Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
„Pichni ho, ustípni ho, Janó!” (8. oldal) TVR EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Bombajó ötletem támadt Nos, egy jó országgyűlési képviselőtől vagy kormánytisztviselőtől sem kell sajnálni a pénzt, ha az eredményes munkát végez. Azt azonban túlzásnak tartom, hogy valaki éveken át „vastag borítékot” kapjon, mígnem kiderül, hogy semmit se tudott letenni az asztalra. (3. oldal) Tűz a libanevelőben — Van a szomszédunkban egy fiatal házaspár, három csemetéjüket nevelik. Dolgoznak keményen, hogy ne kelljen segélyért folyamodniuk, mert nem jellemző, hogy azzal nagyon elkényeztetnék őket. (4. oldal) A vállalat vezetése szerint nincs pénz, mert a cég veszteséges. Ám a dolgozókat ez nem érdekli... fotó: kovács Erzsébet Osztalék helyett fosztalék? A GMV még mindig tartozik elbocsátott dolgozóinak A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat elbocsátott dolgozóiból megalakított Munkanélküliek Szakszervezete elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy tagjai kiharcolják a törvény által is garantált „ingyenes vagyonjegyüket”, amelyet a vállalat vezetője, dr. Zsíros Géza számukra nem fizetett ki elbocsátáskor. A Munkanélküliek Szakszervezete az elmúlt hónapokban több fórumhoz is fordult, legutóbb a vagyonügynökséghez. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója megírta a válaszát, amelyben utasította dr. Zsíros Gézát, hogy az elbocsátott dolgozók vagyonjegyét haladéktalanul fizessék ki. Üzletigazgatási iskola Békéscsabán? A sokat emlegetett piacgazdaságra való áttéréshez szükség lenne a dél-alföldi régióban is a nyelvi és a gazdasági, üzleti szakismeretekkel rendelkező, döntés- és tárgyalóképes gazdasági menedzserekre. Ezt felismerve a békéscsabai önkormányzat alapítványt kíván létrehozni... (4. oldal) Csecsemőgyilkosság Szeghalmon Házuk padlásán szülte meg leánygyermekét, majd a 3,80 kilogrammos újszülöttet az udvari vécébe fojtotta a 19 éves szeghalmi H. E. február 17-ére virradóra. H. E. az egyik helyi étteremben dolgozott konyhalányként és terhességét kollégái elől is titkolta. Mivel az anya az események után rosszul lett, az egyik hozzátartozója tett bejelentést és ezt követően derült fény a cselekményre is. A levél hatására a vállalat vezetői tárgyaltak a szakszervezettel és megállapodtak a fizetés módjáról is. A munka- nélküli dolgozók általában 30—60 ezer forintot vehettek fel az elmúlt napokban. Látszólag tehát rendeződött a több mint 500 munkanélküli dolga. De tegnap bejött a szerkesztőségbe Kovács Márton elnök és Péli János titkár a következőkkel: — A vagyonjegyet névértékében megkaptuk, de a vele járó osztalékot — ami a mindenkori bankkamattal megegyezik — nem fizette ki nekünk dr. Zsíros Géza. Márpedig a munkanélküli embereknek a több ezer forint jelentős összeg. Azzal érvel a vállalat vezetése, hogy nincs pénzük, mert veszteséges a cég. Ez bennünket természetesen nem érdekel. Nekünk ez a pénz jár. Ismét a nyilvánossághoz fordulunk, mert félünk, hogy a gabonaforgalmi megint ki akar semmizni bennünket. Egyébként jogi képviselőnk — a Gabonaforgalmi és Malomipari Dolgozók Szakszervezete kérte fel az ügyvédet — napokon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordul jogaink érvényesítése érdekében. Lovász Sándor Lassan őrlő malmaink Egyre többen mondják mostanában, hogy politikus, pláne ha nagyratörő tervei vannak, ne ártsa magát a gazdálkodó szervezetek vezetésébe, irányításába. (Kivétel talán csak az, ha a sajátjáról van szó.) A hőn áhított vezéri titulusok, fizetések és egyéb kellemetességek, a befektetett munkával — minden bizonnyal — arányosan fizető igazgatótanácsi tagságok többet ártanak a közéletnek, mint a miniszterelnököt is ágyba döntő (ellenzéki?) influenzavírusok. Dr. Zsíros Gézának is kevesebbet kellene vakargatnia a fejebúbját, ha nem ácsingózik az ország 200 legnagyobb vállalata közé tartozó Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat egyik, amúgy ingó-ringó (nem henger) széke után. Ülhetne naphosszat — akár kamerák előtt is — a földművelésügyi miniszterjelölt balján, errefelé többet nyom a latba az, hogy a dolgozóknak megadja-e jogos járandóságukat vagy sem. Az igazgató-képviselő csak utasításra fizette ki az elbocsátottaknak a tulajdonukat képező vagyonjegyet — névértékben. Lehet, hogy ők meg a politikus Zsíros Gézát ugyancsak névértékben ítélik majd meg? S ők vajon milyen osztalékot szánnak a volt főnöküknek, amikor az általa képviselt politika igyekszik majd begyűjteni a kintlévőségeit? Ne találgassunk, bizonyára a politikusok is tudják, hogy mit csinálnak, meg a gazdasági vezetők is. Hát még ha ők az Atya és a Fiú... Kiss A. János A pathológia nemcsak kórboncolás Dr. Bajtai Attila a békéscsabai kórházban Tegnap a békéscsabai kórház vendége volt dr. Bajtai Attila címzetes egyetemi tanár, a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház pathológiai osztályának vezetője, a Magyar Pathológus Társaság főtitkára. Mint lapunkat tájékoztatta, itteni előadása a megye orvosainak továbbképzési igényeit szolgálja. A pathológia az egyik alapvető diagnosztikus szakma: jelentőségét és a szakma művelőinek szerepét kívánja bemutatni a mai modem orvostudományban. — Egy tévhitet el kell oszlatni — mondta. — A társadalom nagy részének tudatában a pathológia egyenlő a kórboncolással. Ez annyiban igaz, hogy rendkívül fontos sarkköve működésünknek. Még lényegesebb azonban a diagnosztikus tevékenység. A magyarországi joggyakorlat és orvosi gyakorlat is úgy szól, hogy minden élőből kimetszett szöveti anyagnak kórszövettani vizsgálatra kell kerülnie. Ez ad keretet a szakma művelésének a modem endoszkópos vizsgálatok során: hol kell igénybe venni a pathológus segítségét és mi a kötelezettsége. Dr. Bajtai Attila végül elmondta, szűkebb témája a tápcsatorna részeinek betegségei. Dr. Viski Anna főorvosnő felkérésének, hogy a békéscsabai kórházban tartson előadást, szívesen tett eleget. Sz. M. Tfeleífon) van a... Néphülyítő akció volt, de olvassa el a Telefontos című szaklapban megjelent cikket, az egész ország rajtunk röhög! — mondja a telefonba egy felbosszantott orosházi olvasónk, önkéntes „sajtófigyelő”, aki szintén „bedőlt” az Ortel- com Kft. vállalkozásának és befizette a 30 ezer forintot annak reményében, hogy 1992 decemberére már az ő melle is dagadozhat a büszkeségtől, telefontulajdonos lesz. Az előzmények: J. Kiss József vállalkozó az orosházi ön- kormányzattal közösen megalakította az Ortelcom Kft.-t, melynek a gyászos telefonhelyzet orvoslása lett volna a feladata. ígérték, hogy akik 30 ezer forintot befizetnek, azok 1992 végére telefonhoz jutnak. Azóta a „beugratottak” visszakapták pénzüket kamatostól, úgymond a program tel- jesíthetetlensége miatt. Az ön- kormányzat ugyanis rájött, hogy a kft.-nek mindössze 1 millió forint tőkéje volt, ráadásul késett a távközlési törvény is. De lássuk, mit ír a Telefontos a Ny ulat a cilinderből című cikkében: „...az orosházi városatyák miért nem vizsgálták meg több mint 1 éven át, hogy az Ortelcom Kft. tőkéje csak annyi, amennyi a cégalapításhoz szükséges. Emiatt azt kell mondanom: enyhén szólva sem sorolhatók a veleszületett vállalkozók közé.” Cs. I. Befejeződött a gyulai feleséggyilkos pere Tizenkét év emberölésért Olvasóinkat az elmúlt év folyamán többször is tájékoztattuk a gyulai zenetanár, Antal Ferenc felesége ellen elkövetett brutális gyilkosságáról, melynek tárgyalása tegnap ért véget Gyulán, a megyei bíróságon. Mint emlékezetés, a 47 éves fagottművész vádlott egy évvel ezelőtt, február 14-én reggel ismételten összeveszett feleségével, akit hirtelen felindulásból fojtogatni kezdett. A halál beállta után szakszerűen ízekre szedte az asszonyt (összesen 89 részre dgrabolta fel), majd elrejtette a lakásban, és azt a látszatot próbálta előidézni, hogy gyermekei édesanyja külföldre szökött. Néhány nap múlva búcsúleveleket írt, s a munkahelyén ön- gyilkosságot kísérelt meg. A kórházban eltöltött idő után hazatérve az otthon tapasztalt szag idézte fel benne rémtettét, melynek hatására visszament a kórházba, s ápolójának számolt be először a tragédia borzalmairól. A rendőrség a kórháztól kapott bejelentés alapján őrizetbe vette, majd megkezdődött a nyomozás, amely különösebb nehézségekbe nem ütközött, hiszen Antal Ferenc — bár itt- ott ellentmondásosan — tettét beismerte. Csütörtökön reggel a tárgyalást dr. Garami Emil bíró az előzmények ismertetésével kezdte, majd felkérte ráz ügyészt vádbeszéde, illetve a védőügyvédet védőbeszéde megtartására. Az ügyész arra hívta fel a bíróság és a hallgatóság figyelmét, hogy a jogi megítélés és az erkölcsi minősítés ebben az esetben eltérő lehet. A jog szerint ugyanis a gyilkosság ténye a perdöntő, s az már kevésbé jelentős, ahogyan a gyilkos áldozatát megpróbálta eltüntetni. A közvéleményt inkább az utóbbi rázza meg jobban. A védőbeszéd az enyhítő körülményekre tette a hangsúlyt: a vádlott büntetlen előéletére, művész mivoltából adódó fokozott érzékenységére, a gyakori életmód-változtatás okozta megterhelésekre (Romániából az akkori NSZK-ba, majd Magyarországra költözött), autóbalesetére, gyomorfekély-műtétére (Folytatás a 3. oldalon) A HARGITA INGATLANKÖZVETÍTŐ __________AJÁNLATA!__________ É pítésszervezés, lebonyolítás: — Orosháza, Gárdonyi-lakótelepen — Békéscsaba, Erkel u. 14. sz. alatt — Békéscsaba, Szent László u. 25. sz. alatt — Békéscsaba, Öntözött rét területen. Ingatlanközvetítés: — Haán Lajos tér 16. IV. emeleti, 1 + fél szobás, 43 m2-es, egyedi gázos. Irányár: 800 000 Ft. — Kőris u. 5. III. emeleti, 2 szobás, 57 m2-es, egyedi gázos. Irányár: 1 350 000 Ft. — Kinizsi utcában, berendezett, 41 m2-es üzlethelyiség. Irányár: 2 400 000 Ft. — Rezeda u. 4. IV. emeleti, 1 + 2 fél szobás, 54 m2-es, egyedi gázos. Irányár: 1 050 000 Ft. — Fövenyes u. 30. I. emeleti, 2 szobás, 54 m2-es, egyedi gázos. Irányár: 1 200 000 Ft. — Kőris u. 1. IV. emeleti, 3 szobás, 72 m2-es, egyedi gázos. Irányár: 1 450 000 Ft. — Keresünk a Lencsési úti lakótelepen egyedi gázos, 1 + 2 fél szobás, vagy 2 + étkezős lakást, maximum II. emeletig. — Keresünk a Kulich-lakótelepen 2 szobás lakást, nem a földszinten. Ingatlanközvetítés adásvétellel csak 1%-ért! Érdeklődni: Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971.
