Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27-28 / 49. szám

1993. február 27-28., szombat-vasárnap CSALAD - OTTHON áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző soro­zat állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés-ban 25. megyei állatorvos volt. Az idei esztendőben is folytatódik vasárnap délutánonként a Tv2-n a gazdaképző sorozat új témákkal, tanácsok­kal. Teendők a született borjúval A borjú sorsát már az elletés körülményei is befolyásolják. Teendőinknél azt kell figye­lembe vennünk, hogy: a) az anyai szervezettől való elszakadással a borjú teljesen védtelenül jön a világra; b) megindult-e az önálló légzés és vérkeringés; c) sok a fertőződési veszély (már az ellés alatt is, azután pedig a környezettől). Elléskor, amíg a köldökzsi­nór el nem szakad, az abban futó vérerek és a húgyvezeték biztosítja a magzat táplálását, gázcseréjét és a salakanyagok eltávozását. A köldökzsinór viszonylag rövid, a testhossz­nak körülbelül egyharmada. A tolófájások alatt, még szabá­lyos fekvés esetén is korán megfeszül, el is szakadhat. A köldökerek leszorításával fo­kozatosan, elszakadásával pe­dig egyik pillanatról a másikra megszűnik a táplálás és az oxi­génnel való ellátás, ezért lát­juk azt, hogy a borjú fejének megjelenésekor a nyelv kékes színű. Az oxigén tehát csök­ken, ezzel párhuzamosan a széndioxid fokozódik, a borjú vérében szénsav jelenik meg, ez ingerként hat az agyban lé­vő légzőközpontra, mely inger kiváltja az első önálló légvé­telt. Először tehát azt nézzük meg, van-e légzés? A légzés „megsegítésére” eltávolítjuk az orr- és szájnyílásban lévő nyálkát úgy, hogy az arcorri részt lefelé, az ormyílások felé masszáljuk. A szájüregbe so­hase nyúljunk! Ha az újszülött köhög, prüszköl, megemeljük a farát, mert ilyenkor nyálka jutott a légutakba is. Ha a lég­zőmozgások nem indultak meg, mesterséges lélegezte­tést alkalmzunk: a borjút hátá­ra fektetjük úgy, hogy eleje mélyebben legyen, megfogjuk a két elülső lábát, behajlítjuk, lassú tempóban a mellkasra szorítjuk, majd kinyújtjuk a lá­bakat, egymástól jól széjjel­húzzuk, ezt többször megis­mételjük. Jó módszer az is, ha tarkóját hideg vízzel meglo­csoljuk vagy mellkasát lapos tenyérrel ütögetjük. Szabályos körülmények kö­zött a köldökzsinór a bőrköl­dök alatt 1-3 tenyérnyire sza­kad el. Előfordul, hogy az el­szakadás nem történik meg, ilyenkor azt lefertőtlenített kézzel nekünk kell meg­tennünk. A köldökcsonkot va­lamilyen szárító, fertőtlenítő, vízelvonó hatású szerrel (alko­holos jódoldat, fakátrány stb.) fertőtlenítjük, ezt naponta 3-4- szer megismételjük. így a köl­dök 3-4 nap alatt elszárad, 2-3 héten belül pedig ellökődik. A borjú a környezetében mindig jelenlévő kórokozók­kal szemben teljes védelem nélkül születik, s a legkisebb hiba nyomán súlyosan fetőző- dik. A szájon át fertőződés már az ellés alatt is megtörténhet: a tolófájások alatt a magzatbur­kok, illetve a magzat feje az anya végbelét a gerincoszlop­hoz nyomja, így a tehén gyak­ran ürít bélsarat, ezt közben is el kell tehát távolítani. De fer­tőzési forrás lehet az ellető ke­ze, a szülészeti kötél, az alom­szalma stb. is, annál inkább, mert az újszülött természetes ösztöne révén mindent nyalni, szopni kezd. A borjút a kór­okozóktól kizárólag az anya föcsteje védi meg! A föcstej tehát nemcsak táplálék, védő­anyagai semmi mással nem pótolhatók! Mivel a tehén 8— 10 napig termel föcstejet, de annak ellenanyag-tartalma az első két napon a legnagyobb, s mert az ellenanyagok felszí­vódása az élet első hat órájá­ban a legjobb, ebből követke­zően mindenképpen arra kell törekedni, hogy a borjú a születés utáni első hat órában legalább 2 liter föcstejhez jus­son! Egyébként napi 4-—8 liter föcstejre van szüksége, ezt vagy kiszopja, vagy kifejése után megitatjuk. Kiszoptatás­nál jó módszer, ha a borjút anyjával együtt tartjuk, így ak­kor szopik, amikor akar. Az első napokban viszonylag sok tejet hagy a tőgyben, ezt fejjük ki a tőgygyulladás megelőzése érdekében. Ha a föcstejet itatjuk: kézzel vagy géppel kifejjük (a tőgy­előkészítés ugyanaz, mint fe- jésnél), tiszta, kifertőtlenített edényből, mindig tőgymele­gen (35-36 °C) itatunk, az első tíz napon 5-6-szor naponta. Ezt úgy érjük el, hogy reggel 6 és este 8 óra között háromórán­ként itatunk. Csak megjegyzem, hogy az ellés utáni első fejésnél ne fejjük ki teljesen a tőgyet, mert ha azt tesszük, gyakoribb az ellési bénulás. A borjút megszületése után tegyük anyja elé, az szárazra nyalja, ezzel vérkeringését is élénkíti. Az életerős borjú 1 órán belül feláll, ha nem, se­gítsünk neki! Ügyeljünk arra, hogy az istálló teremhőmér­séklete ne menjen 15 °C alá, páratartalma pedig 80% fölé, az újszülöttet óvjuk a huzattól ! (Légző- és emésztőszervi be­tegségek, tarlósömör, külső élősködők.) Puha, meleg fek­helyről gondoskodjunk! Ki hordja a nadrágot? A MéPsés ellensései Régi, de nem eléggé hangozta­tott intelem, hogy a szeszes ital, a dohányzás, a kávé mértéktelen élvezete sokat árt az egészségnek és a szépségnek. A szeszes ital a bőrt foltossá és csúnyává teszi, maradandó véredénytágulást okoz. A feketekávé hatóanyaga, a koffein élénkítő hatása közis­mert. A koffein bizonyos ereket tágít, enyhe vízhajtó hatása van. Általában árt a kávé azoknak, akiknek ingerlékeny a természe­te, akik álmatlanságban szen­vednek. A nikotin az arcbőrt el­színezi. Utóhatásaként a bőrt petyhüdtté teszi, pólusai kitágul­nak, idő előtt ráncosodik, a szem körül szarkalábak keletkeznek, gyorsítja az öregedést. Szíveskedjenek jól ki veszekedni magukat! Mindössze nyolc perc kell ahhoz, hogy házassá­gát helyrehozza — állítja John Dilley amerikai pszichológus. Javasolt módszerének lényege, hogy ha konfliktus felhői gyülekeznek a házas­pár feje fölött, kerítsenek sort egy 8 perces perpatvarra. Ennyi idő éppen elegendő arra, hogy jól kiveszekedjék magukat. Fontos felté­tel azonban, hogy a perlekedők a házasság megmentésének közös szándékával mondogas­sanak oda egymásnak. Dilley szerint az első lépést akkor kell meg­tenni, amikor az egyik fél valamiért „begurul”. Rövid csillapodási idő után, immár nyugodtan, csöndesen szóljon élete párjának: „Szeretnék veled beszélni.” Adjon 10 perc gondolkodási időt, hogy partnere ráálljon a dialógusra. Ha pedig igenlő a válasz, ön határozza meg a témát, társa a helyet és az időpontot. Második lépés — a beszélgetés. Vigyen ma­gával órát; pontosan 2 percet használjon fel problémájának felvázolására és ugyanennyi időt adjon párjának véleménye kifejtésére. Fon­tos, hogy mindketten az eredeti témánál marad­janak — egyikük se evezzen más problémák vizeire. (Azok megbeszélésére új „tárgyalást” kell kitűzni!) Célszerű továbbá, ha az „ügy” apróbb részleteivel kezdik mondókájukat, s csak jó 1 perc eltelte után térnek rá súlyosabb kifogásaikra. Harmadik lépés, egyben a vita leglényege­sebb szakasza: 2 perc önnek, 2 pedig élete párjának arra, hogy javaslatot tegyen a közös probléma megoldására. Mindketten a saját fejükkel gondokodjanak, ne olyan mottó sze­rint, hogy „van egy problémám, amit neked kell megoldani...” Negyedik lépésként — meglepődve fogják Nyolc perc, és rendebejön a házassága tapasztalni — megegyeznek. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nincs olyan megoldás, amely mindkét félnek egyformán jó. A kompro­misszumban egyiküknek valamivel többet kell engednie, mint a másiknak. John Dilley szerint ha a férj és a feleség már a házasság első konfliktusain is a „nyolcperces veszekedés” módszerével jut túl, később érzel­mi és szexuális életük legkényesebb problémái­val is könnyen megbirkóznak a mágikus 8 perc alatt. T-. c Ferenczy Europress Termesszünk laskagombát! 5. Szedés A friss gomba (szirmait) ka­lapjait exportálják és vásárol­ják vissza. (100 kg alapanya­gon átlagosan 13—16 kg gom­ba termelhető.) A tönkkel együtt késsel levágott csokrot (fürtöt) szedőládában kell a (szellős) válogatóba (csoma- golóba) vinni. Ott asztalon a leveleket a fürtről óvatosan le kell szedni és nagyság, vala­mint szín szerint a vevőtől ka­pott exportládába sorolni. A levél nagysága: 4—6 cm és 6—10 cm közötti, a vékony szár maximum 1 cm hosszú lehet. A gomba exportdoboz­ba rakva és leszállítva két nap­nál nem lehet idősebb. A termesztés befejezését követően a zsákokat a ter­mesztőhelyiségből el kell tá­volítani. Alapos takarítás után a termesztőhelyet kifertőtlení­teni. Rovarkártevők ellen cél­szerű Basudint kiszórni. A ki­hordott zsákos komposzt (különösen homokos talajon) kertészetben stb. trágyának felhasználható. A várható bruttó bevétel (100 q alapanyagra vetítve.) 1500 kg termés esetén: I. o. (80%) 1200 kg x (adott export dobozba berakva) II. o. (javított; 10%) 150 kg x *II.o. (10%) 150 kgx 1500 kg 180 Ft/kg =216 000 Ft 132 Ft/kg = 19 800 Ft 70 Ft/kg = 10 500 Ft 246 300 Ft/3 havonta A termesztési költségek Alapanyag ára (1100 Ft/q) + fuvar + rakodás + fertőtlenítés + locsolás + fűtés + szellőzés + növényvédő szer + áram + munkabér és járadéka. (Saját erő.)’Ezek fajlagos költségek, vidékenként változóak. A leg­több a fizikai munka (költsége attól függ, ki végzi), így a szál­lítást is. Alapanyagot venni, szerző­dést kötni a körzet szerinti Ple- urotus vertikummal lehet. Fel­világosítást ad: az FM megyei hivatal. Címet, érdeklődésre választ stb. az AGRO AGENT, 1052 Budapest, Régiposta u. 19. IV/3. ad. Schubauer Kálmán Változatlanul a farmer a legnépszerűbb ruhadarab Átfogó felmérést készítettek a francia statisztikusok a csalá­dok ruházkodási költségeinek alakulásáról és az öltözködés költségeinek családtagok kö­zötti megoszlásáról. A vizsgá­lódás — bizonyára nemcsak a franciákra érvényes — tapasz­talatai szerint a hölgyek átlag harminc százalékkal többet költenek gardróbjuk gyarapí­tására, mint a teremtés koro­nái. A különféle ruhadarabok és öltözködési kellékek népsze­rűségi rangsorában változatla­nul utcahosszal vezet a far­mernadrág, méghozzá korra és nemre való tekintet nélkül. A felmérés során a megkérdezett férfiak egyharmada, a nők 50, a gyerekek 60 százaléka az elnyűhetetlen, s már csaknem mindenütt szalonképesnek te­kintett ruhadarab hívének val­lotta magát. Arra a kérdésre tehát, hogy ki viseli a család­ban a (farmer)nadrágot, az a válasz áll legközelebb az igaz­sághoz, hogy — mindenki. Kistermelők, kft.-k, szövetkezetek részére állunk rendelkezésre: — tavaszi vetőmagvakkal — növényvédő szerekkel — mezőgazdasági munkagépekkel, továbbá termelési szerződések széles skálájával. Várjuk érdeklődésüket! Vetőmag Kereskedőház Rt. Békéscsabai Üzletága, Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 441-606. Telex: 83-277 VÍZMŰ-H. BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 11-17. Telefon: (66) 326-966. Libatömők figyelem! Gyakorlott májlibatömők jelentkezését várjuk mezőkovácsházi májbontásra, kedvező feltételekkel, libatest-minősítés nélkül! Jelentkezés személyesen: Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. Ezenkívül új adalékanyagokkal állunk a termelők rendelkezésére. Amerikai Probios, mikrobás emésztésjavító készítmény.

Next

/
Thumbnails
Contents