Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
GAZDASÁG 1993. február 18., csütörtök Beköszöntő A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében több száz vállalat, illetve vállalkozás számára nyújt szolgáltatásokat, segíti piacraj utásukat, képviseli érdekeiket. Széles körű nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatja a hazai vállalkozások külföldi bemutatkozását, számukra együttműködő partnerek felkutatását. Ezt a célt szolgálták az elmúlt időszakban a lengyel, szlovén, román és ukrán üzletemberekkel szervezett találkozók is. Szolgáltatásaink közül a minden megye- székhelyen működő okmányhitelesítés tagjaink által 50%-os díjtétellel vehető igénybe, a külkereskedelmi alapinformációk ingyenesek, ugyanígy számos, a gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges imeretet nyújtó információs előadáson való részvétel is. Kedvezményes díjtétellel könyvszakértők, jogászok, adótanácsadók állnak tagjaink rendelkezésére. Január elejétől tagjaink kamaránk igazolásával gyorsított ügyintézéssel léphetik át a román határt üzleti útjaik alkalmával. Belső kiadványunk, a „Körkép” hasznos információkat közvetít tagjainknak és az önkormányzatoknak, egyben díjmentesen közli tagvállalataink, vállalkozóink üzleti hirdetéseit. Öröm számunkra, hogy miközben stabil tagjaink között tarthatjuk számon a régió jónevű nagyvállalatait, szervezetünkben arányában egyre nő az új kis- és középvállalkozások száma. Kérjük, ismerje meg szolgáltatásainkat, őszintén reméljük, hogy rövidesen tagjaink között üdvözölhetjük és közösen készíthetjük elő egy új közjogi kamara megteremtését. * Tóth Zsolt ügyvezető Együttműködési megállapodás / •• az ^U-vel Az Állami Vagyonügynökség kulcsfontosságú feladatának tartja, hogy elegendő információt szolgáltasson a társadalom minden tagja számára ahhoz, hogy számukra világossá, áttekinthetővé és mindezzel ellenőrizhetővé is tegye a privatizációt. Szintúgy törekszik arra, hogy a privatizációra vonatkozó információkkal lássa el a potenciális befektetőket, a szakközönséget, továbbá mindazon köröket és rétegeket, amelyek valamilyen módon bekapcsolódhatnak a privatizációba vagy véleményükkel, magatartásukkal befolyásolhatják annak eredményes megvalósulását. Ennek érdekében jött létre az együttműködési megállapodás az ÁVÜ és a DmGK között. Ezek az informácók egyaránt felöleik a konkrét befektetési lehetőségeket, a tulajdonszerzésben felhasználható privatizációs technikáknak, konstrukcióknak és azok célszerű alkalmazási módjának bemutatását — különös tekintettel az újonnan bevezetésre kerülő technikákra és konstrukciókra —, valamint azoknak a jogi és intézményi kereteknek az ismertetését, amelyek között a tulajdonszerzés megvalósul és amelyekhez szükségszerűen alkalmazkodni kell. Ennek megfelelően az ÁVÜ hetente megküldi a DmGK-nak tájékoztatásra mindazon pályázati felhívásainak listáját, amelyek keretében pályázni lehet állami tulajdonú vagyonnak: a privatizáció keretében történő megszerzésére; (a továbbiakban) lízingbe vételére; vagyonkezelésre, továbbá a privatizációs programokban szakértőként való részvételre. Az ÁVÜ ezen túlmenően is megad minden további, rendelkezésére álló információt, ami szükséges vagy előnyös lehet ahhoz, hogy hatékonyan bekapcsolódhassanak, illetve részt vehessenek a privatizációs folyamatokban, különös tekintettel a bevezetésre kerülő új privatizációs technikákra, valamint a fontos eljárási szabályokra és módszertani kérdésekre. A földrendező bizottság nem mindenható Türelem, idő, nyugalom A kárpótlásra jogosultaktól gyakran hallani: egy nap alatt elvették tőlem a földem, most pedig hónapok alatt sem tudják visszaadni. Sajnos a megállapítás vitathatatlan, a föld- hözjutáshoz valóban rengeteg türelemre és időre van szükség. Az országban várhatóan Békés megyében, s azon belül is a megyeszékhelyen a legbonyolultabb az ügymenet, mert itt igényelték vissza a legtöbben földjüket. A Békéscsabai Földrendező Bizottság fogadóóráin mindig nagy a tumultus, s bizony az indulatok is el-elszabadulnak. A kárpótlási, a föld- és a polgármesteri hivatal is oda küldi az embereket, akik abban a reményben jelennek meg, hogy azonnal meg is kapják a földjüket. Sajnos ismét csalódniuk kell, s a felborzolt idegek ezt már nehezen viselik. — Miben tudnak önök segíteni a kárpótlásra jogosultaknak? — kérdeztük dr. Vécsei Lászlótól, a bizottság egyik tagjától. — Tájékoztatjuk ügyfeleinket arról, hogy a város környékén hol vannak kárpótlásra kijelölt földek, melyik hány aranykoronás, milyen tényezők növelik vagy csökkentik a föld értékét. Meghallgatjuk egyéni elképzeléseiket, és javaslatainkkal próbáljuk segíteni döntéseiket. Ha sikerül konkrét igényüket megfogalmazniuk, akkor nyilvántartásba vesszük adataikat. Amikor egy táblára kellő számú igénylő gyűlik össze, akkor javaslatot teszünk a kárpótlási hivatalnak a licitálásra. — Milyen mértékben van esélye ezek után az igénylőnek a földhözjutáshoz? — Amennyiben nem jelenik meg váratlan igénylő a licitáláson, akkor nagy valószínűséggel hozzájuthat ahhoz a földhöz, amelyre beadta az igényét. Előfordulhat azonban, hogy olyan kárpótlási jegytulajdonos is bekapcsolódik a licitálásba, aki korábban nem jelezte szándékát, ilyenkor érdemesebb egy másik licitáláson indulni. Több ügyfelünk is van, aki az olcsóbb földhözjutás reményében inkább kilép a licitálásból, és egy későbbin indul. — A földrendező bizottsághoz csak kárpótlási jeggyel jöhetnek a földigénylők? — A megkapni kívánt területre kárpótlási jegy nélkül is bárki benyújthatja az igényét. A licitáláskor dől el azonban minden. Bizottságunk tagjai ott is jelen vannak, és segítik a licitálókat. Aki tájékozatlan, az se idegenkedjen a licitálástól, és ne adja oda a kárpótlási jegyét senkinek, segíteni fogunk neki földje visszaszerzésében. Sajnos a földtörvény nem egyértelmű, ezért van szükség a sok utánajárásra. Mi megértjük a gazdákat, jön a tavasz, szeretnének vetni, de úgy kell a földosztást végrehajtani, hogy később már ne legyen vita. Örömmel mondhatom, hogy a licitálásainkon eddig minden zökkenő- mentesen történt annak ellenére, hogy a megyében Békéscsabán van a legtöbb probléma. A földrendező bizottság irodájában (Szent István tér 10.) minden nap van fogadóóra, s mindig más-más területek szakértői fogadják az ügyfeleket: hétfőn a Telekgerendási Állami Gazdaság, kedden a Május 1. Tsz, szerdán a Béke Tsz, csütörtökön a Csabatáj Tsz és pénteken a Szabadság Tsz területének ismerői adnak segítséget az információkért hozzájuk fordulóknak. Az irodával szemben elhelyezett hirdetőtáblát is érdemes figyelni, mert a licitálások időpontjait innen tudják meg a legpontosabban. Lenthár Márta Helyzet van Nem könnyű ma senkinek. A valóság és józan ész alapján a megváltást a gazdaság hozhatja. Az a gazdaság, amely a rendszerváltást követően zuhanórepülésben van. Régiónkban még a múlt évben is 18—20%- kal kevesebbet termeltek, az export megtorpant, a lakásépítési erő és kedv tovább csökkent, a beruházások az amortizációs szintet sem érték el, a munkanélküliek száma ma már majdnem azonos az iparban foglalkoztatottakéval, büszkeségünk, a mezőgazdaság szétzilálódott, a bolti eladások tovább esnek, a tőkebeáramlás lelassult. Egyik szomszédunkban szinte polgár- háború van, a másikban még nálunk is nehezebb körülmények között küszködnek az átalakulással. A magyar gazdaság már 10-15 éve strukturális válságban van, mely részben oka volt a felszínen gyorsan megjelenő rendszerváltásnak. A reálfolyamatokban jelentkező súlyos válság pedig sajnos természetes velejárója a megoldásnak. Változik a gazdaság megkövesedett szerkezete és belső aránya, a korszerűtlen termékösszetétel. A hiánygazdaság szinte hónapok alatt keresletkorlátos kínálati piaccá alakult. Változnak a termelés üzemi méretei, amelyek nem feleltek meg a piaci hatékonyság követelményeinek, és az erre alapozott kooperációnak. Viszont a lebontás alatt lévő állami vállalatokba nem lehet beruházni, a magánvállalkozót visszatartja a bizonytalanság, a mértéktelen állami elvonás, a magas kamatláb. A rendszerváltással felszabadított struktúra- váltás, a piaci rendszerek kiépítése már eddig is számottevő eredményt hozott. A gazdaság és szereplői kimutathatóan tudtak élni a lehetőséggel. Ennek mérhetően legfontosabb eredménye a külkereskedelmi mérlegben látható. Minden visszássága ellenére megerősödik a magán- tulajdon. A menedzserek is belátták: vállalatukat lehet nagyon szeretni, de akkor sem az övék. Ez náluk új feladatként jelentkezik, míg a munkások körében üres kiábrándultságot. Közben meg kellett küzdeni a magyar eladósodás mindent befolyásoló veszélyével, az infláció tényével és rémével. A kormány kétségtelenül elért — a lakosság és a vállalkozások áldozatvállalásával — egy törékeny sikert, melynek megszilárdítása mindnyájunk érdeke. Az elmondottaknak rettenetes ára volt, a munkanélküliség, a szociális rendszerek megrendülése. A társadalmi békét a gazdaság fejlődésére alapozott konszenzus tartja fent. A gazdaság szereplői is belementek egy olyan kompromisszumba, amely objektív körülményként fogja fel a jelenlegi rendszerváltozást és törvénykezési helyzetet. Ez nem szeretet. Ez realitás, amelyet nem minden politikus ismer fel. A gazdasági struktúraváltásnak (rendszer- váltásnak) egy olyan mély válságból kell kihozni az országot, hogy arra egy —- sokmindenre képes — hatékony piaci, magántulajdonra épített rendszer sem lenne képes. Az egyedülálló átmenetet a továbbélésre teljesen alkalmatlan szocializmusból a kapitalizmusba csak a lakosság, a gazdaság és a politika együttműködésében lehet sikerrel megcélozni. A magántulajdon aktivitása rendkívül fontos, nem lehet egyetérteni azokkal, akik a kivárást, a mélyhűtést javasolják. Legfontosabb most a magánszektor részesedésének és szerepének növekedése, az állami szerepvállalás kiszámíthatósága a gazdasági rendszerváltásban. Ma már régiónkban is érzékelhető, hogy a térség 8-9 ezer vállalkozása nemcsak lefelé, hanem felfelé is differenciálódik. Biztosítani kell, hogy az életképesek lehetőséget kapjanak. Nem szabad mesterséges élénkítéssel beavatkozni ezen kétirányú folyamatba. Határozott együttműködés tapasztalható térségünkben az önkormányzati, állami szervek és a gazdaság szereplői között. Némiképpen fejlődött a fizikális, erőteljesebben a nem fizikális infrastruktúra. Megalapították a befektetési társaságot, válságkezelő mechanizmusok indultak be, létrejött egy munkaerőfejlesztő központ. A következetes kereskedelemfejlesztés és együttműködés sikereként könyvelhető el, hogy térségünk külföldi megítélése sokat javult. Könnyített határátlépést értünk el. Reményünk van, hogy régiónk gazdasági zuhanása megáll. A rendszerváltást követően újjáalakult Délmagyarországi Gazdasági Kamara kezdettől fogva tudatában volt, hogy önszerveződés nélkül a gazdaság képtelen átalakulni, partner nélkül a politika képtelen átalakítani. A partnerség azonban mindig csak taktikai cél, stratégiailag a kamarának a legfontosabb a kapcsolatteremtés, a piacépítés és annak akadályai lebontása. A vállalkozónak legfontosabb érdeke, hogy legyen megrendelése, tudja teljesíteni és legyen nyeresége. Ezt igyekszünk szolgálni, amikor felhalmozott információinkat több napilapban, mától a Békés Megyei Hírlapban is megjelentetjük. Kedves Olvasó! Ezt az egy mondatot akartam leírni, a többi meg eszembe jutott. Dr.Ugrai András, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke Vetőmagvak exportra Mezőgazdasági szakemberképzés Békésen Az 1902-ben alapított Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a hazai mezőgazdaság szakember-utánpótlását biztosítja. A tanintézet az idén is márciusban rendezi a felvételi vizsgákat mind a szakközépiskolai, mind a szakmunkásképző tagozatán a jövő elsőseinek, a leendő mezőgazdasági szakembereknek, akik ezt a hivatást választják. — Mind a kétféle képzésben a hozzánk jelentkezőknek, s felvetteknek saját gazdaságunkban biztosítjuk a gyakorlati foglalkoztatást és oktatást is — tájékoztatott Mester Péter igazgatóhelyettes. Az általános mezőgazdasági technikusképzés keretében 4+1+1 év a tanulmányi idő. A következő tanévben két osztályba hetvenkét fiút és lányt vesznek fel. A hároméves szakmunkás- képzés keretében ősztől egy univerzális, a mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető szakmát is oktatják, a négy induló első osztályba 120 fiú felvételét tervezik. — A negyedik tanév végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, s utána akik akarnak, főiskolán vagy egyetemen tovább tanulhatnak. A mezőgazdasági érettségivel rendelkezők a középfokú végzettséghez kötött munkaköröket be- tölthetik. Azok, akik felsőfokú tanintézetben nem tanulnak tovább, az érettségi után gazda-, illetve gazdaasszony-képesítést szerezhetnek az iskolában, vagy másfél éves szakmunkásképzésben vehetnek részt. Az érettségivel rendelkező tanulók két esztendő alatt technikusi képesítést Szerezhetnek kertészet, növénytermesztő, növényvédő, állattenyésztő, állategészségügyi, mezőgazdasági gépész, valamint más speciális területen. Valamennyi felvett diáknak kollégiumi elhelyezést biztosítanak. A szakközépiskolai tagozaton március 11-én, csütörtökön egy órakor, a szakmunkásképző tagozaton pedig március 27-én, szombaton nyolc órától rendezik a felvételi vizsgákat. Az érdeklődőknek felvilágosítással szolgálnak az iskolában — Békés, Hőzső u. 39. sz. —vagy telefonon a (66) 341 -577-es számon. —sz— A mezőkovácsházi HORT- SEED Magszaporító és Szolgáltató Kft. fő profilja a kerti- magvak termelése és közvetítése a termelők felé. Az ismert kertimagvak mellett saját fajtákkal is rendelkeznek. Példaként említhetjük, hogy az ország hagymamag-forgalma- zásában a cég meghatározó szerepet vívott ki. Termékeikkel rendszeresen megjelennek a belföldi piacokon, de jelentős exporttevékenységet is végeznek. E téren a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hagyományos zöldségvetőmag-export részben vagy teljesen megszűnt. Igazodva az elvárásokhoz a cégnél is az egyéb magvak külföldi kiszállításai kerültek túlsúlyba. A hagyományos tevékenység az árbevétel egy- harmadát teszi ki, az egyéb magvak (étkezési célú és ma- dáreleség célú magvak), valamint a szolgáltatások pedig a további kétharmados bevételi arányt adják. A HORTSEED Kft. majdnem kizárólag nyugat-európai piacokra (Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország, India) szállít, de megcélozták a környező országok piacait is. H.M.
