Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

HAZAI TÜKÖR 1993. február 17., szerda Üdítő gépsor Ellenőrzik a Coca-Cola Amatic töltőgépsorát Békéscsabán, a Üdítőital-ipari Vállalatnál FOTÓ: FAZEKAS FERENC Helyben is adózni kell Ki ellenőrizze a törvényességet? Nyugdíjasok! Figyelem! Azok a Sarkad térségi nyugdí­jasok, akik bármilyen kategó­riában kimagasló teljesít­ményre képesek, március 12- én a sarkadi Bartók Béla Mű­velődési és Szervező Köz­pontban nyugdíjas Ki mit tud?-on vehetnek részt. A ne­vezéséket március 10-éig ad­hatják le a sarkadi családsegítő központban, az idősek klubjá­ban, a városi könyvtárban vagy a művelődési házban. A bemutatásra kerülő produkció maximum négyperces lehet. Félezer telefon Medgyesegyházán január ele­jén fejeződött be az önerős tele­fonfejlesztés. A 180, meglevő állomás mellett 320 új létesült, amellyel a központ kapacitása telítődött. A bekerülési költség igénylőnként 40 ezer forint volt, amelyből 12 ezer a telepítés dí­ja, 6000 forint pedig úgyneve­zett közműfejlesztési hozzájá­rulás. Ezt az összeget a helyi önkormányzat egyösszegben visszaigényelte és postai utal­ványon megküldte az érintet­teknek. Sőt az előre befizetett összegek kamataiból a szerelési költségeket és az ügymenettel járó postaköltséget is fedezni tudták. A fennmaradó különbö­zet egy részének (számítások szerint 5—8000 forint) felhasz­nálásáról pedig a tulajdonos dönthetett. Egyik választási le­hetőség a rendelkezési jog, amely szerint elköltözés esetén kérheti a telefon áthelyezését, a másik pedig a díjkedvezmény igénybevétele volt. A települé­sen levő 500 készüléknek iga­zán akkor lesz nagy jelentősége — mondták többen —, ha itt is kiépülhet a digitális hálózat. A ma még kézi kapcsolású rend­szerben a vidéki hívásoknál ugyanis „sorba kell állni”. A hálózat megléte azonban vitat­hatatlanul nagyobb esélyt nyújt a továbblépéshez. Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Iroda adócsoportja több kötelezett­ségre, változásra is fel szeretné hívni a csabai adófizetők fi­gyelmét, hogy elkerüljék az esetleges félreértéseket. A vál­tozásokról a csoport vezetőjé­vel, Baranya Lászlónéval be­szélgettünk. —Tapasztaltuk, hogy a helyi adók bevallási és befizetési kö­telezettségével nincsenek tisz­tában a város lakói. Például el­mulasztják a bevallást megten­ni az 1992. évi adókról. Éppen ezért egységcsomagot küldtünk ki azoknak a vállalkozóknak, akikről tudunk. Ebbe az egység- csomagba minden adónemre vonatkozó bevallást bele­tettünk, esetleg olyat is, amely nem vonatkozik a címzettre. Természetesen csak-azt kell ki­tölteni, ami a tevékenysége alapján megilleti az adóalanyt. Ha egyik adónemben sem érde­kelt, akkor kérünk visszajelzést. A helyi adókról szóló bevallá­sokat 1993. február 28-áig kell az adóhatósághoz visszajuttat­— Aki nem kapott egység- csomagot, de köteles helyi adót fizetni, hova fordulhat? —■ Felkereshet bennünket személyesen a Dózsa György út 2. szám alatti irodánkban, vagy érdeklődhet a 322-255- ös telefonon. Szeretnék még egy fontos változásról szólni. Megváltozott a helyi adókról szóló törvény, ami ugyan az adózókra nézve nem jelent ko­moly változásokat. Ugyan megváltozott az iparűzési adó alapja a központi törvényben, ezért ajánljuk, olvassák el a helyi adókról szóló 1992. LXXVI. számú törvényt, va­lamint az adózás rendjéről szóló LXXVII. számú tör­vénymódosítást. Az önkormányzat is módosí­totta a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét. Ennek értel­mében az adó mértékét 3-ról 8 ezrelékre növelte. Ez utóbbi ér­ték 1993. január 1-jétől van ér­vényben, tehát az idei adóelő­leg-fizetésnél alkalmazni kell. — Meddig kell az adóelőle­get befizetni? — Az első félévben március 15-éig, a másodikban szep­tember 15-éig. A vállalkozók a helyi iparűzési és a kommuná­lis adóelőlegről fizetési meg­hagyást fognak kapni. Ettől függetlenül a fizetési kötele­zettségnek — az említett határ­időig — eleget kell tenni. Ké­sedelmes teljesítés esetén ugyanis késedelmi pótlékot kell fizetni. — Változott-e a gépjármű­adó, azaz a súlyadó összege? — A határidő ugyanaz, mint amit említettem. A fizetési ha­táridő lejárta előtt minden adó­zónak kiküldjük az értesítést és a befizetési csekket február kö­zepétől. Akik nem kapnak ér­tesítést, kérjük jelentkezzenek adócsoportunknál. Mivel az adóalanyt személyi száma alapján tartjuk nyilván, kérjük, írják fel azt a csekklapokra. A változásokat pedig jelentsék be. A tulajdonosváltozásnál az adókötelezettség beálltát — a változást követő hónap első napja—követő 15 napon belül kell bejelenteni, a gépjármű azonosító adatainak változása­it pedig a változást követő 30 napon belül. December 30-áról 31-éré vir­radó éjszaka az Országgyű­lés kormánypárti képviselői (egyetlen támogató ellenzéki szavazat nélkül) elfogadtak egy rövidke, de annál nagyobb vitát kiváltó törvényt a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivataloknak a szövetkezeti átmeneti törvény végrehajtá­sával kapcsolatos feladatairól. A hivatalok képviselői jo­got nyertek arra, hogy részt vegyenek a mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlésén, tanulmányozzák e közgyűlé­sek iratait, döntéseit, megte­kintsék a szövetkezetek általá­nos érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit. A szövetke­zetek vezetői kötelesek részükre felvilágosítást adni, iratokba, adatokba betekintést nyújtani. Ha egy hivatal úgy véli, hogy valahol nem tartot­ták be az átmeneti törvény ren­delkezéseit, akkor ezt jelzi a cégbíróságnak, ha az már elfo­gadta az alapszabályt, akkor a megyei (fővárosi) főügyés­zségnek. Békés megye szocialista pár­ti képviselője, Vastagh Pál most az Alkotmánybírósághoz for­dult, mert véleménye szerint — amit már a törvénytervezet vitá­ja során is hangoztatott — a törvény megsérti a jogbiztonsá­got, s így alkotmányellenes ál­lapotot idéz elő. Az 1992. évi I. (szövetkeze­ti) törvény a cégbíróságokat bízza meg a szövetkezetek tör­vényességi felügyeletével. Vastagh Pál szerint indokolat­lan a földművelésügyi hivata­lokat olyan jogosítványokkal felruházni, amelyek csak a cégbíróságokat illetik meg. Ez azt a látszatot kelti, hogy a szövetkezeti átmeneti törvény rendelkezéseinek felügyeletét nem megfelelően látják el a cégbíróságok. (Ha tényleg nem, azokat kellene erősíteni.) A jogállamiság egyik alap­vető ismérve — mutat rá Vas­tagh Pál — a hatalmi ágak következetes szétválasztása. A kormány egyik szerve, a Földművelésügyi Minisztéri­um irányítása és felügyelete alatt működő földművelés- ügyi hivataloknak semmikép­pen nem lenne szabad bele­folyniuk, beleavatkozniuk az igazságszolgáltatási szervek tevékenységébe. Rendkívül aggályos, hogy a hivatal olyan ügyekben is el­járhat, ahol az átalakulást a cégbíróság egyszer már törvé­nyesnek találta. Ez a szabály tulajdonképpen a cégbírósá­goknak a hivatal általi kont­rolljátjelenti, s hol van akkor a bírói függetlenség? Ez egyéb­ként a jogbiztonság, a kiszá­míthatóság követelményének sem felel meg. Felmerül annak a veszélye is, hogy a hivatal a vizsgálatot önkényes kivá­lasztás és önkényes (netán po­litikai) szempontok alapján fogja végezni. Végül a képviselő szerint az is alkotmánysértő, hogy a sza­vazás után 24 órával már ha­tályba is lépett a törvény, s így nem maradt kellő idő, hogy a jogalkalmazók felkészüljenek a jogszabály alkalmazására. A felsorolt okok miatt azt kéri Vastagh Pál az Alkot­mánybíróságtól, hogy a tör­vényt teljes egészében semmi­sítse meg. . S.Á. Tudósítás „az év eseményé”-ről Habsburg Lotharingiai Károly és Francesca Thyssen-Bornemisza 1 í •• //• / baronesse esküvőjén Ausztriai síüdülésünk más­napján, 1993. január 31-én fe­leségemmel és egyik bará­tommal átruccantunk a né­hány kilométerre lévő Mária- zellbe. Néhány évvel ezelőtt nyáron már jártam erre, akkor Mindszenty bíboros emlékhe­lyeit, múzeumát, sírját ke­restük fel szakmai összetételű csoporttal. Ezúttal délelőtt 11 óra körül a kisváros főterén, a templom előtt különös készülődésre lettünk figyel­mesek: a 10 fokos hidegben, a félméteres, napfénytől szikrá­zó hóban a régi K. U. K. vilá­got láttuk megelevenedni: császárvadászok, magyar hu­szárok, darabontok, a polgár­őrség és még a Monarchia szá­mos fényes uniformisában pompázó hadfiak gyülekezé­se tűnt szemünkbe. Őszintén szólva fogalmunk sem volt a parádé céljáról. Amikor azonban egyre több, feltűnően elegáns pár szállt ki a sofőrökkel érkező drága gépkocsikból, kíváncsisá­gunk feltámadván megkér­deztük az egyik walky-talkys „közeget”. Legnagyobb meg­lepetésünkre kiderült, hogy 12 órakor mond egymásnak igent a máriazelli főtemplom­Az ifjú pár ban IV. Károly utolsó magyar király unokája, Habsburg Ottó 32 éves fia, Habsburg Lotha­ringiai Károly és a 34 éves Francesca von Thyssen-Bor­nemisza baronesse. Azon nyomban elhatároz­tuk, hogy ezt az eseményt „megnézzük magunknak”, hiszen egyszerű polgár életé­ben kevés ilyen adódik. Vál­lalkozásunk utólag túl me­résznek bizonyult, mert nem volt éppen szívderítő a nagy hóban, a mínusz 6—10 fok közötti hőmérsékleten a körülbelül 3 és fél órás álldo- gálás. Ebből 2 és fél órát a szertar­tás vett igénybe, ahová két okból sem mentünk be. A meghívott körülbelül 800 vendégen kívül a templom bejárata közelében állandóan cserélődő, hozzánk hasonló, bámészkodók miatt amúgy sem lehetett semmit látni, másrészt nem akartuk elvesz­teni a nehezen kivívott pozí­ciónkat egy havas pad tetején. Magam egy alkalommal be­mentem a templomba, akkor egy női hang magyarul látta el éppen a házasulandókat az ilyenkor szokásos jótaná­csokkal (tolerancia, megér­tés, szeretet, lemondani tudás stb.). Körülbelül fél háromkor elégedett moraj támadt a kinn várakozók köreiben. A temp­lom egyik mellékkapuját ki­tárták és megjelent az immár házaspárként kilépő ifjú pár: Francesca az olasz divatcár, Gianni Versace esküvői ruhá­jában, amit a hölgy olvasók kedvéért néhány szóban le­írok (természetesen a szemta­nú szubjektív élményeit itt és másutt is az osztrák sajtóból szerzett értesülésekkel kell kiegészítsem). A földig érő, krémszínű se- lyemtaft esküvői ruhakölte­ményt gazdag gyöngyvarrás díszítette. Fején a híres „Sissi- diadem” és a már Mária Teré­zia által is esküvőn viselt, gyöngyvirágmintás, ekrü szí­nű menyasszonyi fátyol, kezé­ben díszes kivitelű biblia és gyöngy rózsafüzér volt. Mel­lette a boldog, ifjú férj elegáns zsakettben, gomblyukában az Aranygyapjú rendjelével. A ruha 3 méteres uszályát mind­két családból származó 7 ko­szorúslány vitte. A fotósok ke­reszttüzében rutinosan rende­ződtek sorba a főszereplők, a már leírtakon kívül Habsburg Ottó és neje, Regina és Károly bátyja, György, a meny­asszony édesanyaj, Fiona Campbell (a skót konzervki- rálynő), édesapja, Heini von Thyssen-Bornemisza báró díszmagyarban. Ebben a pompás öltözékben mellesleg egyedülálló külön­legességnek számított, hiszen az általam a vendégek közül egyedül felismert gróf Bethlen István MDF^es országgyűlési képviselő is polgári ruhát öl­tött. Noha a szertartás két és fél óráját a templom plusz 3 fokos termében töltötték, nem kis próbatétel volt számukra a fa­gyos, kora délutáni napon vé­gighallgatni a templom előte­rében a katonazenekar műso­rát. Igaz, szemben a polgári tömeggel, a meghívott vendé­gek számára öblös korsókban forró vaderőlevest szolgáltak fel sok vodkával, amit Bulls- hot-koktélnak neveznek. A szenzációra éhes sajtó termé­szetesen bőséges intimitással látta el olvasóit. Ilyenek: a milliárdosnő bearanyozza a kék vért, az esküvő 2 millió márkába került és a 800 ven­dég Európa teljes nemességét reprezentálta, de a 200 Habs­burg közül csak 51 jött el, a többi bojkottálta a „rangon aluli” házasságot. Magam őszinte tisztelője vagyok Habsburg Ottónak, így nem is sorolom tovább ezeket az egyébként is jelen­téktelen kis pletykákat, in­kább a magyar olvasó számára is érdekes részletekről említe­nék még néhány szót. A zarán­dokhelyként ismert Máriazell főtemploma előtt 5 zászlót lengetett a januárvégi szél. Balról jobbra: a piros-fehér- piros osztrák állami zászlót, a fehér-sárga pápai lobogót, a fehér-zöld tartományi zászlót, a kék alapon csillagkörrel el­látott európai közösségi zász­lót és végül a szívünknek oly kedves piros-fehér-zöld lobo­gót. A Hans Herman Groel kar­dinális által celebrált esküvői szertartás 3 nyelve közül az egyik magyar volt. A díszes parádét bemutató katonaság soraiban fellelhetők voltak a császári időkben szolgált ma­gyar huszár regimentek dísz­egyenruhás csoportjai is, akiknek magyarul vezényel­tek. A nagy számú és általunk kevésbé ismert előkelőségek között voltak például Eleitte von Karajan, a Guldenburg családból ismert Christiane Hörbiger, a filmekből Old Shatterhandként ismert Lex Barker özvegye, Tita Thys­sen, a Rolling Stones-tag Mick Jagger stb. A felemelő- en szép esemény humoros pil­lanata volt, amikor a 21 ágyú­lövéstől megremegő levegő megszólaltatta az egyik Li­mousin riasztóberendezését. Végül aki hasonló élmény­ben szeretne részesülni, annak figyelmébe ajánlom a legkö­zelebb esedékes Habsburg esküvőt, amit a szóbeszéd sze­rint Károly bátyja, György fog kötni a marokkói király leá­nyával, a szépséges Leilával. Dr. Kási Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents