Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

Embereket nevelnek, akik majd katonák lesznek (5. oldal) 1993. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM A sikeres no nem férfi Lee Bryce szerint: a siker a nő, mint egyén számára azt jelen­ti, hogy választott területén jól végzi munkáját és saját mércéi szerint büszke lehet arra, amit elért. Ezt a gondolatot vallja magáénak Darida Edit, a Mű­szertechnika békéscsabai iro­dájának vezetője is. (7. oldal) Háló Szociálpolitikai összeállítá­sunkban foglalkozunk a Név­telen Alkoholisták vallomása­ival, a rákbetegségek pszichés hátterével, az adórendszerrel és megtalálható benne az ál- lásajálat is. (8—9. oldal) Lemondott Gombár és Hankiss Gombár Csaba, a Magyar Rádió és Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke szerdán az Országházban — újságírók jelenlété­ben — benyújtotta lemondását Göncz Árpád köztársasági elnök­nek. A médiumok vezetői döntésüket azzal indokolták, hogy immár nem tudják garantálni az általuk irányított intézmények pártatlansá­gát. Hankiss Elemér külön hangsúlyozta: nem adja fel a küzdelmet, a jog eszközeivel kíván tovább harcolni, és ragaszkodik ahhoz, hogy áz ellene folyó fegyelmi eljárást lefolytassák. A köztársasági elnök Gombár Csaba és Hankiss Elemér érveinek meghallgatása után kijelentette, hogy a médiaelnökök indokait megérti és méltányolja, a beadványukban foglaltakat mérlegeli, és döntéséről időben tájékoztatja majd az érdekelte­ket. Az államfő köszönetét mondott a médiaelnökök kétéves tevékenységéért, és kérte a két intézmény dolgozóit, hogy mun­kájukat továbbra is a tájékoztatás pártatlansága érdekében foly­tassák. Közmunka-nélküliség Eleken a korábbi 10-ről 5-re csökkent a közmunkán foglal­koztatottak száma. A nélkülö­zőiteket azért kellett ideigle­nesen elküldeni, mert a téli időszakban tíz ember számára nem akadt munka. (A mun­kaügyi hivatal természetesen csak valós tevékenységért fi­zet.) Szántó István polgármes­ter elmondta: márciusban lesz ismét elegendő munka, addig a szorult helyzetbe került, mun­kanélküli-segélyre sem jogo­sult családokat szociális segé­lyekkel igyekeznek átsegíteni a nehézségeken. Jaj a legyozöttnek! A Rajna—Majna— Duna-csatorna Harminc évvel az első ásóvá­gás után tavaly szeptemberben felavatták a Rajna—Majna— Duna-csatornát. A 3500 kilo­méter hajózható víziút össze­köti az Északi-tengert a Feke­te-tengerrel. (11. oldal) Nincs újabb fertőző góc Nincs újabb sertéspestis fertő­zőgóc sem Békés megyében, sem az ország más területén — tájékoztatta az MTI-t szerdán dr. Bálint Tibor, a Földműve­lésügyi Minisztérium állat­egészségügyi főosztályának helyettes vezetője. Az osztrák intézkedést kommentálva Bá­lint Tibor elmondta, hogy nyu­gati szomszédunk megvárta az EK-döntést és ezután hozta meg intézkedéseit nemzeti ke­retek között, ugyanis Ausztria még nem tagja az Európai Kö­zösségnek. À szakértő állat­egészségügyi szempontból nyugodtnak mondta a helyze­tet és utalt arra, hogy február­ban újabb közös piaci állat­egészségügyi küldöttség érke­zése várható hazánkba. Ez a szakértőkből álló csoport vizs­gálja meg a helyzetet, és elem­zése nyomán hoznak újabb döntést az EK-központban. Korábban beszámoltunk la­punkban a dombegyházi Petőfi Mgtsz december 29-én megtar­tott átalakuló közgyűléséről. A mezőgazdasági szövetkezet igazgatótanácsának elnöki szé­kébe a régi elnök, Fülöp Sándor került. A tisztség másik váro­mányosa a szövetkezet főköny­velője, dr. Farkas János volt. A két jelölt hozzávetőlegesen 3:2 arányban osztozott meg a le­adott szavazatokon. Mint az várható volt, az „eredmény- hirdetéssel” korántsem nyu­godtak meg a kedélyek Domb­egyházon. A Óvoda vita Sarkadon A Sarkadi Cukorgyár koráb­ban felvetette, hogy óvodáját esetleg átadja a városnak, ha az átvállalja az intézmény üze­meltetését. A konkrét döntést 1992. december végére ígér­ték. Ezt az időpontot most el­halasztották ez év január 31- éig, mivel a cukorgyár rt. igaz­gatósága január közepén ülé­sezik majd, amikor is az óvoda kérdésében állást foglalnak. Az óvodában dolgozók mun­kaszerződését e hónap végéig meghosszabbították. ígéretünkhöz híven felke­restük mindkét felet, kérve őket álláspontjuk kifejtésére. Mindketten készségesen vál­lalkoztak az interjúra, egy saj­nálatos esemény miatt azon­ban most csak Fülöp Sándor szemszögéből tudnánk re­konstruálni a történteket. De erről később! — Dr. Farkas Jánossal már a nyár folyamán közöltem, hogy hosszabb távon nem tartok igényt a munkájára — így Fülöp úr. — Ennek több oka van. Az egyik az, hogy az át­alakulást követően megszűnik A sarkadi képviselők úgy dön­töttek, nem vetnek ki újabb helyi adót az idénre. Maradt tehát egyedül a múlt évben be­vezetett helyi iparűzési adó. A helyi rendelet értelmében ta­valy a nettó árbevétel két ezre­lékét fizették a vállalkozók. Ez évtől azonban az új jogszabá­lyok szerint megváltozott a nettó árbevétel fogalma. A vállalkozók a beszerzett áru értékét is leírhatják az adóból, magyarul jelentősen csökken az adóalapjuk, ami viszont a múlt évi két ezrelékkel szá­molva lényegesen kisebb be­vételt jelentene a városnak. Ezért szükséges volt módosí­a munkaköre. Elhatározásom­mal a tagság is egyetértett, ezért szavazta meg a közgyű­lés Farkas János szolgálati la­kásának értékesítését. Itt megszakítjuk Fülöp úr nyilatkozatát. A vele való be­szélgetés után este 7 óra körül dr. Farkas János lakására veze­tett äz utunk. Alig estünk túl az üdvözlésen, Farkasékhoz be­állított két hívatlan vendég, név szerint Horváth Mihály és felnőtt korú fia, Horváth Atti­la. Mint kiderült, a tulajdonos (Horváth Mihályné) nevében (Folytatás a 3. oldalon) tani a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet Sarkadon. A hivatal pénzügyi osztályának számítása szerint az új nettó árbevétel fogalmával kalku­lálva legalább 6-7 ezrelékes módosításra lenne szükség ah­hoz, hogy a város megtartsa a tavalyi helyi adóból származó bevételeket. A testület azon­ban nem szavazta meg ezt a megoldást. A képviselők több­sége hosszas vita után öt ezre­lék mellett tette le a voksát, ami tisztán másfél, kétmillió forintot jelent. A tavalyi 5,5 milliós bevételhez képest ez a döntés helyi adó kiesést okoz a városnak. —ria A szarvassá változott fiúk Ha ebben a szennyessé tett médiaháborúban történetesen mindenkinek igaza lenne, az űzött vad erkölcsi fölénye akkor is a rádió és a televízió most lemondott elnökeit emelné magasba. Közmegegyezéssel lettek elnökök. Felkészültségük, s nem 1989 után szerzett bátorságuk tette őket alkalmassá a szabad és független rádiózás, televíziózás megszervezésé­re, működtetésére. El kell ismernünk: mindketten alapo­san tévedtek. Hittek ugyanis abban, hogy e posztokon gondolkodó, önálló véleményalkotásra és döntésekre ké­pes emberekre van szükség. Pedig többre mentek volna, ha mondjuk eljárnak teázni a miniszterelnök úrhoz. Nincs ellentmondás: akkor is saját véleményük lett volna, legfel­jebb ajándékba kapott. Azt mondják, több nyelven beszél­nek. Pedig látnivaló: egy nyelv is elég ahhoz, hogy ügyes rádiósok, televíziósok megértessék magukat akár egy­másnak tökéletesen ellentmondó társadalmi rendszerek élcsapataival is. Most majd nyalván újra mikrofonközeibe kerül Hankiss és Gombár néhány kiebrudaltja. Álltak a sarkukon, ellenálltak, míg tisztességgel tehet­ték. A végén a már nem is titkolt, sőt kérkedő fojtogatás elvette előlük a szabadság levegőjét. A maguk igazáért még harcolhatnak, de e naptól Magyarországon csupa kisbetűvel írandó a demokrácia. Nem az a baj, hogy két jó és tisztességes szakember elment: megsemmisítésük módszere a félelmetes. Az elnökök elűzettek, s lettek ami sorsuk a tisztáknak: szarvassá vált fiúk. Kiss A. Nyugdíjemelés márciusban és szeptemberben Az Országgyűlés által 1992 vé­gén az idei esztendőre megsza­vazott 14 százalékos nyugdíj- emelés — a tavalyi évhez ha­sonlóan — ezúttal is két lépcső­ben, márciusban és szeptember­ben lesz. Az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Nyugdíjbiztosítási Fel­ügyelőbizottság szakemberei ezekben a napokban dolgozzák ki az emelés részleteire vonat­kozó ajánlásokat. Az érintettek eltérő szociális helyzetét, vala­mint az Érdekegyeztető Tanács korábbi ajánlásait is figyelembe vevő javaslatot még a parla­mentnek is jóvá kell hagynia — tájékoztatta az MTI-t szerdán Baranyai Géza, az OTF sajtófő­nöke. A januárra esedékes nyugdí­jakat még változatlan összeg­ben kapják kézhez az érintettek. Emelt összegű nyugellátást a parlament döntésének időpont­jától függően, de legkorábban a március havi járandóság kézbe­sítésekor viszi majd a postás. Mivel — az arányok és az összeghatárok végleges tisztá­zását követően — a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságnak leg­alább 30 napra van szüksége az adatok módosítására. Adóemelés Sarkadon A több kevesebb Olasz centrum Békéscsabán A Gruppo Italia tulajdonába került „bagolyvár” olasz centrum­ként működik majd Békéscsabán. (Cikkünk a 7. oldalon) Gyulai előzetes Legközelebb január 25-én ülé­sezik Gyula város képviselő­testülete. Azt tervezik, hogy a megürült helyekre bizottsági tagokat választanak, megvi­tatják az Economix Rt. intéz­ményátalakítási javaslatait. Megvizsgálják, s bizonyára jóváhagyják az önkormányza­ti intézmények alapító okirata­it. Várhatóan rendelet születik a szennyvízelhelyezésről. Ke­resik az egészségügyi szakkö­zépiskola új helyét, s megvi­tatják: felvegyék-e a testvér- városi kapcsolatot a város tűz­oltóinak nemzetközi tevé­kenysége révén megismert, ausztriai Krumpendorffal. Ér­dekesnek ígérkezik a Neolatin Intézet alapítását tárgyaló elő­terjesztés. Az ülés nyilvános, az érdeklődők előtt (a testületi ülésre is) nyitva a városháza ajtaja. / Újévi öröm Körösladányban Körösladányban háromszáz család részére jól kezdődött az új év, bekötötték a telefont. Az elmúlt év nyarán kezdték szer­vezni a telefontársulást, mely­hez a helyi önkormányzat és a MATÁV is jó partnernek bizo­nyult. Aki szeptember végéig befizetett negyvenezer forin­tot, a két ünnep között meg­kapta a készüléket. Azok szá­mára, akik nem rendelkeztek ennyi készpénzzel, az OTP kedvezményes hitelt biztosí­tott. Mint Berki Imre polgár- mestertől megtudtuk, el­készült az egész faluban a tele­fonvezeték, mélynek hossza 13,5 kilométer. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kétezer lakó­házból 1250 ráköthető a veze­tékre. Gila Kegyetlenek a normák a varrodákban „Decemberben öt-hatezret pedáloztam össze” Az alábbi levelet — amelyből idézünk — Nagyszénásról kaptuk még az ínnepek előtt: „A Nella leányvállalatnál dolgozunk mint varrónők, nem túlzás ha azt állítjuk, hogy éhbérért! Az igaz, hogy a szüléink is ennyit kerestek, de körülbelül húsz évvel ezelőtt! Novemberben például a kifize­tett bérek 2800 és 5000 forint között mozogtak. Tizenharma­dik havi fizetés természetesen itt nincs. Mi átlag 3500 forint­tal vagyunk kénytelenek szembenézni az év végével. Többen a békéscsabai Szőrme és Kézműipari Vállalat nagyszénási kirendeltségéről jöttek ide dolgozni, mert cégük megszűnt. Ezek után az orosházi munkaügyi hivatal kiközvetítette őket a Nellába. Az ígéretek 8000 forintos fizetésekről szóltak, s most serényen dolgoznak, hogy legalább a 3500 forintot haza tudják vinni...” A levélírók elpanaszolták azt is, hogy eddig bárhol kértek segítséget, falakba ütköztek. Ma már csak a nyilvánosság erejében bíznak. Kedd délelőtt 10 óra. A var­roda zajosan csendes. A gépek zakatolnak, az asszonyok vi­szont némán görnyednek munkájuk fölé. Érkezésünk­kor összenéznek, de mindenki hallgat. Ranioska Józsefet, a Nella leányvállalat igazgató­ját irodájában találjuk. Tisz­tánlátásunk érdekében el­mondja, hogy a helyi termelő- szövetkezet még 1987-ben (Folytatás a 3. oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents