Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
1993. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM Bál a daganatos gyermekekért Peter Hübner és Mess professzor az ünnepi asztalnál. A Fiumében rendezett jótékonysági bálról szóló írásunk a 3. oldalon olvasható fotó: fazekas Ferenc „Határozott fellépés, és jönnek az ezresek” Pótszilveszter őrizetbevétellel Szom bat este ideges hangú telefonáló invitált a csabai rendőrkapitányságra mondván, érdekes történetük van a számomra. Az előtérben kisebb csoport vállalkozó zúdította rám szinte egyszerre megcsalatása történetét. Akkor kezdtem valamit kapisgálni, amikor kezembe nyomtak egy nyolc oldalas szórólapot, amelyen majd nyolcvan szponzor neve fémjelezte: itt hatalmas buliról van szó. A terv óriási, valószínű ezért dőltek be neki. SPORT melléklet 14—16. oldal Doni visszavonulás Nagy Sándor volt szakaszvezető, géppuskás rajparancsnok, aki ma Békéscsabán él, tollat fogott és leírta élményeit a fél évszázaddal ezelőtti katasztrófáról. (7. oldal) Boldog születésnapot, Barbi! Kardos Barbara magyarbán- hegyesi kislányt tavaly súlyos betegség támadta meg. Élet és halál között lebegett, szülei, ismerősei, sőt ismeretlenek is aggódtak értek. Születésnapja alkalmából készült összeállításunk a 9. oldalon található. Lemondott a kondorosi jegyző Bucsi képviselő hasonlóan cselekedett A kondorosi önkormányzat péntekbe átnyúló ülésén lemondott Melis János, a település jegyzője és Bucsi Sándor független képviselő. A jegyző kérdésünkre döntésének okairól ezt mondta: — Egészen kis részben személyes gondok is motiváltak, de ezek magánjellegűek, így nem publikusak és önmagukban még nem indukálnak ilyen elhatározást. Más oldalról a rosszindulatú ostobasággal való eredménytelen szembeszállás és az önkormányzati igazgatási dolgozók kiszolgáltatottsága érlelte meg a döntésemet. Indulat és harag nincs bennem, azonban remélem, hogy a konzekvenciákat nemcsak én vonom le. Bucsi Sándor lemondását azzal indokolta, hogy nem ért egyet a polgármester munkastílusával. (Az ügyre lapunkban visszatérünk.) Ny. L. A Pótszilveszter 1993 című, kétnapos, nagyszabású, vásárlással, műsorral, tombolával A választásig hátralévő 15 hónapra 15 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az SZDSZ. Az első indítványozza a kormánynak: készíttessen független gazdaságkutató intézetekkel tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. A gazdasághoz kapcsolódik az a javaslat is, hogy a pénzügy- miniszter a 93-as költségvetés és vacsorával egybekötött monstreprogram mindenféle jókat ígért. Eleinte a helyszínt teljesítéséről az első négy hónap után számoljon be a parlamentnek. Az állam túlzott gazdasági hatalmát korlátozandó az SZDSZ független szakértőkből álló felügyelő bizottságok létrehozását javasolja az Állami Vagyonügynökséghez és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz. Az SZDSZ szerint ki kell mondani: országgyűlési képaz önálló vállalkozóként szu- peráló Kovács Gábor műsorszervező a békéscsabai Tégla Közösségi Házba tervezte, de nem sokkal az esemény kitűzött napja előtt áthelyezte a Vasutas Művelődési Házba. A leleményes műsorszervező úgy képzelte a nagy eseményt, hogy a vasutas nagytermében és előcsarnokában a (Folytatás a 3. oldalon) viselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol az állam kezében van a részvénytöbbség. 1994-ig meg kell születnie azoknak a parlamenti döntéseknek, amelyek segítségével le lehet zárni a múltat, az igazság- tétel kérdését—vélik a szabaddemokraták. A parlament ennek érdekében fogadjon el nyilatkozatot az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltárja és elemzi az elkövetett vétkeket. Az SZDSZ tizenöt pontja A rajt előtt Az állampolgárok számára a legideálisabb állapot, amikor a belpolitikai események lecsillapodnak, amikor minden a nyugodt életvitelnek kedvez, amikor a sajtó, a médiák nem a keserű, mindannyiunk életét negatívan befolyásoló dolgokkal, pártpolitikai csatározásokkal foglalkozik. Ma még úgy tűnik — egy-két kivételt leszámítva —, csend uralkodik belpolitikánkban. A fejlett nyugati országokban ez a fajta csend a stabilizálódást, a politikai erők viszonylagos egyensúlyát, a nyugodt polgári életet jelentik. Nálunk azonban egyelőre az elbizonytalanodás, a tehetetlenség jele ez. A háttérben lassan átszerveződnek a politikai erővonalak, személycserék, néha esetleg eszmecserék történnek; beindul a gépezet. Új megállapodások, titkos paktumok köttetnek a fejünk felett, megnehezítve a tisztánlátást. Most még nyugodtnak tűnik minden, de a legnagyobb kormánypárt már bejelentette, hogy minden eszközzel és energiával a ’94-es választásokra készül. Újra fölénk nő a politika, behálózva hétköznapjainkat, ahelyett hogy minket szolgálna. Ma még a képviselők többsége értünk dolgozik, de rövid időn belül a pártok a háttérből átveszik az irányítást — indul a választási kampány, pénzt, energiát, türelmet nem kímélve. S hogy ki lesz a győztes, nem tudni. De reméljük mi, az egyszerű állampolgárok. Muzslai Katalin Az ország első külterületi rendezési terve Fórum Nagyrétről Zsúfolásig megtelt pénteken este Békéscsabán a Szlovák Gimnázium ebédlője azon a lakossági fórumon, melyet dr. Vécsei László önkormányzati képviselő (MDF) szervezett Nagyrét fejlesztési tervének ismertetésére és megvitatására. A találkozón megjelent a Városépítészeti Iroda két munkatársa: Torma Gyöngyi és Erdei József, eljött dr. Futa- ki Géza országgyűlési képviselő (SZDSZ), és megfigyelőként jelen volt a kanadai Ted Robinson, Ottawa városfejlesztési főbiztosa. Vécsei László először beszámolt az elmúlt két évben a lakókörzetben végzett munkákról, majd Torma Gyöngyi ismertette Nagyrét fejlesztési tervét. Elmondta, hogy ez az ország első külterületi rendezési terve. A Városépítészeti Iroda három elképzelést dolgozott ki, közülük a „B” változat tűnik megvalósíthatónak, erről beszélt részletesebben hallgatóságának. A városon átmenő óriási tehergépjármű-forgalmat el kell terelni. Az elképzelés szerint a Békés felől bejövő gépkocsikat a konzervgyártól a Béke kertek mögött terelnék el a repülőtér érintésével a gyulai útra. A pontos nyomvonalat még nem jelölték ki, és az érintett tanyák tulajdonosainak nem is kell félni semmiféle erőltetett kisajátítástól. Az ön- kormányzat mindenkit vásárlási ajánlattal keres meg, s a kölcsönös megegyezések után véglegesül a terv. 1996-ra tervezik az út építé- (Folytatás a 3. oldalon) A kárpótlási jegyek átvehető! Január 29-ei számunkban még arról írtunk egy kedves olvasónk panasza alapján, hogy a Budapest Bank békéscsabai fiókjában nem jutnak hozzá kárpótlási jegyeikhez az arra már hetek óta jogosultak. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a felmerült adminisztrációs akadályok időközben elhárultak, s mindazok, akik számára a Békés Megyei Kár- rendezési Hivatal a Budapest Bankot jelölte ki kárpótlási jegyüket kiadó pénzintézetül, zavartalanul átvehetik papírjaikat. Egymilliót visz a víz Sarkadon Egymillió 50 ezer forint vízdíjjal tartoznak összesen Sarkadon a vízműnek a „díjhátralékosok”. A sarkadi önkormányzat a Népjóléti Minisztériumtól pályázat útján 339 ezer forintot nyert arra, hogy a közüzemi díjhátralékaikat (víz, gáz, villany) önhibájukon’kívül megtéríteni nem tudó állampolgárok számára támogatást nyújtson. A testület a közelmúltban rendeletet alkotott arról, hogy kik vehetik igénybe ezt a segítséget. A támogatási összeget a minisztérium előírása szerint hat hónap alatt kell felhasználni. Ausztrál nagyvállalat e vidéki partnert keres Simon Janika látogatói Ausztráliai vendégei voltak tegnap Gyulának. Az ausztrál állampolgárságú Borlai Tibortól — Magyarország tiszteletbeli konzuljától — megtudtuk, hogy mindenekelőtt a Simon családot látogatta meg. (Ugye emlékeznek még Simon Janikára, akinek ausztráliai májátültetését éppen ő szervezte?) Elkísérte őt Gyulára Laurence Neil úr, a Bondor Itex szervezési igazgatója is. tettek fel, s helyükön egy nagy parkot alakítottak ki. A Bondor Itex — ha kap Expo-megbízatást, ha nem — gyárat kíván létesíteni Magyarországon. A cég néhány vezetője már hazautazott a cégalapítás papírjainak beszerzésére, az alaptőke átutalására. Ausztrál—magyar vegyes vállalatukat magyar alapanyagokkal kívánják üzemeltetni. A magyar partnertől a A város vezetői az Aranykereszt étteremben fogadták a brisbane-i vendégeket. Balról Borlai Tibor tiszteletbeli konzul, jobbról Laurence Neil, a Bondor Itex szervezési igazgatója FOTÓ: FAZEKAS FERENC A vendégeket az Aranykereszt étteremben dr. Pocsay Gábor polgármester, Le- benszky Attila alpolgármester és a kiváló építész, Nemes Roland fogadta. Hamarosan kiderült, hogy a Bondor Itex, ez az építészeti szendvicspaneleket gyártó cég pályázatot nyújtott be az 1996-os budapesti Expo megépítésére. S korántsem előzmények nélkül: ezzel a technológiával valósították meg az Expo Brisbane ’88-at. A 16 millió látogatót fogadó világkiállítás egyben üzleti siker is volt. Ehhez adalékként: egy négyzetméter építmény összes költsége 270 ausztrál dollárt tett ki, s négyzetméterenként 600 dollárért adták bérbe a csarnokokat. Sőt, a kiállítás után eladott épületekből további bevételekhez jutottak. Ugyanis a Bondor Itex elemeivel olcsó, gyors és könnyű az építés, a bontás és az újrafelállítás. Az Expo hat hónapja után minden épületet új helyen építerületet, épületeket, a dolgozókat várják. A gépeket, a technológiát ők adják, s betanítják a munkásokat is. Akár három— négy hónap múlva már indulhatna is a termelés. Úgy hírlik, itt a Dél-Alföldön keresnek maguknak helyet. Bár néhány településsel odébb biztató tárgyalásokat folytatnak, a gyulai polgármester városbeli terepszemlét ajánlott: 120 ezer négyzetméternyi, iparvágánnyal ellátott és jól közművesített terület áll rendelkezésre. A város közismerten rendelkezik számba vehető profilú cégekkel. A vendégek elmondták, hogy három évvel az Expo ’88 előtt Brisbane-ben már javában építkeztek. A magyar időhátrány leküzdésére építészeti ajánlatuk alkalmas lehet, sőt az 1988- as Expo speciális építészeti szabályzatát is készek átadni. S még egy jó hír: Simon Janika jól érzi magát. K.A.J.
