Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
iüÉKÉS MF.fiYF.1 HlüüPHAZAI TÜKÖR 1993. február 11., csütörtök A szülőföld Körösszakái nevét még az e vidékiek többsége is csak a rádió vízállásjelentéséből ismeri. Pedig valaha vaspálya kanyargóit onnan a 20 kilométerre fekvő Nagyváradra. Most a sínpár innenső vége egy bámészkodó szénaboglyában végződik. A húszas években még-közel 80 százalékban románlakta falu két szülötte, a ma Gyulán élő dr. Pilánné Rúzsa Ildikó és Gaál Tibor — kiegészülve Szabados Kristóffal — tavaly októberben hozzálátott egy Körösszakáiról szóló videofilm elkészítéséhez. A kérdések az ő munkájukat firtatnák, ám rendre a falu dolgainál kötünk ki. — Két szálat bogozgatunk: a község történetét és az asszimiláció körülményeit — mondja Rúzsa Ildikó, aki román szakos tanárnő. — Ma talán a lakosság 30 -százaléka vallja magát románnak, pedig az ott élők több, mint fele valószínűleg e nemzetiséghez tartozik. Sokat jelentene a hovatartozás vállalásában, ha a Magyarországi Románok Szövetsége ott helyben és kézzelfoghatóbban bizonyítaná, hogy értük van, s tenni képes az érdekükben. —Honnan szereztek pénzt a munkához? — A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól pályázat útján kaptunk 68 ezer forintot — veszi át a szót Gaál Tibor. — Január végén jutottunk a pénzhez, de már október óta dolgoztunk a filmen. Ha semmilyen támogatásban sem részesülünk, akkor is elkészítettük volna az anyagot. — Mit várnak e vállalkozásuktól? vonzásában Dr. Pilánné Rúzsa Ildikó, aki két gyulai társával elektronikus tanulmányt készített a szülőfalujáról FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Szeretnénk, ha a szakáli emberek önbizalomhoz jutnának — fogalmazza meg a közös óhajt Rúzsa Ildikó. — E nélkül hogyan boldogulnának ebben a vállalkozásra alapozott világban?! Nem könnyű megélniük Békés, Hajdú-Bi- har megye és a magyar- román határ közé szorítva, úgy, hogy most az alig ezer lelkes kis település eddigi egyetlen munkahelye, a téesz is szétesni látszik. Egyórás filmet vágtak a 10 órányi nyersanyagból. Lassan ki kell tűzniük a bemutató napját. Az anyag iránt érdeklődést mutat a Magyar Televízió szegedi román szerkesztősége is. Várjuk hát együtt, hogy a beszédes főcím mielőbb beússzon valamennyiünk képernyőjére: „Az idő fogságában”. Kiss A. János Az emberek jórészét bosszantja, ha valami félbemarad. Ez alól Hegedűsné Oszik Márta, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola magyar—német szakos pedagógusa sem kivétel. Ül felháborodva egy halom papír fölött, és magyaráz: — Ót évvel ezelőtt, 1988- ban készítettük elő az anyanyelvtanítás egyik alternatív formáját az általános iskolák alsó tagozatai számára. Akkor még közösen a megyei pedagógiai intézettel úgy terveztük, hogy mindazok az alsós nevelők, akik vállalkoznak erre a kísérletre, anyagi támogatást kapnak majd a megvalósításhoz. Ez nemcsak tiszteletdíjat jelent a számukra, hanem fedezi a kísérlethez kapcsolódó segédanyagok költségeit, az anyanyelvi könyvtár- fejlesztést és a továbbképzések kiadásait. Az idei tanévig nem is volt baj a finanszírozással. A művelődési minisztérium közoktatásfejlesztési alapjából pályázat útján minden tanévben kaptunk annyi pénzt, hogy a kísérletet folytathattuk. Igaz, hogy az összegek igencsak váltakozó nagyságúak voltak, hol több, hol kevesebb, de mégiscsak voltak. Az idén azonban egy fillért sem szavaztak meg számunkra. Most itt állunk egy megkezdett kísérlettel, pénz nélkül... Mint megtudtuk, a kísérletben a füzesgyarmati, a mező- gyáni, a muronyi, a mezőberé- nyi 1-es számú és a sarkadi 2- es számú általános iskolák alsó tagozatai érintettek. A legtöbb helyen a kísérlet éppen az utolsó évébe ért volna az idén. Az eredményekről ezt követően lehetett volna beszámolni. A könnyen megtéveszthető olvasóink kedvéért hangsúlyozzuk: felvételünk nem testnevelésórán készült, hanem egy kísérleti anyanyelvi foglalkozáson, a Sarkadi 2-es Számú Általános Iskolában fotó: fazekas Ferenc Olyan ez, mint amikor a sebész a vakbélműtét utolsó fázisához érkezik, és kiderül, hogy nincs pénz cérnára, amivel a vágást összevarrja. így hiábavalónak tűnnek az addigi kiadások, az orvos elveszíti a türelmét, nem beszélve a beteg lelkivilágáról! Valahogy így vannak ezzel az anyanyelvi kísérletben érintettek is. — Nem értjük, hogy a pályázatokat elbírálók milyen szempontok szerint döntenek — kapcsolódik a beszélgetésünkbe dr. Gáspár László, az anyanyelvi kísérlet elméleti kidolgozója —, hiszen mindegyik pályázatunkban benne van, hogy itt egy folyamatról van szó, ami ha abbamarad, az összes előtte biztosított pénz kárba vész. Abból ítélve, hogy a korábbi években is igen szélsőségesen váltakozó összegeket kaptunk, az idén pedig semmit, azt kell gondolnunk, hogy ezeket a kísérleteket senki sem kíséri figyelemmel, és teljesen spontán módon, esetleg a pillanatnyi hangulattól függően döntenek a minisztériumban arról, hogy mire mennyi pénzt biztosítsanak. Ennek pedig sajnos azok az emberek az áldozatai, akik rengeteg energiát, időt és fáradságot fektettek bele a dolgokba, akik — mint mi is — akartunk valamit... Hegedűsné Oszik Márta, az anyanyelvi kísérlet egyik szakértője röviden így foglalja össze a „hogyan tovább?” kérdését: — A pedagógusok többsége szerencsére (vagy sajnos?) pusztán hivatástudatból is elvégzi, amit elvállalt, így feltehetően pénz nélkül is mindenütt befejezik majd a kísérletet, ám az biztos, hogy kapcsolatot nem tudnak egymással teremteni. Arra már nem futja... így nincs tapasztalatcsere, nincs kontroll, mindenki önmaga körül forog... A minisztérium ezzel gyakorlatilag derékba törte a kísérletet. És még csak nem is indokolták, Egy kísérlet végnapjait?) Tótkomlós város lehet ...és amit a hívők is szeretnek A Tótkomlósiak Baráti Körének három közössége van az országban: egy a nagyközségben, egy Budapesten és egy Békéscsabán. Az egyesületek ugyanazzal a céllal jöttek létre: őrizni a falu hagyományait és segíteni fejlődését. A Békéscsabára elszármazottak nemrég tartották találkozójukat a szlovák gimnázium ebédlőjében. Először dr. Tóth Mátyás, a baráti kör elnöke számolt be a szervezeti életben bekövetkezett változásokról, majd Juhász Pál, Tótkomlós polgármestere adott átfogó tájékoztatót a nagyközség életéről. Elmondta, hogy az önkormányzat megalakulása óta minden A taxisok, az iparcikkeket árusító üzletek, valamint az italüzletek körébe sorolt vendéglátó-ipari egységek a jövő év január 1-jétől kötelesek adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgépet, illetve taxamétert használni — ezt tartalmazza a Magyar Közlöny 14. számában megjelent pénzügyminisztériumi rendelet. Az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó üzletekben, a melegkonyhás és az egyéb kategóriába sorolt vendéglátó-ipari egyséévet sikeresen zártak, s jelentős összegeket fordítottak a falu fejlesztésére azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megpályázhassák a városi címet. A 7520 lelket számláló te-' lepülésen az elmúlt két évben kialakítottak egy új piacteret, bővítették az úthálózatot, a közvilágítást, a parkok számát, ismét elindult a gimnáziumi oktatás, zeneiskolát hoztak létre, fejlesztették az egészségügyi intézmények műszerezettségét, bekapcsolódtak a közvetlen távhívásba, rangos helyi és nemzetközi kulturális rendezvényeik voltak, átalakultak a termelő- szövetkezetek, kialakult az egyéni vállalkozási szféra, és még bőven idézhetnénk az geknél az ilyen pénztárgépek használata a jövő év július l-jétől kötelező. Az 1990. január 1-jétől már használatban lévő, de az előírásoknak nem megfelelő gépeket 1995. december 31- ig még használhatják a bolti kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknél, ha azokat központilag számoltatják el, és nem önálló adóalanyok. Az 1988. január 1- je után beszerzett, de típus- jóváhagyással nem rendelkező pénztárgépek az adóhatóság által elfogadott adómeelért eredményeket. A tervek is hasonlóan színvonalasak, dinamikusak, mint a megvalósult célok. Csak néhány példa közülük: visszaigényelték az áfésztől a Komló Szálló épületét, amelyet régi rangjához méltóan szeretnének vállalkozókkal helyreállíttatni, készül a községi címer és hamarosan önkormányzati havilapot indítanak. A jelenlévő elszármazottak ötletekkel, javaslatokkal, észrevételekkel, konkrét ajánlatokkal próbálták segíteni volt szülőfalujuk, lakóhelyük további gyarapodását. A jó hangulatú este baráti beszélgetésekkel zárult. L. M. mória beépítésével tovább használhatók. Ez vonatkozik a taxaméterekre is. A PM-rendelet szerint ha a számítógép alapú, PC kategóriájú, pénztárgép funkcióval rendelkező, programozható és bővíthető pénztárgépet vesz valaki, akkor 50 ezer, más esetekben 25 ezer forint adókedvezményt kap a vásárló. A taxaméterek esetében a kedvezmény 30 ezer forint, ha annak beszerelése és hitelesítése szeptember 30-ig megtörténik. Mi a Krisna-tudat? — teszik fel a kérdést egyre gyakrabban napjainkban Magyarországon, ugyanis megjelentek néhány évvel ezelőtt nálunk is a Krisna- hívők. Békéscsabán is létezik már egy Krisna-csoport, egyre szaporodó tagokkal, s életmódjukat szimpátiával vagy éppen aggodalommal szemlélő véleményekkel. A kétségeket tisztázandó szándékkal kerestük fel őket az ifjúsági ház B-Kö- zép Klubjának foglalkozásán tartott előadásukon. — Miért fogadta a közvélemény eleve fenntartással, félelemmel a megjelenésüket? — kérdeztük Borgye Györgytől, a békéscsabai Krisna-tudatú hívők csoportjának egyik tagjától, az est előadójától. — Az természetes, hogy az emberek óvatosan közelítenek egy új jelenséghez, az viszont már elgondolkoztató, ha elítélik, még mielőtt megismerték volna. Sajnos velünk ez történt. Még azt sem tudták, hogy kik vagyunk, miért éljük az általunk választott életformát, már komoly támadások értek bennünket. Németh Géza református lelkész a sajtón keresztül valóságos keresztes hadjáratot indított ellenünk. Rágalmai szerint mi egy veszélyes szekta vagyunk, szétszakítjuk a családokat, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozunk, és még sorolhatnám. —A köztudatban önök valóban a szekta kategóriába tartoznak. — Ez a vélemény a tájékozatlanság következménye. A Magyar Értelmező Szótár szerint a szekta valamely egyháztól, felekezetiül elszakadt közösség. Mi a hindu vallás hívei vagyunk, az pedig közismerten az öt világvallás egyike. Tény, hogy újkeletű, nem hiteles vallási mozgalmak is virágozhatnak az új alapokon nyugvó, szabad Magyarországon, a Hare Krisna mozgalom azonban nem ilyen. —A tájékozatlanság valóban szülhet tévhiteket, de a Krisna- tudatról elég nehéz ma nálunk hiteles információkat szerezni. — Erre magunk is rájöttünk, éppen ezért tartottunk január 22-én Budapesten egy konferenciát, ahol a Hare Krisna mozgalom elismert tanítói adtak tájékoztatást a hindu filozófia és vallás lényegéről, a Krisna-tudat történelmi és teológiai hitelességéről. Erre a Krisna-tudat Magyarországi Szervezete meghívta a tudományos élet, a történelmi egyházak és az államigazgatás neves képviselőit éppen azért, hogy megismerjék a Krisna-hívők érveit is, mielőtt állást foglalnának egy ellenpropaganda alapján a tevékenységünkről. Itt Békéscsabán is tervezünk egy tájékoztató előadás-sorozatot, hogy akik kíváncsiak ránk, megismerhessenek bennünket. Hangsúlyozom: nem híveket akarunk toborozni, csupán a rólunk készült rosszindulatú híresztelést egy hitelessel ellensúlyozni. Lenthár Márta Nyugtaadó pénztárgépek Vallás vagy szekta?
