Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

1993. február 2., kedd ADÓTANÁCSADÓ M MEGYEI HÍRLAP Súlyos érvágás érte az önkormányzatokat Jönnek a helyi adók? Első félévi adónaptár Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az önadózással megállapított adókról és költségvetési támogatásokról az erre rendszeresített nyomtatványok felhasználásával bevallást kell tenni. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az általános kötelezettségeket sorba vevő „menet­rendünkkel”. Magyarországon a helyható­sági választásokat követően a települések sokkal inkább a kezükben tarthatják saját sor­sukat. A helyi önkormányzati testületek lettek a települési irányítási jogok gyakorlói. Ré­gi mondás, hogy semmit nem ér a jog eszköz, leginkább pénzeszköz nélkül. ✓ Érvágás az önkormányzatokon Ez év január 1 -jétől az önkor­mányzati költségvetéshez jut­tatott állami támogatás egyik tétele, a személyi jövedelem- adó ténylegesen csökkent. Az 1992-es évben a lakossági szja 50 százalékát juttatták (két­éves csúszással) „vissza” a te­lepülési önkormányzatoknak. Ez az arány 1993-tól 30 száza­lékra mérséklődött. A csökke­nés egy átlagos nagyközség esetében is eléri a 10—15 mil­lió forintot, a teljes pénzügyi lehetőség 8—12 százalékát. Ezzel párhuzamosan az inflá­ció súlyosbítja a helyzetet. Va­lószínű, hogy egyre több he­lyen fognak kivetni helyi adó­kat vagy emelik azok mérté­két. A központi költségvetés tehermentesítésének folyama­tában talán ez célnak is tekint­hető. Ki vethet ki helyi adót? Helyi adókat a települési ön- kormányzati testület állapíthat meg rendeletével. Ezt köteles a településen szokásos módon kihirdetni. Az adó behajtásá­ról a jegyző köteles gondoskod­ni. A beszedett adóról éven­ként költségvetési beszámolót készít a polgármesteri hivatal és arról a lakosságot tájékoz­tatja. Lényeges dolog, hogy visszamenőleges hatállyal he­lyi adó sem vethető ki, a meg­állapított adótétel pedig nem haladhatja meg a későbbiek­ben ismertetett maximumot. Levonások a helyi adókból A saját erőből végrehajtott kommunális beruházás ellen­értéke vagy az ilyen beruházás céljára lefizetett összeg levon­ható. A saját beruházás szám­lával igazolt ellenértéke a be­ruházás befejezésének évé­ben, befizetéstámogatással csökkentett összege pedig a befizetés évében vonható le a beruházás helye szerinti ön- kormányzat által kivetett helyi adóból. Ha az adó összege ke­vesebb, mint a levonható összeg, a beruházási jog 4 évig érvényesíthető. Jó tudniuk a vállalkozóknak A vállalkozókra a következő adónemek vonatkoznak. Vállalkozók kommunális adója: kivethető arra, akinek a székhelye vagy telephelye van az adott önkormányzat illeté­kességi területén. Maximális mértéke statisztikai állományi létszámra vetítve 2000 forint /fő. Helyi iparűzési adó: kivet­heti az az önkormányzat, amelynek területén található a vállalkozás, akkor is, ha a te­vékenység nem ott folyik (pél­dául teherfuvarozó esetében). Az adó maximált mértéke az eladott áruk beszerzési értéké­vel, illetve az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevétel 8 ezreléke. Ideigle­nes iparűzési engedély esetén napi átalány állapítható meg, annak maximális összege 5 ezer forint/év. Adómentessé­get élvez, aki kistelepülésen (bolti kiskereskedelmi vagy italárusítás kivételével) piaci vagy egyéb kicsinybeni érté­kesítést végez. Idegenforgalmi tevékenységek Adó fizetésére kötelezhető, aki vendéglátással foglalkozik és vendége egy vendégéjsza­kánál többet tölt nála. Az adó a vendégtől behajtandó. Adót vethetnek ki arra is, aki üdülő­épülettel rendelkezik. Az adó kiszámítása kétféle módon történhet. Megállapít­ható a megkezdett második és további vendégéjszakák alap­ján, éjszakánként maximum 100 forintban vagy az árbevé­tel 4 százalékában. A másik módszer az épület alapterülete szerinti megállapítás: maxi­mális mértéke 300 forint /négyzetméter. Többféle men­tesség létezik, ezekről az ön- kormányzatok adnak felvilá­gosítást. Lakóhely szerinti adók A lakóhely alapján kétféle adónem állapítható meg. 1. Vagyoni típusú adók: Az építményadó. Megálla­pítható az építmény hasznos alapterülete alapján maximum 300 forint/négyzetméter/ évben, illetve a forgalmi érték alapján maximum annak 3 százalékában. Mentes az adó alól a szükséglakás, a gyógy­vagy üdülőhelynek nem mi­nősülő kistelepülésen lévő, komfort nélküli lakásból 100 négyzetméter, valamennyi la­kásból az állandóan bejelen­tett családtagok egyenesági hozzátartozók után szemé­lyenként 25 négyzetméter. Mentes továbbá a műemlék­építmény. A telekadó. Megállapítható a telek négyzetméterben szá­mított alapterülete alapján. Maximális mértéke általában 100 forint/négyzetméter, az ingatlannyilvántartásban aranykoronában nyilvántar­tott terület esetén 10 forint /négyzetméter. A másik meg­állapítási lehetőség a forgalmi érték alapján: maximum an­nak 1 százaléka. Többféle mentesség léte­zik, erről célszerű az önkor­mányzatnál érdeklődni. 2. Magánszemélyek kom­munális adója: Lakástulajdon vagy bérleti jog alapján vethető ki. Maxi­mális mértéke adótárgyanként 3 ezer forint. Nota bene Kedvezményekre jogosító kommunális beruházás a köz­mű (a település jelentős részé­re kiterjedő víz-, gáz-, telefon-, villamosvezetékek, szenny­vízelvezetési és tisztítási mű­vek, belvíz-, csapadékvíz-el­vezetési rendszer), valamint az út- és járdaépítés. A befizetett helyi adó — amennyiben azt vállalkozói költségek között nem számol­ták el — a személyi jövedelem- adó alapjából levonható. Adó­megállapításnál az illetékhiva­tal gyakorlata által megállapít­ható forgalmi értékek 50 száza­lékát veszik figyelembe. 1993. február 15. Egységes határidőnek megfe­lelő adóbevallást kell leadni az egyszeres és kettős könyvvi­telt alkalmazó vállalkozások­nak, lakás- és üdülőszövetke­zeteknek, vízközmű társulá­soknak, társadalmi szerveze­teknek, alapítványoknak, tár­sasági adóhatóság alá tartozó egyéni vállalkozásoknak stb. Felhasználandó a 3—4-es APEH 7—8. r. sz. bizonylat. A 8-as számú nyomtatvány segítségével bevallást adnak le a nem vállalkozó, áfa hatálya alá tartozó magánszemélyek. A 7-es számú lap segítségével a társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozók és áfás magánszemélyek a személyi jö­vedelemadójukról is február 15-éig nyújtanak be bevallást. Erre az 53-as lap szolgál. Ha ezt nem teszik meg, már csak a 36- os számú lapon pótolhatják. Február 20. Alighogy véget ér a nagy beval­lási munka, közeleg az 1993-as év első bevallása. Ettől az évtől havonta kell az áfát bevallani vagy az 1993. januárit február 20-áig. Erre a hírek szerint új nyomtatvány készült. Február 28. Bevallást tesznek a vállalko­zók és az önadózást választó magánszemélyek a helyi adókról (az iparűzési adó kivé­telével). Be kell vallani a ’92- es évre esedékessé vált társa­sági, valamint iparűzési adó­előleg és éves számított adó összegének különbözetét. Március 20. A magánszemélyek (nem vál­lalkozók, nem áfások) szemé­lyi jövedelemadó-bevallási határideje. Ezt az APEH-nél ingyenesen beszerezhető vagy már kiküldött 53-as számú nyomtatványon tehetik meg. Felesleges munkától és költ­ségtől kímélheti meg minden­ki magát és az adóhatóságot, ha tudja, hogy nem kell beval­lást adnia annak, akinek adóját nyilatkozata alapján a mun­káltatója állapítja meg, akinek jövedelme kizárólag nyugdíj­ból vagy azzal egy tekintet alá eső bevételből származik, il­letve annak, akinek összevo­nás alá eső jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. A magánszemélyek föld­adó-bevallásának szintén már­cius 20-a a határideje. Felhasz­nálandó a 20-as számú nyom­tatvány. Március 21. A kifizetők és munkáltatók kö­telesek a kifizetett jövedel­mekről, levont adóelőlegekről kontroll tájékoztatást adni. Április 25. Az 1993. évi negyedéves be­vallások közül az első negyed­éves bevallás leadása. Június 20. A munkáltató által elszámolt adóalanyok esetében az évi végelszámolás eredménye­ként jelentkező visszafizetési, illetve levonási különbözet bevallása az évente egyszer bruttó adózók esetében. A gépjármű-üzemeltetési költségek elszámolási szabályai A 142/1989. (XII. 22.) Mt. számú rendelet lehetőséget biztosított arra, hogy saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használata esetén — amennyiben az alkalmazási feltétel volt — maximum havi 1000 kilométerig átalányköltség is elszámolható útinapló- nyilvántartás nélkül. Ez a jog több munkáltatótól származó átalány esetén nem vonható össze, vagyis csak egy jogviszonyra áll az átalány lehetősége. Ezt a rendelkezést 1992. április 1. napjával hatályon kívül helyezték. A személygépkocsik Az egy kilométerre eső költség szintén bizonylat nélkül volt elszámolható, a fenntartási átalány alkalmazási feltétel esetén 7,20 Ft/km, egyéb esetben 6,50 Ft/km volt. Ez kiegészült a gépjármű norma szerinti üzemanyagköltségével. Ezt 1992. ápri­lis 1-jétől szintén hatályon kívül helyezték. Az első negyedévet a fenti szabályok szerint kell elszámolni. Április 1-jétől a fenntartási költségek bizonylat nélküli elszámo­lásának lehetősége megszűnt. A fenntartási költségeket ezen időpont után számlával kell igazolni. Az amortizációnak a 275/365-öd része vehető számításba. Az üzemanyag-felhasználás norma szerint vehető figyelembe bizonylat nélkül. Az alábbi két eset közül választhatunk: 1. Alapnorma szerinti elszámolás. A törvény melléklete (amit helyhiány miatt nem tudunk közölni) gépjárműtípuson­ként tartalmazza az alapnormát. Ezt a későbbiekben leírt korrek­ciós tényezőkkel módosíthatjuk. 2. Lökettérfogat alapján történő meghatározás. Ebben az esetben az üzemanyag-felhasználás átalányjellegű, korrekciós tényezőkkel nem számolhatunk. Ez a módszer csak személygép­kocsira alkalmazható. Az átalányok mértéke: Benzinüzemű gépkocsik esetében 1500 cm3-ig 6 liter/100 km; 1501—2000 cm3 között 7 liter/100 km; 2001 cm3 fölött 8 liter/100 km. A tehergépkocsik Tehergépkocsik esetében a fenntartási költségek elszámolása január 1-jétől bizonylat alapján történhetett. Az üzemanyag­felhasználást az alapnorma és a korrekciós tényezők figyelembe­vételével állapították meg. (Az alapnormákat terjedelmi korlát miatt nem közöljük.) Nyilvántartás alapján 1992. április 1. után, azt megelőzően az üzemanyagvásárlást számlával kellett igazol­ni. A korrekciós szorzók Hegymenet: A hegy- és lejtmenet teljes hosszában alkalmazha­tó, ha a legmagasabb sebességi fokozat az emelkedő szakasz több mint 25 százalékában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközleke­dési közúton nem alkalmazható. Értéke: 10%. Száraz földút, nem portalanított makadám út: érték: 10%. Városi forgalom: Átmenő forgalom esetén — Budapest kivételével — nem alkalmazható. Lakott területen a táblák közötti területre vehető figyelembe. Értékek: Budapest 35%, megyeszékhely és 100 000 lakos fölötti város 25%, egyéb város 15%. Terep: Erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló terület. Érté­ke: 25%. Téli üzemeltetés: December 1. és március 1. között. Értéke: 3%. Akadályozott forgalom: Az 1—5. pontban nem szereplő körülmények, például gépjárműoktató esetében. Egy útszaka­szon csak egy tényező vehetőfigyelembe, kivéve a téli üzemelte­tést, ami csak az akadályozott forgalommal nem kombinálható. A téli üzemeltetés százaléka az egyéb tényezőkkel összeadódik, nem pedig összeszorzódik. Az alkalmazható pótlékok Billentés: Fordulónként 5 m3 rakfelületig 0,1 liter, 5 m3 rak­felület felett 0,2 liter. Pótkocsivontatás: Gázolajüzemű jármű esetében vontat­mánytonnánként 0,9 liter/100 km. Benzinüzemű jármű esetében vontatmánytonnánként 1,1 liter/100 km. A gépjármű motorjával és külön erőforrással hajtott segédberendezések esetében a gyár­tó által megjelölt érték. Veszélyes „apróságok” A társas vállalkozói körben álta­lában képzett adószakértőket al­kalmaznak, néhány problémára azonban talán mégsem haszon­talan felhívni a figyelmet. Az 1992-es az első év, mely­nek mérlegét az új számviteli törvény szerint kell elkészíteni. Ez a rendszer szabad kezet ad bizonyos kérdésekben, ami a vállalkozó gazdálkodási tisz­tánlátását, a gazdálkodás tény­leges eredményének számviteli kimutatását célozza. Az adóalap megállapítása azonban egysé­ges elvek szerint történik, ezért a mérleg szerinti eredményt több jogcímen korrigálják. Korrek­ció természetesen továbbra is történik gazdaságpolitikai céllal is. Ezen módosítások között van egy pár különösen érdekes. Amortizáció. Év közben a számviteli nyilvántartásokban a mérték szabadon állapítható meg. Adózás előtt azonban ezt a törvényben meghatározott mér­tékre kell módosítani. Lízing. Az 1991-es évben még létezett az úgynevezett promt lízing, melynek díját egy évben el lehetett számolni. Je­lenleg az áfa-mentes bérleti díj­nak tárgyi eszköz esetében 36%-a, ingatlan esetén 13%-a számolható el. Import lízing esetén ezen felül a tárgyévet ter­helő bérleti díj összegének 20%-a. Céltartalékképzés. A kétes követelések fedezetére a vállal­kozás céltartalékot képezhet eredménye terhére. A képzett céltartalék a következők szerint vehető figyelembe: — a 90—180 napos késede­lemben lévő követelések 2%-a, — a 181—360 napos késede­lemben lévő követelések 5%-a, —a 360 napon túli késedelem­ben lévő követelések 25%-a. Magánszemélynek nyújtott kamatmentes hitel vagy a jegy­banki, illetve a törvényes kamat­nál alacsonyabb kamat mellett adott hitel kamata és a jegy banki. kamat, illetve a törvényes kamat összege közötti különbséggel növelni kell az adóalapot. Belföldi székhelyű alapít­ványra történő támogató befize­tés csak abban az esetben csök­kenti az adóalapot, ha az adóha­tóság ehhez előzetesen hozzájá­rult. Az adózott eredményből kifi­zetett osztalék személyi jövede­lemadójánál is érdemes egy percre elidőznünk. A magánsze­mélyek jövedelemadójáról szó­ló törvény 37. § (5) bekezdése ugyanis azt mondja: „Az oszta­lék után az adó mértéke 10%. E törvény alkalmazásában oszta­léknak minősül a részvény, a kft. törzsbetét, a közkereseti társa­ság tagjának vagyoni hozzájá­rulása, a betéti társaság tagjá­nak vagyoni betétje, továbbá a szövetkezeti üzletrész és rész­jegy tulajdonosának e jogviszo­nyára tekintettel a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből kifizetett összeg.” A fenti jogcímeken kifizetett összegek adója tehát csak akkor 10%, ha a társasági adót 40%-os mértékben, vagyis kedvezmé- nyekfigyelembe vétele nélkül fi­zették be. Mindezekre érdemes odafi­gyelni, hiszen a tévedés súlyos következményekkel járhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents