Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
a 1993. március 9., kedd HAZAI TÜKÖR BÉQ m. MES MEGYEI HÍRLAP Ülésező szülők Ma délután ülésezik a Szülők Szövetségének intéző bizottsága a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában. A téma ezúttal is a Diákönsegélyező Alapítvány, illetve annak szervezeti és működési szabályzata. A résztvevők ezt követően megtárgyalják a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumába való belépés lehetőségét, majd tájékoztatót hallgatnak meg az iskola jelenlegi problémáiról, feladatairól. Öt helyett tíz rendőr A kevermesi rendőrőrs felállításával megduplázódik (5-ről 10-re emelkedik) a térségben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú rendőrök száma. A tervek szerint a jelenlegi létszám két gépkocsizó és egy kutyás járőrrel, valamint egy nyomozóval és egy őrsparancsnokkal bővül. A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság illetékese elmondta, hogy az új rendőrök egy része Dombiratosra, illetve valamelyik Dombegyházra kerül. Az önkormányzatok ígéretet tettek megfelelő szolgálati lakások biztosítására. Ez azért fontos, mert a napi ügyeket továbbra is helyben intézik, ezek miatt nem kell az érintetteknek Keveftnesre utazniuk. Rendőrök, polgárőrök A volt mezőkovácsházi járás területén jelenleg 8 településen működik polgárőrség. Ezekkel a szervezetekkel a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság együttműködési megállapodást írt alá, melyben vállalta a polgárőrök szakmai menedzselését. A kezdeti eredmények biztatóak: a közös figyelőszolgálatok nagy mértékben elősegítik a bűncselekmények felderítését. Polgármesterválasztás Bélmegyeren Időközi polgármester-választást tartottak március hetedikén, vasárnap Bélmegyeren. A szavazólapra ketten kerültek fel, Dán Márton, a FATE Kft. ügyvezetője, a település alpolgármestere és dr. Domokos Ferenc nyugalmazott állatorvos. Végül Dán Mártont 310 szavazattal választotta meg a lakosság polgármesterré, ellenlábasára 218-an voksoltak. Megszűnt a járadék Kondoroson tavaly december 31-éig 24 munkanélkülinek járt le a járadékra való jogosultsága. Az első negyedévben várhatóan 46-tal többen lesznek. Az 1993. évi III. törvény rendelkezése értelmében február 1 -jétől jövedelempótló támogatást kell nyújtani a munkanélküli ellátásból kikerülők számára. A faluban személyenként 4800 forintot tud adni az önkormányzat, amelynek felét a központi költségvetés megtéríti. Márciustól érvényben: Főállásban lesznek édesanyák (Folytatás az 1. oldalról) selőt, tájékoztasson a gyermeknevelési támogatás részleteiről. — A törvény rendelkezései értelmében — tájékoztat a szociális ügyekben járatos, azokért elkötelezett .képviselőnő, — legalább 3 kiskorú gyermeket nevelő anya veheti igénybe ezt az ellátást. Abban az esetben, ha a legkisebb betöltötte a 3. életévét (tehát az anya már nem jogosult a gyesre), de nem több nyolc évesnél, a legidősebb pedig nem nagykorú. Feltétel még, hogy az anyának legalább 180 nap folyamatos munkaviszonya legyen. A munkahely vagy a társadalombiztosítás adja meg az igazolást. Munkanéküliek esetében ezt feltehetőleg a munkaügyi központ igazolhatja. A család egy főre eső jövedelme nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj háromszorosánál. (Ez az összeg jelenleg 6400 forint körüli. Gondolom kevés 3 gyermekes Békés megyei család összjövedelme 96 ezer forint havonta.) Az anyuka valójában így öt évvel tovább maradhat gyesen, bár más alapokon áll és más összegű ez az ellátás. A gyermeknevelési támogatás tehát havi 6400 forint körüli összeg, amelyből 6 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le. — Léteznek méltányossági szempontok is a gyermeknevelési támogatásban? — A Népjóléti Miniszternek van arra lehetősége, hogy a támogatás időtartamát még két évvel meghosszabbítsa. Vagy például engedélyezheti akkor is, ha a harmadik gyerek nagykorú, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Jó tudni, hogy a főállású anyaság idején napi 4 órában dolgozhat is az édesanya. —Milyen okmányok szükségesek a gyermenevelési támogatás igényléséhez? — írásban benyújtott kérelem, minden gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, jövedelemnyilatkozat (a polgármesteri hivatalokban rendszeresített forma- nyomtatványon). Beadni a helyi polgármesteri hivatalokban, a szociális ügyintézőnél, a helyi szabályok szerint meghatározott helyen kell. — Előfordul, hogy édesapa venné igénybe a támogatást... — Megkaphatja. Arra való tekintettel, hogy az anya keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytat. Emiatt gyermeknevelési kötelességének nem tud eleget tenni. Ilyenkor a korábban említett okmányok mellé a munkáltató, illetve az oktatási intézmény igazolása szükséges erről a tényről. Akkor is jogosult az apa, ha gyermekeit egyedül neveli. Ehhez a gyermekelhelyezési határozat szükséges. Persze mindig előfordulhatnak egyedi esetek, sorsok, amelyek egyéni elbírálást kívánnak. —A gyermeknevelési támogatásban részesülő más szociális juttatást kaphat? — A törvény nem zárja ki, hogy az önkormányzat a rászorulót többféle szociális ellátásban részesítse. Ugyanakkor a szociálpolitika helyi rendeletekkel történő szabályozása befolyásolhatja ezt. —Mi a véleménye a törvény e részéről? — Azzal nem tudok egyetérteni, hogy ha már az anyaságot főállású hivatásnak tekintjük, miért csak három gyermek esetében lehetséges ez. Nagy veszélyeket rejt magában, amikor egy anya teljes személyiségét, energiáit a családnak áldozza, ha átmeneti időre is, hol kap munkát az ellátás lejárta után 35-40 évesen? Lesz állása, lépést tart a hivatásával? A felvetődő aggályokra, kérdésekre a gyakorlat adja majd meg a választ. Bede Zsóka Szeretetház egy lakóval A szeretetház egyetlen lakója, Ilonka néni elégedett az ellátással Először Mellár Sándor öccsé- től, Mellár Lajostól, a magyar- dombegyházi pünkösdista közösség lelkészétől hallottam arról, hogy Kisdombegyházon szeretetház épül. „A hatósági ügyintézés nehézkes, az engedélyezési eljárás igen hosszadalmasnak ígérkezik” — mondotta a lelkész tavaly nyáron. A közelmúltban a báty, Mellár Sándor szerkesztőségünkhöz fordult, kérve, adjunk hírt kezdeményezéséről. Mellár urat Kossuth u. 99. szám alatti lakásán kerestük fel. Módosnak tűnő, sátortetős házban lakik. Belül az udvari részen kapcsolódik a főépülethez a leendő szeretetház. — Az otthon építését évekkel ezelőtt kezdtem — mondja. — Most már késznek tekinthető, ezért is kértem támogatást a működtetéséhez a Népjóléti Minisztériumtól. Van már egy lakónk, és még hatan érdeklődtek. Jelenleg 12 idős személyt lehetne itt ellátni, bővítés után pedig még ennél is többet. Azért szeretném, ha minél előbb benépesülne, mert — 70 éves lévén — magam is otthonlakó leszek hamarosan. A feleségemmel együtt azt kívánjuk, hogy halálunk után a ház alapítványi formában működjön tovább. — Mi indította önt arra, hogy belevágjon az építkezésbe? — Amit tettem, Isten iránti hálából tettem. Családunk nincs, így munkánk gyümölcsét valamilyen nemes célra kívántuk fordítani. Hiszem, hogy az idekerülök öregségükre otthonra lelnek, és megtalálják testi-lelki táplálékukat. — Ha egyszer teljesül a vágyuk, nyilvánvalóan személyzetre is szükségük lesz. Miből fogják fizetni az itt dolgozókat? — Jelenleg évi 180 ezer forint a gondozottak után járó állami támogatás, ezenkívül számítunk az itt lakók nyugdíjának 70-80 százalékára is. Mert nem csak munkabért kell ám majd fizetnünk, az élelem, az energia és a fenntartás is pénzbe kerül. A gondozottaktól átlagosan havi 5-7 ezer forintra számítunk, de azt sem fogjuk elutasítani, akinek egyáltalán nincs nyugdíja. Akinek több van, az többet, akinek kevesebb van, az kevesebbet fizet. — Támasztanak-e feltételeket a jelentkezőkkel szemben? — Aki idejön, annak ne csak vallása legyen, hanem hite is. És ne igyon, és ne dohányozzék! Mindössze ezek a kikötéseink. Hogy mikor népesül be (és hogy benépesül-e egyáltalán!) Mellárék szeretetotthona, erre a kérdésre hivatalos helyen nem sikerült választ kapnom. Nincs szó luxus körülményekről, ám az is igaz, hogy sokkal rosszabb lakásviszonyok között is élnek emberek. Az építkezést az egykori megyei tanács félmillió forinttal támogatta, az idős Mellár-házaspár pedig a megspórolt pénzét áldozta az átalakításra. Volt-e értelme elkezdeni ezt a „vállalkozást”? Szeretném hinni, hogy igen. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Felszámolási eljárás Elleffe Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Békéscsaba; Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Gyomaendrőd; Marton Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Okány; Tutti-Hami Vendéglátóipari Kft., Gyula. Segít a takarékszövetkezet Szeghalmon az orvosi diagnosztizálás műszerfeltételeinek javítása érdekében alapítványt hoztak létre, melyre most jelentős befizetés történt. A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet a közelmúltban 300 ezer forinttal járult hozzá a nemes cél mielőbbi megvalósításához. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kittek lesz jó a rongyrázó korzó? Tragikusnak tartjuk, hogy egy új kincstári gigantománia diktálá- sát és fenntartás nélküli propagálását tűzte a zászlajára a békéscsabai önkormányzati apparátus. A sétálóutca adómilliókat fölemésztő átalakításáról van szó. Ez a monumentális koncepció kísérteties hasonmása a békéscsabai gyalogos aluljáróénak, mely köztudottan nem jó semmire. Az Andrássy út flancos üzletnegyeddé glancolásának óriási költségei—mint az aluljáró „testvérének" eltemetett milliárdjai — természetesen közpénzből kerülnének elő. Hogy milyen a mai helyzetben alapvető beruházásoktól vonnák el a pénzt (albérlők háza, szociális otthon stb.), vagy milyen újabb közlekedési díj és adóemeléssel próbálják betömni majd az idő közben jelentkező. költségvetési hézagokat, azt még senki sem tijflja. A terv ismertetésében— mintegy megnyugtatásként — szó volt arról, hogy az építkezés kiadásaihoz hozzájárulnának a sétálóutca magánvállalkozói is. Cserében adómentességet vagy kedvezményt kapnának, vagyis jóformán semmit sem kéne adniuk, viszont rövid időn belül boltjaik elé rittyentenének egy meglehetősen giccses, hivalkodó környezetet, melynek vonzataként újabb milliókat akaszthatnának le az „igényes” bel- és külföldi vásárlókról. Nem alaptalan tehát azt gondolni, hogy nem a létminimumon nyomorgó többség indítványozta, vagy inkább lobbizta ki a „sétálótervek” kivitelezésének előirányzását. Persze lehet, hogy kár volna zúgolódni bármi miatt is annak a többségnek, mert a fent említett aluljáró is csak használható, ha kipasszírozzák albérleteikből az ifjú lakástalanokat. Elképzelhető, hogy a rongyrázó korzó is nagyon jó hely lesz a sok ezer végképp koldusbotra jutó nincstelennek, mert legalább „esztétikus" környezetben járhat kéregetni az itteni milliomos kereskedőktől és vásárlóktól. , Csernus Pál MSZDP-titkAr, Békéscsaba Nekünk miéri nem jár? A békéscsabai barneváltól tavaly december utolsó napjaiban 280 dolgozót küldtek el. Most a megmaradt dolgozóknak a tavalyi év után átlagosan 12—15 ezer forint prémiumot (vagy jutalmat?) adtak. Állítólag csak azok kaphattákmeg a pénzt, akik legalább hat hónapja a barneválnál dolgoznak, illetve a kifizetés napján is állományban voltak, igen ám, de mi, a 280 többsége tavaly végigdolgoztuk az évet, vagy ha nem, teljesítettük a hat hónapot. Nem értjük, hogy nekünk miért nem jár a pénz, ha azt a tavalyi év után fizteik ki. Arról nem beszélve, hogy sokunkat tavasszal visszahívnak a barneválba dolgozni. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBE. Már a forint sem pénz! A Békéscsabai 9. Számú Általános Iskola hivatalsegédje vagyok. Hosszú idő óta az Unvierzál 9. számú minimarketjében (a Szent István téren van ) veszem meg a kristálycukrot az iskolai kávépénzből. Március 2-án szokás szerint borítékban vittem a pénzt a vásárláshoz, hiszen így gyűlik össze az apró. De a pénztáros hölgy fizetés előtt visszautasított: —Ne is szedje elő az aprót, mert nem tudok vele mit csinálni. A vevők nem fogadják el. Rollnizza be és úgy hozza vissza nekem a pénzt. Elképedtem a dolgon és azóta is értetlenül állok a pénztárosnő kijelentése előtt. Nem forint a fizetőpénz Magyarországon? Egyébként megszámoltam, hogy milyen címletű érmékről van szó. 2 darab 20 forintos, 3 darab 10 forintos, 4 darab 5 forintos, 12 darab 2 forintos, 8 darab 1 forintos, 25 darab 50filléres és egy-két 20filléres volt nálam. Tessék mondani, ha ezekkel nem, akkor mivel lehet fizetni a boltokban ? • V. P.-NÉ (TELJES NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Visszhang A cigányt ha felismerik... Olvastam a Békés Megyei Hírlapban a ,A cigányt felismerik a szembejövők az utcán" című beszélgetést, amelyet Csalog Zsolt íróval készítettek. Csalog úrfogalmazása (a cím ) elgondolkodtatott. Miért baj az, ha a cigányt felismerik az utcán? Magam eddig csak örültem, ha felismertek az utcán. Köszöntöttük egymást, s ez jó érzés mindig. Jaj! Majd el felejtettem: tisztelt Csalog úr, én nem vagyok cigány, de kisebbségi vagyok, mert szlovák a származásom, de ezért még soha semmilyen elnyomásban, hátrányos megkülönböztetésben nem részesültem. Magyar vagyok, mint ön, mint a Gusztik, a Schneiderék stb. Egyet azonban mondhatok: jó lett volna, ha sokszor felismerik a cigányt, amikor a más kertjét dúlta, lakását fosztogatta (amikor az éppen munkában volt),s az igazságszolgáltatás nem érte utói. Jó lett volna, ha segítenek neki már évtizedekkel ezelőtt reggelente felkelni, elkísérték volna a munkába vagy előbb az iskolába, mint minket. Velem nem tanult 1965 táján egy sem szakmát, de nem is jár a mai napig sem dolgozni velem, velünk egy sem. Tudom, hol voltak ez időalatt—éltem a szomszédságukban. Felajánlom Csalog úrnak azt a környéket, lakjon a társaságukban, élvezze az életet (nézzen körül a kertjükben is), biztosan talál valamit az éhséglázadás ellen. Nem ismerem Csalog úr műveit, de ez a megnyilatkozása minősíti is egyben. Mielőtt fajgyűlölettel vádolna, elmondom, ma is ismerek nagyon tisztességes, cigány származású családokat és tisztelem is őket. Érdekes módon sosem használtuk velük kapcsolatban a „cigány” szót. Ok tisztességben őszültek meg. (Hallaná csak Csalog úr a véleményüket!) (Pontos név És cím a szerkesztőségben)
