Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

1993. március 8-, hétfő <D ÜtKfe MEGYEI Hl»ÜP­; spOK1 Íú«11 Fittnes életmóddal az egészségünkért „Ha egyszer valaki belekóstol... ” Magyarországon a testépítés kultúrája legin­kább a body-buildingben testesedik meg, amelynek Békéscsabán s a megyében is szép számmal akadtak hódolói és követői. Az egyik legsikeresebb testépítő Zimmermann Ferenc, világbajnoki 8. helyezett, többszörös magyar bajnok, a Forcon Vasas Testépítő Klub veze­tője, aki mostanában minden idegszálával azon ügyködik, hogy széles tömegeket mozgó­sítson egy új életforma gyakorlására. Nyugállományba vonul a vasutas egyesület elnöke, de ...tovább zakatol vele a Békéscsabai MÁV SE Galovicz Péter (sötét mezben) és Antmann a levegőben egy MÁV—Kamut mérkőzésen fotó: lehoczky péter — Nem kimondottan a testépí­tésről szeretnék beszélni, ha­nem a fittnes életmódról, amely egyre inkább kívána­lom és előtérbe kyülő test­edzési forma — kezdi Zim­mermann Ferenc. — Ugyan Békés megyében ennek nin­csenek még hathatós jelei, de hazánk néhány nagyvárosá­ban már látható erőfeszítések mutatkoznak az önkormány­zatok részéről is. Ez a szemlé­let egyébként a body-building- ből fakad, ami tulajdonképpen a testépítés, de a fittnes ezzel összefüggő, mivel a testünk­kel, az egészségünkkel való törődést, a helyes táplálkozást, a kondíció megőrzését, a sportszerű életmódot foglalja magába. Korábban egyébként volt elképzelés, terv a tömeg­sporttal kapcsolatban, misze­rint erdei tomapályák kiépíté­sére tettek volna kísérleteket, de ebből semmi nem valósult meg. Egyrészt az anyagiak mi­att, másrészt nem sikerült megnyerni az ügynek a széles tömegeket sem. így az meddő vállalkozásnak bizonyult, an­nak ellenére, hogy sok helyen a tárgyi eszközök a mai napig rendelkezésre állnak a vá­rosszéli erdőkben, parkokban. Ezek mindinkább tönkremen­nek, ahelyett hogy benépesíte­nénk, s használnánk. A fittnes életmód egyre inkább teret hó­dít, erre irányul a figyelem, s ebben én is szívesen vállalok szerepet, már csak azért is, mert a békéscsabai polgármes­teri hivatal sportirodájának vezetője, Domokos Gabriella külön is felkért erre. Létesítmény kellene —Jelenleg mi jelenti a legfőbb gondot ennek a megvalósulá­sára, s milyen lehetőségek adottak a fittnes életforma gyakorlására? — Régóta fáradozok azon, hogy Békéscsabán létrehoz­zunk egy ilyen létesítményt önkormányzati és vállalkozói erőből. Békéscsabán jelenleg több helyen találhatók kisebb- nagyobb kondicionáló ter­mek, amelyek azonban csak a szűk igényeknek felelnek meg. A széles tömegek számá­ra egy színvonalas létesítmény kellene, amely naponta mint­egy 2—300 ember mozgási igényét elégíthetné ki. Erre a célra azonban frekventált he­lyen képzelek el egy 150—200 négyzetméternyi helyiséget, folyamatos üzemeléssel, amelyben különböző bérleti díjak mellett vehetnék igény­be a szolgáltatásokat. Időköz­ben felajánlottak helyiségeket Békéscsaba peremrészein, de ott működésképtelenné válna ez az elképzelés. Hiszem, ha valaki belekóstol az effajta sportolásba, annak az élet­módja is s az egészsége is megváltozik. Persze az már az egyéntől függ, hogy mennyi időt, pénzt és energiát fordít erre. Nap mint nap sok fiatal keres meg azzal, hogy szeretne edzeni járni, s akár verseny­szerűen is csinálni, ám a jelen­legi helyzetünk eléggé sivár, s nem tudunk megfelelni ezek­nek az elvárásoknak. Sietek hozzátenni, hogy a testépítést hétköznapi testedzési formá­nak is lehet tekinteni, s nem feltétlenül fontos ezt verseny­szerűen űzni. Ugyanakkor az idősebb korosztályra is gondo­lok, amely lehetőségek hiá­nyában nem folytat ilyen élet­módot. r Ne kelljen beteg emberekről gondoskodni —- Felfigyeltek-e kellőképpen az eddigi ténykedésükre? — Hiányolom mind a mai napig azt a figyelmet a sportbi­zottság részéről, amely e sportág és életmód irányában még nem valósult meg, pedig a város területén működő klu­bok nem kevés létszámmal te­vékenykednek. Érdemes lett volna eddig is odafigyelniük ezek munkájára, hacsak esz­mei támogatás szintjén is. Per­sze jól tudom, hogy a létesít­mény s az eszközök hiányán túl jelenleg a hozzáállás sem olyan, hogy ezen a téren meg­felelő tevékenységet lehetne folytatni. A szimpatizánsokon és patronálókon múlik, hogy ebből legyen is valami. Úgy hiszem, egyre jelentőségtelje- sebb, hogy a betegségeket megelőzzük, mert még mindig gazdaságosabb lenne erre ál­dozni, minthogy beteg embe­rekről kelljen gondoskodni, gondolva a gyógyászat egyre hatalmasodó költségeire. Egészséges emberből lehet be­teg, de már a beteg ember nem válik teljesen egészségessé. Ezért hiszek a sportban, a fitt­nes életmódban, mely által akár kitolódhat az emberi kor végső határa is. Európa-bajnokság Budapesten —Az idén Magyarország ren­dezi a body-building Európa- bajnokságot. Ez segítheti-e az elképzeléseket? — Úgy vélem, némiképpen megélénkül, felpezsdül majd a testépítés és a fittnes témakö­re. Várom a város önkormány­zatának, felelős vezetőinek a segítségét, s olyan vállalkozók támogatását, akiknek felkelti az érdeklődését, hogy hirdes­sék, elterjesszék Békéscsabán is. A magam részéről immár tíz éve várom azt a pillanatot, hogy elkezdődjön ez a folya­mat, egyelőre azonban csak re­ménykedem abban, hogy „görcsöléseim” előbb-utóbb eredményre vezetnek. Gyurkó Mihály Az újonc Békéscsabai MÁV SE lab­darúgó-együttese a vártnál eredmé­nyesebben szerepel a megyei I. osztá­lyú bajnokságban. Az ó'szi szezont a harmadik helyen zárták, s úgy tűnik, tartalékoltak erejükből a tavaszi folytatásra is. Hogy miből és miként gazdálkodik a vasutasgárda, arról Alföldi Károllyal, a sportegyesület el­nökével beszélgettünk a minap. — Március 31-ével nyugállo­mányba vonulok a vasúttól — tájékoztat elöljáróban Alföldi Károly, majd így folytatja: — Ez a tény első hallásra úgy tűn­het, hogy talán rosszul érinti az egyesület életét, miszerint így a vasút kevesebb segítséget tud majd adni, ám az elmúlt évek­ben ez egyre kevesebbnek és kevesebbnek bizonyult. Más szempontból viszont nyugdí­jasként úgy érzem, lényegesen többet tudok a szabadidőmből áldozni a sportköri teendőkre. A kapcsolataim nyilván megma­radnak, s még inkább sikerülhet további szponzorokat meg­nyernünk magunknak, olyano­kat, akik látnak fantáziát ebben a csapatban. — Milyen anyagi körülmé­nyek között él az egyesület, s kik a támogatóik? — Úgy hiszem, a jelenlegi anyagi helyzetünk olyan, hogy a tavaszi szezonban gondunk nem lehet! Stílszerűen úgy is mondhatnám, hogy ebben a baj­nokságban sínen vagyunk. Az eddigiek folyamán mindig si­került legalább egy fél évre elő­re biztosítani a működőképes­ségünket, s most is arra tö­rekszünk, hogy a jövő évi sze­zonra bebiztosítsuk magunkat. A szükséges pénzt részben rek­lámtevékenységből, pályabér­letekből, tombolajegyekből si­került összeszednünk és persze szponzoraink révén. Régebbről partnerünk a Baromfifeldolgo­zó, a K. S. P. É. Kft., a Hetes Kft., a Korona Presszó, de köl­csönös az együttműködésünk a Békés Megyei Labdarúgó Szö­vetséggel, a városi önkormány­zattal és a Békés Megyei Diák­sport Tanáccsal is. A legváratla­nabb és legjelentősebb segítsé­get a Békés Megyei Hírlaptól kaptuk, miután dr. Tóth Miklós­sal, a Népújság Kft. igazgatójá­val kölcsönösen megkerestük egymást. Őbenne olyan futball­szerető partnerre találtam, aki­vel hamar sikerült megegyezés­re jutnunk. Természetesen mint üzletember, előtte tájéko­zódott a lehetőségek no és a szereplésünk felől. A megegye­zés értelmében minden lehetsé­ges formában reklámozzuk a hírlapot, s arra is mód nyílik, hogy a sporttelepet a rendelke­zésükre bocsátjuk — igényük szerint. Szintén közös tervünk, hogy május végén, pünkösdkor négycsapatos tornát rendezünk majd, köztük Somogy, Bács és Csongrád megyei I. osztályú csapatok bevonásával. — Milyen terveket szövöget­nek még? — Tárgyalunk vállalkozók­kal, s félig-meddig meg­egyeztünk néhányukkal, hogy termékeiket árusíthatják a mér­kőzés folyamán. Továbbra is eladók például a mérkőzések kezdőrúgásai, de ezen felül is gondolkozunk másfajta rek­lámbevételi lehetőségeken. A Csányi utcai sporttelepünkön szeretnénk hosszú távon bérbe adni a jelenleg még kihasználat­lan területeket bármilyen vál­lalkozás részére. Azt mondha­tom tehát, hogy viszonylag biz­tonságos anyagi körülmények között dolgozhatunk. Szeré­nyek a lehetőségeink, de min­dent megpróbálunk a talponma- radásunkért! Minden üzleti le­hetőségre —- hogy úgy mond­jam —vevők vagyunk, s várjuk az érdeklődőket, az ajánlatokat. — A viszonylagos nyugalom érződik a csapaton is, hiszen újonc létükre dicséretesen sze­repelnek a bajnokságban! — Igen! Mondhatom, hogy egységes a csapat, s az élboly­ban vagyunk. Az ifjúsági gár­dánk eredményére különösen büszke vagyok, mert elsőként várja a tavaszi rajtot. Úgy hi­szem, hogy újonctól, s egy ilyen kis egyesülettől, mint amilyen a miénk, ennél többet kívánni túl­zás lenne! Az az igazság, ha jobban állnánk anyagilag, ak­kor még egy ifjúsági csapatot indítanánk, mert a fiatalokra mindig is szívesen áldoztunk— mondta befejezésül Alföldi Ká­roly. (gyurkó) Zimmermann Ferenc nem csak álmodozik, amikor mindenki sportolási lehetőségére gondol, s egy nagyméretű fittnes szalon felállításán elmélkedik Magas az utazási költség a megye háromban Okányban lelkes fiatalok jelentik a jövőt AzOkányi Községi Sportkör labdarúgói amegyei III. osztályú bajnokságban a 17. helyen zárták az őszi idényt, 11 ponttal. Fekete Zoltán, a sportkör fiatal elnöke, aki egyben a helyi áfész elnöke is, a következőket mondja idei terveikről: — Azt hiszem nem kell szégyenkeznünk a pályánk és az öltözők miatt, hiszen még maga­sabb osztályban is megfelelnének a mi feltétele­ink. Egy gondnokot alkalmazunk a minimálbér­ért, de úgy, hogy a bérének csak a harminc százalékát álljuk, a többit a megyei munkaügyi központ fizeti, mivel közhasznú munkavégzésre jelentettük be. Ezt a lehetőséget tudnám ajánlani a hasonló kisegyesületek számára. Igyekszünk ki­szolgálni a szurkolókat, általában 80—100 néző­je van a bajnokiknak Okányban, de előfordul, hogy 2—300-an biztatják a csapatot egy-egy szomszédvár — például a Méhkerék — elleni találkozón. Ilyenkor tombolát is szervezünk. — Miből r gazdálkodik az egy szakosztályos egyesület? Úgy hallottam megszűnt az ifjúsági csapat. Mi volt ennek az oka? — A helyi önkormányzat jelentősen támogatja a sportkört. Az idén mintegy 250 ezer forintot kapunk tőlük. Várhatóan az ÁFÉSZ is segíti egy kisebb összeggel a labdarúgókat. Tavaly a Népjó­léti Minisztérium egyik pályázatán 50 ezer forin­tot nyertünk, a pénz decemberben jött meg, így ezzel is számolhatunk. Az ifjúsági csapatunk megszűnésének alapvetően két oka van. Egyrészt kevés a játékos, mivel a középiskolások más te­lepüléseken járnak, nem tudnak rendszeresen ha­zajönni, másrészt az anyagiak hiánya. Évente ci­pőre, mezekre 60—100 ezer forintot költünk. Az utazás.is nagyon sokba kerül a megyei III, osztály­ban, mivel 19 csapat van, s nekünk el kell menni Orosházára ésNagybánhegyesre is. Mivel kedvez­ményesen kapjuk a buszt, emiatt kerül „csak” évi 80 ezerbe az utazás. Évente a játékvezetői díjakra 60 ezret fizetünk ki. — Mint a megyei szövetség elnökségének új­donsült tagja, úgy tudom, javaslattal élt a Gyulán megtartott megyei közgyűlésen. — Igen, éppen a költségek csökkentése miatt mondtam el, hogy a megyéi Dl. osztályban területi elv alapján két csoportot kellene kialakítani, s a megyei II. osztályban pedig 12-re csökkenteni a létszámot. így létrejöhetne két 12 csapatos megyei Hl. osztály. —Milyen tavaszra számítanak Okányban? * — Mintegy húsz játékossal dolgozik edzőnk, egykori kiváló labdarúgónk, Papp Ferenc. Az állomány fele még nagyon fiatal, hiszen tanulók, a másik felének egy része sajnos munkanélküli, a többiek dolgoznak. A Magyar Kupában a szom­szédos megyei II. osztályú Vésztőt 2—0-ra győztük le Szilágyi és Fekete L. góljaival. Remé­lem, tavasszal felfelé indul a csapat szekere — mondta befejezésül az elnök. V.L.

Next

/
Thumbnails
Contents