Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13-14 / 37. szám

1993. február 13-14., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kislány vigyázz! Editke szeretetből él a pokolban Elmegy Elek jegyzője Az eleki képviselő-testület hétfői ülésén dr. Fábry Károly jegyző — március 15-ei ha­tállyal — lemondott munka­köréről. A köztársasági meg­bízott Békés megyei hivatala kérte a jegyző áthelyezését. A testület elfogadta a lemondást és hozzájárult az áthelyezés­hez. Benyovszki János rendőr százados, az eleki őrs parancs­noka Elek közbiztonságáról és az őrs tevékenységéről szá­molt be a testületnek. A vá­laszadásba dr. Zleovszki Má­tyás rendőr alezredes, gyulai rendőrkapitány is bekapcsoló­dott. A testület Dobiné Jamb- rik Esztert a helyi választási bizottság tagjává választotta. Ezt követően a képviselők a Gyulai út 17. szám alatti, ön- kormányzati tulajdonban lévő ház, illetve a volt tanácsháza eladásáról döntöttek. Lehető­vé tették, hogy az orvosi ügye­lettől felszabadult NIVA gép­kocsit az Elekép megvásárol­ja. A testület hozzájárult ah­hoz, hogy az eleki szociális otthon a „Szociális Otthoni Gondozottakért” elnevezésű, közérdekű céllal létrehozandó alapítványára az idén, majd minden esztendőben évi 100 ezer forintot kigazdálkodjon saját költségvetéséből. K.A.J. (Folytatás az 1. oldalról) nem engedi hozzánk — szól bele az ifjú együttélő társ, Adamcsik Mónika. — A bírónő azt mondta, a kislányomat vagy nekem ítéli vagy intézetbe küldi, csak az anyjának nem... — mondjaPé- ter Károly. — A tárgyalás után becsaltak a rendőrségre, és próbáltak rávenni, áruljam el, hol a gyerek. Fondorlattal ki­szedték belőlem és ígérték, hogy tudtom nélkül nem adják vissza az anyjának. — Nálam volt Editke — ra­gadja magához ismét a szót Adamcsik Zsolt —, egyszer csak két rendőr állít be, hogy azonnal viszik a gyereket, mert az apja kéreti. Mondtam, hogy nélkülem sehova, elvég­re rámbízták. Beültem a rend­őrautóba, aztán a rendőrség előtt kitessékeltek, a gyereket elvették, s visszaadták az any­jának. A három látogatómtól meg­tudtam még, hogy az anya er­kölcstelen, nem törődik a kis­lánnyal, el akarja rabolni stb. stb. Kíváncsi voltam, hol, kik­kel és hogyan él a hatéves Edit. Jamina végén, a Szabadság Tsz területén fordulok balra, és három-négy kilométer után találom meg a tanyát, amit itt a világvégén vásárolt az a bizo­nyos svájci állampolgár, aki­vel most Pétemé a kislányával együtt él. Az asszony nem le­het több 25 évesnél. Az élettár­sat 60-nak saccolom. Kérem a mamát, keressünk valami nyu­galmas helyet, ne a gyerek előtt kelljen az ügyet megtár­gyalnunk. Edit asszony a háló­Editke festőnek készül. Azt mondja, rajzolni szeret a leg­jobban FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE ba kísér. Vibrál a szeme az idegességtől. Előadja ugyan­azt a történetet, amit már egy­szer a férje elmondott, a saját szemszögéből. — Én vagyok az erkölcste­len? Még együtt éltünk, ami­kor odahozta Mónikát a laká­sunkba, így éltünk hárman. Féltem a kislányomat tőle, mert a szexuális életben per­verz, még azon sem csodál­koznék, ha a kislány előtt sze­retkezne... — Beszéljen a konkrétu­mokról. Ki lőtt kire és miért nem engedte szépszerével el a gyereket? — Az együttélő társam azt hitte, hogy a rendőrség jön, s ezért engedte be őket. A fér­jem vagy Zsolt sprayjel lefújta Heinzet, aki elővette a riasztó­pisztolyt... — Tudja, milyen lelki sérülést okoznak ezzel a cir­kusszal a gyereknek? — A férjemtől féltem a gye­reket. Minden kitelik tőle. — Bántotta valaha is Edit- két? — Még nem. — Mi történt a szerdai tár­gyalás után? — Kétségbe voltam esve, mert nem tudtam, hol a gyere­kem. Ezért fordultam a rendőr­séghez. Ha rendes körülmé­nyek között viszi el a gyereket, nem tiltom az apjától, decem­berben például tíz napig volt nála. ■—Mit szól a bírónő ahhoz a kijelentéséhez, hogy nem ma­gánál helyezi el a gyereket? — Csodálkozom, de az le­hetetlen, hogy az apa kapja meg. Mielőtt elköszönök, meg­kérdezem a kislányt, szeret-e a papájánál? Riadtan ránéz a mamájára mielőtt válaszol, sí­rásra görbül a szája: — Mind­kettőjüket nagyon szeretem... *** —Vannak nagyon zűrös csalá­di esetek, amikor a rendőrség arra hivatkozik, nincs hatás­köre a beavatkozásra. Most hogyan lehet, hogy rendőri se­gítséggel „ loptak” vissza egy gyereket?—kérdezem a váro­si rendőrkapitányt, dr. Abra- hám Bélát: — Azért, mert volt egy beje­lentés, amely szerint Péter Ká­roly és társai erőszakkal vitték el az anya felügyelete alól a gyereket. Mivel a kislány ve­szélyhelyzetben volt, hiszen nem lehetett tudni a tartózko­dási helyét, ezért foglalkoz­tunk az üggyel. A férjnek nem volt kifogása az ellen, hogy az anya visszakapja a gyereket. Béla Vali Fordulat a kormány agrárpolitikájában? Fórum a tavaszi munkák támogatásáról Ötven milliárd forinttal támo­gatja a költségvetés 1993-ban az agrárágazatot, ami több mint 30 százalékkal haladja meg az elmúlt évit — hangzott el többek között tegnap azon a fórumon, amelyet a megyei agrárkamara és az FM megyei hivatala közösen szervezett a tavaszi mezőgazdasági mun­kák támogatásáról. Dr. Máhr András, az FM főosztályvezető-helyettese előadásában a következőket mondta: — A költségvetés az inflá­ció mértékét meghaladóan nö­velte a mezőgazdaság támoga­tását, ami önmagában is jelzi a mezőgazdaság fontosságát. Az agrárágazat központi tá­mogatását három fő csoportba lehet osztani. Az elsőbe a piaci támogatások tartoznak, együt­tesen idén 35—39 milliárd fo­rintot különítettek el erre a cél­ra. A másodikba az átalakulást szolgáló támogatások kerül­tek, a harmadikba pedig a spe­ciális céltámogatások. A tava­szi mezőgazdasági munkák tá­mogatására minden jogszabá­lyi feltétel adott, időben el­készült. A 12-es számú köz­lönyben megjelent a tavalyi jogszabály módosítása. Két héten belül napvilágot lát az egységes szerkezetű rendelet, amelyben minden tudnivaló olvasható lesz. A fórumon szó volt még a kamattámogatásokról, a különböző állami garanciák­ról, direkt támogatásokról. Például az állam a nem hitel­képes gazdaságoknak állami garanciát vállal kukoricave­tésre, mégpedig 10 ezer forin­tot hektáronként. A kért hitelre az állam 70 százalékos vissza­fizetési garanciát szavatol. Kukoricára, tavaszi kalászos gabonákra 1500 forint hektá­ronkénti támogatást igényel­het bárki, aki a jogszabályi fel­tételeknek megfelel. Ugyan­csak kedvező hír, hogy a nö­vénytermesztésben felhasz­nált gázolaj után támogatásra jogosultak a gazdaságok. * ** A fórumon résztvevő egyik gyakorló közgazdász a követ­kezőket mondta a hallottakról: — A kétségtelenül pozitív vál­tozások megítélésem szerint 180 fokos fordulatot jelente­nek a kormányzat agrárszem­léletében. A mezőgazdaság­nak valamit visszacsöpögtet- nek abból, amit az elmúlt években kizsigereltek belőle. Valami elkezdődött, de na­gyon remélem, hogy a jövőben további segítséget kap a padló­ra tett magyar mezőgazdaság. Lovász A Rolicare-hálózat harmadik tagja az országban Új műveseállomás Békéscsabán A Rolicare Egészségügyi Szolgáltató Rt. az országban Budapesten 1989-ben hozta létre az első magán-egész­ségügyi létesítményt, egy mű- veseállomást. A német és ma­gyarérdekeltségű rt. a fővárosi eredmények alapján magán­működtetésű dialízis hálózat kiépítésébe fogott. Tegnap a békéscsabai kórház vendége volt Fabók József, a Rolicare Rt. Dialízishálózat igazgatója, ugyanis a megyeszékhelyen ideiglenes műveseállomást építenek. Az igazgató lapunk­nak elmondta, a békéscsabai kórház két és fél évvel ezelőtt vesegépeket szeretett volna vásárolni tőlük, de fizetni csak részben tudtak. A hálózatba tagként belépő kórháznak öt gépet bocsátottak rendelkezé­sére. Azóta az rt. műveseállo­mást épített Nyíregyházán, Veszprémben most kezdődik a beruházás, Békéscsabán fjedig körülbelül két hónap múlva a betegek szolgálatába állítják a kórház volt fertőző osztályá­nak felújítása után állomásu­kat. A hálózat minden tagja azonos, világszínvonalú or­vostechnológiát nyújt. Ha az önkormányzat közművesített területet biztosít és az itteni kezelések elérik a 8 ezret, önálló állomást alakítanak ki a kórház területén. A kórházban évek óta lehe­tetlen körülmények között lát­ják el a vesebetegeket — mondta el Szekeres József gaz­dasági igazgató. Némi túlzás­sal akár be is lehetett volna záratni a kórházi állomást. Mi­közben az utóbbi évben 100 százalékkal emelkedett a ve­sebetegek száma, s tenyérnyi Kezelésen helyen több mint negyven em­bert látnak el. A közel 100 mil­lió forintos beruházást sem az önkormányzat, sem az egész­ségügy nem tudta volna vállal­ni, így 1991 nyarán a képviselő- testület szerződést kötött a cég­gel. (Szőke) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Olvasóink írják Az iskolának mindegy, ki a színházigazgató Tizenegy esztendeje minden évben 1700 gyereket utaztatunk be Békéscsabára színházba. Rengeteg szervezői, anyagi háttérrel. A cél világos: színházértő, színházszerető közönség nevelése. Az utóbbi időkben lehetetlenné kezdett válni ez a célunk. A bérlet­költségek, utazási költségek egyre emelkedtek—az idén például 105 ezer forintba kerültek a bérletek + a 6-szori utazási költsé­gek. Ezt mind a szülők—az egyre rosszabb körülmények közt élők — biztosították. Mit,,kaptunk” az idén? Sütő András csodálatos darabját — 10—12 éves gyerekeknek!,,Színezüst csehó”-t tele trágársággal. (A western műfaj enélkül is „elmenne" !) Még hátra van a 6-7 éveseknek a Kis herceg. (Ugyanezt megírtam az igazgató úrnak is novemberben, válasz sem érkezett.) Kértük a színházvezetést, hogy -— Isten ments, hogy hozzáértőként! — hallgassák meg a szervezők, s így a közönség véleményét is. Nem a darabválasztás­ról—ez szakmai konzekvenciákkal járó ügy—hanem arról, hogy a 10 előadásból mi legyen az a 4, amit ifjúsági bérletezésre is javasolunk. Talán jobb választásunk lett volna. Régebben megtette a színház, hogy összehívta az iskolai szervezőket, megköszönte a munkát, s egy kicsit előrevetítette, hogy milyen darabok lesznek, mi bők,.készítsükfel” a gyerekeket. (Felismerve az egymásrautaltságot, a közös célt.) Nekünk mindegy, hogy ki az igazgató, a fontos, hogy a színészek jól érezzék magukat, mert így láthatunk jó színházat. Így is le a kalappal előttük. Fontosnak tartom, hogy a lap hasábjain ne csak a „szakma" vitatkozzon, ezt megtehetik „berkeken" belül is. Az iskola pedig csak így juthat szóhoz az utóbbi időkben! László Imréné Békés, dr. Hepp Ferenc Általános Iskola A „Belvárosi” nem váltott bérletet A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulói ebben a tanévben—egy alsó tagozatos osztály kivételével—nem váltottak színházbérletet. Úgy döntött a nevelőtestület, hogy csak az adott korosztálynak megfelelő előadásokra szerveznek közös színházlátogatást. A két előadásos mesebérlet első bemutatója (Piroska és a farkas) óvodásoknak, illetve 1-2. osztályosoknak, A kis heréeg viszont 10 éven felülieknek ajánlható. Ezért tervezték úgy, hogy bérletszüneti előadásokra viszik az érintett korcsopor­tok szerint a gyerekeket. Sajnálják, hogy a Piroska és a farkas mesejátékból nem volt bérleten kívüli előadás. A felső tagozato­sokkal viszont készülnek az áprilisra tervezett bérletszüneti A kis herceg előadásokra. A 4 előadásos diákbérletben felajánlott előadások közül 2 produkciót tartanak alkalmasnak a felső tagozatos tanulók szá­mára. A Szuzai menyegzőt még nem értik meg a gyerekek és a kocsma-bordélyban játszódó western-musicalként propagált Színezüst csehó szintén nem nyerte meg a bizalmukat. Talán nem ilyen előadásokra kellene szervezetten vinni a gyerekeket. A kőszívű emberfiái és a My Fair Lady bérletszüneti előadá­saira azonban szívesen szerveznek közös színházlátogatást. Ép­pen úgy, mint ahogyan tették a Légy jó mindhalálig vagy az Antigoné esetében. Ezért is volt megdöbbentő számukra, amikor a színház igazgatója szokatlan hangú levélben kérte számon, hogy a kérésükre létrehozott Antigoné előadást nem látogatják a tanulók. Az iskola ugyan nem kérte az előadást, viszont több mint 100 tanulót szervezett a beavató színházi produkcióra. Érthetet­len tehát az írásos kioktatás és számonkérés. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a közönség megnyerésére. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Visszhang Ne mondjon le Antall József! Tisztelt Botyánszky Úr! Olvastam a Békés Megyei Hírlap 1993. február 2-ai számában megjelent rövid, de tömör írását, melyben lemondásra szólította fel két párt nevében is Antall Józsefet. Ha jól emlékszem, ugyanezt tette Torgyán József is nyílt beszédében tavaly, Szegeden megtartott nagygyűlésen... Ma már Torgyán is belátja, hogy elhamarkodott volt az akkori döntése. Tény, hogy Magyarország súlyos gazdasági válságba jutott. Am az ország szekerét nemcsak Antall Józsefnek és kormányának kell kisegítenie a kátyúból—de szükség van a pártok és a haza valamennyi honpolgárának segítségére is. Antall József már a rendszerváltás küszöbén látta, hogy Ma­gyarország gazdasági téren válságban van és egyre súlyosabb válság felé tart. Az igaz, demokratikus szellemben élő férfi elhatározta, hogy kormányával teljes elszántsággal fog küzdeni a haza sorsának jobbrafordulásáért. A kommunisták áltak kizsi­gerelt országot csak úgy mentheti meg az elszegényedéstől, ha megteremti a megfelelő politikai, gazdasági feltételeket, ezáltal értékeink megmentésével, értékeink megtartásával utat találva nemcsak kelet, hanem nyugat felé is. Szóval új típusú kelet-közép- európai politika kialakítását látta szükségesnek:.. S azt hiszem, napjainkban ez a kapcsolat szépen megteremtődött... Az ország boldogulását a belső ellentétek akadályozzák. A pártok közötti állandó harc szerintem leköti a kormány figyelmét, s nem tud kellőképpen az ország bajára figyelni. Nem vitás, az országban a Magyar Demokrata Fórumé a vezető szerep. A cikk esetében azt hiszem, párthatalomféltésről van szó... Hiszen az ez évi MDF VI. Országos Elnökségbe választott tagok közül többen a kormány élén állnak. Oláh Ferenc, AZ MDF OKÁNYI SZERVEZETÉNEK TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents