Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A. Telefon: Battonya, 310. Tornaterem helyett Battonya. — A szerb egyház presbitériuma 85 ezer Ft-ért szőnyegpadlót vásárol a „szerb zsuka” kultúrtermébe azzal a céllal, hogy a téli időszakban e teremben tarthassák meg az általános iskolai tanulók testnevelésóráit. Házi jellegű Dombegyház. — Megkezdte működését a településen a TD Profil Bt. sütőüzeme. Az 1 kg- os házi jellegű kenyér 54, a 2 kg-os 90 Ft-ba kerül. A Lehel lesz az első Kisdombegyház. — A közelmúltban megtartott közmeghallgatáson a lakosság főleg utak építését szorgalmazta. A képviselő-testület a Lehel utca mellett döntött, a munkához 1,2 millió Ft saját erővel rendelkezik, a többit pályázat útján szeretné megszerezni. A rajztanár visszatér Battonya. — A helybeli középiskola egykori rajztanárának, Gubuznai Zoltán festőművésznek az alkotásaiból rendeznek kiállítást a városi könyvtárban. A megnyitóra holnap, február 3-án kerül sor. A művészt Cs. Tóth János, a Tevan Könyvkiadó igazgatója mutatja be. Orvosra várva Kisdombegyház. — Betegsége miatt megválik állásától dr. Molnár Béla háziorvos, akinek a helyettesítését dr. Tóth- Baranyi Zsuzsanna vállalta Medgyesegy házáról. Mint megtudtuk, a falu lakossága visszavárja Gyuláról Szalai László doktor urat. Ha őt nem sikerül megnyerni, pályázatot írnak ki az állásra. Többe kerül Battonya. — A közelmúltban elkészült a szippantott szennyvíz kezelésére szolgáló létesítmény, ennek következtében a szippantási díj növekedni fog a szennyvízkezelés díjával, azaz köbméterenként 50 Ft- tal. Várják a véradókat Kisdombegyház. — Ma 8-tól 12 óráig véradást tartanak az egészségházban. A szervezők egyaránt számítanak a kis- és magyardombegyházi véradókra. de várják azokat a dombegyháziakat is, akik valamilyen okból nem tudtak részt venni az ottani véradáson. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette. Battonyáról Arizonába — Módszere: lézerspektroszkópia Itthon szeretne boldogulni A 34 éves Ujj László immár második éve dolgozik Amerikában az Arizona Egyetemen. A közelmúltban előadást tartott a Müncheni Műszaki Egyetemen. Európai tartózkodását felhasználta arra is, hogy meglátogassa a Battonyán élő szüleit. Az ifjú magyar tudóssal a szülői házban beszélgettünk. — 1977-ben érettségiztem Battonyán, a Mikes Kelemen Gimnázium matematika tagozatos osztályában. A katonaság után a szegedi egyetem fizikus szakán folytattam tanulmányaimat, 1983-ban kaptam diplomát. Még ebben az évben átkerültem Pécsre, a Janus Pannonius Tudomány- egyetemre tanársegédnek. Éppen ekkor alakult újjá a fizika tanszék, számos kutatási programot beindítottunk, elsősorban a lézerfizikában. A kutatással párhuzamosan több éven keresztül a doktori fokozat megszerzéséért is dolgoztam, ezt 1990-re sikerült elérnem. A disszertációm témája egy olyan speciális lézerspektroszkópiai terület volt, amelynek segítségével a molekulák rezgéseit lehet vizsgálni. A Pécsett töltött időszak alatt folyamatosan törekedtünk arra, hogy minél több gyümölcsöző külföldi kapcsolatot építsünk ki. Kezdetben elsősorban a szocialista országok egyetemei jöhettek számításba, így például a Szovjetunió Hullámfizikai Intézete. E kapcsolatnak köszönhetően egy félévet tölthettem Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen. Itt sikerült tovább fejlesztenem azt a spektroszkópiai módszert, amelyet Pécsett kezdtem el. — Mi következett Moszkva után? — Pécsett szervezőtitkárként részt vettem egy nemzetközi spektroszkópiai, ezt követően pedig az NSZK-beli Garmisch-Partenkirchenben egy optikai konferencián. Pécsre meghívtunk többek között amerikai, szovjet, nyugatnémet és finn tudósokat. Ezen a konferencián figyelt fel rám, illetve az eredményeimre az egyik amerikai professzor, George Atkinson, aki rögtön meg is hívott az Arizona állambeli Tucson város egyetemére egy speciális kutatás elvégzése céljából. A professzor távlati terveiben szerepelt az általam művelt spektroszkópiai módszer alkalmazása, illetve továbbfejlesztése. Ehhez felajánlotta az ottani lézerrendszert, amely a hazainál sokkal fejlettebb. Tucsonban tulajdonképpen különböző biológiai mintákat vizsgálok, elsősorban a bakteriorodop- szint. Ez tulajdonképpen egy sejtmembrán, egy nagy fehérje, benne található a rodopszin nevű molekula. Egyébként ez a molekula biztosítja az emberi látást is: elnyeli a fényt, majd annak energiáját továbbítja a környezetének. — Itt a fiatal tudós elkezdi ecsetelni azt a mikrovilágot, amelynek szépségeit, rejtelmeit az újságíró képtelen visszaadni. Végül is ennyit ért meg az egészből: — A bakteriorodopszin egy természetes laboratórium, amelynek segítségével a látást tudjuk vizsgálni. —Mikor tett eleget a meghívásnak? — 1991 januárjában érkeztem meg családostul Tucson- ba. Bence fiam 1985-ben, Enikő lányom pedig 1990-ben született, ő nyolc hónapos korában került Amerikába. A feleségem matematika—fizika szakos középiskolai tanár, Szegeden végzett, mint én. Tucson Arizona déli részén található, egy kősivatag közepén, ahol főleg csak kaktuszerdők nőnek. Ez a föld a cowbo- yok hazája, itt játszódnak a westemfilmek. Maga Tucson, ez a félmilliós város gyönyörű, 2-3 ezer méter magas hegyek veszik körül, a sivatagi hőség miatt ezek kedvelt kiránduló- helyek. Télen, aki teheti, északról leköltözik a déli városokba, így Tucsonban is sok a kiadó bérház, illetve lakás. Nekünk sem volt nehéz találnunk egyet, bár az ösztöndíjam, amiből a családomat is eltartom, alatta van az ottani hivatalos létminimumnak. Ezt csak a tárgyszerűség kedvéért mondom, hiszen a lényeg az, hogy folytathatom a kutatást, hogy a fiam ott kezdte az iskolát, már másodikos, és tökéletesen beszél angolul, senki sem mondja meg róla, hogy nem amerikai. — Megfordult-e a fejében, hogy ön is „amerikai” legyen? — Soha, egyetlen percig sem. A magyarországi gazdasági-pénzügyi viszonyok szerintem még hosszú ideig nem tesznek lehetővé ilyen színvonalú kutatásokat. A megoldás mégsem a kinnmaradás, hanem a kapcsolatok építése, ápolása. Persze a két szép szemünkért senki nem fogja finanszírozni a hazai kutatásokat. Meg kell hát teremtenünk a külföldi cégek érdekeltségét a különböző programokban. Dr. Ujj László itthon, szüleivel Tanári paly ara készül Dombegyház. — A helyi ön- kormányzat Híradója a közelmúltban bemutatta a falu egyik fiatal büszkeségét, a 13 éves Demeter Máriát. Marika 9. helyezést ért el egy országos futóversenyen. Most hírt adhatunk egy másik dombegyházi kislánynak, Acs Anitának a sikeréről. aki a battonyai gimnázium III. A osztályos tanulója. Anita nem valamely sportágban jeleskedik, hanem — a helyesírásban. — A Sarkadon megrendezett megyei helyesírási versenyen a gimnazisták között én lettem a harmadik — mondja. — Az előzményekhez tartozik, hogy „bemelegítésként’' részt vettem a négy- vagy' öt- fordulós háziversenyen. Ezen mindig megszereztem az 1—3. hely valamelyikét. Végül is a tanárok úgy döntöttek. hogy én képviseljem Sarkadon a középiskolánkat A felkészülésben ettől kezdve sokat segített édesanyám és Sándor Lajos tanár úr. Természetesen megkerestük a tanár urat is, aki a következőkkel egészítette ki az Anita által elmondottakat Anitát az Isten is bölcsésznek teremtette — Büszkék vagyunk Anitára. megelőzte számos nevesebb gimnázium versenyzőjét. Az igazsághoz tartozik, hogy akad még néhány hozzá hasonló tehetségünk, sajnos bennük nincs akkora lelkesedés és kitartás, mint Anitában. Hadd mondjam még el Anitáról, hogy magyartanár szeretne lenni, ráadásul meglepően jó verseket és novellákat ír, sőt egy regénybe is belekezdett. Kötbér a késésért Battonya. — Nem sikerült a vállalt határidőre (1992. december 15-ére) befejezni Battonyán az önerős telefonhálózat-fejlesztést A „csúszás” miatt a helyi önkormányzat bejelentette kötbérigényét a Matáv Szegedi Igazgatóságának. Várhatóan annyiszor ötven forintot térítenek vissza minden telefonígénylőnek, ahány nappal túllépte a beruházó az eredeti határidőt. Csökken az ára, és mégis többe kerül... Battonya és környéke. — A Dél-békési Önkormányzatok Vízmű Vállalata (röviden: Délbékésvíz, székhelye: Me- zőkovácsháza) döntött az idei víz- és csatornadíjakról. E szerint a vállalatot létrehozó településeken január 1-jétől a lakossági vízdíj 34 Ft lesz, szemben az eddigi 34 Ft 70 fillérrel. Sajnos a csökkenés csak látszólagos, hiszen ez az ár nem tartalmazza a 6 százalékos áfát. Erről viszont nem az újonnan létrejött vállalat tehet. 1993. február 2., kedd Reszel az ördög Nem szeretnék hasonlatossá válni ahhoz a példabeli cigányhoz, aki télen lelkesedett a vályog vetésért, nyáron meg a putri hűvösében ábrándozott a tuskószedésről. Eszembe jutott gyermekkorom két nagy nyári munkája, az aratás és a cséplés. ízlelgetem a már-már feledésbe merült szavakat: takaróvessző, marokszedő; etető, kévevágó, törekhordó, rudas, kazalrakó. S aztán egyszeresük beugrik a „szalmahúzás”. Ez a szó viszonylag új keletű, tartalma nagyjából ennyi: a kombájnok után maradt szalmakupacokat úgy gyűjtik össze két traktorral, hogy a traktorokat egy drótkötélpárból és lécekből eszkábált kerítésszerű alkalmatossággal összekapcsolják. A gépek egymással párhuzamosan haladnak, maguk után húzva a „kerítés" előtt gyarapodó szalmarakást. A „kerítés" alsó kor- cán, az egyik drótkötélen áll egy gyalogmunkás, hátrafeszíti a léceket, nem engedi felcsúszni a rácsot. A szalmahúzás szünidős diáknak kiváló elfoglaltság, néhány nyáron magam is csináltam. Az MTZ-sek— utalva gimnazista voltomra — gyakran példálóztak egy püspökkel, akinek valamelyik szegény rokona azt mondta: „Látod, ha nem reszelt volna az ördög annyira a reverendáért, itthon már számadó juhász lehetnél.” Hát... nem is tudom, püspök szeretnék-e lenni, ha újrakezdhetném, vagy juhász. A kérdés persze elméleti. Gyanítom, itt és most —sorstársaimmal együtt — a vályogvetéssel vagy a tuskószedéssel is be kellene érnem, n JLl ^ Komputer nélkül nem megy! Battonya. — Vancsa István 1985-ben szerezte meg matematika—fizika szakos tanári diplomáját. A debreceni egyetemi évek után az ambiciózus fiatalember pályafutása a battonyai középiskolában folytatódott. — Battonyán kezdtem el igazából érdeklődni a számítástechnika iránt — bocsátja előre. — A kezdeti időszak nehéz volt, hiszen ekkor még meglehetősen kevés híve volt itt a komputerizációnak. A 111-ben tartott előadásaimon kifejezetten arra törekedtem, hogy minél több embert „megfertőzzek”, azaz megnyerjek ennek a nemes ügynek. 1989- ben jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem számítástechnika szakára. A kétéves posztgraduális képzés végén újabb egyetemi diplomát szereztem. Ennek birtokában már fakultációs keretekben folytathattam a számítás- technika oktatását a ül—IV. évfolyamon. Az itt végzők — együtt az érettségi bizonyítvánnyal — számítógépkezelői és operátori oklevelet kapnak. — Úgy tudom, nem csak a ■fakultációsokat oktatja. — Ennek az az oka, hogy a környéken rajtam kívül más alig foglalkozik ezzel. Pedig az itteni emberekben is megvan az igény a felzárkózásra. Ezt felismerve hirdetek rendszeresen IBM-tanfolyamokat, melyeket a középiskola számítástechnikai kabinettjében tartok. Miből jött létre ez a kabinet? Részben az intézmény saját forrásaiból, részben pedig a különböző pályázatokon nyert pénzekből. — Közismert önről, hogy tud pályázni. — Valóban. Legelőször a művelődési központnak szereztünk egy IBM kompatibilis gépet teljes perifériával, majd két lépcsőben kialakítottuk a középiskola 8 munkahelyes számítógépes hálózatát. — Közben vezette a felnőtteknek szervezett tanfolyamokat. — Igen, most is van egy tanfolyamunk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jóvoltából. A közművelődési szakemberek átképzésére kiírt pályázaton 75 ezer forintot nyertünk. Ez az összeg fedezi a tanfolyam összes költségét, sőt még egy modemet és egy nyomtatót is tudok vásárolni a leendő információs központ részére, melyet a városi könyvtárban szeretnék berendezni. Ennek segítségével a nemzetközi és a hazai adatbázisok pillanatok alatt elérhetők lesznek Battonyáról is. Aktív iskola Battonya. — A Köznevelés január 29-ei számában olvasható a román általános iskola igazgatójának, Alexandra Blagának „Unele consideratii privind di- dactica scolii active in scolile nationalitatilor” című cikke. A szerző abból indul ki, hogy a nemzetiségi iskolák tanulói általában alacsony szinten beszélik anyanyelvűket, ezért a nyelvoktatás hagyományos módszerét szükséges lenne összekapcsolni az úgynevezett aktív módszerrel. Ennek a lényege a következő: az iskola ne csak nyelvi órákon foglalkozzék nyelvtanítással, illetve gyakorlással. hanem az egy éb tanórákon is. ,.A matematika tantárgy’ magas óraszáma jó alkalmat ad az anyanyelv gyakorlására” — ez a Blaga-írás egyik fontos megállapítása. Vancsa István közművelődési dolgozókat oktat
