Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10., szerda HAZAI TÜKÖR Szívják a zsíromat „Barangolásaim” Ungvári Mihály kötegyáni autodidakta festő legutóbbi években készült alkotásaiból nyílik kiállítás február 12-én 16 órakor a gyulai Püski Könyves­házban (Vásárhelyi Pál u. 2.). A kiállítást — melynek címe: Ba­rangolásaim — a kulturális ren­dezvények szervezéséről ismert Három Ráció Bt. bonyolítja. A megnyitó beszédet Koszta Ro­zália gyulai festőművész, Ung­vári Mihály hajdani művészta­nára mondja. A kiállítást febru­ár 28-áig tekinthetik meg az ér­deklődők. Batyusbál Egész napos farsangi rendez­vényre kerül sor február 12-én Medgyesegyházán a Fidesz és a helyi művelődési ház szervezé­sében. A programok közül ki­emelkedik a sportcsarnokban délután 14.30 órától kezdődő vidám farsangi összeállítás, ahol a szentesi Coctail Együttes szolgáltatja a talpalávalót. Este 19 órától pedig a Malom étte­remben batyusbálra várják a fa­lu lakosságát, ahol a „toroköb­lögetés” mellett a vendégek ál­tal hozott „batyuból” gondos­kodnak a harapnivalóról. — Az már fix, hogy nem va­gyok normális! Fekszem egy háromszor négymétemyi kis szobában, bámulom a falat, hasamon egy körbevágott zöld lepedő. Érzem, hogy belevág­nak késsel a hasamba, szeren­csére nem fáj... Aztán egy vá­kuummal elkezdik szívni a zsíromat. Az asszony monológja után feltápászkodik a műtőasztal­ról, megköszöni az adjunktus­nak és asszisztensének a mun­káját, felöltözik és azt mondja nekem: — Asszonyom! Nem fogja elhinni, miért szántam rá magam, hogy a hasamról és a csípőmről leszedessem a zsírt... Felhúzott szemöldökö­met látva komótosan rágyújt egy cigarettára, aztán már a folyóson folytatja: — Ne kérdezze a koromat, nem az a fő. A lényeg, hogy túl vagyok a virágkoromon, azt hittem nekem már befelleg­zett, soha többé nem lesz senki az életemben, akinek tetszeni szeretnék. Nem vigyáztam az alakomra, megettem mindent, amit megkívántam. Mígnem megismerkedtem életem azt hiszem utolsó kalandjának alanyával. Feri berobbant az életembe, én meg fülig szerel­mes lettem. Egy szóval sem mondta, hogy zavarja a hasa­mon meg a csípőmön lévő plusz, de elég, ha engem za­vart. így kerültem a műtőasz­talra és nem bánom, mert a csípőm átmérője hat centivel lett keskenyebb. Felvehetem a legszűkebb szoknyámat is, ami évek óta nem jött rám. ** A szőke hölgy 39 éves: — A gyerekeim állandóan az uszo­dába hívnak, én meg azt mond­tam, sehova addig, amíg a com­bomról le nem szívatom a zsírt. Egyáltalán nem fájt, és tudja az sem elhanyagolható, hogy a be­avatkozást jóval olcsóbban csi­nálták itt Gyulán, mint Pesten a hasonló korrigálást **■ Dr. Kraszkó György reumatoló- gus és traumatológus adjunktus kollegája Gyulán, az Erkel Ho­tel egyik rendelőjében zsírleszí­vás ambulanciát alakítottak ki és az elmúlt év decemberében kezdték el ténykedésüket: — Doktor úr! Nincs ennek a beavatkozásnak valami mellék­hatása, szövődménye? — A nyugati országokban több mint húsz éve sikeresen alkalmazzák a plasztikai zsírle­szívást. Több ezer magyaror­szági esetet figyelembe véve és külföldi orvosi folyóiratokban megjelent közlések alapján bát­ran állíthatjuk, hogy a zsírleszí­vásnak semmilyen egészséget károsító hatása, szövődménye nincs. — Mi van akkor, ha pár hó­nap vagy év múlva ismét lerakó­dik a zsírpárna ? —A kezelést csak akkor vál­laljuk és végezzük el, ha az eredmény garantált! Ennek ér­dekében előzetes orvosi vizsgá­lat szükséges. Ekkor kiderül, hogy a jelentkező alkalmas-e a kezelésre. —Hogyan történik a beavat­kozás? — Altatás nélkül, helyi ér­zéstelenítéssel végezzük a zsír- leszívást, ami azt jelenti, hogy a területen egy félcentis bőrmet­szést ejtünk, ami alá az eltávolí- tandó zsírszövetet fellazító, ér- zéstelenítőt is tartalmazó olda­tot juttatunk be, majd speciális vákuumos szívókészülék segít­ségével körülbelül 30 perces fájdalommentes beavatkozás után eltávolítjuk a zsírszövetet, s a páciens saját lábán távozhat — Ezzel a beavatkozással fogyhatunk is? — Nem elsősorban testsúly­csökkentés, de természetesen lejön egy-két kiló, de a cél más. Mégpedig az, hogy a más mód­szerrel hozzáférhetetlen zsírle­rakódásokat megszüntessük. Újabb lerakódás itt nem kelet­kezik. Erről egyébként az ér­deklődőket tájékoztatjuk, akár írásban, akár személyesen ke­resnek meg itt az Erkel Hotel­ben. Béla Vau Feltörték az ablakot és az ajtót Tblvajt fogtak Szarvason Nemzetközi pályázat az évfordulón Gyuláról Erkel az ex librisen Az egyik győztes, a finn Simo Hannula Gyula önkormány­zatának díját nyerte el az Adam and Eve című rézkarccal. A Dürer az ex librisen pályázat anyagából katalógust, második kiad ványát jelentette meg a Dürer Társaság REPRODUKCIÓ: FAZEKAS FERENC Erkel Ferenc halálának 100. év­fordulóján, a szülővárosban működő Dürer Társaság és Gyula önkormányzata ismét nemzetközi ex libris pályázatot hirdet. Témája ezúttal a Him­nusz szerzőjének, a nemzeti opera megteremtőjének emlé­kezete. Olyan eredeti lapokat várnak, melyek a zeneszerző szellemiségéből, műveinek, az Erkel-em lékhelyeknek az ins­pirációjából születtek. Minden technika megengedett, a két méret azonban nem haladhatja meg a 14 centimétert Egy alko­tó legfeljebb három pályaművet küldhet egyenként három nyo­mattal. A beküldési határidő 1993. szeptember 15. A cím: Erkel Ferenc Múzeum, 5700 Gyula, Kossuth Lajos utca 17. Pf.: 8. Bővebb felvilágosítást Havasi Istvánná, a Dürer Társa­ság titkára ad a (66) 463-161-es telefonszámon. A társaság elmúlt évi, Dürer az ex librisen című pályázata és kiállítása után ez a kiírás a má­sodik nemzetközi kezdeménye­zés. Akkor 28 magyar és 22 külföldi művész küldte el alko­tásait Gyulára Finnországtól Ausztráliáig, Németországtól Argentínáig. Dürer művészete világszerte ösztönözte az alko­tókat Erkel Ferenc neve viszont a magyarság körében ismert Vagy mégsem? Az Erkel-em- lékpály ázat ezt is, azt is megerő­sítheti. Lehetséges, épp a zene­szerzőre irányuló képzőművé­szeti figyelem nyit rést az őt megillető nemzetközi zeneiro­dalomba fogadáson. Sz. M. A közelmúltban Szarvason Mótyan Tibor, a művelődési ház igazgatója egyik reggel arra lett figyelmes, hogy az épület ablakait beverték, ajta- jait feltörték. Az esetet azon­nal jelentették a rendőrség­nek. — A felső szinten lévő iro­dákba vandál módon betörtek, egy fekete nyelű csavarhúzó­val kifeszítették az ajtókat Minden fiók ki volt húzva, a padok, a székek felborogatva. Az épületben lévő régi típusú páncélszekrényt — akkor — számunkra ismeretlen módon felnyitották, s mint menet köz­ben kiderült, 12 ezer400 forin­tot vittek el belőle — tájékoz­tat Paraizs Endre százados, a szarvasi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A rendőrség az összes szóba jöhető gyanúsítottat leellen­őrizte, hogy mit is csinált a rablás éjszakáján. így vezettek a szálak Hegedűs Pálhoz, aki éppen aznap szabadult egy ko­rábbi betöréses lopás gyanúsí­tottjaként, ám bizonyítékok hiányában felmentették. — Hegedűs alibije sehogy sem stimmelt. Először azt mondta, hogy a nővérééknél aludt Békésszentandráson, amikor azonban a nővére ezt nem támasztotta alá, úgy nyi­latkozott, hogy egy barátnőjé­nél éjszakázott. Ez még kevés volt ahhoz, hogy előzetes le­tartóztatásba vegyük. A hely­színen azonban — az akkor még ismeretlen betörő — ká­véporral szórt fel mindent, hogy a kutya ne tudjon szagot fogni. Elterelő művelete azon­ban nem sikerült, mert belelé­pett az őrölt kávéba és így használható nyomot hagyott számunkra — magyarázza a bűnügyi osztály vezetője. Hegedűs Pál nem tudott el­számolni lábbelijével, azt állí­tólag elveszítette és egy telje­sen új cipőben rótta Szarvas utcáit. Egyre szűkült a kör a frissen szabadult bűnöző körül és a kezdeti bátorsága bizony­talansággá változott. — Hegedűs először taga­dott, később a bizonyítékok hatására — hiszen a helyszí­nen vémyomokat is találtunk — beismerő vallomást tett! El­mondta, hogy az épület hátsó részén lévő villámhárítón má­szott fel az első emeletre, cipő­jével kirúgta az ablaküveget, az ajtókat fel feszítette és az egyik íróasztal fiókjában meg­találta a páncélszekrény kul­csát, így jutott a pénzhez. Ké­sőbb ezt a kulcsot menekülés közben feldobta a Bizományi Áruház tetejére, amit azóta megtaláltunk. Hegedűs Pálnál a pénz nem állt meg. Rövid időn belül elköltötte, körül­belül 8 ezer forintért cipőt és órát vett, a többit elmulatta. A művelődési ház mozipénztá­rában talált váltópénzt — ami körülbelül 200 forintot tett ki — a testvére udvarán egy kő alatt rejtette el. A gyors intéz­kedés következtében a tett el­követője a rendőrségi eljárás befejezéséig letartóztatásban van — mondta befejezésül Pa­raizs Endre százados. Papp János Olvasóink írják Egy színész levele kollégáihoz Tisztelt Kollégáim! Ti, akik a nyilvánosság előtt nevetekkel vállaltátok, hogy Tímár igazgató úr védelmére keltek, elnézése­teket kérem, hogy én is a nyilvánosság előtt teszekfel pár kérdést. Az késztet erre, hogy mindazokat a kijelentéseket, melyeket a megyei sajtóban tettetek közzé, nem osztottátok meg velünk, kollégáitokkal. Kedves Szentirmay Éva! Te, aki negyvennégy éve a Jókai Színház nagyszerű művésznője vagy, de mint nyugdíjas, az Imádok férjhez menni produkción kívül csak akkor jársz a színházban, amikor művészeti tanácsülés van, hogy mered nagy nyilvánosság előtt „demagógiának és valótlan tények halmazá­nak” minősíteni a színház 92 dolgozója által vállalt cikket? Hiszen nem tapasztalhatod úgy, mint mi, hogy nap mint nap mi történik odabent. Én is azt tanultam a főiskolán és édesapámtól is, hogy a színész kötelessége a rábízott munkát tőle telhetőén a legjobban elvégezni. Úgy érzem, a színház egész kollektívája teljesítette ezt a kötelezettséget. Az is igaz, hogy a színház igazgatójának joga a darabok kiválasztása és a műsorterv kiala­kítása. Azonban jelen voltál azon a művészeti tanácsülésen, ahol az igazgató úr megkért bennünketjavasoljunk neki a jövő évadra darabokat. Tudod-e, hogy amikor én javasoltam pár darabot, azt válaszolta, „Minél többet mondod, annál inkább nem azt válasz­tom?” Végül elismered, hogy Tímár igazgató úr valóban felhívta a társulat figyelmét arra, „Ha valaki bármilyen okból nem hajlandó teljesíteni az utasításait, keressen magának másik színházat”. Szeretném megkérdezni, miért kellett erre annak a társulatnak a figyelmét felhívni, amely lehetetlen körülmények között (márványpor, ragasztószag, hideg, fúrás, kopácsolás) dolgozik, és teljesítette a 14 millió forintos bevételi kötelezettsé­gét? Fegyelmezetten, néha hullafáradtan — főleg a műszaki kollégákra gondolok. Kedves Hodu József! (Tíz éve barátom jóban és rosszban.) Miért javaslód a Dél-Kelet hasábjain 92 színházi alkalmazott­nak, hogy menjen el innen? Gondolod, hogy ennyi ember azért kérte Tímár igazgató úr leváltását „mert nem tudja, illetve nem akarja a rábízott feladatot elvégezni” ? Kedves Felkai Eszter! (A Jókai Színház nagyszerű művésznő­je.) Azt írod, szintén a Dél-Kelet hasábjain, hogy szerinted a botrányt azok kavarták, akiknek munkájával és magatartásával eddig is bajok voltak, valamint nem tudják teljesíteni Tímár igazgató úr magasra állított mércéjét és értékrendjét. Nem gondolsz arra, hogy a közönség estéről estére óriási tapssal jutalmazza színészi munkánkat? Ezzel elismervén, hogy átugrot- tuk a részedről is magasnak ítélt mércét. Szeretném megkérdezni tőled, kiket tudnál felsorolni a „bajok vannak a magatartásával" gondolatod alatt? Netán azokat, akik napról napra el merték mondani az igazgató szemébe véleményüket, kritikájukat (meg­lehet, azért, hogy jobbat, szebbet ajánljanak, segítvén ezzel a munkáját)? Ugyanis ezeknek a kollégáknak az igazgató úr azt válaszolta, „Neked itt nem lehet véleményed, vagy ha igen, akkor majd jövőre Zalaegerszegen vagy Veszprémben elmondhatod. ” ) Végezetül írod, hogy a színház „nem pártpolitikai csatározások színhelye”. Egyetértek veled. Én sohasem voltam egyetlen párt­nak a tagja, úgy tudom, a kollégák nagy többsége sem az. Nem volna részemről etikus, ha most felsorolnám azokat a kollégákat, akik viszont párttagok és érdekük a politizálás. Ugye tudod, kikre célzok? Kedves színházszerető közönség! Végezetül az Önök elnézését kérem, amiért nyílt levéllel fordultam kollégáimhoz — talán untatva Önöket. De szeretném elmondani, engem, a Jókai Szín­ház művészeti tanácsának tagját nem hívtak meg az utolsó művészeti tanácsülésre és nem is közölték, hogy leváltottak, így kérdéseimet nem tudtam másképp feltenni. Tisztelettel Tomanek Gábor Kiegészítés a „LEG”-ekhez Örömmel olvastam a február 3-ai megyei Hírlapban, hogy végre valaki a ,JJLG” -ekben a megyei famatuzsálemekről is megemlé­kezik. Nagyon tisztelem és szeretem a fákat, főként ezeket, a sok vihart megért természeti emlékeket. Éppen ezért tisztelt Vitaszek úr nem az okoskodás, hanem a teljességre való törekvés késztet aira, hogy kiegészítsem, illetve helyesbítsem a felsorlását. Elsők között a battonyai Tompapusztát említeném, ahol nem mocsári tölgyek, hanem egy darab 200 éves kocsányos tölgy található, amely 1989-ben lett védetté nyilvánítva. További megyei öreg fák közül csak példaként említeném a szarvasi Tessedik-fát, Gyulán az Erkel-fát, Mezőhegyesen az 1827-ben ültetett, indiai eredetű platánfát, Bélmegyeren a több mint 200 éves fehér füzet, Füzesgyarmaton a „Tüze" -fát, de hadd ne soroljam fel mindet, mert hosszú a lista. Valamennyi védetté lett nyilvánítva, s az úgynevezett megyei természetvédelmi törzs­könyvben szerepel. A törzskönyv a megyházán található, s bárki megtekintheti. Bármely időpontban állunk rendelkezésére, és örömmel segítünk e nagyon szép Békés megyei természeti örök­ség bemutatásában. A tisztességben megöregedett fák pedig nem fognak megsér­tődni, és megérdemlik, hogy korukkal együtt, pontosan felsorol­juk őket. SzELEKOVSZKY LÁSZLÓ TERMÉSZETVÉDŐ

Next

/
Thumbnails
Contents