Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
1993. február 10., szerda HAZAI TÜKÖR Szívják a zsíromat „Barangolásaim” Ungvári Mihály kötegyáni autodidakta festő legutóbbi években készült alkotásaiból nyílik kiállítás február 12-én 16 órakor a gyulai Püski Könyvesházban (Vásárhelyi Pál u. 2.). A kiállítást — melynek címe: Barangolásaim — a kulturális rendezvények szervezéséről ismert Három Ráció Bt. bonyolítja. A megnyitó beszédet Koszta Rozália gyulai festőművész, Ungvári Mihály hajdani művésztanára mondja. A kiállítást február 28-áig tekinthetik meg az érdeklődők. Batyusbál Egész napos farsangi rendezvényre kerül sor február 12-én Medgyesegyházán a Fidesz és a helyi művelődési ház szervezésében. A programok közül kiemelkedik a sportcsarnokban délután 14.30 órától kezdődő vidám farsangi összeállítás, ahol a szentesi Coctail Együttes szolgáltatja a talpalávalót. Este 19 órától pedig a Malom étteremben batyusbálra várják a falu lakosságát, ahol a „toroköblögetés” mellett a vendégek által hozott „batyuból” gondoskodnak a harapnivalóról. — Az már fix, hogy nem vagyok normális! Fekszem egy háromszor négymétemyi kis szobában, bámulom a falat, hasamon egy körbevágott zöld lepedő. Érzem, hogy belevágnak késsel a hasamba, szerencsére nem fáj... Aztán egy vákuummal elkezdik szívni a zsíromat. Az asszony monológja után feltápászkodik a műtőasztalról, megköszöni az adjunktusnak és asszisztensének a munkáját, felöltözik és azt mondja nekem: — Asszonyom! Nem fogja elhinni, miért szántam rá magam, hogy a hasamról és a csípőmről leszedessem a zsírt... Felhúzott szemöldökömet látva komótosan rágyújt egy cigarettára, aztán már a folyóson folytatja: — Ne kérdezze a koromat, nem az a fő. A lényeg, hogy túl vagyok a virágkoromon, azt hittem nekem már befellegzett, soha többé nem lesz senki az életemben, akinek tetszeni szeretnék. Nem vigyáztam az alakomra, megettem mindent, amit megkívántam. Mígnem megismerkedtem életem azt hiszem utolsó kalandjának alanyával. Feri berobbant az életembe, én meg fülig szerelmes lettem. Egy szóval sem mondta, hogy zavarja a hasamon meg a csípőmön lévő plusz, de elég, ha engem zavart. így kerültem a műtőasztalra és nem bánom, mert a csípőm átmérője hat centivel lett keskenyebb. Felvehetem a legszűkebb szoknyámat is, ami évek óta nem jött rám. ** A szőke hölgy 39 éves: — A gyerekeim állandóan az uszodába hívnak, én meg azt mondtam, sehova addig, amíg a combomról le nem szívatom a zsírt. Egyáltalán nem fájt, és tudja az sem elhanyagolható, hogy a beavatkozást jóval olcsóbban csinálták itt Gyulán, mint Pesten a hasonló korrigálást **■ Dr. Kraszkó György reumatoló- gus és traumatológus adjunktus kollegája Gyulán, az Erkel Hotel egyik rendelőjében zsírleszívás ambulanciát alakítottak ki és az elmúlt év decemberében kezdték el ténykedésüket: — Doktor úr! Nincs ennek a beavatkozásnak valami mellékhatása, szövődménye? — A nyugati országokban több mint húsz éve sikeresen alkalmazzák a plasztikai zsírleszívást. Több ezer magyarországi esetet figyelembe véve és külföldi orvosi folyóiratokban megjelent közlések alapján bátran állíthatjuk, hogy a zsírleszívásnak semmilyen egészséget károsító hatása, szövődménye nincs. — Mi van akkor, ha pár hónap vagy év múlva ismét lerakódik a zsírpárna ? —A kezelést csak akkor vállaljuk és végezzük el, ha az eredmény garantált! Ennek érdekében előzetes orvosi vizsgálat szükséges. Ekkor kiderül, hogy a jelentkező alkalmas-e a kezelésre. —Hogyan történik a beavatkozás? — Altatás nélkül, helyi érzéstelenítéssel végezzük a zsír- leszívást, ami azt jelenti, hogy a területen egy félcentis bőrmetszést ejtünk, ami alá az eltávolí- tandó zsírszövetet fellazító, ér- zéstelenítőt is tartalmazó oldatot juttatunk be, majd speciális vákuumos szívókészülék segítségével körülbelül 30 perces fájdalommentes beavatkozás után eltávolítjuk a zsírszövetet, s a páciens saját lábán távozhat — Ezzel a beavatkozással fogyhatunk is? — Nem elsősorban testsúlycsökkentés, de természetesen lejön egy-két kiló, de a cél más. Mégpedig az, hogy a más módszerrel hozzáférhetetlen zsírlerakódásokat megszüntessük. Újabb lerakódás itt nem keletkezik. Erről egyébként az érdeklődőket tájékoztatjuk, akár írásban, akár személyesen keresnek meg itt az Erkel Hotelben. Béla Vau Feltörték az ablakot és az ajtót Tblvajt fogtak Szarvason Nemzetközi pályázat az évfordulón Gyuláról Erkel az ex librisen Az egyik győztes, a finn Simo Hannula Gyula önkormányzatának díját nyerte el az Adam and Eve című rézkarccal. A Dürer az ex librisen pályázat anyagából katalógust, második kiad ványát jelentette meg a Dürer Társaság REPRODUKCIÓ: FAZEKAS FERENC Erkel Ferenc halálának 100. évfordulóján, a szülővárosban működő Dürer Társaság és Gyula önkormányzata ismét nemzetközi ex libris pályázatot hirdet. Témája ezúttal a Himnusz szerzőjének, a nemzeti opera megteremtőjének emlékezete. Olyan eredeti lapokat várnak, melyek a zeneszerző szellemiségéből, műveinek, az Erkel-em lékhelyeknek az inspirációjából születtek. Minden technika megengedett, a két méret azonban nem haladhatja meg a 14 centimétert Egy alkotó legfeljebb három pályaművet küldhet egyenként három nyomattal. A beküldési határidő 1993. szeptember 15. A cím: Erkel Ferenc Múzeum, 5700 Gyula, Kossuth Lajos utca 17. Pf.: 8. Bővebb felvilágosítást Havasi Istvánná, a Dürer Társaság titkára ad a (66) 463-161-es telefonszámon. A társaság elmúlt évi, Dürer az ex librisen című pályázata és kiállítása után ez a kiírás a második nemzetközi kezdeményezés. Akkor 28 magyar és 22 külföldi művész küldte el alkotásait Gyulára Finnországtól Ausztráliáig, Németországtól Argentínáig. Dürer művészete világszerte ösztönözte az alkotókat Erkel Ferenc neve viszont a magyarság körében ismert Vagy mégsem? Az Erkel-em- lékpály ázat ezt is, azt is megerősítheti. Lehetséges, épp a zeneszerzőre irányuló képzőművészeti figyelem nyit rést az őt megillető nemzetközi zeneirodalomba fogadáson. Sz. M. A közelmúltban Szarvason Mótyan Tibor, a művelődési ház igazgatója egyik reggel arra lett figyelmes, hogy az épület ablakait beverték, ajta- jait feltörték. Az esetet azonnal jelentették a rendőrségnek. — A felső szinten lévő irodákba vandál módon betörtek, egy fekete nyelű csavarhúzóval kifeszítették az ajtókat Minden fiók ki volt húzva, a padok, a székek felborogatva. Az épületben lévő régi típusú páncélszekrényt — akkor — számunkra ismeretlen módon felnyitották, s mint menet közben kiderült, 12 ezer400 forintot vittek el belőle — tájékoztat Paraizs Endre százados, a szarvasi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A rendőrség az összes szóba jöhető gyanúsítottat leellenőrizte, hogy mit is csinált a rablás éjszakáján. így vezettek a szálak Hegedűs Pálhoz, aki éppen aznap szabadult egy korábbi betöréses lopás gyanúsítottjaként, ám bizonyítékok hiányában felmentették. — Hegedűs alibije sehogy sem stimmelt. Először azt mondta, hogy a nővérééknél aludt Békésszentandráson, amikor azonban a nővére ezt nem támasztotta alá, úgy nyilatkozott, hogy egy barátnőjénél éjszakázott. Ez még kevés volt ahhoz, hogy előzetes letartóztatásba vegyük. A helyszínen azonban — az akkor még ismeretlen betörő — kávéporral szórt fel mindent, hogy a kutya ne tudjon szagot fogni. Elterelő művelete azonban nem sikerült, mert belelépett az őrölt kávéba és így használható nyomot hagyott számunkra — magyarázza a bűnügyi osztály vezetője. Hegedűs Pál nem tudott elszámolni lábbelijével, azt állítólag elveszítette és egy teljesen új cipőben rótta Szarvas utcáit. Egyre szűkült a kör a frissen szabadult bűnöző körül és a kezdeti bátorsága bizonytalansággá változott. — Hegedűs először tagadott, később a bizonyítékok hatására — hiszen a helyszínen vémyomokat is találtunk — beismerő vallomást tett! Elmondta, hogy az épület hátsó részén lévő villámhárítón mászott fel az első emeletre, cipőjével kirúgta az ablaküveget, az ajtókat fel feszítette és az egyik íróasztal fiókjában megtalálta a páncélszekrény kulcsát, így jutott a pénzhez. Később ezt a kulcsot menekülés közben feldobta a Bizományi Áruház tetejére, amit azóta megtaláltunk. Hegedűs Pálnál a pénz nem állt meg. Rövid időn belül elköltötte, körülbelül 8 ezer forintért cipőt és órát vett, a többit elmulatta. A művelődési ház mozipénztárában talált váltópénzt — ami körülbelül 200 forintot tett ki — a testvére udvarán egy kő alatt rejtette el. A gyors intézkedés következtében a tett elkövetője a rendőrségi eljárás befejezéséig letartóztatásban van — mondta befejezésül Paraizs Endre százados. Papp János Olvasóink írják Egy színész levele kollégáihoz Tisztelt Kollégáim! Ti, akik a nyilvánosság előtt nevetekkel vállaltátok, hogy Tímár igazgató úr védelmére keltek, elnézéseteket kérem, hogy én is a nyilvánosság előtt teszekfel pár kérdést. Az késztet erre, hogy mindazokat a kijelentéseket, melyeket a megyei sajtóban tettetek közzé, nem osztottátok meg velünk, kollégáitokkal. Kedves Szentirmay Éva! Te, aki negyvennégy éve a Jókai Színház nagyszerű művésznője vagy, de mint nyugdíjas, az Imádok férjhez menni produkción kívül csak akkor jársz a színházban, amikor művészeti tanácsülés van, hogy mered nagy nyilvánosság előtt „demagógiának és valótlan tények halmazának” minősíteni a színház 92 dolgozója által vállalt cikket? Hiszen nem tapasztalhatod úgy, mint mi, hogy nap mint nap mi történik odabent. Én is azt tanultam a főiskolán és édesapámtól is, hogy a színész kötelessége a rábízott munkát tőle telhetőén a legjobban elvégezni. Úgy érzem, a színház egész kollektívája teljesítette ezt a kötelezettséget. Az is igaz, hogy a színház igazgatójának joga a darabok kiválasztása és a műsorterv kialakítása. Azonban jelen voltál azon a művészeti tanácsülésen, ahol az igazgató úr megkért bennünketjavasoljunk neki a jövő évadra darabokat. Tudod-e, hogy amikor én javasoltam pár darabot, azt válaszolta, „Minél többet mondod, annál inkább nem azt választom?” Végül elismered, hogy Tímár igazgató úr valóban felhívta a társulat figyelmét arra, „Ha valaki bármilyen okból nem hajlandó teljesíteni az utasításait, keressen magának másik színházat”. Szeretném megkérdezni, miért kellett erre annak a társulatnak a figyelmét felhívni, amely lehetetlen körülmények között (márványpor, ragasztószag, hideg, fúrás, kopácsolás) dolgozik, és teljesítette a 14 millió forintos bevételi kötelezettségét? Fegyelmezetten, néha hullafáradtan — főleg a műszaki kollégákra gondolok. Kedves Hodu József! (Tíz éve barátom jóban és rosszban.) Miért javaslód a Dél-Kelet hasábjain 92 színházi alkalmazottnak, hogy menjen el innen? Gondolod, hogy ennyi ember azért kérte Tímár igazgató úr leváltását „mert nem tudja, illetve nem akarja a rábízott feladatot elvégezni” ? Kedves Felkai Eszter! (A Jókai Színház nagyszerű művésznője.) Azt írod, szintén a Dél-Kelet hasábjain, hogy szerinted a botrányt azok kavarták, akiknek munkájával és magatartásával eddig is bajok voltak, valamint nem tudják teljesíteni Tímár igazgató úr magasra állított mércéjét és értékrendjét. Nem gondolsz arra, hogy a közönség estéről estére óriási tapssal jutalmazza színészi munkánkat? Ezzel elismervén, hogy átugrot- tuk a részedről is magasnak ítélt mércét. Szeretném megkérdezni tőled, kiket tudnál felsorolni a „bajok vannak a magatartásával" gondolatod alatt? Netán azokat, akik napról napra el merték mondani az igazgató szemébe véleményüket, kritikájukat (meglehet, azért, hogy jobbat, szebbet ajánljanak, segítvén ezzel a munkáját)? Ugyanis ezeknek a kollégáknak az igazgató úr azt válaszolta, „Neked itt nem lehet véleményed, vagy ha igen, akkor majd jövőre Zalaegerszegen vagy Veszprémben elmondhatod. ” ) Végezetül írod, hogy a színház „nem pártpolitikai csatározások színhelye”. Egyetértek veled. Én sohasem voltam egyetlen pártnak a tagja, úgy tudom, a kollégák nagy többsége sem az. Nem volna részemről etikus, ha most felsorolnám azokat a kollégákat, akik viszont párttagok és érdekük a politizálás. Ugye tudod, kikre célzok? Kedves színházszerető közönség! Végezetül az Önök elnézését kérem, amiért nyílt levéllel fordultam kollégáimhoz — talán untatva Önöket. De szeretném elmondani, engem, a Jókai Színház művészeti tanácsának tagját nem hívtak meg az utolsó művészeti tanácsülésre és nem is közölték, hogy leváltottak, így kérdéseimet nem tudtam másképp feltenni. Tisztelettel Tomanek Gábor Kiegészítés a „LEG”-ekhez Örömmel olvastam a február 3-ai megyei Hírlapban, hogy végre valaki a ,JJLG” -ekben a megyei famatuzsálemekről is megemlékezik. Nagyon tisztelem és szeretem a fákat, főként ezeket, a sok vihart megért természeti emlékeket. Éppen ezért tisztelt Vitaszek úr nem az okoskodás, hanem a teljességre való törekvés késztet aira, hogy kiegészítsem, illetve helyesbítsem a felsorlását. Elsők között a battonyai Tompapusztát említeném, ahol nem mocsári tölgyek, hanem egy darab 200 éves kocsányos tölgy található, amely 1989-ben lett védetté nyilvánítva. További megyei öreg fák közül csak példaként említeném a szarvasi Tessedik-fát, Gyulán az Erkel-fát, Mezőhegyesen az 1827-ben ültetett, indiai eredetű platánfát, Bélmegyeren a több mint 200 éves fehér füzet, Füzesgyarmaton a „Tüze" -fát, de hadd ne soroljam fel mindet, mert hosszú a lista. Valamennyi védetté lett nyilvánítva, s az úgynevezett megyei természetvédelmi törzskönyvben szerepel. A törzskönyv a megyházán található, s bárki megtekintheti. Bármely időpontban állunk rendelkezésére, és örömmel segítünk e nagyon szép Békés megyei természeti örökség bemutatásában. A tisztességben megöregedett fák pedig nem fognak megsértődni, és megérdemlik, hogy korukkal együtt, pontosan felsoroljuk őket. SzELEKOVSZKY LÁSZLÓ TERMÉSZETVÉDŐ
