Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. január 7., csütörtök HÁLÓ \ áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Amit az AIDS-ról tudni kell 4. Sérülés/elsósegély A különböző szerszámok, be­rendezések, üvegedények ál­tal okozott sérülések (például kézimunka és barkácsolás) nem okozhatnak fertőzést ab­ban az esetben sem, ha előbb ezeket a tárgyakat HIV-vírus- sal fertőzött személy érintette. Ha ilyen jellegű szerszámok­nál vérfoltok vannak, azokat fertőtlenítőszerrel le kell tisz­títani. Ha a bőrünkön vérfoltot veszünk észre, azonnal le kell mosni szappannal, illetve fer­tőtlenítőszerrel és a megsérült bőrre sebtapaszt kell ragaszta­ni. Az ételek főzése és szétosztá­sa, az asztalok takarítása és az edények közös használata ál­tal HÍV fertőzés nem jön létre. A HTV fertőzés hogyan vehető észre? Vérvizsgálattal! A HÍV fertő­zést követően általában 3 hó­nap elteltével a teszt már ki­mutatja a vírus jelenlétét. Ha a vizsgálat eredménye pozitív, ez azt jelenti, hogy a vizsgált személy fertőzött és fertőző­képes. És az AIDS betegség? A betegséget az egyén önmaga nem tudja felismerni, csak az orvos. El kell-e különíteni a HIV-et hordozó személyeket, illetve az AIDS betegeket? Jelenleg, mint ahogyan né­hány országban tanúi va­gyunk, nincs- olyan objektív ok, illetve orvosi indok, amely a HIV-vel fertőzöttek, illetve az AIDS betegek elkülönítését indokolná. A HIV-vel fertőzötteknek és az AIDS betegeknek épp­úgy, mint minden más beteg­ségben szenvedőknek, szük­ségük van a családjuk, a bará­taik és más emberek támogatá­sára. Beismerés nélkül nincs szabadulás Névtelen Alkoholisták vallomásai Békéscsabán az ifjúsági ház negyedik emeletének 44-es szobájában gyűlnek össze évek óta péntek délutánonként 17 órától a Névtelen Alkoho­listák. Ellátogattam egyik összejövetelükre, s ha most ar­ról az érzésről írnék, ami akkor magával ragadott, akkor ők nem jutnának szóhoz. Pedig minden mondatuk döntő, sors­társaik számára több, mint ta­nulságos. Ottjártamkor éppen névnapot ültek meghitt, csalá­dias légkörben, hozzátartozó­ik társaságában. Megkapó őszinteséggel, kendőzetlenül vallottak érdeklődésemre ön­magukról, múltjukról. János: Az alkoholista örök hazugságban él, amikor még titkolja italozó életmódját. Az igazi inditékát sohasem vallja be, a baj is csak ok az ivásra. sem utasítjuk ki magunk közül, utánuk nyúlunk. Se­gítünk hajlékot vagy állást ke­resni, kórházba visszük azt, aki beteg. Most nem az ivá- szat, a kocsma tart össze min­ket, hanem egymás segítése. Bandi: Beismerés nélkül nincs szabadulás. Ráadásul nekünk azt is be kell látnunk, hogy örökre alkoholisták ma­radunk. Leszokni az italról nem lehet, csak lemondani ró­la hosszabb-rövidebb időre. Aki vállalja őszintén önmagát, annak százszor könnyebb, mint a szenvedélyét tagadó­nak. Az eredményes terápiá­hoz az is hozzá tartozik, hogy megértő emberek között legyünk. A sorstársak körében nincs okunk szégyenkezésre. Először mindenki félve jön el, nagy szorongással, ám nagyon Egy alkoholista kifejező raj za, a gyulai gyógyterápiás in­tézetből András: Akik nem tapasztal­ták, azok el sem tudják képzel­ni, hogy itt egy-egy emberben mi zajlott le, min ment ke­resztül, a változás mit eredmé­Ez a csalóka világ már nem vonzó számunkra FOTO: FAZEKAS FERENC Amíg nem ismertem be, hogy alkoholista vagyok, addig meg sem próbáltam leszokni, hi­szen tagadtam a tényt. Ica: Mi nagyon mélyről jöttünk. Tőlem a gyerekeimet vették el, mert ittam. Amióta abbahagytam, visszakaptam őket. Nem ment könnyen, az ittlévőknek nagyon sokat kö­szönhetek. Most költöztem új lakásba. Végre emberi körül­mények között élek emberként. Ma már a legnehezebb terheket is el tudom viselni ital nélkül. A csoport segít. Sokan azért nem jönnek el közénk, mert nem vál­lalják fel, hogy alkoholisták. Ez a legnagyobb hazugság. András: Pedig mi megtart­juk egymást. A visszaesőket jó érzés, amikor megéljük a befogadás élményét. Egy feleség: Eveken át kér­tem a férjemet teljesen hiába, hogy ne igyon. Tagadta, hogy ő alkoholista. Amikor bevallotta, megváltozott minden. Nagyon sokat köszönhetek ennek a cso­portnak, őszintén szeretem őket. Amióta a férjem lemon­dott az ivásról, kifizettük a la­kást. Jani: Azóta tudtam meg, hogy mi az anyai szeretet, ami­óta nem iszom. Ma már világo­san látom, hogy anyámra és rám nézve is veszélyes lenne, ha visszatérnék az alkoholhoz. Sokat szenvedtem. Nem aka­rom még egyszer azokat a kí­nokat átélni. nyezett. Anyákat, apákat ad­tunk vissza a családjuknak. Be­nyújtottunk egy pályázatot sorstársaink megsegítésére, de elutasították azzal az indoklás­sal, hogy ez nem közérdek. A hajléktalanok szállása tele van alkoholistákkal, de a beteg­ségükkel nem törődik senki. Ha mi vehetnénk egy házat, elhe­lyeznénk benne az elvonókúrá­ról kijövőket, és segítenénk őket a gyógyulásban, a talpra állás­ban, az újrakezdésben. Ezt nem lehet hivatalból csinálni. Az tud igazán segíteni, aki átélt hason­ló helyzeteket. Papok, orvosok a legjobb szándékkal is kudarc­ra vannak ítélve. A sorstársak és a család összefogása az igazi segítség. Lenthár Márta Bemutatkoznak a nagycsaládos egyesületek A Lökösházi Nagycsaládos Egyesület 1991. június 1-jén alakult 53 családdal. Az el­nökük B agy inka Jánosné, aki elmondja, hogy az egyesület nehéz körülmények között próbál segíteni a rászorult csa­ládoknak. Van a tagságukban olyan édesapa, aki egyedül ne­veli 7 gyermekét. Az egyesület a tagdíjakból tartja fenn ma­gát. Az önkormányzattól kap­tak egy kevés összeget kirán­dulásra. Szeretnének egy kö­zösségi helyiséget, ahol a ta­lálkozásokat és az akciókat le tudnák bonyolítani. December elején, a Télapó-ünnepségen gyerekek és felnőttek egyaránt jól érezték magukat. Az ün­nepségre teadélutánnal készültek. Bondár Ferencné Támogassuk a megyei szociális alapítványt! A HIV-et hordozó személy a család többi tagja részére jelenthet-e veszélyt? Nem! Kivétel: a HÍV pozitív családtaggal való szexuális kapcsolat, bár a biztonságos szex (óvszer használata) csök­kenti a veszélyeztetettséget. A család többi tagja részére sem­milyen veszély nem létezik. (Folytatjuk) A Békés megyei szociális ala­pítvány célja a megyében élő idősek, betegek, súlyosan fo­gyatékosok, szegények felka­rolása, támogatása, a segítség­nyújtás lehetőségeinek felku­tatása. Az alapítvány kuratóri­umának vezetője Scheirich Gyula, megtalálható a Békés megyei önkormányzati hivatal­ban (Békéscsaba, Derkovits sor). Magánembereknek, kö­zösségi karitatív szervezetek­nek, szociálpolitikával foglal­kozóknak érdemes őt megke­resniük. Bármilyen segítséget, anyagit, tárgyit, egyebet szíve­sen fogadnak, hogy azt a rászo­rulóknak eljuttassák. Telefo­non elérhetők: (66) 441-141. A rákbetegségek pszichés háttere A szervezetben a sejtek és a szövetek rendellenes burján­zása következtében jönnek létre a daganatok. A daganat kiindulási pontja a szervezet bármely szövete vagy része lehet. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat. A jóindulatú daganatok szö­vetei, illetve sejtjei hasonlíta­nak a szervezet alapszövetére. Egyes esetekben megnöve­kedhetnek olyan nagyra is, hogy működési zavart okoz­nak, ilyen esetekben feltét­lenül el kell távolítani a daga­natot. Az eltávolítással a gyó­gyulás végleges. A rosszindulatú daganatok sejtjei eltérnek az anyaszövet sejtjeitől, beépülhetnek bár­melyik szervbe, sőt áttétek formájában megjelenhetnek a szervezet távoli helyein is. Ál­talában gyorsan nőnek, és a bennük keletkező szövetpusz­tulás miatt felszabaduló anya­gok mérgezik a szervezetet, mely étvágytalansághoz, fo­gyáshoz, legyengüléshez ve­zethet. A daganatos megbetegedé­sek fiatal korban ritkábban fordulnak elő, mint idősebb korban, kivétel a fehérvérű­ség, mely gyermekeknél gyakrabban rosszindulatú, mint felnőttek esetében. Életünk folyamán kelet­kezhetnek rosszindulatú sej­tek szervezetünkben, melye­ket a jól működő immunappa­rátus ki tud iktatni. Az im­munapparátus működésének valamilyen zavara szintén le­hetővé teszi, hogy a rosszin­dulatú daganatsejtek burján­zása meginduljon. A rák keletkezésének oka sok esetben ismeretlen. Hosszas kutatások során sok anyagról kiderült, hogy rák­keltő hatású, például a kátrány és származékai, melyek a bőr­rel való gyakori érintkezés so­rán okozhatnak bőrrákot. A nem friss, penészesedésnek induló élelmiszerek fogyasz­tása is elindíthat rákkeltő fo­lyamatot. A szervezet meg­változott hormonális műkö­dése is kiválthat rákos daga­natokat. Ma már tudjuk, hogy a vírusok is szerepet játszanak a daganatok keletkezésében, továbbá a dohányzás és nem utolsósorban a kóros szoron­gások, izgalmak, stresszálla- potok. A pszichoszomatikus szemléletű kutatók szerint a rák keletkezésében döntő sze­repe van a pszichológiai té­nyezőknek, és egyre többen ismerik el, hogy a pszichés tényezők legalább olyan sze­repet játszanak, mint a geneti­kus, a toxikus, az endokrin és egyéb tényezők. A rákbeteg­ség pszichoszomatikus szem­lélete elképzelhetetlennek tartja azt, hogy önmagából le­het megmagyarázni a rákkér­dést anélkül, hogy figyelembe vennénk a rákos beteg átélése­it és a szociális környezetével való interakciót. Évtizedes kutatások alap­ján megfigyelték, hogy a be­tegség keletkezése előtt a tárgyvesztés (például megöz­vegyülés), a reménytelenség, a depresszió, a tagadás és az elfojtás voltak jellemzőek a betegekre. Megállapították, hogy a rákbetegség azoknál az egyéneknél fordul elő, akik­nek lelki sajátossága a mélyen elrejtett kétségbeesés és le- hangoltság, akik már korai életéveiktől kezdve kudarco­kat és csődérzéseket éltek át. Ezek az emberek alig képesek szóban kifejezni lelki magá­nyosságukat és tanácstalansá­gukat. Zárt viselkedésük kül­sőleg nyugalmat és alkalmaz­kodást mutat. A betegek több­ségében csak akkor keletke­zett daganat, amikor nagy lel­ki megterhelések, a reményte­lenség és kilátástalanság érzé­sével küszködtek. A rákbetegségre való ve­szélyeztetettség legjellem­zőbb ismertetőjegyei a kora gyermekkori csalódások, megrázkódtatások, az élet fo­lyamán bekövetkező bizony­talansági és veszélyérzések, zárkózottság, nagyfokú alkal­mazkodó képesség, áldozat- készség. A rák keletkezésében nem hagyható figyelmen kívül a stressz szerepe. A stressz különböző neurokémiai, hor­monális és immunológiai mű­ködésváltozásokat hoz létre a szervezetben. Arról, hogyan próbáljuk megvalósítani azt, hogy „ép testben ép lélek”, már sokat írtunk. Cikkek, szakkönyvek, kazetták és tanfolyamok soka­sága ad lehetőséget a relaxáci­ós módszerek elsajátítására. Forduljunk pszcihológushoz, ha úgy érezzük, hogy életünk olyan szakaszában vagyunk, ahol túl nagy lelki teher nehe­zedik ránk, és ezek a módsze­rek sem segítenek. S amennyiben már megtör­tént a baj, tudomásul kell vennünk testünk új állapotát, próbáljunk mérsékletet tanú­sítani, ne túlozzuk vagy baga­tellizáljuk, ne tagadjuk és ne hárítsuk el a betegség tudatát. A sikeres gyógyulás egyik fel­tétele a megfelelő beilleszke­dés a betegségi létbe, az egyén megújulása önállóságának és aktivitásának megőrzésével. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi osztálya Koleszterinriadó Hét vészjelzés, ha túl sok zsír van a vérben: 1. Szédülés, fülzúgás. 2. Egyensúlyzavar. 3. Hideg, bizsergő kezek, lábak, mintha hangyák futkároznának rajtuk. 4. Éjjeli lábikragörcsök, alkalomszerű zsibbadás a lábfejben és a karokban. 5. Feledékeny ség. 6. Nehezen megy a futás és a lépcsőn mászás. 7. Rosszullét.

Next

/
Thumbnails
Contents