz, hogy a könyv megjelenhessék. A költségek nagyobbik részét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az OTP Békés Megyei Igazgatósága, a Lakitelek Alapítvány és nem utolsó sorban magánszemélyek segítőkészségével sikerült biztosítani. A pártfogók támogatásukat a szeghalmi OTP fióknál vezetett Nagy Miklós Alapítvány 625-696 számla javára juttathatják el. Az átutaláson kérik feltüntetni: Szigeti Endre-emlékkönyv kiadásának támogatása. A bővebb felvilágosítást igénylőknek Boruzs Ambrus 2890 Tata, Deák F. u. 64. Telefon: (34) 83-843 szívesen áll rendelkezésükre levélben vagy telefonon. Az idei nyugdíjemelés huncutságai A T. Ház elfogadta az idei nyugdíjemelés B. variánsát, vagyis az idén 14 százalékos nyugdíjemelés lesz, 10 százalék március 1- jétől és további 4 százalék szeptember 1-jétől. Lássuk összegszerűen is ezt a 14 százalékot egy olyan nyugdíjas esetében, akinek 1993. januárjában 20 000forint volt a nyugdíja. Ez a nyugdíjas az év első két hónapjára kap összesen 40 000forintot, március 1- jétől bejön a 10 százalék (2000forint) növekedés, így a következő hat hónapra augusztus 31-éig a havi 22 000 forint nyugdíj összege 132 000forint, és végül szeptember 1-jétől 4 százalék emelés a januári20 000forintra újabb 800forint emelés és ezt az összeget (22 800 forint) kapja az év utolsó négy hónapjára, összesen 91 200forint összegben. Az éves nyugdíja így összesen (40000 +132 000 + 91200)263 200forint lesz. Az éves szintű 14 százalékkal (22 800x12) az éves nyugdíja 273 600forint lenne, vagyis a különbözeiét, 10 400forintot elcsalták a nyugdíjastól, illetve a nyugdíjasoktól. Ha a tényleges emelés százalékát ténylegesen kiszámolom, az egész pontosan 9,666 százalék, tehát még 10 százalék sincs éves szinten. Igaz, nyilatkozott a rádióban a minisztérium egyik főosztály- vezetője, hogy amennyiben a nyugdíjak tavalyi átlagaiból indulunk ki, ahhoz valahol találkozhatunk a 14 százalékkal. Mi már találkoztunk a 14 százalékkal a boltokban, mert érdekes módon a kereskedők nem a tavalyi átlagárakra, hanem a január eleji fogyasztói árakra számolták fel a 14—26 százalékos emeléseket és mi idestova két hónapja ilyen árakon vásárolunk. Úgy emlékszem, hogy az idei évre a kormány 16—18 százalékos inflációt tervezett és az is elhangzott, hogy a nyugdíjaknak az infláció mértékével kell emelkedniük, és e helyett meg kell elégednünk a felével? Kárpáti Elemér, GYULAI NYUGDÚAS Hazaköltöznék... Negyvenhárom éves, kétgyermekes családanya vagyok, egy elromlott házasságban élek, és ebből szeretnék kiutat találni. Mivel Békés megyéből származom, igen erős bennem a honvágy, és vissza szeretnék kerülni. Már próbáltam a mezőberényi önkormányzat segítségét kérni, de hiába, pedig akkor még volt egy kis megtakarított pénzem, melyet azóta a munkahelyemen elloptak. Újra gyűjteni kezdtem, de egy házra való még igen soká gyűlne össze, ezért arra gondoltam, hogy ha lenne Békéscsabán olyan lehetőség, hogy nemcsak befizetéssel és törlesztéssel lakáshoz lehetne jutni, vagy akadna olyan magánszemély, akinek van üresen álló ingatlana ( kis háza) és ideadná nekünk rendbentartá- sért. Természetesen ha eladná, később részletre meg is vásárolhatnám. Vagy jó lelkű, idős nénit el is gondoznék, persze ettől kicsit félek, mert legtöbbször nem jól szokott végződni. Én pedig eddig is sokat szenvedtem, lelkileg tönkretettek már gyerekkoromban, tehát megértésre vágyom. A gyerekeimnek is nyugalmat szeretnék. Egyébként nyugodt természetű vagyok, és ha nem élnek vissza a jóságommal, akkor jószívű is. Nincsenek káros szenvedélyeim, a gyerekeimnek élek. Már nem túl kicsik, 9—12 évesek. Mezőberénybe is szívesen költöznék, ha volna valami lehetőség. A televízió Alföldi mérleg című adásában olyasmit hallottam, hogy Békéscsabán sok lakást is kívánnak értékesíteni, és talán negyven százalékkal olcsóbban. Minden megoldás érdekel- (Pontos név és cím a szerkesztőségben)
