Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
àBÉKRS MEGYEI HÍRLAP Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66)327—844 Testületi ülés Békés. — A város önkormányzati testületé ma délután 2 órakor tartja soron következő ülését a városháza dísztermében. Napirenden szerepel egyebek között a gyámhatóság munkájáról szóló tájékoztató, előterjesztés hangzik el a város belterületének fásítási és parkosítási helyzetéről, a testület ezen az ülésén vitatja meg a város sportkoncepcióját. Konyhai rekonstrukció Murony. — A község napközis konyhájának rekonstrukciója 2 millió forintos költséggel befejeződött. Az átalakítással egyidő- ben felújították a víz- és szennyvízvezeték-rendszert, valamint az elektromos hálózatot, a konyha 130 adagos főzési kapacitását napi 300 adagra bővítették. „Légy jó...” Békés. — A városi művelődési központ színjátszó köre ma, február 25-én este 6 órakor a helyi gimnáziumban mutatja be a Légy jó mindhalálig musicalváltozatát, melyet Mucsiné Kovács Aranka, a gimnázium tanára rendezett. Munkanélküliek Murony. — A legutolsó információnk szerint a községben 130-an vannak állás nélkül, ami azt jelenti, hogy 15 százalékos a faluban a munkanélküliség. A polgármesteri hivatal öt személyt foglalkoztat közhasznú munkán, a tervek szerint április 1 -jétől további tíz munkanélkülit alkalmaznak. Spiccen a Hírlap Békés. — A város lakói szeretnek újságot olvasni. Messze a legnépszerűbb újság a Békés Megyei Hírlap, legtöbben, vagyis 1529-en ezt a lapot fizetik elő. Földkiadó bizottság Murony. — A községben 17 taggal megalakult a földkiadó bizottság, mely az eddigi érdekegyeztető fórum és földrendező bizottság munkájával összhangban ténykedik. Gyorsított eljárással több mint 170-en nyújtották be kérelmüket, összesen 40 ezer aranykorona értékben, mely a nagyüzemek földterületeinek 30—40 százalékát érinti. Bliccelők Békés. — A városban a helyi autóbuszjáratok jegyeinek árát 22 forintra emelték, a tanulók és nyugdíjasok havi bérlete 150 forintba, a dolgozók bérlete 600 forintba kerül. Egy hónapja változott a menetjegy nélkül utazókra, vagyis a bliccelőkre kiszabható pótdíj összege. A jegy nélkül utazók 300—2000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetők. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 25., csütörtök Kistérségi együttműködés A Fekete- és a Fehér-Körös hajdani összefolyásánál alakult ki Békés. Az emlékek bizonysága szerint időszámításunk előtt a IV. évezredtől lakott a település, 1946-ig a megye legnagyobb határú községe volt. 1946 és 1954 között szakadt ki és önállósult az egykori járási központból Bélme- gyer, Kamut, Murony és Tar- hos. A közös múlt, a földrajzi adottságok, a mai hasonló gondok, a szűkös anyagi lehetőségek, valamint az egymást segítés szándéka hívta életre az öt település kistérségi együttműködését. Köztudott: a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű, amit adottságai mellett a megyeszékhely közelsége is magyaráz, a centralizált iparfejlesztés káros következményeit a terület máig érzi. Az aktív kereső korú népesség száma mindenütt csökken, a munka- nélküliek aránya a kistérségben nagymértékben növekszik. Az infrastruktúra, az ipar is egyenetlen képet mutat. Az együttműködés elemzi az előnyöket, így közös lehetőségek vannak a mezőgazda- sági területek intenzívebb hasznosításában, a mezőgazdasági termékek félkész vagy késztermékké való előállításában, közvetett vagy közvetlen fogyasztásra alkalmas cikkek kereskedelmi forgalmazásában. A kistérség természetvédelmi adottságai is páratlanok, ami a turizmus lehetőségeit növeli. Gondoljunk csak a Körösök ártéri erdőire, a vízügyi létesítményekre, a folyókra, a tarhosi kastélyparkra, a Bél- megyer—Fáspuszta természetvédelmi területre, a botanikai ritkaságokra. Az új együttműködés alapvetően két részre osztható: a tőkeigényes és a nem pénzigényes fejlesztésekre. Az infrastruktúra sok pénzt igényel, éppúgy mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások beindítása, az idegenforgalom vagy éppenséggel a környezetvédelem. Ide sorolható még az oktatás, a közművelődés és kulturális tevékenység, hogy csak néhányat említsünk. A koncepció készítői vallják: elképzeléseik fontos részét képezik Békés megye rövid és közép távú fejlesztési feladatainak. Ebben vállalnak úttörőszerepet. Hogyan tovább? Önállóságának elsőpillanatától a hátrányos helyzetű települések közé tartozikBélmegyer. A Békést Vésztővel összekötő útról, a bekötőút végén alakult ki az ötvenes években a falu. A mostoha körülményekkel mindig is dacoltak az itt lakók, a jobb élet mindig csak álom maradt számukra. Nincs ez másként manapság sem .Az alig 1300 lelkes településre—30 év alattfelére csökkent a falu lakóinak száma—mostoha sorsot osztott az élet. A 687 aktív korú la- kosnakmost már több minta negyede munkanélküli. A községnek ipara soha nem volt, a mezőgazdasága is örökké bukdácsolt, a vasúttól, a nyugati határtól messze van. így aztán mindig is elszigetelten éltek itt az emberek. Most újabb ostorcsapás sújtotta a falut: a több mint 100 családnak kenyeret adófaüzem—60 állandó és 43 bedolgozója van a cégnek—, a FAFE Kft. értékesítési lehetőségei bedugultak, leállt a piac, a hazai export drasztikus csökkenése miatt fő termékük, a raklapok, melyek „áruk alatt” kerültek értékesítésre, eladhatatlanok. 8—10 millió forint értékű raklap katonásan sorakozik az udvaron. így aztán nem maradt más, mint az év eleji kéthetes kényszerszabadság után egy nagyarányú létszámleépítés. Április első hetében csaknem negyvenen kerülnek az utcára, részükre afelmondást már kézbesítették. S ezzel már most látszik, hogy áprilistól Bélmegyeren minden harmadik munkaképes korú lakos állásnélkülivé lesz. S mi lehet a kiút? Amíg istenigazából nem lesz egy vállalkozói rétege a falunak, addig nem sokjóra számíthatnak a helybeliek. Persze ahhoz, hogy itt egy vállalkozói rété g kialakulhasson, könnyebb hitelfelvételi lehetőségeket kellene teremteni, mert ebben a hártrányos helyzetű községben is szegé- nyekaz emberek. /■> A Mire lesz elég Murony 43 millió forintja? A napokban igencsak hosszú vitában a muronyi képviselő- testület elfogadta a falu idei költségvetését. A település ez évben 43 millió forinttal gazdálkodik, mely összeg kéreken 7 millió forinttal több mint a tavalyi, ugyanakkor az emelkedő árak miatt kevesebb is. A pénz nagyobb hányadát az intézmény üzemeltetésére fordítja a testület, fejlesztésre a szükségesnél kevesebb jut. A beruházások közül a legjelentősebb az általános iskolánál a vizesblokk építése, mely munkálatokra 2,3 millió forintot terveztek. Egészségügyi berendezések — fogröntgen, számítógép — vásárlására 1,1 milliót irányoztak elő. Az önkormányzatra igen jelentős anyagi terhet ró, hogy a településen igen sok a munka- nélküli, akiknek jelentős része már kikerült a munkanélkülisegélyből, megélhetésüket más formában segítik. A szociális törvényből adódó új feladatokhoz az állami költségvetés egyetlen fillért sem biztosított, s ennek az anyagi gondja is az önkormányzatra hárul. így az idén már nem tudnak támogatást nyújtani lakásépítésre és -vásárlásra sem. Nyersanyagnorma-rendezés Békés város önkormányzati képviselő-testülete február 1. és augusztus 31. között teijedő időszakra intézménytípusokra elfogadta az új nyersanyagnormákat és megállapította a térítési költségeket, melyek az árváltozásokkal vannak összefüggésben. Az új fizetendő térítési díjak naponta a következőképpen alakulnak: bölcsődéseknek 48, óvodásoknak 44, általános iskolai diákotthonban tanulóknak 86, általános iskolai napköziseknek 54, menzásoknak 39, a speciális diákotthon tanulóinak 103, a középiskolai diákotthon tanulóinak 101, a menzásoknak 47, a mezőgazdasági szakközépiskola kollégistáinak 110, míg az egyesített szociális intézményben a térítési díj 90 forint. A megemelt térítési díjak bevezetésének időpontjáról az intézmények önállóan döntenek. „Iparos ember vagyok” Ha van valami, aminek a szépségét és időtállóságát nem kell bizonygatni, az a márvány, amit már a rómaiak is felhasználtak. Hazánkban is elterjedt ez az építőanyag, s ki tudja, ma hányadik reneszánszát éli. Egy biztos: a magánépítkezésben is helyet követel magának. — A belsőépítészetben mind jobban terjed a márvány, a burkolok mellett konyhai, fürdőszobai elemek, asztalok, pultok, könyöklők készítése jelenti az újat, a hagyományos sírkövek mellett— magyarázza Minya Gábor békési kőfaragó mester, aki 23 éve vállalkozóként dolgozik és keresi kenyerét. — Én inkább úgy fogalmaznék, iparos ember vagyok. Igaz, hogy nyolc alkalmazottat Gép fényesíti a márványtömböket foglalkoztatok, de ha tehetem, én is beállók a sorba, s velük dolgozom — pontosít. Ez utóbbit nem kell bizonygatnia, elég csak kérges kezeire nézni, melyek vésőhöz, kalapácshoz szoktak. Ma már jól felszerelt, gépesített telephelyen, műhelyekben dolgozik, az utóbbi 10—12 évben folyamatosan százezreket költött fejlesztésre. Amikor iparosként önállósította magát, albérletben lakott, műhelyét bérelte. A hetvenes években a műköves szakmát kitanult öccse alkalmazottként került hozzá, egy évtizede viszont szétváltak útjaik. — Még mielőtt bárki is rosszat feltételezne, nem valami nézeteltérés miatt váltunk szét. Én ráálltam a terméskőre, ő megmaradt a műköves szakmánál, de azóta is együtt dolgozunk, de már független iparosként — hallom, s invitál, nézzem meg birodalmát. A privatizáció során a már meglévő műhelye és telephelye melletti gázcseretelepet kölcsönből megvásárolta, tetemes költséggel átalakította, korszerűsítette, Németországból vásárolt berendezésekkel gépesítette. Az udvaron és a kerítésen kívül két-három köbméteres terméskövek szunnyadnak. Ezekre a több százezer forint értékű 12—13 tonnás tömbökre nem kell vigyázni... Van itt brazil, indiai, kubai, svéd, román, vietnami, dél-afrikai gránit és márvány egyaránt. — Legszívesebben a legkeményebb anyaggal, a gránittal dolgozom. Engedelmeskedik az ember keze alatt, mindent ki lehet belőle alakítani, s máris mutatja: a Csaba Expóra fürdőszobai berendezéseket, szobai szökőkutakat, asztalokat, pultokat, síremlékeket készítenek. Ezeket a remekeket csak a kiállításon láthatja először a nagyközönség. Közben megtudom még Minya Gábortól: a hagyományos nürnbergi kőfaragó kiállításon másfél évtizede rendszeresen részt vesz, mert ahogyan ő mondja, a jó mester is olyan, mint a jó pap: holtig tanul. EpUl a tornaterem Békésen a 65 millió forintos költséggel épülő tornaterem a tervezettnek megfelelő ütemben épül. Az 1700 négyzetméteres hasznos alapterületű sportlétesítmény ragasztott fa tetőszerkezetét készítik az építők. A zofd időjárás átmenetileg lassította ugyan a munkákat, de az építők ígérik, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, az új tanév kezdetére átadják rendeltetésének a tornacsarnokot. Szalagavató Békés. — A helyi ipari szakközépiskola végzős diákjai március 5-én, pénteken 17 órától, a mezőgazdasági szakközépiskola negyedikesei pedig március 6- án, pénteken 18 órától a városi művelődési központban tartják szalagavató ünnepségüket és báljukat Támogatások A békési városatyák döntése értelmében a hely i lakásbérlőknek lehetőségük van az 1991 -ben és 1992-ben keletkezett, összesen 2,6 millió forint egyszeri 70 százalékos támogatás igénybevételére lakbér, távfűtés- és melegvízdíj hátralékainak kiegyenlítésére. A 30 százalékos saját erőt február 28-áig lehet befizetni a polgármesteri hivatal számlájára. A támogatáshoz szükséges igénylőlapokat a házmestereknél, valamint a LISZ Kft.-nél (Petőfi u. 21.) lehet kérni. A támogatásra jogosultak körét az önkormányzat rendeleté értelmében bizottság dönti majd el. Készül tornacsarnok ragasztott fa tetőszerkezete Vadgazdálkodás Bélmegyeren A Hidasháti Állami Gazdaság 22 ezer hektárnyi vadászterületéből a bélmegyeri vadászház környezetében 5055 hektáros apróvadas és 230 hektáros zárt, vaddisznós kert igazi vadászparadicsomot jelent. A szezon végéhez közeledve szép terítékek kerültek puskavégre. A kihelyezett fácánok 55 százalékát, mintegy 7 ezret lőttek ki a vendég vadászok. A nyúl is elszaporodott a területen, így az idén az átlagosnál több került puskavégre. A vaddisznós kert nagyvadas területnek számít, tavaly több mint 60 ivarérett egyedet vásároltak az állomány bővítésére, vérfrissítésére. Ez lehetővé tette a rendszeres vadásztatást, a legnagyobb napi terítéket az idén 18 elejtett vadkan jelentette. —- A vaddisznó vadásztatására a külföldiek körében igen nagy az igény, mert jó sportos egyedeink vannak, s mindez szép környezettel is párosul. Az idén lőtt legnagyobb kan agyara 22 centiméter volt. Több külföldi, visszatérő vadászunk már jövőre is bejelentette vadászati szándékát, mi több, az előleget is kifizette — magyarázza Szabó Imre fővadász. Beszélgetésünk során kiderült: Magyar- országon a jövő madara, a legjobban eladható szárnyas vad a fogoly, melynek elteijesztésére a Földművelésügyi Minisztériumtól pályázaton tavaly és az idén együttesen 1,7 millió forintot nyertek el. — Ma mennyire jövedelmező a vadgazdálkodás és a vadásztatás? — Jól eladható, keresett, érdemes vele foglalkozni, de meggazdagodni nem lehet belőle.
