Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

ttÉS MEGYEI HÍRLAP Pontosan mennyiből? Január végén az önkormány­zat képviselő-testülete meg­tárgyalta és elfogadta Mező­hegyes idei költségvetését. 1993-ban a tervezett bevételek és kiadások fő összege egy­aránt 321 millió 254 ezer Ft. A tartalékalapba 3 millió 977 ezer forint került. A folyamatos ellátásért Az önkormányzat a 73-as ma­jorban élők alapvető élelmi­szerrel való folyamatos ellátá­sa, illetve az ottani vegyesbolt további nyitva tartása érdeké­ben 1993-ra 60 ezer forint tá­mogatást nyújtott Deszpot Ist­vánná battonyai vállalkozó­nak. Közszemlére bocsátva A helyi önkormányzat tavaly döntött a város főterén álló szovjet hősi emlékmű átalakí­tásáról. A tervek elkészítésére Stremeny Géza és Bányai Jó­zsef szobrászokat kérték fel. A két művész által készített ma­ketteket közszemlére bocsá­tották. Az érdeklődők többsé­ge Stremeny Géza kompozíci­ója mellett voksolt. A lakosság véleményét is figyelembe vé­ve, a képviselő-testület egy ké­sőbbi időpontban Stremeny Gézát bízza meg az emlékmű­átalakítással. Műszerbeszerzésre Az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem a Ménesbir­tok Rt.-n belül, hanem az utó­kezelő kórházban alakítják ki az úgynevezett humán labort. A kórház félmillió forintos tá­mogatását az önkormányzat 152 ezer forinttal megemelte. A plusz pénzt műszerek be­szerzésére kell felhasználni. Szabó Mihály: Apámnak - innen Részeg melódiák. Abnormis, blőd szavak. Hervadt begóniák. Ez csak, mi itt maradt? Ki issza lágy sörét? Ki gajdol nagy garral? Ki szántja nők ölét? Ki gondol a bajjal? Botor gyermekkorom! Ne bujkálj a ködben! Van egy üveg borom, kvaterkázzunk csöndben! MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 11., csütörtök Türelmetlenül várják a döntést Szerviz - vállalkozásban? Napjainkban egyre több gép­kocsi-tulajdonos keresi fel a Mezőhegyesi Fémipari Szö­vetkezet autószervizét. Az a szóbeszéd járja a városban, hogy ez a részleg hamarosan kiválik a szövetkezetből. Igaz- e a hír — ezt kérdeztük Mikló- sik István elnöktől. — Az átalakulás úgy ment végbe nálunk, hogy a szövet­kezetből egyetlen személy sem vált ki — kezdte válaszát. — A szerviz esetében viszont lényegében megvannak a vál­lalkozáshoz szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételek. Vállal­kozáspártiak vagyunk, ezért segítjük céljaik elérésében az ott dolgozó tagjainkat. A do­kumentációt októberben nyúj­tottuk be a megyei közleke­désfelügyelethez. Úgy vélem, hogy még ebben a hónapban megérkezik a pozitív vissza­jelzés. Viszont hadd mondjam el, hogy tavaly a nyomott árak és a csekély kereslet miatt veszteséges volt a szerviztevé­kenység. Hozzávetőlegesen 1400 járművet vizsgáztattunk, döntő többségüket az utolsó negyedévben.-— Gondolom, elsősorban azért nőtt meg a forgalmuk, mert időközben néhány kör­nyékbeli versenytárs feladta. Kétségkívül. A nagyobb forgalom és a szigorúbb köve­telmények viszont megkíván­nák a korszerűsítést. Sajnos nincs pénzünk beruházásra. Megfogadva a közlekedés- felügyelet tanácsát, független vállalkozónak szeretnénk a szervizt bérbe adni. Bízunk abban, hogy így nem marad ef1 a technikai fejlesztés sem. Természetesen bérlőként a sa­ját, ott dolgozó tagjaink jöhet­nek számításba. A dolgozók érzékelhetően türelmetlenül várják, hogy pont kerüljön az ügy végére. Borsos Károly csoportvezető a következőket mondta: — Az adminisztrátorunkkal együtt nyolcán vagyunk. Fő tevékenységünk a zárt techno­lógiás vizsgáztatás, ezen felül elvégzőnk mindenféle javí­tást. Én szerettem volna kiven­ni az üzemet, s beadtam a papí­rokat, van egy előzetes bérleti szerődésem, ezenkívül sehol semmi. Pedig az idő pénz... A környékbeliek szívesen vizsgáztatják autóikat Mezőhegye­sen Hogy mindenki fűthessen és világíthasson Százezer forint a Hérának A város idei költségvetését el­fogadó képviselő-testületi ülés előtt beszélgetünk Kassai Béla polgármesterrel. — Rengeteg alapítvány, szervezet és magánszemély fordult hozzánk anyagi támo­gatásért. Szívem szerint vala­mennyinek átutaltatnám a kí­vánt összeget, hiszen nemes céljaikkal magam is egyetér­tek — mondja Kassai Béla. — Ugyanakkor nekünk is össze kell húznunk a nadrágszíjat — teszi hozzá egy mély sóhaj kí­séretében. A képviselő-testület végül is öt kérelmet támogatott, he­tet elutasított. Az elutasítottak tevékenységét az önkormány­zat „nagyra értékeli”, „erköl­csileg támogatja” őket, ugyan­akkor „a kötelezően megol­dandó saját feladatok miatt” anyagi segítséget nem tud nyújtani a részükre. —1 A Héra Alapítvány nem panaszkodhat — mondom a Kassai Béla: „A rászorulók érdekében élünk a pályázati lehetőségekkel” polgármesternek egy későbbi beszélgetésünk során. — Az alapítvány célja azoknak a segélyezése — hangzik a válasz —, akik az energiaárak növekedése miatt kerültek, illetve kerülnek sú­lyos helyzetbe. A támogatás lehet egyszeri pénzsegély, a takarékos energiahasználatra vonatkozó ingyenes szakta­nácsadás, továbbá energiata­karékos háztartási eszközök ingyenes vagy kedvezményes beszerzése. A rászorultak ne­vében a pályázatokat az alapít­ványhoz az önkormányzatnak kell benyújtania. A kedvezmé­nyezettek nem lehetnek alko­holisták vagy a közerkölcsöt egyéb módon sértő szemé­lyek. Amikor javasoltam a képviselő-testületnek a Héra Alapítvány támogatását, egy­ben azt is javasoltam, hogy a mezőhegyesi rászorulók érde­kében éljünk a pályázati lehe­tőséggel. Az adatok össze­gyűjtését már meg is kezdtük: felvettük a kapcsolatot az áram- és a gázszolgáltató vál­lalatokkal, valamint a tömbfű- tőművet üzemeltető városellá­tó szervezettel. Járadéktalanul Mezőhegyesen a „gazdaságilag aktív népes­ség” száma 3 ezer 862. Tavaly október 30-án 360 helyi lakosnak nem volt munkája, így ekkor a település munkanélküliségi rátája 9,3 száza­lékos volt. A megyei munkaügyi központ előre­jelzése szerint 1993 végéig 251 főnek jár le a járadékra való jogosultsága. Gál és barátai Az ÁMK az idén is megrendezi a hagyományos farsangi bálját. A vacsorával, tombolával meghirde­tett mulatságra február 26-án kerül sor. A jó hangu­latról az eleki „Gál István és barátai” zenekar gon­doskodik. Az 500 Ft-os belépőjegyek elővételben a művelődési központ portáján már megvásárolhatók. Majori (telefon)körkép Még tavaly, az év utolsó napján tartott rend­kívüli képviselő-testületi ülésen tette szóvá dr. Guti Pál háziorvos, települési képviselő az egyes majorokban uralkodó áldatlan telefon­helyzetet. Az észrevételt követően Kassai Béla polgármester megkereste a Békés Megyei Táv­közlési Üzem illetékes körzetmesterségét, ahol arról tájékoztatták, hogy a 21-es és a 73-as majorban felszereltek egy-egy nyilvános állo­mást. A 21-es majorban lakók rendkívüli eset­ben a Ménesbirtok Rt. irodájáról is telefonálhat­nak. Hasonló helyzet előfordult már a Kender­gyárban is: amikor az ottani nyilvános telefon meghibásodott, a lakók igénybe vehették az üzemi vonalat. Sajnos a 6-os majorban egyelőre még várni kell a nyilvános állomás felszerelésére. Frivol? A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek nem csinálnak titkot ab­ból, hogy a tíz év fölötti állami gondo­zottaknak jóformán semmi esélyük sincs az örökbefogadásra. A leendő szülők—kevés kivételtől eltekintve — minél fiatalabb, lehetőleg három év alatti gyermeket szeretnének kapni. Hogy miért—úgy hiszem—, mindenki előtt nyilvánvaló. Miközben elborza­dok a ,,túlkoros" apátián-anyátlan árvák fogyatkozó esé­lyein, eszembe jut, hogy saját (ma már felnőtt!) gyermeke­im csecsemőkornak voltak, amikor ,,bevittek katonának”. Nem láthattam őket, amikor először fordultak hasra, ami­kor felültek, felálltak, és az első kimondott szavaikat sem hallhattam. Mindez a mezőhegyesi önkormányzat ülésén jutott eszembe, ahol nem kisgyermekekről, hanem a Hild utca derékba tört facsemetéiről volt szó. Az egyik képviselő— elkerülendő az újabb vandál pusztítást — azt javasolta, hogy legközelebb több éves vastag fákat ültessenek föld­labdával. „Ezáltal kitörésük megakadályozható” —mon­dotta. Hát igen! A „túlkoros” fák kibírják. A Hild utcaiak viszont sohasem fogják megtudni, mit tesz az: csemetene­velés. Minden tantárgyat szeret Tavaly egy szép nevű, nyolca­dik osztályos mezőhegyesi kislány, Kolozsi Anita is nyert azon a pályázaton, amelyet la­punk „Az én legboldogabb ka­rácsonyom” címmel hirdetett meg. Azóta többször találkoz­tam Anita nevével és írásaival a helyi újságban, a Mezőhe­gyesben. Természetesen sok írogató gyermeket ismerek, de Anita... más, mint a többi. — Egyszerűen szeretek ír­ni, most is részt veszek egy pályázaton — mondja. — Debrecenben hirdették meg, s az a központi gondolata, hogy hogyan tudnánk segíteni a mozgássérült gyermekeken. — Tudod, Anita, azért ke­restelek meg, mert valahonnan olyan ismerősnek tűnt a neved. Elővettem a régi jegyzeteimet, s nem hiába: tavaly első lettél a kémiaverseny megyei döntő­jén. — Igen — pirul el, mintha valami turpisságon kaptam volna. — Matematika tagoza­tos osztályba járok, tulajdon­képpen minden tárgyat szere­tek, de legjobban a kémiához és a biológiához vonzódom. Ezekből felvételiztem Szege­den, a Radnóti Miklós Gimná­ziumban. Orvos szeretnék len­ni, tudom, ez még nagyon messze van. Most az a legfon­tosabb, hogy bejussak a Rad­nótiba. Anita tanárnője, dr. Sás , ,Anitát felvették!!!” — ennyi állt dr. Sás Menyhért- né levelében, melyet közvet­lenül az oldal leadása előtt kaptunk kézhez Menyhértné a következőkkel egészíti ki az elhangzottakat: — A felvételin becsülettel helyt állt Anita, közvetlenül előtte pedig igen eredménye­sen szerepelt egy makói kémi­aversenyen. Legfeljebb „hely­hiány miatt” utasíthatják el. A tanárnő matematika—ké­mia szakos létére szerkeszti a Mezőhegyes című városi la­pot. Ezt tudva már könnyen megérthető, miért szeret min­den tárgyat, és miért írogat rendszeresen Anita. íme, egy példa arra, mennyire meghatá­rozó lehet a tanár személyisé­ge, személyes varázsa! A legnehezebb: nyelvtanárt szerezni A képviselő-testület legutóbbi ülésén MaczákAndrásné, a Jó­zsef Attila Általános Művelő­dési Központ igazgatója arról tájékoztatta a város vezetőit, hogy az intézmény összesen hét állás betöltésére hirdetett pályázatot. Az igazgatónő sza­vai szerint legsürgősebben két nyelvtanárnak (egy angol és egy német szakosnak) a mun­kába állítását kellene megol­dani. Ez viszont szinte elkép­zelhetetlen akkor, ha a város nem biztosít a számukra szol­gálati lakást. „A megyei ön- kormányzat közvetítésével egy kaliforniai fiatalember vállalkozna Mezőhegyesen az angol nyelv tanítására, ezen­Nyugdíjasoknak Február 15-én (a jövő héten hétfőn) 18 óra 15 perces kezdettel dr. Szegvári Péter kívül szükség esetén németet és franciát is oktatna” — mon­dotta Maczák Andrásné, majd hozzátette, hogy szolgálati la­kás felajánlása nélkül nem folytathat komoly tárgyalást ebben a nagyon fontos ügyben. Kassai Béla polgármester válaszában elmondta, hogy ki­sebb méretű szolgálati lakások iránt egyre több kérelem érke­zik az intézményektől. Java­solta, hogy a Kozma Ferenc utca 26. szám alatti ingatlant alakítsák át ilyen kis alap- területű lakásokká^ s az egyi­ket kapja meg az ÁMK angol­tanára. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a pol­gármester indítványát. tart előadást az ÁMK nyug­díjasklubjában. Téma: a há­ziorvoslás és a hozzá kapcso­lódó rendeletek, jogszabá­lyok ismertetése.

Next

/
Thumbnails
Contents