Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

HÁLÓ 1993. február 18., csütörtök Munkatár(s) Iskolába készül az óvodás (ARCHÍV FELVÉTEL) Az alábbiakban közöljük a Bé­kés Megyei Munkaügyi Köz­pont állásajánlatait kirendeltsé­genként: Békéscsaba: (telefon: 444- 211) külkereskedelmi bonyolí­tó (német vagy angol nyelvtudással) 1 fő, közgazdász 1 fő, kontírozó könyvelő 2 fő, főkönyvelő 1 fő, könyvelő 1 fő, műszaki ügyintéző 1 fő, költ­ségvetési ügyintéző 1 fő, egész­ségügyi számfejtési osztályve­zető 1 fő, általános iskolai tanító (német nyelvtudással) 1 fő, ál­talános iskolai tanár (matemati­ka—bármely szak) 1 fő, szállo­dai portás (angol nyelvtudással) 1 fő, gépészmérnök 1 fő, épí­tésztechnikus 1 fő, élelmiszer­eladó 1 fő, szakács 1 fő, épület- asztalos 2 fő, szűcs 1 fő, szabász 1 fő, gépi varró 6 fő, érettségi­zett pályakezdő férfi szabó ta­nulónak 6 fő, készkabátvasaló 2 fő, nyugdíjas fémfestő (4—6 órában) 1 fő. Békés: (telefon: 341-747) szakács 2 fő, varrónő 8 fő, védő­nő (Tarhos) 1 fő, óvónő (Tar- hos) 1 fő, bolti eladó 3 fő, an­gol—matematika szakos tanár általános iskolába (Bélmegyer) 1 fő, nevelőtanár 1 fő, ügynök 3 fő, állatgondozó 1 fő. Gyula: (telefon: 463-108) kazánfűtő (magasnyomású) 2 fő, ács-állványozó 2 fő, dukko­Még tavaly nyáron találkoz­tam a méltán jószolgálatnak nevezhető könyvtári kezde­ményezéssel Békéscsabán, egy nyolcvanon felüli nyugdí­jas védőnő lakásán. A hölgy már csak a szoba-konyha közt tud mozogni, kint már nem, pláne nem lépcsőzni. Viszont világéletében nagy olvasó volt. — Sokaknál ez a helyzet —, mondja Gaika Olga könyvtá­ros —, sőt még rosszabb is, mert ágyhoz vannak kötve. Vi­szont szellemi életkérdés szá­mukra az olvasás. Épp ezért kezdtünk hozzá a házhoz vitel­hez párban Sz. Kovács Viktória. kolléganőmmel. — Más a gondolat, más a megvalósítás. Hogyan kezdtek hozzá? — Az Egyesített Szociális Intézmények vezetőségével zó, fémfestő 2 fő, kötőgépmes­ter I fő, cukrász (több éves gya­korlattal) 1 fő, ideg pszich. szakápoló 2 fő, felnőtt szakápo­ló vagy ált. asszisztens 4 fő, varrodavezető (középfokú tex­tilipari végzettséggel) 1 fő, mű­szaki ügyintéző (műszaki fajz, költségvetés készítése) 1 fő, ví­zépítő mérnök 1 fő, számítógé­pes programozó 1 fő, biztosító ügynök 7 fő, hirdetésszervező 5 fő, idegenforgalmi referens (orosz nyelvismerettel) 1 fő, jo­gász 1 fő, valutapénztáros 2 fő. Orosháza: [telefon: (68) 11- 519] varrónő 40 fő, mintakészí­tő asztalos 1 fő, cipőfelsőrész­készítő 3 fő, cipőkészítő 4 fő, főkönyvelő 2 fő, közegészség- ügyi felügyelő 1 fő, közműépítő üzemmérnök 1 fő, CNC-eszter- gályos 3 fő, szülésznő 3 fő, ápo­ló 3 fő, szakács 4 fő, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizs­gáló 1 fő, titkárnő (középfokú angol nyelvismeret, valamint gyors- és gépírás) 1 fő, felszol­gáló 6 fő, ív- és lánghegesztő 3 fő, belső ellenőr (felsőfokú köz- gazdasági végzettséggel, ide- gennyelv-ismeret) 1 fő, eszter­gályos-marós 1 fő, szállodai portás (idegennyelv-ismeret) 1 fő, vámügyintéző 2 fő, irodalmi muzeológus 1 fő, asztalos 5 fő. Szarvas: [telefon: (67) 12- 060] pénztáros (gyors- és gép­vettük föl a kapcsolatot. Tőlük kaptuk meg, kikhez lenne jó kimenni. És elindultunk. Meg kell mondanom, több helyen a meglepetés mellett bizalmat­lanságot is tapasztaltunk. Nem sértődtünk meg, hisz van egy jogos félelem az egyedül élő idősekben. Ez persze föloldó­dott és szeretettel várnak bennünket. A felálláson azóta sem változtattunk, mivel ket­tőnket már megismertek, meg­szoktak. — Az első látogatáskor mit visznek magukkal? — Nyolc-tíz könyvből álló kínálatot, amelyben többféle műfaj található, hogy válasz­tani lehessen, s eldönteni, hogy jövőben mi lesz a fő irány. A történelmi regények viszik el a pálmát meg a regé­nyes életrajzok, de az orvos­történetek is kapósak. Csak írói végzettséggel) 1 fő, teher­gépkocsi-vezető (C, E kategóri­ás) 4 fő, hentes 1 fő, felszolgáló 4 fő, asztalos 5 fő, tehenész 5 fő, szarvasmarha-gondozó 10 fő, órás 1 fő, műszakicikk-eladó 1 fő, érettségizett férfi fogtechni­kus 1 fő, szakképzett büfés 1 fő, férfi szabász 2 fő, adminisztrá­tor 1 fő, portás (éjszakai) 1 fő, autószerelő 3 fő, rakodógép-ke­zelő 1 fő, pultos 2 fő, esztergá­lyos (hegesztő) 1 fő, segédmun­kás 5 fő, segédmunkás (kőmű­ves mellé) 1 fő, segédmunkás (nő, lángossütőbe) 1 fő, köz­terület-fenntartó 5 fő, takarító­nő 1 fő. Mezőkovácsháza: [telefon: (68) 81-798] magyar—könyv­tár szakos tanár 1 fő, varrónő, betanított varrónő 15 fő, mate­matika—fizika szakos tanár 1 fő, gyakorlott szakács 1 fő, üz­letkötő 3 fő, gyógypedagógus 1 fő, üzletkötő (német—angol nyelvtudás) 1 fő, felszolgáló 4 fő, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanár 3 fő, pénzügyi vezető (mérlegképes könyvelő) 1 fő, adminisztrátor (közgazd. középí(t>kú végzett­séggel + számítógépes ism.) 1 fő. Gyomaendrőd: [telefon: (67) 86-331] ügynök 1 fő, tehe­nész 1 fő, halfeldolgozó 20 fő, német szakos tanár 1 fő, Szeghalom: (telefon: 371- 646) mérlegképes könyvelő 1 fő, üzletkötő (jogosítvány, saját szgk.-használat) 1 fő. ezek után jön a klasszikus ma­gyar- és világirodalom. S talán meglepő, nem sláger a krimi, az idősek sokkal kevésbé ol­vassák, mint az egyéb korosz­tályok. — Gondolom, szívesen vég­zik ezt a munkát... —Igen, hisz jó dolog segíte­ni olyan embereknek, akik akadályoztatva vannak lép- ten-nyomon, és szinte mindent kérniük kell másoktól, hogy boldogulhassanak. És az is so­kat jelent nekik, hogy mi egy kicsit a külső világot visszük be a szobába, s még csak nem is rohanunk, hanem szívesen beszélgeünk. Van, ahova már csak ezért járunk, mert a néni szeme annyira beteg lett, hogy már nem tud könyvet olvasni. De ragaszkodik hozzánk, megyünk is egy kicsit terefe­rélni. Vass Márta Ugye, milyen ügyesek?! Már lezajlottak az óvodákban azok a szülőértekezletek, ahol az óvónők és a szülők megbe­szélték a tanköteles korba került gyermekek jövőjét: ma­radjanak-e továbbra is az óvo­dában, vagy mehetnek az isko­lába. A jelenleg érvényben lévő oktatási törvény értelmében a beiskolázás időpontját nem a gyermekek életkora, hanem fejlettsége dönti el. így már az is lehet szeptembertől iskolás, aki csak decemberben tölti be hatodik életévét, de ugyanak­kor nyugodtan kitolhatja még egy évvel óvodás korát az a gyermek, akit szülei még ki­csinek tartanak az iskolához. Az esetek többségében az óvónők és a szülők meg tudnak egyezni a gyermek beiskolá­zásának időpontjáról, ám akadhatnak nézeteltérések is. Ilyenkor az óvoda elküldi az általa megfogalmazott szak- véleményt a nevelési tanács­adónak, ahol egy teljes körű személyiségvizsgálat alapján — teljesen pártatlanul — készül javaslat arról, hogy mi­kor a legkedvezőbb a gyermek beiskolázása. Az új törvény megjelenését követően néhány évig a leg­több szülő azt szerette volna elérni, hogy gyermeke minél előbb iskolába kerüljön. Ez­után a másik véglet jött divat­ba: aki csak tehette, kitolta gyermeke iskolakezdésének időpontját. — Most mi a helyzet? — kérdeztük Illésné Urbán Do­rottyától, a Békéscsabai Neve­lési Tanácsadó vezetőjétől. — Napjainkra kezd kiala­kulni egy elfogadható egyen­súly. A szülők egyre inkább belátják azt, amit a törvényben is szerettek volna lehetővé ten­ni: egyedül a gyermek fejlett­sége legyen meghatározó az iskolakezdésben. —A legtöbb szülő elkesere­dik, akinek a gyermekét az óvoda éretlennek tartja az is­kolakezdésre. Attól tart, hogy ezáltal hátrányos helyzetbe kerül a kislánya vagy a kisfia. — Az egy év késés korán sem jelent akkora hátrányt, mint amennyi kárt okozhat — akár egy életre szólóan — an­nak a megélése, hogy a gyer­mek nem tud a fokozódó isko­lai követelményeknek ered­ményesen eleget tenni. Inté­zetünk gyermekvédelmi mun­kát végez, amikor összetett pe­dagógiai-pszichológiai eszkö­zökkel megvizsgálja a gyer­mek fejlettségi szintjét. Szak- véleményünk megismerése után a döntés joga természete­sen a szülőé, ám annak felelős­ségét is magára kell vállalnia. A nevelési tanácsadók ezekben a napokban küldik ki az érintett szülőknek az értesí­tést arról, hogy mikor vihetik el gyermeküket az iskolaérett­ségi vizsgálatra. Mire a beirat­kozásra sor kerül, mindenki­nek a kezében lesz a szakem­berek javaslata. Akinek a gyermeke nem jár óvodába, feltétlenül kérjen szakvéle­ményt fejlettségi szintjéről a nevelési tanácsadótól, mert az iskola anélkül nem veheti fel. (Lenthár) Hogyan gazdálkodjon a család? Ki viseli a kalapot? Könyvet visznek a betegágyhoz Egészségnevelés játékosan Lapunk és a megyei tisztiorvosi szolgálat egészségnevelőinek közös pályázatán — melynek témája az AIDS volt — sokan vettek részt. A legjobbak jutalmukat a békéscsabai Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában rendezett ünnepségen vették át. Az AIDS-szel kapcsolatos tesztet ketten töltötték ki hibátlanul, az ő jutalmuk egy-egy póló. Képünkön dr. Patai Klára az egyik jutalmazottal fotó: lehoczky péter A jellemzően „háziasszony központú” magyar családok­ban a pénzügyek intézése és a háztartás vezetése mellett a döntések meghozatalában is általában a hölgyeké a vezető szerep. Sokak szerint a házas­ságban együtt töltött évek szá­mával arányosan csökken a férjek szavának súlya és emel­kedik a feleségeké. A minden­napos dolgokban többnyire az asszony dönt, a ház urának főleg a tartós fogyasztási cik­kek kiválasztásában lehet sza­vazati joga. Pedig a családi béke, a harmónia megőrzése érdekében a nagyobb és a ki­sebb horderejű döntések egy­formán jelentősek. Érdekes megfigyelés, hogy amikor külön-külön kérdezik a férjet és a feleséget, fonto­sabbnak tartják egymás véle­ményét, mint amikor együtt vannak. Ez azt jelzi, hogy ma­guk is helyesnek tartanák, ha a családi költségvetésre vonat­kozó döntéseket közösen hoz­nák meg. Ez a helyes törekvés a gyakorlatban (talán a férjek kényelmessége miatt) még kevésbé érzékelhető. A döntést hozókra két alap­vető feladat hárul: meghall­gatni a családi többség véle­ményét és tájékoztatni őket a „határozatról” és annak indo­kairól is. Persze ebben az eset­ben sem hiányzik a kockázat felelőssége, ami főként abból származik, hogy nem ismer­hetjük az összes választási le­hetőséget. Ezért jó az előzetes tájéko­zódás, ha a nagymama meg­tudja, föltérképezi, mi a szomszédasszony véleménye az általa kinézett mosógépről, a családfő pedig a biztonságos üzemeltetés feltételeinek néz utána. Igaz, a mindenre kíván­csi gyerek nagy valószínűség­gel a legnagyobb és a legdrá­gább készülékre szavaz, de a tapasztalt háziasszony arról is érdeklődik, hogy beépítet­tek-e a készülékbe energiata­karékos programot vagy sem, mert akkor a kisebb áramfel­használás miatt éppen a drá­gább automata az olcsóbb, ke­vésbé viseli meg a családi pénztárcát. Netán még annak is utána néz a háziasszony, hogy.van-e valahol kedvezményes kiáru­sítás. Mindezek ismeretében aztán eldöntheti a család, hogy milyen típusú, méretű és árú mosógépet vesz; készpén­zért vagy hitelre vásárolja; és azt is, hogy melyik üzletben. A több szem többet lát böl­csessége e döntések meghoza­talára is igaz. Általában azok a famíliák kerülik el a döntések­kel együttjáró konfliktusokat, amelyekben minden család­tagnak van döntési joga. Ilyen közösen kialakított vélemény alapján lehet elhatározni, hogy legközelebb hová men­nek üdülni, de azt is, hogy mi­lyen pályát válasszon a gye­rek. Az első közösen hozott döntés sikere a családokat arra ösztönözheti, hogy az együtt­élés csak kölcsönös meg­becsüléssel, egymás vélemé­nyének és személyes szabad­ságának tiszteletben tartásával lehet eredményes és tartós.

Next

/
Thumbnails
Contents