Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-06-07 / 31. szám
KÖRKÉP 1993. február 6-7., szombat-vasárnap ka Prózamondó verseny A békéscsabai általános iskolák prózamondó versenyét ma délelőtt 9 órától rendezik meg a Madách utcai Általános Iskolában. Külön kategóriában mérik össze tudásukat az 5-6. és a 7-8. osztályosok, minden tanuló két prózarészlettel versenyez. A városi prózamondó versenyt az idén rendezik meg másodszor. Kiállítás a „Pocokban” Csonka János alföldi festő képeiből nyílik kiállítás hétfőn este 18 órakor a békéscsabai Lencsési étteremben, ismertebb nevén a „Pocokban”. Gépárverés A Szarvasi Állami Tangazdaság magasépítő és szárítóüzemének eszközeiből gépárverést rendeznek február 8-án 9 órakor az építőüzem telephelyén. Eladásra kínálnak kétfajta IFA-tehergépkocsit, traktort, Robur-autóbuszt, vakológépet és egyéb eszközöket. Falugyűlés Geszten A geszti önkormányzat február 9-én, kedden 18 órakor közmeghallgatást tart a község művelődési házában, ahol a lakosság nemcsak a képviselő- testület munkájáról kap tájékoztatást, de alkalma lesz kérdéseket feltenni a községet érintő legaktuálisabb tárgykörökben is. Utak,járdák Ebben az évben is folytatódik Mezőhegyesen az út- és járdaépítés. A Rákóczi és a Rózsa Ferenc utcai utakra 2 millió 400 ezer. forintot hagyott jóvá a város képviselő-testülete, míg járdaépítésre 160 ezret. KGST - hosszú távon A battonyai önkormányzat felparcellázta a Tornyára vezető út mellett lévő „felszabadulási emlékpark” területét. A határátkelő megnyitása után itt jelölik ki az úgynevezett KGST- piac helyét is. Őfelsége Nyulambulam A megye számos településén szórakoztatták a gyerekeket a békéscsabai Nyulambulam együttes tagjai. Most először látogatnak Orosházára, hogy bemutatkozzanak az itteni kicsiknek is. Február 7-én, vasárnap 10 órától a Club ’91-ben zenés, bábos előadást tartanak Őfelsége Nyulambulam címmel. Több mint százan vizsgáztak Ügy látszik, a foglalkoztatási lehetőségek szűkülésével nem csökkent a szórakoztató zenét játszók tábora. A könnyűzene hívei közül több mint százan vágtak neki a munkavédelmi, zenei elméleti kérdésekből és gyakorlati bemutatóból álló vizsgának minap a Fiume Szállóban Békéscsabán. Az Országos Szórakoztatózenei Központ által kiküldött vizsgabizottság — Gyimesi Ernő, Portik Iván, Németh Zsigmond és Rohrbu- cher Gábor — a középfokú, végleges bizonyítványt és engedélyt adó vizsgán szigorúan bírálta el a bemutatott produkciókat, amelyek egy lassú és egy tempósabb mű előadásából álltak. Az OSZK Békés megyei kirendeltségvezetője, Bíró Já- nosné szerint ilyen nagy létszámú vizsgázó már régen jelentkezett a megyében. Aznap a Fiume vendégei jól jártak, mert a vizsgázók produktuma mindenütt hallatszott fotó: kovács Erzsébet Nem tüntettek, gondolkodtak A hírek szerint tüntetést helyeztek kilátásba a Mokri lakótelepi bölcsőde megmaradásáért. Az intézményt ugyanis a közgyűlési határozat szeptemberre megszünteti. Pap János polgármestert tegnap 12 szülő és a körzet önkormányzati képviselője kereste fel, de tüntetés nem volt. Mint a polgármester lapunknak elmondta, megkérdezték a döntés indokait, majd közösen próbáltak megoldást találni. A Mokri lakótelepi bölcsődében egy kisgyerek évente több, mint 140 ezer forintba kerül, s az épületnek csak a felét használják. Előfordult, hogy a 12 fős személyzet létszámát nem haladta meg a gyerekek száma. A polgármester elismerte, nem irigylésre méltó dolog a kicsiket távoli bölcsődékbe utaztatni. Felmerült, mi lenne, ha külön kisbusz hozná-vinné a gyerekeket. Ezt azonban a szülők elvetették, mondván, mindenkinek más a munkarendje. Elfogadható megoldásnak az látszik, hogy az önkormányzati épületben a város támogatásával vállalkozásban működne tovább a bölcsőde. Idő még van megszervezésére szeptemberig. A legjobb persze az lenne, ha a központi költség- vetés ismét folyósítaná a normatív támogatást, hiszen a bölcsődék fontos szociális szerepet töltenek be. (Szőke) „KINEK A HON MINDIG AJKAIN VAN, NINCSEN ANNAK, SOHA SINCS SZÍVÉBEN!” (Petőfi Sándor) Becsapda Egyirányú közlekedés Gyula és Doboz között Aki a napokban Gyuláról Dobozra autózott, sűrűn csipkedhette magát, ellenőrizve, hogy ébren van-e. Szanazug gyulai oldalának gátfeljárójánál egy olyan behajtani tilos tábla állta utunkat, amilyet kis falvaink- ban és nagy városainkban egyaránt az egyirányú utcák rosszabbik végére raknak ki. Miután a helyközi közlekedésre vetemedett járművek lassítás nélkül hajtottak be a tilosba, magunk is beóvatoskodtunk. A dobozi hídig még néhányszor megismétlődött a hol teli képpel szemünkbe vi- gyorgó, hol szemérmesen a gát felé forduló tilalomfa (illetve alumínium). Minden ilyen táblával átellenben, az út túloldalán egy-egy olyan tábla feszített, mely az egyirányú utcák jelzésére használatos. A — súlyosan — szabálytalan közlekedés alternatívája a következő volt: visszafordul az ember Gyulára, s néhány kilométer ellenében 20-25 kilométeres kerülővel éri el a dobozi hidat. Ám ilyen gépkocsivezetővel nem találkoztunk. A közúti igazgatóságtól megtudtuk, hogy a feltorlódott kamionforgalom miatt egyirá- nyúsították a településeket összekötő út eme szakaszát. Erre biztosan szükség is volt, de arra már nem, hogy a szükség végeztével is kinnhagyják e táblákat. S talán szembeötlően kiírhatták volna a települések kivezető útszakaszán: ez az út (Szanazugtól) sehová sem vezet. Mondanom sem kell, ezen az útszakaszon mostanában annyi kamion sem jár, mint jégtörő hajó. Lehet, hogy az illetékesek a megfelelő időben kitekerték a táblák nyakát, de a legalább olyan hatékony illetéktelenek rögvest visszacsavarták. Az igazgatóság azt ígérte tegnap, hogy haladéktalanul utánajárnak az ügynek, s egyértelművé teszik a helyzetet. Ha kérhetnénk, hogy még ésszerűvé is... Kiss A. János Alsóházi szerepre várnak Az Európai Régiók Gyűlése továbbra sem adta fel azt a szándékát, hogy valamikor az Európa Tanács alsóházaként működjék, és vehessen részt a politikai döntésekben, ily’ módon épülve be az európai demokratikus intézményrendszerbe. Ezekkel a szavakkal vezette be bonni tapasztalatait dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke, a régiók gyűlésének elnökségi tagja. A szervezet közgyűlésén egyébként részt vett az Európa Tanács főtitkára is. Mint megtudtuk, a közgyűlésen fontos személyi kérdésben is döntöttek: új főtitkárt választottak a svájci Jura kanton pénzügyi vezetőjének, Lâchât úrnak a személyében. Ami pedig a bevezető gondolatot illeti, a közgyűlésen elfogadott zárónyilatkozat értelmében kezdeményezik az Európa Tanács alapszabályának módosítását, „hogy a regionális szint szerepét újra meghatározza a Régiók Kamarája kialakításával, az őt megillető politikai és demokratikus jelentőségének megfelelően”. Ezért kérik, hogy az ez irányú tárgyalások sürgősen megkezdődjenek. A zárónyilatkozat külön foglalkozik a kelet- és középeurópai helyzettel. Egyebek mellett üdvözlik, a térség országainak sokoldalú fáradozását a decentralizációra. Kft. keres mérlegképes könyvelői képesítéssel és számítógépes ismeretekkel rendelkező munkaerőt bérszámfejtői, SZTK-ügyintézői, valamint pénzügyi teendők ellátására. AJÁNLATOKAT „RÖVID HATÁRIDŐ” JELIGÉRE A KIADÓBA KÉRÜNK. A „Kamarási” Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet legalább mérlegképes könyvelői végzettséggel és 5 éves gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt, valamint fél műszakban foglalkoztatott ■hh jogtanácsost keres. ÉRDEKLŐDNI FONAD ANDRAS SZÖVETKEZETI ELNÖKNÉL. CÍM: 5751 NAGYKAMARÁS, PETŐFI U. 5. TELEFON: 204. Egy színésznő vallomása „Nem véletlen, hogy éppen most robbant a bomba”—olvasom a Maszk lehullik? című, Niedzielsky Katalin által jegyzett cikkben, melynek ez az egy mondata igaz. A többi demagógia és valótlan tények halmaza. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hasonló demagógiával sikerült annak a csoportnak, amely Tímár Zoltán leváltását kezdeményezte, dr. Keczer Andrást leváltatnia. Akkor sem tudtak konkrét okokat felhozni támadásuk jogosságára. Mi a helyzet most? 44 éve vagyok a pályán, sok igazgatót, sokféle vezetési stílust megismertem. De azt tanultam, s hiszem a mai napig, hogy színésznek, műszakinak, adminisztrátornak egy kötelessége van: a rábízott munkát a tőle telhető legjobban elvégezni. A műsorterv, a színészválasztás, bérezés, vendégjáték szervezése stb. nem az ő dolga, s beleszólási joga sincs. Egy színház arculatát a vezetőnek kell kialakítania, csak egy egységes elképzelés megvalósítása esetén születhet jó színház. A színigazgatót nem véletlenül nevezik ki 3 évre. Ennyi időre van ugyanis szükség ahhoz, hogy teljesen össze- kovácsolódjon, megérlelődjön egy társulat, kialakuljon egy sajátos stílus, mely arra a színházra jellemző. Ha ez már megtörtént, akkor lehet lemérni annak sikerét. A színház a művészeknek nem állandó kenyéradó gazdája. A színész egy évadra szerződik, s mindkét félnek lehetősége van arra, hogy a szerződését ne újítsa meg. Tímár Zoltán igazgató arra valóban felhívta a társulat figyelmét, hogy „megköveteli utasításainak megtartását. Ha valaki úgy érzi, hogy erre bármilyen okból nem hajlandó, az keressen másik színházat magának, amelyik találkozik, majd az ő elképzeléseivel.” Azt hiszem, ez a dolgok természetes és helyes menete. És bizony nem véletlenül most robbant a bomba. Nyilván vannak, akik érzik, hogy az igazgató elképzelésébe nem illenek bele, nem fogja megújítani szerződésüket. Ázért szervezkednek, mert úgy látják, az a jobb megoldás, ha ők maradnak s az igazgató megy. És akkor mi lesz? Jön egy új igazgató, aki esetleg szintén meg akar majd válni tőlük, s megint nem ők keresnek másik színházat maguknak, hanem kezdik szétrombolni ezt. Mi is kérjük a közönséget, a felsőbb vezetőség segítségét, hogy a leváltott igazgatók névsora, a színház tönkretétele ne folytatódhasson. Vagy lehet, hogy nem is erről van szó, hanem mindkét tábor felsőbb politikai csatározások áldozata lesz?! SZENTIRMAY ÉvA „Jöhet, de vasvillával fogadjuk...” (Folytatás az 1. oldalról) előzmény után, szigorú feltételek mellett. A gazdasági élet azonban a társaságot igazolta, s nemcsak a munkahelyeket sikerült megőrizniük, hanem termelési eredményeikkel is bizonyították, hogy ugyanaz a tehén, amely néhány évvel ezelőtt állami tulajdonként veszteséget termelt, az gondos maszek kézen évi 7300 liter tejet tud adni. A kft. dolgozói többször tettek kísérletet arra, hogy megvásárolják a használatukban lévő állami tulajdont. Tavaly Szirony György vállalati biztossal érvényes adásvételi szerződést kötöttek, amely szerint a felértékelt vagyon közel 70 százalékáért, 278 millió forintért megvásárolják a telepet, s vele együtt az ajánlat érvényes volt a SZAT többi üzemegységére is. Az adásvételi szerződés után azonban pályázatot írtak ki a vagyonra, a Miiki Way Kft.-t azonban ez sem riasztotta vissza, pályázott a már megvett vagyonra még 43 más pályázóval együtt. De újra nem lett senkié a Szarvasi Állami Tangazdaság, mert a mai napig—senki sem tudja, hogy miért—a vállalati biztos újabb pályázatot hirdetett. Lényeg a lényeg, hogy a dolgozók a mai napig is bizonytalanságban, a vezetők pedig úgy érzik, hogy kilátástalan helyzetben vannak. Ismereteink szerint azért nem tudnak érvényt szerezni sem az adásvételi szerződésnek, sem az érvényes pályázatnak, mert a SZÁT jelenlegi vezetőiből alakult kft. is, a Morokkó Farm Kft. is pályázik az állami tulajdonra. Ok egyébként jóval kevesebbet ajánlottak vételi árként, mint a Miiki Way Kft. A helyszínen lévő dr. Baumer Géza támogatásáról biztosította a dolgozókat Örménykúton, s ígéretet tett arra, hogy az általa is jogszabály- sértőnek minősített adminisztrációs eljárást kiküszöbölik, s azonnal jelentést tesznek Szabó Tamás miniszternek a Szarvason történtekről. Papp János Sarakba szarífva Útlevél Murphy törvénye most is érvényesült: amit eddig csak az utca embere rebesgetett, azt most már hivatalosan is megerősítették: 5—7 ezer forintra emelik föl az új útlevél árát. Vagyis 5— 7 szeresére. Erről rögtönkét dolog jut eszembe: az előző rendszerben az állam(párt)nem mindenkinek adta meg a külföldre utazás lehetőségét, egyszerűen kizárt embereket az útlevél kiváltás lehetőségéből. A mostani rendszer nem mondja: ejnye fiam, te nem kapsz „paszportot”.... te váltsd ki hétezer forintért..., ha tudod. Ami viszont az űrlappal, fotókkal együtt egy négy tagú családnak máris csaknem harmincezret kóstál. Ha kiruccannának Szlovákiába, Erdélybe a rokonokhoz, vagy nyaralni... A, nincsenek sokan. Csak úgy hárommillióan... Az is felmerül bennem: mi kerül hétezer forintba? Azt tudom, hogy különleges papírból készül, hozzájárul a posta- költség, meg a kisasszony bérköltsége, aki átveszi az adatlapot, aki kitölti, aki lepecsételi, aki leellenőrzi... De bocsánat, ennyiért? Tavaly még elég volt az ezer forint, most meg rögtön a öt-hétszerese kell? Ennyit inflálódott volna a forint? Tehát Murphy törvénye most is éivényesül: lehet, hogy nem a hétszáz százalékos, hanem csak a 600 százalékos emelést szavazzák meg az illetékesek... Azok, akikre mi szavaztunk. És vajon szavazunk-e még rájuk? Jávor Péter
