Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20-21 / 43. szám
1993. FEBRUÁR 20-21., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 43. SZÁM Hiedelmeink Valaha — jó két éve lehet — egy szarvasi eset fölött elmerengve már értetlenkedtem amiatt, hogy némely politizálok nem óhajtják vállalni a közszereplés valamennyi felelősségét. Mintha ez csak rajtuk állna. (3. oldal) Bevetésre kész SZDSZ-rakéták Az időközi választások során rendezett szabad, demokrata esték nagyon népszerűek voltak, ezért — a hagyományok folytatásaként — az elkövetkező hónapokban Békés megyében különböző fórumokon találkozhatnak az érdeklődők egy-egy probléma szakértőivel tájékozottságuk növelésére. (3. oldal) Nagylelkű ajándékozás A németországi Leimen városából — melyet szoros szálak fűznek a Békés megyei több nemzetiségű nagyközséghez — február \6-Án Herbert Ehrbar főpolgármester vezetésével 26 tagú küldöttség érkezett Elekre. Az egykor Elekről kitelepített Müller család ezt az utat használta fel arra, hogy az eleki óvodásokhoz 200 ezer forintnyi ajándékot — különféle játékokat — juttasson el. Leimen városa ugyancsak ezen a napon adott át ezer márkát a mezőgazdasági szakiskola alapítványa javára. A napokban rendezték meg Sarkadon a „Ki mit tud?” első' területi elődöntőjét, ahol többek között a képünkön látható gyulai Körös néptáncegyüttes is továbbjutott. írásunk a 3. oldalon FOTÓ: FAZEKAS FERENC Farkas Helga apja a Kurír cikkéről: „Fantázián alapuló kitaláció” A tegnapi Kurír első oldalán „Síri csendben Farkas Helga” címmel jelent meg írás az 1991-ben eltűnt orosházi— szegedi lányról. A cikk szerkesztője így indít: „Sírásók mondják, ők ágyaztak meg Farkas Helgának, vagy egy hozzá hasonló lánynak. A megbízóktól kapott holttestet a három méter mély gödör aljára rejtették, a kopogós göröngyöket lapáttal dobálták vissza. Éjjel dolgoztak, vagy csupán este, sötétedés után? — már nem emlékeznek.” Végül pedig ezt olvashattuk: „Csendet, síri csendet tör meg a sírásók fecsegése. Kocsmában beszélgetnek a rejtélyes megbízásról, a kapott pénzről, az elrejtett holttestről. Azt hiszik, maguk közt vannak, szavaiknak nincs fültanúja... Tévednek. Néhány nap és máris szembe kell nézniük a nyomozókkal. Meg kell ismételniük a kocsmában elhangzottakat. Nincs mese, vagy talán minden mese. Még az is lehetséges, hogy a temető munkásainak fantáziáját csupán az alkohol színezte meg.” Farkas Imrét, Helga édesapját arról kérdeztük, van-e valóságtartalma a leírtaknak. — Az egészet az újságíró találta ki és ez a fajta szenzációhajhászás lejáratja a családot, az ügyet — mondta. — Tisztességtelennek, felháborítónak, megengedhetetlennek tartom ezt a fantázián alapuló kitalációt, és ezért feljelentést teszek a Kurír szerkesztősége ellen. A tényeket is elferdítik. Kiemelhetem a cikkből azt az állítást, hogy Helga 18. születésnapjára kapta a Mazdát. Holott 18 éves korában már nem is volt velünk, és a kocsit 17 évesen a jogosítvány megszerzése után kapta. Tudom, ez részletkérdés, de mutatja a szerző felületességét is. (Folytatás a 3. oldalon) mÉm - kép A ».ffiMffiVFiHM hétvégi magazinja 5-12. oldal Távirati stílusban „A belföldi táviratfeladás díja február 1-jétől 35 százalékkal emelkedett... Munkanapokon a közönséges táviratot hat órán belül, a sürgős jelzéssel megkülönböztetett táviratot négy órán belül, a levél- és dísztáviratot huszonnégy órán belül kézbesíti a posta; ezen időhatárokba a postahivatalok zárvatartási ideje nem számít bele. Szombaton és a munkaszüneti napon csak a sürgős táviratokat kézbesítik, és a munkaszüneti napon történő kézbesítésért 400 forint pótdíjat is fizetni kell. A hétvégi kézbesítést csak abban az esetben vállalja a szolgáltató, ha a távirat a városokban 14 óráig, egyéb helyeken pedig reggel 8 óráig a kézbesítőhivatalokba érkezik...” — így szól a posta sajtóinformációja. Egyszerűen megáll az eszem a posta bravúros tettén. A Magyar Posta gyakorlatilag lehetetlenné tette a hétvégi táviratozást. Ráadásul helyettünk eldönti, hogy mi számít sürgős esetnek, és mi nem. Például: „Gyere haza fiam, apád rosszul van!” na, ez minek számít? Telefonunk persze nincs, ezért megfosztanak bennünket a hétvégi kapcsolatteremtés lehetőségétől. Gratulálok! Távirati stílusban néhány megjegyzésem volna „Ofőmagasságos- sága POSTA Atyaúristenünkhöz”: — Nagyon remélem, hogy sokáig már nem szórakozhatnak velünk az ilyen új „szolgáltatásokkal”. Stop! A körülmények, sajnálatos összeesküvésével és monopol helyzetükkel visszaélni nem tisztességes dolog! Stop! Addig is maradok — a postához illő—alattvalói tisztelettel. Stop! Lovász Sándor Markó István nem indul a parlamenti választásokon Nemrégiben látott napvilágot az a hír, amely szerint Markó István, Békés megye MDF-es országgyűlési képviselője, a párt megyei elnöke a február végi frakcióelnökségi tisztújításon nem jelölteti magát A képviselőtől tegnap mindenekelőtt azt kérdeztük: döntése mögött a frakcióval szembeni kritika húzódik meg? — Inkább azt mondom, a politikai jövőmmel kapcsolatos az elhatározás — válaszolt Markó István. — Nem vállalhatom az elnökségi szerepet, mert az egész hetes budapesti tartózkodást jelent, ám az itthoni, felgyülemlett politikai munka ezt nem engedheti meg. Másrészt az országos gyűlésen megfogalmazott nyitás politikája számomra azt jelenti, hogy vigyázó szemeinket a helyi politikára vessük. Vagyis, mindennél fontosabb a napi politikában való ottlét, a kapcsolat a helyi szervekkel, a sajtóval. Végül önkritikusnak is kell lennem, hiszen a páif stratégiai felépítése, működtetése terén nem tudtunk megfelelni a tagság, a közvélemény elvárásainak. Az első számú kormánypárt ma alig van jelen a helyi közéletben! —Ez azt jelenti, hogy a jövőben a politikai munkája „hazahozza” ? — Annál is inkább, mert nem kívánok a következő parlamenti választásokon jelöltként indulni. Sokkal fontosabb számomra a békés átmenetben a parlamenten kívüli civil társadalom megszervezése, mint az Országházban nyomogatni a gombokat, esetleg ellenzéki képviselőként. Nem titkolom azt sem, hogy — Nagyatádi Szabó István dédunokájaként, komoly kisgazda gyökerekkel — szeretném újraszervezve látni a széthullott kisgazdapártot. Tervezem egy Nagyatádi Szabó István Alapítvány létrehozását is. Azt hiszem, erre felhatalmaz, hogy a dédapám alapította az első kisgazdapártot 1918-ban. O a numero 1-es kisgazda, akinek a mai napig érvényes a hitvallása: nem sebeket ütni, hanem gyógyítani kell. Ezt Trianon után fogalmazta meg, s ha akkor ezt ki lehetett mondani, ma miért ne lenne érvényes? L. E. E-hitel vagyontárgyra is A kormány — a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — módosította az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló kormányrendeletet. Ez lehetővé teszi, hogy az E-hitelt ne csak abban az esetben lehessen igénybe venni, amikor az állami vagyonkezelő szervezet többségében állami tulajdonban lévő társaság részvényét, vagy üzletrészét értékesíti, hanem akkor is, ha ezek vagyontárgyainak eladására kerül sor. A rendelet módosítása kiszélesíti az E-hitelért értékesíthető szervezetek körét. Az E-hitelnyújtás kondícióinak megváltoztatása több területen radikális könnyítést eredményez a belföldi befektetők számára. Ennek hatására az Egzisztencia hitel és részletfizetési kedvezmény a vállalkozó, befektető számára a legkönnyebb feltételekkel elérhető hitellehetőséget kínálja. A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket a jövőben csak a vagyonkezelő szervezet értékesítheti. Nyolcadrendű vádlott a Sarkadi Cukorgyár Amint azt már a központi sajtó kiszivárogtatta, a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés gyanúja miatt eljárást indított az ország összes cukorgyára ellen. Közelebbieket Seres Istvántól, a Sarkadi Cukorgyár Rt. vezérigazgatójától kérdeztünk. — A vád ellenünk az — mondta az igazgató —, hogy tavaly novemberben nagyjából egyszerre és azonos mértékben hajtottunk végre cukorár-emeléseket. Úgy tűnik tehát, mintha összebeszéltünk volna, és ez ellentétben áll az 1991. évi 84-es versenytörvénnyel. A törvény szerint tilos Magyarországon előzetes megegyezésekkel korlátozni a versenyt. Néhány napja persze, amióta az Országgyűlés elfogadta az agrárpiaci rendtartást, más a helyzet. Eszerint tudniillik a terméktanács és a miniszter évente köt majd szerződést a répa és a cukor irányárairól. De tavaly, amikor az áremelések voltak, még csak a tervezete létezett ennek a rendtartásnak, és a verseny- törvény szigorú szabályai szerint kellett élni. — Végül is volt ,,összebeszélés” a cukorgyárak között? —kérdeztük. — Ilyen alku nem volt, de ezt be is kell bizonyítanunk, mert a versenyhivatal asztalán is vannak ellenünk szóló írásos anyagok. Ilyen például a cukortanács október 9-ei jegyzőkönyve. Ezen az ülésünkön ugyanis elhangzott egy tói—ig irányár, mert az áremelést mindannyian jogosnak tartottuk. Nos ezt a dolgot sokféleképpen lehet értékelni... Hogy végül is miért lettek az árak azonosak vagy hasonlóak, annak is sok összetevője lehet. Korábban, amikor túlkínálat (Folytatás a 3. oldalon) Hohanyasrä nem volt szükségük Ha dzsumbuj van, faxoljatok! Jár a fejem, mint az inga: ilyen nincs. Igaz, hallottunk már hangzatos (véletlenül sem magyar) nevű, budapesti utazási irodáról, mely a Kanári-szigetekre kiruccanni vágyókat madárnak nézte: van ilyen. De hogy ennyire gyorsan utolérjük a fővárosi módit, álmomban sem hittem volna. A Personal Tempotours „New” Hungarian Travel Company látható része, Tóth Gábor ügyvezető igazgató és kolléganője itt székel Békéscsabán, a volt pártbizottsági épület egykori ruhatárában. Ide vezettek azok a szálak, melyek másik vége sítúráról álmodozó gyulaiak, békéscsabaiak, környékbeliek, sőt miskolciak kezében van. Tőlük hallottuk e bájos történetet. Kedvezőnek látszó áron jó szállodát, félpanziót, emeletes busszal oda-vissza utazást, síoktatót ígért a Tempotours hetven embernek, ha befizetnek a január 30-a és február 6-a közötti sítáborukra. Ennek kies helyszínéül egy Kassa környéki hegyet szemeltek ki. A fejenként 7-8 ezer forintos részvételi díj szépen befolyt, a gyerekeket kikérték az iskolából, elintézték a szabadságot, bepakolták az elemózsiát, a sí- , felszerelést, s január 30-án reggel 6-ra vidáman kiballagtak arra a helyre, ahol a megbeszélés szerint a buszra felszállhattak. Volna. A kétszintes Neoplan he-:, lyett azonban Tóth Gábor futott be egy személygépkocsival. Félrehívta a gyulaiak — mondjuk így — közös képviselőjét. Elmondta neki, hogy nem tud buszt adni a túrához, de ha az utasok szereznek gyorsan egy facér buszt, íme, hozott magával egy sofőrt, készséggel rendelkezésre bocsátja. Majd hozzátette: menjen ki a megbízott az utasokhoz, s zengje be a hírt, sajnos, neki dolga van, mennie kell. (Folytatása3. oldalon)
