Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
MKÉS MEGYEI HÍRLAP HAZAI TÜKÖR 1993. február 2., kedd A feladatok maguktól is jönnek... Két év tapasztalatairól dr. Farkas László köztársasági megbízottal Két éve már, hogy az országot nyolc régióra osztották, élükön egy-egy államtitkári rangban lévő köztársasági megbízottal. A dél-alföldi régió, melyhez három megye tartozik — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád—, Szeged székhelyű. Mára már bizonyára sokat változott a közigazgatási struktúra, ám azért még mindig nem beszélhetünk kialakult, befejezett közigazgatási helyzetről. Kollégái legalábbis hasonlóan vélekednek. Államtitkár úr osztja-e ezt az álláspontot? — kérdeztük elsőként dr. Farkas Lászlótól, régiónk köztársasági megbízottjától. — Amikor kinevezésünket kaptuk, akkor éppen útjára indult az új önkormányzati rendszer, s a mi hivatalunk is ezzel együtt lépett pályára. Mára tényleg nagyot fordult a világ, belekerültünk az események sodrásába. Nem nekünk kell keresni a ránk tartozó feladatokat, ránk találnak azok maguktól is. Egyik legfontosabb ezek közül a régióban működő helyi önkormányzatok által hozott rendelkezéseket, határozatokat és szabályozó döntéseket törvényességi szempontból ellenőriznünk. Tekintettel arra, hogy mintegy 250 település és három megye önkormányzatainak munkáját kell figyelemmel kísérnünk, ez nem kevés. De hasonló mértékű az itt élő kétmilli- ónyi lakosnak is az úgynevezett hatósági elvárása. Évente ugyanis több ezer beadvánnyal, panasszal és kérelemmel fordulnak hozzánk, mint másodfokú hatósághoz. És akkor még nem is említettem a dél-alföldi térséget erősen megterhelő jelenséget, a menekültek problémáját, egyáltalán a határmenti- ségből fakadó gondolat. Ebből adódóan a Békés, Bács vagy • Csongrád megyei települések jó részét érinti a balkáni háború. Ennek a sajátos problémakörnek számos formája ismert: menekültek megjelenése, ellátásuk, befogadásuk gondjai. De továbbmenve: nyomukban korábban ismeretlen méretű a bűnözés, másfajta közegészség- ügyi feladatok jelentkeznek, egyebek. Ha már a feladataink felsorolásánál tartunk, feltétlenül említést érdemel a különféle centrális alárendeltségű egészségügyi, hírközlési, kárpótlási szervek stb. munkájának valamelyes térbeli, társadalom- politikai összehangolása. Egyáltalán, ha gondok vannak, ha hirtelen felbukkan egy-egy válság, ami gyors döntést igényel, akkor ezeknek a szerveknek a mozgósítása a megoldás érdekében. —A felsoroltak mellett igen nagy a vendégjárás, gyakran utazik ön is külföldre. — Amikor egy-egy gazdálkodó szervezet képviselője kimegy külföldre, szívesen vennék, ha egy állami vezető is velük tartana. Engem külföldön amolyan tartományi vezetőnek, prefektusnak tekintenek és így remélnek segítséget esetleges kérésük teljesítéséhez. Ezenkívül vannak azok a látogatások, amelyeket a kölcsönös meghívások tesznek szükségessé. Na, és ha egy külországi diplomata, jelentős üzletember vagy ottani magyar a Dél-Alföldre látogat, lehetőség szerint felkeres és ez rendjén is van. Csak mindez időt és energiát kíván... — Mekkora a hivatal apparátusa? — A három megyében összesen 120 fő. — Tavaly tavasszal kormánylátogatás volt Békéscsabán. Azóta mintha kevesebbet lehetne hallani az akkor született határozatok megvalósításáról... — Ha keveset írnak róla az újságok, az még nem jelenti a munka szünetelését. Éppen ezekben a hetekben készülnek Békésben az úgynevezett kistérségi fejlesztési koncepciók, nagy figyelemmel és körültekintéssel a valós helyzetre. Ennek a programalkotásnak van egy illetékese, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, illetve nagyon fontos, hogy a települések is megtalálják az őket összekötő láncolatot. A megoldás közös érdekünk. Ezt a nagy munkát a mi hivatalunk is segíti szervezéssel, tanáccsal. — Képletesen szólva az egész régióra ráférne egy kormánysegítség. — Regionális fejlesztési társaság alakult a közelmúltban, és az egész térségre kiható lehetőséget jelenthet az Expo ’96 programja, továbbá más egyéb vállalkozások is. —Államtitkár úr, Ón mindhárom megyében a Honvédelmi Bizottság elnöke is. Ez milyenfeladatot jelent? — A miniszterelnök úr kinevezése alapján töltöm be ezt a tisztet. A terület honvédelmi feladatait egy testület élén irányítom, vezető katonai szakemberekkel. Munkánkat szakmailag segíti a védelmi iroda, amelynek vezetői hivatásos katonák. De ennek az egész témakörnek végleges rendezése csak a parlament által történhet, a honvédelmi törvény elkészültével. — Ón korábban ügyvéd volt. Jogi munkakörnek látja ma a köztársasági megbízott hivatalát? — Munkám mindenképpen igényel jogi ismereteket, de ez önmagában nem elég. Legalább ennyire szükséges a társadalomismeret, amelynek révén megóvjuk magunkat és nem válunk bürokratákká. Ha a szakszerűség találkozik a nemzet mindennapjainak megértő segítésével, akkor be- töltjük feladatunkat. Ez a cél vezérel munkámban. (tráser) Konyhakertet ingyen! Az önkormányzat ingyenes (konyhakerti) használatra földet biztosít azoknak az állampolgároknak, akik átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek. Ez a gondolat szociális földprogram néven vonult be a köztudatba Szabó István mezőgyáni polgármester egy tavalyi felvetése nyomán. Az ötletet, amelynek megvalósításához Sarkad is csatlakozott, a Népjóléti Minisztérium ötmillió forinttal támogatta. Ebből kétmillió Mezőgyánt, három Sar- kadot illeti. A két település 100 ezer forintos alaptőkével alapítványt hoz létre a szociális földprogram elindításához. A kölcsönös megállapodás szerint az alapítvány héttagú kuratóriumába Sarkad négy személyt, Mezőgyán hármat delegálhat. A sarkadi képviselők már a jelöléseket is megtették. Eszerint Rajki Tóth László, a családsegítő központ vezetője, Puskás Lajos alpolgármester, Szathmáry Sándor és Szabó Sándor városatyák képviselik majd Sarkadot a kuratóriumban. A mezőgyáni három jelöltre a február 9-ei testületi ülésükön tesznek majd javaslatot a mezőgyáni képviselők. —ria Csak a neve rongy Sarkadon, a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet részlegében színes rongyszőnyeget szőnek FOTÓ: FAZEKAS FERENC Beavatkozó sajtó? Kevesebbet adnak, hogy többnek jusson Orosházán az önkormányzat költségvetésének a lakáshoz jutás helyi támogatására tavaly 15 millió forint állt rendelkezésére, ezzel szemben a megállapított támogatás összege 24,5 millió volt, amiből 105 család részesült. (Az előirányzaton túli felhasználás fedezetét a lakásgazdálkodási címre, más célokra biztosított, de fel nem használt összegek átcsoportosítása adta.) Az idén átcsoportosítási lehetőség nincs. Ha fennmarad az előző évek általános támogatási mértéke — 120 ezer kamatmentes, 150 ezer vissza nem térítendő kölcsön —, akkor csak 55 családot tud az önkormányzat támogatni. Ezzel szemben az igénylők tábora igen nagy. Hogy minél többen részesülhessenek támogatásban, ezért a képviselő-testület elfogadta a vissza nem térítendő támogatás mértékének csökkentésére tett javaslatot, a maximum 80 ezer forintot. Csete „Akár szeretjük egymást, akár nem, egy hajóban evezünk” — mondotta a minap Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője, s ez jelezheti, hogy az MDF berkeiben új sajtópolitika formálódik. Mi lehet a cél? Minden bizonnyal az, hogy a legnagyobb kormányzó párt a jövőben az eddiginél jobb kapcsolatokat remél kiépíteni az újságírókkal. „Bennünk is volt gyanakvás Önök iránt és ez a sajtóban is gyanakvást szült irántunk” —jelentette ki Kónya Imre. Mit jelenthet ez majd a gyakorlatban? Az MDF-ben úgy fogalmaznak, hogy ha a sajtó torzításmentesen közvetíti a híreket, akkor „maximális információadással segítik a munkáját”. Beavatkozó sajtót viszont nem támogatnak. Beavatkozó sajtót? A sajtó lényege a közéletiség: foglalkozni kell mindennel, ami közérdekű, s ebben az értelemben be kell avatkoznia a lakosság életének apróbb-nagyobb ügyeibe. Ilyen értelemben nincs „nem beavatkozó” sajtó. A média szereptévesztése lenne viszont, ha igényt tartana mondjuk a parlament a kormány funkciójára, minthogy helyettük úgysem tudna „beavatkozni” olyan feladatok megoldásába, amelyek országgyűlési döntést, kormányzati intézkedést követelnek. Kinek használ az új sajtópolitika? Valószínűleg mindenkinek. De nyilvánvaló, elsősorban az MDF-nek, hiszen a sajtó megnyerése (s nem egyesek szándéka szerinti meghódítása) fontos feltétele a párt politikájáról, tevékenységéről szóló reális tájékoztatásnak. Az új törekvéseknek hasznát láthatja az egész ország, hiszen aktivitást csak tájékozott lakosságtól lehet elvárni. Mert igaz az, hogy az átalakulás az emberekért van, de az is, hogy nélkülük nem megy. A sajtó nélkül sem. P.T., FEB Nem lesz tiszteletdíj Csorvás nagyközség képvise- lő-testülete a közelmúltban tárgyalta az 1993. évi költség- vetési rendelet tervezetét. — Egész évi bevételünk 146 millió 313 ezer forint, s ebből adódóan kiadásunk se lehet ennél több. A személyi jövedelemadónak az idén csak 30 százalékát kapjuk vissza, s az ebből származó kiesés meghaladja a 6 millió forintot. Örvendetes, hogy tavaly lakossági támogatással nagyon sok szilárd burkolatú út épült. Ennek hozadéka viszont, hogy az érintettek több évig nem fizetnek most adót, így az önkormányzat több százezres bevételtől esik el. Szintén hátrányunk származik abból, hogy a kétkulcsos áfa a prognosztizált 6 százalék helyett jóval nagyobb mértékben növeli kiadásunkat. Ennek ellenére a nehéz gazdasági körülmények közepette is úgy kell gazdálkodnunk, hogy az idén újabb adót ne kelljen kivetni és a meglévő kommunális adó mértékének növelésére se kerüljön sor — mondta bevezetőjében Szilágyi Menyhért polgármester. A képviselő-testület nem emeli a gyermekintézményekben a térítési díjat, s az itt jelentkező áfát magára vállalja. Nem emeli az időskorúak gondozási központjában a térítési díjat sem. A képviselő- testület csak minimális mértékben tudja támogatni a köz- tisztviselői törvényben előírt kötelező 13. havibért, amelyet 50 százalékban az adott intézménynek kell majd kigazdálkodnia. A képviselők úgy döntöttek, hogy a vidékre járó csorvásiak munkábajárás- sal kapcsolatos útiköltségeit anyagilag is támogatja. Sportcélokra a normatív alapon felül 308 ezer forint támogatást adnak 1993-ban. Az eddig megkezdett feladatokat és az intézmények fenntartását saját szűkös bevételeiből oldja meg a csorvási önkormányzat, mivel a központi költségvetésből nem kap támogatást. A képviselő-testület egy vállalkozói iroda működési elveinek kidolgozásán fáradozik, amely — helyben — kézzel fogható módon is támogatná a csorvási vállalkozói réteget. Új dolog az is, hogy február 1-jétől a temetői szolgáltatást az önkormányzat látja el. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének elnöke írásos javaslatban kérte, hogy az önkormányzat módosítsa korábbi két és fél évvel ezelőtti rendeletét, amely szerint a képviselők tiszteletdíjat nem vesznek fel. Az MDF kezdeményezését a testület méltányolta, ám úgy döntött, hogy amikor a választásokon elindultak, akkor senki sem azért vállalta a képviselőséget, hogy ebből anyagi haszna származzon. Volt aki úgy fogalmazott, arcátlanságnak tartaná a jelen gazdasági helyzetben az állampolgárok adójából saját jövedelmét gyarapítani. így a ciklus végéig fenntartja korábbi álláspontját az önkormányzat, és képviselői továbbra is társadalmi munkában végzik teendőiket. Papp János Orvos jön a faluba Kardoskúton október elseje óta nincs háziorvos. Azóta jönnek-mennek a helyettesítő doktorok a faluban. Az emberek viszont egyre türelmetlenebbek, hiszen nem sok jót tapasztaltak eddig. Az első pályázati kiírás értékelésekor a képviselő- testület egy fiatalnak szavazott bizalmat, azóta ő is to- vábbállt. Az újabb kiírás elbírálásakor két pályázót hallgattak meg a képviselők, egyikőjük pályázata azonban nem felelt meg a feltételeknek. Komoly fejtörést okozott — az egyből egyet elv alapján — a döntés. A falu érdekeit szem előtt tartva, a testület úgy határozott, hogy február 15-től dr. Bredán Constantin látja el a háziorvosi teendőket Kardoskúton. Az orvos és aképviselő- testület 3 hónapos próbaidőben egyezett meg. Cs. I. Sarkad vendége volt a közelmúltban Jordán Ferencné, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Társaság munkatársa, aki a befektetési társaságból megalakuló Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaságról beszélt a város képviselőinek. Mint mondta, a létrehozandó társaság székhelye Békéscsaba lenne, de emellett alközpontokat is szeretnének létrehozni, s amennyiben Sarkad a társaság számára apportként épületet tudna felajánlani, az egyik ilyen alközpontot ide telepítenék. A társaság célja egyébként az, hogy legalább egymilliárdos tőkét gyűjtsön össze a vállalkozásukba belépőktől, ezenkívül különböző, jól profitáló cégek részvényeit felhalmozza, valamint az ön- kormányzatok által felajánlott ingatlanokat is a vagyonához csatolja. Mindezekkel pedig főként az elmaradott térségekben létrejött, várhatóan nyereséges kis- és közepes vállalkozásokat támogatnák úgy, hogy ezekbe az üzletekbe maximum 30-35 százalékos arányban beszállna a társaság. — Így az adott kisvállalkozás hitelképesebbé válik, mi pedig osztalékot remélhetünk, ha az általunk támogatott vállalkozás valóban életképes. Természetesen mindez nem kockázatmentes számunkra sem, így nagyon oda kell figyelnünk, hogy csak az arra érdemesnek látszó vállalkozásokat támogassuk — mondta Jordánné. Sarkad az elhangzottak után úgy döntött, apportként felajánl egy épületrészt a leendő társaság számára, amelyben kihelyezett képviselet működik majd. Ezen kívül 100 ezer forint értékű törzsbetétrésszel belép a regionális társaságába, amely egy szavazatra jogosít. A város képviselői abban a reményben döntöttek így, hogy a településükön befektetni szándékozó vállalkozókat is jobban megérinti ezáltal a támogatás „szele”. M. M. Sarkad a vállalkozókért vállalkozott
