Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., szerda TÉNY-KÉPEK áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megőrizni a nemzeti identitást Beszélgetés Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével A magyarországi etnikai kisebbségek jogaira és lehetőségeire vonatkozó nemzetiségi tör­vény a megszületés utolsó stádiumába érke­zett, s hamarosan hatályba helyezik. A törvény kínálta lehetőségekről beszélgettünk Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szö­vetségének elnökével. — A magyarországi románság milyen érzéssel tekint az új tör­vény elé, s mit vár a készülő jogszabálytól? Helyi kisebbségi önkormányzatok — Lényegében ugyanazt vár­ja, mint a többi nemzetiség: mindazokat a jogokat és egy­ben kötelezettségeket is, ame­lyeket a magyar állam a ki­sebbségek részére biztosít, azokat jogi keretekbe foglal­va, garantáltan, szervezetten, tervezetten. A korábbi jogosít­ványokhoz képest a törvény új lehetőségeket is nyújt a nem­zetiségeknek; az eddigi támo­gatás mellett teljesen új ele­meket is tartalmaz. Ilyen pél­dául a helyi nemzetiségi ki­sebbségi önkormányzatok lét­rehozásának a lehetősége. Azok a nemzetiségek, ame­lyek képesek lesznek a törvé­nyes választások keretében helyi önkormányzatokat — megfelelő számban — létre­hozni, azoknak megadatik a jog és a lehetőség, hogy orszá­gos önkormányzatokat hozza­nak létre. Ehhez minimum há­rom helyi kisebbségi önkor­mányzat szükséges, amelyek az eddigieknél jóval több lehe­tőséget, sokkal több feltételt biztosíthatnak a nemzetiségek számára ahhoz, hogy a társa­dalom minden szintjén valós jogokhoz jussanak, és a ma­gyar társadalomba beépülve saját maguk - alakíthassák életüket. Az egyik fontos része tehát a törvénynek, hogy általa a kisebbség közhatalmi jogo­sítványt szerezhet. A másik: a törvény értelmében kiépítheti infrastruktúráját, amely eddig teljes mértékben egyetlen ha­zai nemzetiségnél sem épült ki. Az iskolák és néhány kul- túrház mellett számos egyéb feltételre van szüksége a ki­sebbségnek, hogy identitását megőrizhesse, anyanyelvét, kultúráját ápolhassa, szellemi életét fenntarthassa. * Uj perspektíva Ez a mostani törvény lényegé­ben nagyon korszerű felfogá­sú, mentalitású keret, és ha az anyagi feltételeket is biztosít­ja, a nemzetiségek számára új perspektívát nyit. Az anyagi garancia körül nagyon sok vita volt, mert a nemzetiségek minden áron garanciákat akar­nak, de ma ezt biztosítani, ele­ve garantálni nagyon nehéz. A törvény többcsatornás finan­szírozási rendszert tesz lehető­vé; az iskolák anyagi támoga­tásán kívül egy nagy nemzeti­ségi alap létrehozását célozza meg, amelyből a nemzetiségi kulturális tevékenységeket le­hetne finanszírozni. Termé­szetesen az országos önkor­mányzatokat a parlament — mint eddig is — támogatja; ha a nemzetiségi önkormányza­tok megalakulnak, ez javíthat­ja a működési feltételeket, s a kisebbségek jobban tervezhe­tik, szervezhetik a maguk éle­tét. Persze azért vannak aggá­lyok is, mert a kisebb létszámú nemzetiségi közösségek nem tudnak majd élni a törvény ál­tal biztosított összes feltétel­lel. Objektív helyzetüknél fog­va nem lesz szellemi kapacitá­suk a lehetőségek kiaknázásá­ra. Remélem, hogy — mivel lényegében készen van — a törvényt hamarosan elfogad­ják. Két fontos tennivaló van még: hogy a hatpárti egyezte­tés során részleteiben is tisz­tázzák a még vitatott pontokat, utána a Parlamentben megsza­vazzák a képviselők. Bennün­ket is sürget az idő, hiszen a nemzetiségiek is egy kicsit a jövőbe tekintenek. A követke­ző parlamenti és helyhatósági választások külön érdekessé­get jelentenek majd, mert a választási törvény módosítása kapcsán — amely párhuzamo­san történik a kisebbségi tör­vény elfogadásával — lehető­ség nyílik arra, hogy minden nemzetiségi szervezet önálló listát indíthasson. „A Magyarországi Romá­nok Szövetségének nem fű­ződik gyakorlati érdeke ah­hoz, hogy pártot alapítson” FOTÓ: KEREKES ISTVÁN Méhkerék, Kétegyháza, Pusztaottlaka esélye —Mint Ön is említette, a nemze­tiségi önkormányzatok létrejöt­te esetén a kisebbségek szerve­zettebben tudnának fellépni sa­ját érdekeik védelmében. Ro­mán nemzetiségi önkormányza­tok kiépítésére legalább három helységben van-e reális esély, s ha igen, hol? — Mivel a kisebbségek nem zárt, nem egységes közösség­ben élnek, hanem az ország területén nagyon szétszórtan helyezkednek el, nehéz egy nemzetiségi önkormányzatot létrehozni ott, ahol a románság vagy más nemzetiség kisebb­ségben él. Ám a törvény nem­csak arról szól, hogy egy te­lepülésen a nemzetiségiek meg­szerezzék a többségi szavazato­kat, hanem arról is, hogyan lehet településközi, városrészi nem­zetiségi csoportokat létrehozni. Ezek együtt teremtik meg az országos nemzetiségi önkor­mányzat megalakításának lehe­tőségét. Ha a többséggel rendel­kező helyi román önkormány­zatokban gondolkodunk, a ro­mánságnak több helyen is esé­lye van. Méhkerék eleve adott; Kétegyházán szintén vannak er­re mutató jegyek. Ugyancsak a többségi létszám alapján elkép­zelhető, hogy Pusztaottlakán is sikerül a román önkormányzat megvalósítása. Ezek a sikerek attól függnek, hogy képesek leszünk-e politizálásra bírni a helyi lakosságot. Most a kisebb­ségeknek nemzeti alapon kell politizálniuk, ami azért nehéz, mert felnőtt egynéhány generá­ció úgy, hogy nem is vett részt aktívan a politikai életben, s fő­leg nemzetiségi alapon nem po­litizált. Nem véletlen, hogy amikor a nemzetiségi törvény­ben úgy vetődött fel, hogy egyesületi vagy önkormányzati alapon szerveződjenek, a nem­zetiségek többsége az egyesüle­tek mellett döntött, hiszen azt ismerték. A jelenlegi nemzet­közi helyzetben, amikor szinte minden országban — így ná­lunk is — felerősödtek bizo­nyos nacionalista törekvések, a kisebbségi ember számára na­gyon sok probléma vetődik fel. Politizálni nemzeti színekben Például, ha vállalja nemzetisé­gét és a nemzeti színekben való politizálást, nem származik-e belőle hátránya? Feladatunk éppen ezért a kételyek, a félel­mek feloldása, és aktív politizá­lásra bírni a hazai románságot. Mindez az érdekképviseleti egyesületek, szervezetek szá­mára jelentős kihívás. — Az új helyzetben a Ma­gyarországi Románok Szövet­ségének mi lesz a funkciója és stratégiája? Nem kíván-e eset­leg párttá szerveződni? — A Magyarországi Romá­nok Szövetségének nem fűző­dik gyakorlati érdeke ahhoz, hogy pártot alapítson, hiszen a kis létszámú tagság nem kép­viselhetne potenciális erőt. Közös nemzetiségi pártot lét­rehozni pedig reménytelen vállalkozás, hiszen a nemzeti­ségek érdekei is nagyon tagol­tak. Pártalakítás helyett a ma­gyarországi románság olyan szervezeti struktúra kialakítá­sára törekszik, amely minden szempontból nemzeti. Lénye­gében a megalakult és szerve­zés alatt álló helyi és szakmai közösségek országos szerve­zetéről van szó, amely a vá­lasztások időszakában párt- szerűen tud működni. ■—A magyarországi román­ság milyen segítséget vár az anyaországtól, Romániától, s hogyan alakul a kapcsolatuk? — Nem várunk konkrét se­gítséget, hiszen a mi harcunkat nekünk kell megvívni. Nem lenne jó, ha Romániában mon­danák meg — és sajnos vannak ilyen hangok —, hogy mit kell tennünk, mint ahogy nem Ma­gyarországnak kell meghatá­roznia, mire van szüksége a ha­táron túli magyarságnak. Nekünk elsősorban kulturális jellegű támogatásra van szük­ségünk. Szeretnénk, ha ez a kö­tődés a mi itteni valós igényeink szerint alakulna, azt kapnánk, amire valóban szükségünk van, és hasznosítani tudunk. Ez az együttműködés nagymérték­ben attól függ, hogy milyen lesz Magyarország és Románia kap­csolata. Szerenénk, ha a kisebb­ségek nem a politikai csatározá­sok eszközei lennének, hanem feszültségfeloldó funkciót töl­tenénekbe. . » n Magyari Barna Tábori vécé a XX. század végén Ezt látni kell! Orosházán egy felháborodott szülő kérésére látogattunk el a kisegítő iskola tagiskolájába, ahol meggyőződhettünk mindarról, amire az anyuka csak annyit mondott: ezt látni kell! Képeink tanúsága szerint—amik készülhettek volna akár a század elején is! — van ok a panaszra. A kopár udvar inkább emlékeztet egy szanálásra ítélt üres telekre, mint az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek oktatását, nevelését szolgáló intézmény játszóudvarára. A sarokban szerényen húzódik meg a tábori wc, ami kulturált illem­helynek a legjobb indulattal sem nevezhető. Az épületben 3 osztály tanul. A tantermeken látszik a pedagógusok igyekezete, a dekorációk és a faliszőnyegek azonban nem takarhatják el a málló falakat, a lekopott ablakokat, ajtókat. A hullámzó padozat — ez még istenes, mondják a nevelők — sem az álmok netovábbja! A gyerekek kézmosási lehetősége kimerül egy műanyag lavórban, ami­be kannával hordják a vizet. Az épületet egyébként az idén már nem akarták használni, hittek az önkormányzat biztatásának. Augusztus közepéig nem is csináltak semmit. Akkor jött a hír, festetni kell, de azonnal, mert szeptember­ben újra itt kezd 3 osztály. Azóta is itt tanulnak a diákok és nevelőik­kel együtt abban bíznak, hogy a következő tanévet emberibb környe­zetben kezdhetik. Csete Ilona Higiéniai?) Szűcs László képriportja ........................ ........ A mai gyerekek nem erről álmodnak... De a felnőttek se A pusztulás nyomai mindenütt

Next

/
Thumbnails
Contents