Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
1993. február 24., szerda TÉNY-KÉPEK áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megőrizni a nemzeti identitást Beszélgetés Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével A magyarországi etnikai kisebbségek jogaira és lehetőségeire vonatkozó nemzetiségi törvény a megszületés utolsó stádiumába érkezett, s hamarosan hatályba helyezik. A törvény kínálta lehetőségekről beszélgettünk Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével. — A magyarországi románság milyen érzéssel tekint az új törvény elé, s mit vár a készülő jogszabálytól? Helyi kisebbségi önkormányzatok — Lényegében ugyanazt várja, mint a többi nemzetiség: mindazokat a jogokat és egyben kötelezettségeket is, amelyeket a magyar állam a kisebbségek részére biztosít, azokat jogi keretekbe foglalva, garantáltan, szervezetten, tervezetten. A korábbi jogosítványokhoz képest a törvény új lehetőségeket is nyújt a nemzetiségeknek; az eddigi támogatás mellett teljesen új elemeket is tartalmaz. Ilyen például a helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a lehetősége. Azok a nemzetiségek, amelyek képesek lesznek a törvényes választások keretében helyi önkormányzatokat — megfelelő számban — létrehozni, azoknak megadatik a jog és a lehetőség, hogy országos önkormányzatokat hozzanak létre. Ehhez minimum három helyi kisebbségi önkormányzat szükséges, amelyek az eddigieknél jóval több lehetőséget, sokkal több feltételt biztosíthatnak a nemzetiségek számára ahhoz, hogy a társadalom minden szintjén valós jogokhoz jussanak, és a magyar társadalomba beépülve saját maguk - alakíthassák életüket. Az egyik fontos része tehát a törvénynek, hogy általa a kisebbség közhatalmi jogosítványt szerezhet. A másik: a törvény értelmében kiépítheti infrastruktúráját, amely eddig teljes mértékben egyetlen hazai nemzetiségnél sem épült ki. Az iskolák és néhány kul- túrház mellett számos egyéb feltételre van szüksége a kisebbségnek, hogy identitását megőrizhesse, anyanyelvét, kultúráját ápolhassa, szellemi életét fenntarthassa. * Uj perspektíva Ez a mostani törvény lényegében nagyon korszerű felfogású, mentalitású keret, és ha az anyagi feltételeket is biztosítja, a nemzetiségek számára új perspektívát nyit. Az anyagi garancia körül nagyon sok vita volt, mert a nemzetiségek minden áron garanciákat akarnak, de ma ezt biztosítani, eleve garantálni nagyon nehéz. A törvény többcsatornás finanszírozási rendszert tesz lehetővé; az iskolák anyagi támogatásán kívül egy nagy nemzetiségi alap létrehozását célozza meg, amelyből a nemzetiségi kulturális tevékenységeket lehetne finanszírozni. Természetesen az országos önkormányzatokat a parlament — mint eddig is — támogatja; ha a nemzetiségi önkormányzatok megalakulnak, ez javíthatja a működési feltételeket, s a kisebbségek jobban tervezhetik, szervezhetik a maguk életét. Persze azért vannak aggályok is, mert a kisebb létszámú nemzetiségi közösségek nem tudnak majd élni a törvény által biztosított összes feltétellel. Objektív helyzetüknél fogva nem lesz szellemi kapacitásuk a lehetőségek kiaknázására. Remélem, hogy — mivel lényegében készen van — a törvényt hamarosan elfogadják. Két fontos tennivaló van még: hogy a hatpárti egyeztetés során részleteiben is tisztázzák a még vitatott pontokat, utána a Parlamentben megszavazzák a képviselők. Bennünket is sürget az idő, hiszen a nemzetiségiek is egy kicsit a jövőbe tekintenek. A következő parlamenti és helyhatósági választások külön érdekességet jelentenek majd, mert a választási törvény módosítása kapcsán — amely párhuzamosan történik a kisebbségi törvény elfogadásával — lehetőség nyílik arra, hogy minden nemzetiségi szervezet önálló listát indíthasson. „A Magyarországi Románok Szövetségének nem fűződik gyakorlati érdeke ahhoz, hogy pártot alapítson” FOTÓ: KEREKES ISTVÁN Méhkerék, Kétegyháza, Pusztaottlaka esélye —Mint Ön is említette, a nemzetiségi önkormányzatok létrejötte esetén a kisebbségek szervezettebben tudnának fellépni saját érdekeik védelmében. Román nemzetiségi önkormányzatok kiépítésére legalább három helységben van-e reális esély, s ha igen, hol? — Mivel a kisebbségek nem zárt, nem egységes közösségben élnek, hanem az ország területén nagyon szétszórtan helyezkednek el, nehéz egy nemzetiségi önkormányzatot létrehozni ott, ahol a románság vagy más nemzetiség kisebbségben él. Ám a törvény nemcsak arról szól, hogy egy településen a nemzetiségiek megszerezzék a többségi szavazatokat, hanem arról is, hogyan lehet településközi, városrészi nemzetiségi csoportokat létrehozni. Ezek együtt teremtik meg az országos nemzetiségi önkormányzat megalakításának lehetőségét. Ha a többséggel rendelkező helyi román önkormányzatokban gondolkodunk, a románságnak több helyen is esélye van. Méhkerék eleve adott; Kétegyházán szintén vannak erre mutató jegyek. Ugyancsak a többségi létszám alapján elképzelhető, hogy Pusztaottlakán is sikerül a román önkormányzat megvalósítása. Ezek a sikerek attól függnek, hogy képesek leszünk-e politizálásra bírni a helyi lakosságot. Most a kisebbségeknek nemzeti alapon kell politizálniuk, ami azért nehéz, mert felnőtt egynéhány generáció úgy, hogy nem is vett részt aktívan a politikai életben, s főleg nemzetiségi alapon nem politizált. Nem véletlen, hogy amikor a nemzetiségi törvényben úgy vetődött fel, hogy egyesületi vagy önkormányzati alapon szerveződjenek, a nemzetiségek többsége az egyesületek mellett döntött, hiszen azt ismerték. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor szinte minden országban — így nálunk is — felerősödtek bizonyos nacionalista törekvések, a kisebbségi ember számára nagyon sok probléma vetődik fel. Politizálni nemzeti színekben Például, ha vállalja nemzetiségét és a nemzeti színekben való politizálást, nem származik-e belőle hátránya? Feladatunk éppen ezért a kételyek, a félelmek feloldása, és aktív politizálásra bírni a hazai románságot. Mindez az érdekképviseleti egyesületek, szervezetek számára jelentős kihívás. — Az új helyzetben a Magyarországi Románok Szövetségének mi lesz a funkciója és stratégiája? Nem kíván-e esetleg párttá szerveződni? — A Magyarországi Románok Szövetségének nem fűződik gyakorlati érdeke ahhoz, hogy pártot alapítson, hiszen a kis létszámú tagság nem képviselhetne potenciális erőt. Közös nemzetiségi pártot létrehozni pedig reménytelen vállalkozás, hiszen a nemzetiségek érdekei is nagyon tagoltak. Pártalakítás helyett a magyarországi románság olyan szervezeti struktúra kialakítására törekszik, amely minden szempontból nemzeti. Lényegében a megalakult és szervezés alatt álló helyi és szakmai közösségek országos szervezetéről van szó, amely a választások időszakában párt- szerűen tud működni. ■—A magyarországi románság milyen segítséget vár az anyaországtól, Romániától, s hogyan alakul a kapcsolatuk? — Nem várunk konkrét segítséget, hiszen a mi harcunkat nekünk kell megvívni. Nem lenne jó, ha Romániában mondanák meg — és sajnos vannak ilyen hangok —, hogy mit kell tennünk, mint ahogy nem Magyarországnak kell meghatároznia, mire van szüksége a határon túli magyarságnak. Nekünk elsősorban kulturális jellegű támogatásra van szükségünk. Szeretnénk, ha ez a kötődés a mi itteni valós igényeink szerint alakulna, azt kapnánk, amire valóban szükségünk van, és hasznosítani tudunk. Ez az együttműködés nagymértékben attól függ, hogy milyen lesz Magyarország és Románia kapcsolata. Szerenénk, ha a kisebbségek nem a politikai csatározások eszközei lennének, hanem feszültségfeloldó funkciót töltenénekbe. . » n Magyari Barna Tábori vécé a XX. század végén Ezt látni kell! Orosházán egy felháborodott szülő kérésére látogattunk el a kisegítő iskola tagiskolájába, ahol meggyőződhettünk mindarról, amire az anyuka csak annyit mondott: ezt látni kell! Képeink tanúsága szerint—amik készülhettek volna akár a század elején is! — van ok a panaszra. A kopár udvar inkább emlékeztet egy szanálásra ítélt üres telekre, mint az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek oktatását, nevelését szolgáló intézmény játszóudvarára. A sarokban szerényen húzódik meg a tábori wc, ami kulturált illemhelynek a legjobb indulattal sem nevezhető. Az épületben 3 osztály tanul. A tantermeken látszik a pedagógusok igyekezete, a dekorációk és a faliszőnyegek azonban nem takarhatják el a málló falakat, a lekopott ablakokat, ajtókat. A hullámzó padozat — ez még istenes, mondják a nevelők — sem az álmok netovábbja! A gyerekek kézmosási lehetősége kimerül egy műanyag lavórban, amibe kannával hordják a vizet. Az épületet egyébként az idén már nem akarták használni, hittek az önkormányzat biztatásának. Augusztus közepéig nem is csináltak semmit. Akkor jött a hír, festetni kell, de azonnal, mert szeptemberben újra itt kezd 3 osztály. Azóta is itt tanulnak a diákok és nevelőikkel együtt abban bíznak, hogy a következő tanévet emberibb környezetben kezdhetik. Csete Ilona Higiéniai?) Szűcs László képriportja ........................ ........ A mai gyerekek nem erről álmodnak... De a felnőttek se A pusztulás nyomai mindenütt
