Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-17 / 40. szám
Jókai Színház: a vizsgálat elkezdődött ] LÉPTÉK 7■10. oldal Károly és Francesca esküvőjén Sokszor a szerencsés véletlenen múlik, hogy az ember ^elcsípje” az „év eseményét”, így történt ez a közelmúltban, január 31-én is, amikor az osztrák Máriazellben különös készülődésre lett figyelmes az idegen. Mintha a régi K. U. K. világa elevenedett volna meg: császárvadászok, magyar huszárok, darabontok, fényes uniformisban pompázó hadfiak gyülekeztek... (11. oldal) / Államtitkárok mennek, jönnek A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden délután az alábbiakat tudatta az MTI-vei: a miniszterelnök kedden javaslatot tett a köztársasági elnöknek dr. Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának, dr. Sárossy Lászlónak, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkárának és dr. Pong- rácz Tibornak a felmentésére. A miniszterelnök egyidejűleg javaslatot tett a köztársasági elnöknek dr. Becker Pálnak a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává, dr. Med- gyasszay Lászlónak a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárává, dr. Tóth Tihamérnak a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárává, valamint dr. Szendrei Lászlónak a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává történő kinevezésére. (MTI) Pénteken tárgyalt a megyei képviselő-testület művelődési, ifjúsági és sportbizottsága a Jókai Színház 92 dolgozója által aláírt beadványról, amelyben szakmai és emberi alkalmatlanságra hivatkozva Tímár Zoltán igazgató-főrendező leváltását kezdeményezik. Az ügy mielőbbi orvoslása érdekében háromtagú vizsgáló- bizottság alakult, amely mindkét fél meghallgatása után előterjesztést készít a döntésre jogosult megyei közgyűlésnek. Markó István szólt az ország keleti felének és ezen belül Békés megyének az elmaradottságáról, s arról, hogy a gondok területileg elszórtan jelentkeznek. Például a mező- gazdasági munkanélküliség nem mutatkozik olyan markánsan, mint a borsodi Dimag Erről tájékoztatta tegnap délután a színházban a társulatot Szilágyi Menyhért, a művelődési és egyben a vizsgálóbizottság elnöke. Bevezetőjében az elnök elmondta, hogy a megyei vezetés célja a működőképes és színvonalas színház fenntartása, ehhez igyekeztek megteremteni a gazdasági és műszaki feltételeket. Elismerését fejezte ki a felújítási munkálatok ellenére tanúsított helytállásért. Mint mondotta, immár gyár esetében, holott a nehézségek azonos nagyságúak. Pelcsinszki Boleszláv a területfejlesztési alap kezelőjétől, az Állami Fejlesztési Intézettől olyan tájékoztatást kapott, hogy választókörzetének nemigen van reménye arra, hogy idén támogatást kapjon két, a meglévő feszültséget jelző beadvány áll a megyei önkormányzat rendelkezésére (az igazgató ellen és mellett). Az ad hoc bizottság tegnap elkezdte az egyéni vagy csoportos elbeszélgetéseket. Szilágyi Menyhért hangsúlyozta: „elfogulatlan szándékkal, elkötelezettség nélkül jöttek, mindenki véleményére alapoznak”, és mindkét féltől tárgyszerű, dokumentálható érveket és önmérsékletet kémek. az alapból az induló beruházások finanszírozására, ugyanis a tavalyi 6 milliárdot és az idei 4,5 miiliárdot már elköltötték, mindössze 50 milliót tettek félre Békés megyének. A képviselő hangsúlyozta, nem gondolják, hogy Szabolcsban rossz helyre kerül a pénz, de kiegyenlített elosztást szeretnének. Kádár Péter azokra az okokra mutatott rá, amelyek ezekhez az aránytalanságokhoz vezettek. Úgy vélte, az elmaradottsági mutatók torzítanak. Például a föld minőségét is beszámítják és így a megye egyes részei eleve nem számíthatnak hátrányos helyzetűnek. A pályázatok információ- áramlása nem megfelelő, a települési önkormányzatok alig, vagy nem időben kapnak jelzést arra, hogy mozdulhassanak. A harmadik ok: a legszegényebb önkormányzatok (Folytatás a 3. oldalon ) N. K. A Tiszántúl felzárkóztatása össznemzeti érdek Békés megyei képviselők levele Antall Józsefhez Infrastrukturális beruházások céljára (út, víz, gáz, stb.) a kormány 1992-ben 4 milliárd 457 millió 838 ezer (4,5 milliárd) forintot juttatott Szabolcs-Szat- már megyének, míg Békésnek csak 1 millió 008 ezer forintot. Igaz, Szabolcs 166 pályázattal nyerte el a pénzt, míg Békés eggyel. A munkahelyteremtő beruházásokhoz engedélyezett támogatásból Békés 190 milliót, Szabolcs 735 milliót kapott. Ezek a mellbevágó adatok adták meg az alaphangját annak a sajtótájékoztatónak, amelyet megyénk négy képviselője, Kádár Péter (KDNP), Markó István (MDF), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) és Remport Katalin (MDF) tartott tegnap az Országház Gobelin termében. Demokrácia és zsarnokság Fáraók, királyok, császárok, diktátorok — ma már jobbára történelmi fogalmak, amelyek mögött egy-egy személy zsarnoki, tekintélyelvű uralma áll—tisztelet a kevés kivételnek. Az egyes történelmi korszakoknak megfelelően a hatalom alapjául hol az isteni eredet, hol a föld, a pénz, s a XX. század sajátosságaként a különféle eszmék szolgáltak. A hatalom fent említett formái nemcsak a legfelső régióban működtek, hanem a mindennapi élet szintjén is megjelentek a kisfáraók, kiskirályok. Az 1990-es választásokkal hazánk elindult a demokratizálódás útján. A demokráciában (mely az ókori görögökére épül) a nép, illetve képviselői olyan vezetőt választanak maguknak, akire a későbbiekben számíthatnak, akiben meg- bízhatnak.Á demokratikus vezetés (legyen az országos vagy helyi, intézményes — s ez talán még nagyobb súllyal esik latba, hiszen kevésbé ellenőrizhető, kisebb csoportot érint) valamilyen formában a tekintélyelvűségen alapul. De ! S ez a dolog lényege: olyan tekintély ez, amely szakmai, emberi és erkölcsi értéken alapul. Ugyanis csak ez biztosítja a választott vezető elfogadtatását és alkalmasságát. Ezen említett tulajdonságok hiánya esetén akár tudatlanságból, akár a hiány kompenzálása okán, könnyen zsarnoki uralkodóvá válhat valaki. Tudjuk, jó vezetőnek lenni nem könnyű. S azt is tudjuk (példát bőven találni a történelemben) a hatalomról — önként vagy mások segítségével — lemondani talán még ennél is nehezebb. S ki tudja miért, mindig a legalkalmatlanabbtól lehet a legnehezebben megválni. Pedig a zsarnokok mindig csúfos véget érnek... Muzslai Katalin Feszítő megyénkben a sertéspiac hiánya Megszűnt-e a pestisveszély? Az elmúlt évi októberi sertés- pestis okozta súlyos veszteség megyénk lakosságának legalább felét közvetlenül érintette, és tartja szorongató helyzetben mind a mai napig. Ezért lesz jelentős esemény csütörtökön a Közös Piac Állatorvosi Bizottsága szakértőjének szemléje a leginkább érintett körzetekben: Lökösházán, Kétegyházán, Újkígyóson és Békéscsabán. —Mi történt megyénkben a sertéspestis jelenlétének kimutatása óta? — kérdeztük dr. Joó Jenőtől, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától. — Miután a magyar kormány bejelentette az illetékes nemzetközi szervezeteknek, hogy sertéspestist állapítottak meg hazánkban, az érintett telepek állatállományát felszámoltuk, a helyiségeket fertőtlenítettük. A Békés megyei védőkörzet miniszteri megbízottjaként gondoskodnom kellett arról, hogy élő sertés ne hagyja el a megyét, vágott sertés pedig csak külön engedéllyel. Ez a tilalom december 28-áig tartott, azóta is csak akkor vihetik át a megyehatáron a gazdák jószágaikat, ha felmutatják a tőlük vásárolni szándékozók befogadó nyilatkozatát. Jelenleg negyvenöt község szállíthat ki a megyéből, tilalom alatt az ellenőrzésre váró helységek vannak. —Meddig tart várhatóan ez a korlátozó rendelkezés? — A csütörtöki szemlétől nemcsak azt várjuk, hogy regisztrálja a fertőzésmentességet, hanem a korlátozás feloldására is szeretnénk ígéretet kapni. Abban bízom, hogy április végére, május elejére megszüntetik a ránk vonatko- (Fólytatás a 3. oldalon) Első utazás a Bárkával Újabb irodalmi és művészeti folyóirat indult útjára: a Bárka. Kormányosai a Tevan Kiadó szerkesztői. „Gyermeküket” tegnap délelőtt mutatták be a hangulatos békéscsabai Szt. Johannes Kávéházban. (Beszámolónk a 3. oldalon) FOTÓ: FAZEKAS FERENC Hét pályázat a hulladékkezelő-műre A megyeszékhelyen a jelenlegi szeméttelep megtelt, sem műszaki, sem környezetvédelmi szempontból nem alkalmas már hosszabb távon a hulladék tárolására. Többévi előkészítő munka után a városi önkormányzat 1992 őszén — amint erről lapunk is hírt adott — nemzetközi, nyilvános, kétfordulós pályázatot írt ki az egy hulladékkezelő-mű megvalósítására. A határidő 1993. február 15-én lejárt, a borítékokat a tegnapi napon bontották fel a városi önkormányzati hivatalban. Összesen tizennyolcán jelentkeztek, és közülük heten adták be pályázatukat. Ók külföldi vállalkozók, akik többségében magyar képviselettel is rendelkeznek. A szakszerű elbírálás megkezdődött, s ebbe a lakosságot is bevonja az önkormányzati hivatal. Várhatóan április 30- ig dönt a közgyűlés arról, hogy hová kerüljön a hulladékkeze- lő-mű, és milyen legyen a technológia. Ezután, a második fordulóban, az év végéig hoznak döntést arról, hogy ki kapja a pályázók közül a megbízást a beruházás megvalósítására. Borbély Gáborné, Békéscsaba, Berényi út 140. Telefon/fax: (66) 441-264. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. TÜZELŐAKCIÓ NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL! Réqi ár Ui ár Dorogi brikett 830 Ft/q 740 Ft/q Berentei barna 648 Ft/q 570 Ft/q Cseh darabos 648 Ft/q 570 Ft/q Cseh dió 648 Ft/q 570 Ft/q Orosz dió 753 Ft/q 680 Ft/q (7200 cal) Fűrészelt tűzifa 450 Ft/q 400 Ft/q A megyében 30 q felett díjtalan házhozszállítással. Február 15-étől a tüzelőutalványokat is beváltjuk. Magyar cement 570 Ft/q, a megye területén 30 q felett házhoz szállítva. — Magyar cement 550 Ft/q telepen ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! — Orosz pala 290 Ft/db (áfával) Faforgácslap, fenyő fűrészáru, vb áthidalók és gerendák nagy választékban. Minden építőanyag megrendelhető, megrendelést telefonon is elfogadunk. ÁRAINK AZ ÁFÁT IS TARTALMAZZÁK.
