Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

Clinton szerint nem kényszer a Vance-terv (2. oldal) 1993. FEBRUÁR 5., PÉNTEK Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 30. SZÁM Gondozóház kontra házigondozás TYR EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Influenzafigyelő szolgálat Megyénkben is működik már az influenzafigyelő szolgálat. Nö­vekedett az iskolai hiányzások száma, a megbetegedések első­sorban a 3—14 éves korúak kö­rében tapasztalhatók. (3. oldal) Erkel-emlékév Gyulán 1963-ban rendezték meg először az Erkel Diákünne­peket. A 30. évfordulón, április 22-étől 25-éig XVI. alakommal találkoznak a négy alföldi me­gye középiskolásai. (4. oldal) Kádár Péter országgyűlési képviselő véleménye szerint hazánkban egyre népszerűb­bekké válnak a szociális gon­dozóházak, a lakosság egyre több településen igényli a bentlakásos idősotthonok lé­tesítését. Az országgyűlési képviselő megkérdezte a nemrégen Sarkadon járt Lak- ner Zoltán népjóléti államtit­kárt, hogy vajon a minisztéri­umnak vannak-e kidolgozott típustervei egy-egy ilyen gondozóház megépítéséhez, tudniillik a típustervek való­színűleg megfizethetőbbek lennének a települések szá­mára, mintha azokat egyéni­leg készíttetik el. (Ma egy 30 férőhelyes gondozóház terve­zete körülbelül félmillió fo­rintba kerül.) Az államtitkár beismerte, hogy a Népjóléti Minisztérium nem dolgozta­tott ki típusterveket, de mint mondta, nem is biztos, hogy szerencsés volna, hiszen na­gyon sok helyen inkább át­alakításokról vagy bővítések­ről van szó, semmint új épületek kialakításáról. Ezenkívül a minisztérium ál­láspontja szerint a gondozó­házak építése helyett kívána­tosabb a házigondozó szolgá­lat fejlesztése, ami olcsóbb és hatékonyabb is az előző­nél. —RIA A fölösleges mozdulatoknak ára van A nagyszénási varrónőkről szóló, január elején megjelent írás nagy vihart váltott ki. Utóéletéről szóló cikkünk a 3. oldalon található fotó: kovács Erzsébet Orosházán az onkológián valami van... , A beteg gyógyuljon, ne bíráljon! Rájátszásban a kézilabdás lányok Befejeződött a női kézilabda NB I-es bajnokság alapszaka­sza, mától már a felsőházi ráját­szásban -lépnek pályára a csapa­tok. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Csulik Pálné edzővel. (8. oldal) Csúszott a fizetés a kórházban Többen keresték meg szerkesz­tőségünket, hogy a békéscsabai Réthy Pál Kórházban a dolgo­zók nem kapták meg a fize­tésüket és nem tudják, mi ennek az oka. Panaszukat továbbítot­tuk Szekeres Józsefhez, a kórház gazdasági igazgatójához. —Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságtól ké­sőn kaptuk meg a támogatást— mondta. — Ugyanakkor a janu­ártól életbe lépett jogszabály szerint a költségvetési szervek­nek nem adhatnak a pénzintéze­tek bérhitelt. Régebben ilyen, egy-két napra felvett hitellel tudtuk megelőzni a csúszást. Pénteken délig azonban min­denki megkapja a fizetését. Ny. L. Azon a kedd reggelen egy fel- bolydult méhkashoz hasonlí­tott az orosházi kórház onkoló­giai osztálya. A betegeknek beszélhetnékjük támadt. Az osztályon orvost nem talál­tunk, a nővéreket viszont hiá­ba faggattuk, ők csak sokat­Január végén a költségvetés megtárgyalása, illetve elfoga­dása előtt közmeghallgatást tartott a battonyai önkormány­zat képviselő-testülete. A fó­rumon több helyi lakos sürget­te az útépítés folytatását, töb­ben sérelmezték, hogy a refor­mátus temetőt még mindig nem lehet megközelíteni szi­lárd burkolatú úton. — Toljuk a sárban elakadt mentőt, toljuk a gyászkocsit, előbb-utóbb azt is megérjük. mondóan összenéztek és kér­ték, ne hozzuk őket kellemet­len helyzetbe! Ám legyen, hallgassuk meg azokat, akik­nek van mondanivalójuk, tőlük talán többet is megtu­dunk. — Betegek vagyunk, nem hogy a halott kiborul a kopor­sóból — mondta az egyik fel­szólaló. A szerb általános is­kola igazgatónője — utalva az egyre szaporodó betörésekre — kérte, hogy az intézmények költségvetésébe építsék be a különböző biztosítási díjakat is. Szintén az intézmények ér­dekében emelt szót egy másik battonyai polgár, aki a villám- és tűzvédelmi berendezések sürgős felülvizsgálatát kérte. A közmeghallgatáson szót hülyék! — kezdte indulatosan, minden bevezetés nélkül egy középkorú nő. — Egész éjjel nem aludtunk, mert hol innen, hol onnan hallottunk ezt is, azt is. Reggelre minden kiderült: dr. Keresztúri Imrét, az onkoló- (Folytatás a 3. oldalon) kért Daróczi János, a Paraszt­szövetség helyi szervezetének elnöke. Tájékoztatójából a je­lenlévőig megtudhatták, hogy a gazdák takarmánykeverő üzemet kívánnak létrehozni, és ehhez anyagi támogatást várnak az önkormányzattól. A felvetett kérdésekre Ta­kács Dezső'polgármester vála­szolt, megígérve, hogy a költ­ségvetés véglegesítésekor fi­gyelembe veszik az elhang­zottakat, bár — tette hozzá — a szűkös anyagiak miatt ezek­nek csak töredékét tudja meg­valósítani az önkormányzat. M.Gy. A jószándék kevés Ha betelt a pohár... Aláírásokat gyűjteni és a nyilvánossághoz fordulni segítsé­gért nem jókedvükben, unalmukban, feltűnési, szereplési vágy­ból szoktak az emberek. Hanem amikor a helyzetük tarthatat­lanná válik, ha még bíznak abban, hogy változtatni tudnak rajta, amikor beteltapohár.Ez történtmosta Jókai Színházban. Ami egyelőre a kulisszák mögött zajlik, nem csak a színház belügye, nem egyszerűen néhány színész munkahe­lye, kenyere; több annál. A város, a megye egyetlen(!) színházáról (A gyulaiak most nem sértődnek meg.), egy kulturális műhelyről, törékeny, támadható, védelemre szo­ruló értékről, olyan „fix pontról” van szó, amilyenekben ez a térség nem túl gazdag. Éppen ezért nem bánhatunk könnyel­műen vele. Igen, volt egyszer egy pályázat és annak az eredménye: hatalmi döntés, kívülről, felülről. Nem a dolgozók választot­ták maguknak a vezetőjüket — ilyesmi a mai, gazdasági központú világban kevesek kiváltsága-—, akivel nem tudnak tovább együtt dolgozni. Ami a döntést illeti, úgy tűnik, nem volt szerencsés, hiba volt. A rossz döntésnél is nagyobb hiba viszont, ha annak következményeit nem vonják le. A segélykiáltás elhangzott — talán még időben. Hogyan tovább, Jókai Színház? Niedzielsky Katalin Az egyszerűsített bejelentkezés érvényben van A közelmúltban írtunk arról, hogy a mezőgazdasági terme­lőknek adóazonosítói számhoz kötötték az úgynevezett kom­penzációs felár megadását. Bár a törvény úgy rendelkezik, hogy az adóazonosító számot szemé­lyesen kell megkérniük az ÁPEH-től — az ügyintézés megkönnyítése érdekében — az adóhatóság a mezőgazdasági termelők személyi számát hasz­nálja adóazonosító számnak! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a termelők felvásárlás­kor a személyi számukat feltün­tetik a felvásárlási jegyen, akkor ezzel eleget tesznek a nyilatko­zattételi kötelezettségüknek. A személyi szám megadását az APEH automatikusan bejelent­kezésnek fogadja el. Több olvasónk telefonált be a szerkesztőségbe, hogy érvényes-e még a lapunkban leírt könnyítés. Attól félnek, hogy a leírtak elle­nére hátrányos helyzetbe kerül­hetnek, ha nem kémek szemé­lyesen adóazonosító számot. Zahoránné Csillag Mária, az APEH osztályvezetője megerő­síti a már nyilvánosságra hozot­takat: — Változatlanul érvényben van a könnyítés, tehát a felvá­sárlási jegyre feltüntetett sze­mélyi számokat bejelentkezés­ként fogadjuk el. A bejelentke­zéseknek nincs naphoz kötött határideje sem, a személyi szá­mokat akkor kell megadni, ami­kor a termelők saját termékeiket értékesítik. L.S. Segítségért kiált a színház A maszk lehullik? A Jókai Színházban aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Nem csak a művészek, hanem az összes dolgozó több mint 80 százaléka választotta ezt a módszert, hogy kifejezésre juttas­sa: az igazgató-főrendező szakmai és emberi alkalmatlansá­gával veszélyezteti a színház működését, jövőjét. Ezért az aláírók figyelmeztetni szeretnék a megye, a város színházsze­rető embereit, hogy védjék meg a társulatot, segítsenek abban, hogy Békés megyének megmaradjon a színháza. Az aláírásgyűjtéssel egyidejűleg fordulnak a nyilvánossághoz. Az utolsó előtti csepp a két héttel ezelőtti társulati ülés volt, ahol az igazgató-főrende­ző mindenkit megfenyegetett: jó lesz vigyázni, mert ha nem dolgoznak, 30-40 embert ki fog rúgni. Aki vele nem ért egyet vagy ellentmond, az me­het. Az utolsó csepp pedig a legutóbbi társulati ülés, ami botrányba fulladt. A közalkal­mazotti törvény értelmében munkástanácsot kell alakítani, ám az igazgató-főrendező — a szakszervezet működését két­ségbevonva — ebbe is bele­szólt, a tanács posztjain is saját embereit akarta látni. Amikor úgy tűnt, ez nem megy, fenye­getőzni kezdett. Ekkor hatá­rozta el a többség, hogy most már elég volt, lépni kell. Az évad eleje óta jellemző kemény munkatempó, túlhaj­szoltság (tíz bemutató az évad­ban, 2-3 előadás és próba na­ponta), az elvett szabadnapok, a ki nem fizetett túlórák, az erőn felüli teljesítés (kisvárosi színház egy tagozattal), „a szeretetből, becsületből, a kö­zönség iránti felelősségből” végzett munka „jutalma” az állandósult fenyegetőzés, a méltatlan bánásmód. Az első számú vezető „abszolút dikta­tórikus vezetést valósított meg”. A terveit, elképzeléseit a társulat a mai napig nem is- (F oly tatás a 3. oldalon) TÁRSASHÁZÉPÍTÉS Érdeklődni: HARGITA plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971. Minden kedden 14—16.30 óráig Orosháza, Szabadság tér 3.1. emelet. SZERVEZÉSE: Orosháza, Gárdonyi-lakótelepen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents