Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
1993. február 19., péntek HAZAI TÜKÖR .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kisdombegyházi költségvetés A képviselő-testület Kis- dombegyházon január 28-ai ülésén elfogadta a település idei költségvetését. Ezt követően különböző kérelmek (közgyógyellátás, szociális segély, ápolási díj, lakáskorszerűsítés) iránti kérelmek elbírálása szerepelt az ülés napirendjén. Az étkezés ára A kunágotai képviselő-testület januári ülésén döntött a nyersanyagnormák, s ezzel együtt az étkezési térítési díjak megállapításáról. E szerint az óvodás korúaknak 5 forint, az iskolás korúaknak 8 forint hozzájárulást ítélt meg a testület. így az óvodai díj 52, az iskolai pedig 58 forintra változott. A tanulók termelték A battonyai mezőgazdasági szakközépiskola 19 hektáros tangazdaságában tavaly háromhárom hektáron őszi árpa és napraforgó, tízen kukorica, kettőn pedig búza termett. (Egy hektárt a különböző gépbeállítási gyakorlatok elvégzésére hasznosítottak.) Ha a jelenleg még „raktáron lévő” napraforgót és kukoricát az önköltségi ár fölött sikerül értékesíteni, az intézmény szerény nyereséget is elkönyvelhet. Tátika A Mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központban, a farsang jegyében, február 20- án délután három órakor tátika bemutatót rendeznek. A legjobbak a közönség szavazata alapján értékes díjazásban részesülnek. Jelmezes bál Békéscsabán, a Békési út 24. szám alatti közösségi, házban nyilvános bátyus bálát rendeznek fiataloknak február 20-án, 18 órától. Jelmezt hozzanak! Ritkaság, hogy valakinek az ügyében a szomszédok keressenek fel. Történt a napokban, hogy Békéstarhosról jött hozzám egy házaspár: — Van a szomszédunkban egy fiatal házaspár, három csemetéjüket nevelik. Dolgoznak keményen, hogy ne kelljen segélyért folyamodniuk, mert nem jellemző, hogy azzal nagyon elkényeztetnék őket. Szóval libáznak már évek óta. Február 5-én leégett az az épület, ahol a libákat tartották. Most ott állnak, sehonnan nem számíthatnak támogatásra. Jöjjenek ki, győződjenek meg róla. A sokat emlegetett piacgazdaságra való áttéréshez szükség lenne a dél-alföldi régióban is a nyelvi és a gazdasági, üzleti szakismeretekkel rendelkező, döntés- és tárgyalóképes gazdasági menedzserekre. Ezt felismerve a békéscsabai önkormányzat alapítványt kíván létrehozni, amely a tervek szerint működtetné az üzletigazgatási iskolát, angolul az International Business Schoolt. Ilyen iskola már Budapesten 1991- ben 100 hallgatóval megkezdte a működést. A teljes képzési rendszert, beleértve a tananyagot, tankönyveket és egyéb képzési eszközöket az oxfordi műszaki egyetemtől vennék át, és a négyéves — első évben magyar, a későbbiekben angol nyelvű—képzés befejezésekor oxfordi diplomát, magyarra for* Bérezi Sándor és felesége mindössze 27 esztendősek. A gyerekek 6,3 és 1 évesek. — Sokat dolgozunk, hogy boldoguljunk — mondja a férj —, nem volt aki pénzeljen bennünket, hát nekünk kellett megteremtenünk a megélhetést. Úgy vettük észre, hogy a libában van fantázia. Öt év óta foglalkozunk a tenyésztéssel. — De most nagyon megjártuk — csatlakozik a beszélgetéshez a feleség. — A férjem február 5-én este 10 óra körül a kását főzte, egy szikra kipattant. Sajnos felgyulladt a helyiség, ahol a libákat tartottuk. dítva, egyetemi bölcsészettudományi fokozatot kapnának a hallgatók az üzleti tanulmányokból. Ez a diploma nemzetközileg elismert, magyar honosítása folyamatban van. Mivel a Business School Békéscsaba alapítványi intézményként működne 1993 októberétől vagy 1994 februárjától, így állami támogatásban nem részesülne. A költségek nagy részét az alapítvány fedezné, a hallgatók pedig tandíjat fizetnének. Természetesen számítanának az önkormányzati, pénzintézeti, vállalkozói, intézményi támogatásra is — személyesen kívánják felvenni velük a kapcsolatot —, akik ezért előnyöket élveznének a végzős hallgatók kiválasztásától egészen a hallgatók kijelöléséig. A 160 jószágból 70 maradt, a többi elpusztult. Biztosításunk nem volt, itt maradtunk és azt sem tudtuk, hova forduljunk. Gondoltam, megpróbáljuk az önkormányzatot. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem sok reményünk volt. Nagy örömünkre és meglepetésünkre azonnal megszavaztak ötezer forint gyorssegélyt, sőt talán még további támogatásra is esélyünk van. írják meg ezt is, ne mindig csak a rosszat az önkormányzatokról —- búcsúzott a fiatalasszony. Kérésének szíves örömest teszünk eleget. Cél: az átképezhetoség A battonyai szakközépiskolában jelenleg növénytermesztő gépészeket, valamint műszer- gyártó és -karbantartó szakmunkásokat képeznek. „A piacgazdaságra való áttérés során egyre több olyan szakemberre lesz szüksége az országnak, akik—a változó igényeknek megfelelően — gyorsan átképezhetők” — mondotta Veres Zoltán igazgatóhelyettes a közelmúltban megtartott nevelőtestületi értekezleten. Hogyan tud megfelelni az igényeknek a battonyai iskola? Veres Zoltán szerint úgy, ha olyan általános gépészek kerülnek ki az intézmyényből, akik nem csak nagyüzemi, hanem farmergazdasági szemlélettel is rendelkeznek. De változásra van szükség a műszerészképzésben is: az igazgató- helyettes szerint a leendő szakembereknek érteniük kell majd a forgácsoláshoz és a hegesztéshez is. B.V. Üzletigazgatási iskola Békéscsabán? Rögtönítélet! Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Felszámolási eljárás Ázsió Kereskedelmi Kft., Orosháza. Végelszámolási eljárás Ady Endre Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet, Békés; Alfatech Építő, Kereskedő és Gépjármű Szolgáltató Bt., Orosháza; Békés Megyei Áfé- szek Árubeszerző, Értékesítő, Ip. és Szóig. Szöv. Közös Vállalat., Békéscsaba. Iskolából varroda A pusztaföldvári asszonyokat nem kényezteti el a sors, közülük nagyon sokan a munkanélküliek kenyerét eszik. Jó hír, hogy az önkormányzat legutóbbi ülésén egy békéscsabai kft.-vei megállapodás született az újtelepi iskola hasznosítása kapcsán. A vállalkozók szerették volna megvásárolni az ingatlant, a testület azonban a bérbe adás mellett döntött. A felújítási munkák után, májusjúnius környékén körülbelül 100 helyi lakos foglalkoztatásával indulhat a vállalkozás -— mondták a kft. vezetői és kihangsúlyozták, hogy ők elsősorban termelni és nem kereskedni akarnak, hiszen az érték a munkapadok mellett képződik. A tevékenység jellegét tekintve varrodai munkára számítsanak a földváriak, szükség lesz szakképzett és betanított dolgozókra is. Induláskor egy műszakban közel 40 főt tudnak foglalkoztatni. çs f Olvasóink írják Három kívánság . Első: Vigye ki a jelenlegi kormányt egy áremelési világbajnokságra, hátha ott beleszakad az emelésbe, ha nem szakad bele, akkor felejtse ott őket. Ezt kérem azért, hogy ne legyen már alkalmuk minden héten emelgetni. Másik indok, az áremeléseket már január 1-jével beindították, a nyugdíjemelgetéseket majd-— ha igaz lesz — március 1-jével. Nem mondom, a kettő teljesen szinkronban van. A Tisztelt Ház elnökének vigyen egy kéve virgácsot, hogy a képviselő urakat kordában tudja tartani. Én kis naiv, úgy képzeltem el egy parlamenti ülést, hogy a képviselők fegyelmezetten ülnek a helyükön és csendben, figyelmesen hallgatják a felszólalókat. Egyfrászt! Mint a piacon, egyik jön, a másik megy, van aki bóbiskol, van aki újságot olvas. Na még az is röhej, amikor egy szünet után a Tisztelt Ház elnöke könyörög a képviselő uraknak, hogy jöjjenek már be, mert nem vagyunk szavazóképesek. Ezeket a tévében láttam egy egyenes adásban. Azóta sem nézek parlamenti közvetítést, így legalább nem bosszankodom. Tisztelt Uraim! Tudom, hogy nehéz felelősségteljes munkájuk van, de aki ezt nem veszi komolyan, az vegye a kalapját. Fentieket, akinek nem inge, ne vegye magára. Harmadik: Az illetékes tévé szerkeszt őket, főszerkesztőket — akik ennyi reklámot suszterolnak az adásba — zárják be egy olyan szobába, ahol csak székek és tévékészülék van (nehogy közben lefeküdjenek) és minden este 20 órától reggel 6 óráig reklámot sugározzon nekik addig, amíg meg nem unják. Ugyanis mi, nézők sokan már unjuk. Mi nem a reklámokért, hanem jó műsorokért szeretnénk fizetni. Kása János, Kevermes Tudnivalók a növényvédelmi jogszabályok változásáról A mezőgazadság privatizálása során sokan keresik megélhetésüket, jövedelemkiegészítésüket vagy éppen kedvtelésüket a kertészeti és szántóföldi növénytermesztésben. A növénytermesztés egyik sarkalatos pontja a növényvédelem. Ezeknek a környezetre nem veszélytelen kémiai anyagoknak szakszerű fel- használása a termelők és mindannyiunk közös érdeke. A növényvédő szerek felhasználásának feltételei mindig is szigorúak voltak. A mezőgazdaságban bekövetkezett változások azonban szükségessé tették a növényvédelmi jogszabályok változtatását is. Ez a változtatás az úgynevezett „Növényvédelmi Kódex” kiegészítéseként, a 9/1933. FM rendelet formájában jelent meg. A rendelet egyebek között szabályozza a növényvédő szer forgalmazását, vásárlását, a vállalkozás feltételeit, melyről néhány gondolatot kívánunk közzétenni. Forgalmazás szempontjából a növényvédő szereket három nagy csoportra lehet felosztani. Az I. kategóriába a korábbi „nagyüzemi” növényvédő szerek tartoznak. Ezeket, egyes tulajdonságaik (állatra, emberre való veszélyesség, a környezetszennyezés veszélye) miatt felhasználásuk során szükséges nagyobb szakértelem alapján, csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakember irányításával, felügyeletével és felelősségével szabad felhasználni. Fentiekből adódóan ezek a szerek kiskereskedelmi forgalomba nem kerülhetnek. Korábban a magángazdaságokban ezeket a készítményeket nem lehetett felhasználni. A fenti jogszabályváltozás értelmében azonban, lakott területen kívül, felsőfokú növényvédelmi végzettségű, növényvédelmi . vállalkozási engedéllyel rendelkező szakember irányításával, felelősségével van lehetőség arra, hogy magángazdaságban is felhasználhatók legyenek az I. kategóriába tartozó készítmények. Természetesen minden szabály, ami ezeknél a szereknél előírt (felhasználás módja, várakozási idők betartása, környezetvédelmi előírások, nyilvántartások stb.) betartása és betartatása ugyanolyan szigorú elbírálás alá esik, mint a nagyüzemekben. A II. kategóriába a korábbi „feltételes forgalmú” növényvédő szerek tartoznak. Mint korábbi elnevezése is mutatta, itt is feltételekhez — ha nem is olyan szigorúakhoz — van kötve felhasználásuk. Ilyen típusú növényvédő szereket vásárolhatnak, és azokkal vállalkozást is folytathatnak a középfokú növényvédelmi végzettséggel rendelkező szakközépiskolai vagy technikusi oklevéllel rendelkezők. A fentieken kívül szintén vásárolhatják az ebbe a csoportba tartozó készítményeket, de kizárólag saját célra, a 80 órás feltételes forgalmú növényvédelmi tanfolyamot végzettek, a növény- védelmi szak- és betanított munkások, valamint a nem növényvédelmi szakirányú felsőfokú mezőgazdasági oklevéllel rendelkezők. Mind az I„ mind a II. kategóriába tartozó szerek vásárlásáról szigorú nyilvántartást kötelesek vezetni a forgalmazók, melynek alapján a körzeti növényvédelmi felügyelőkön keresztül nyomon követhető lesz a felhasználás és annak szabályszerűsége. AIII. kategóriába a korábbi „szabad forgalmú” növényvédő szerek tartoznak. Ezek az előző két kategóriához viszonyítva kevésbé veszélyes készítmények, melyeknek vásárlása, felhasználása saját célra nincs szakképzettséghez kötve. Vállalkozást azonban az ebbe a kategóriába tartozó készítményekkel is csak felső- vagy középfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakemberek folytathatnak. Mivel a fenti jogszabályváltozás sok embert érint, e rövid tájékoztatáson túlmemően ezzel — vagy más, növényvédelemhez tartozó kérdéssel kapcsolatos információért forduljanak bizalommal a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakembereihez. Bagyinka Tamás A Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója Tűz a libaneveloben
