Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

MKÉS MEGYEI HÍRLAP 1 GYULA 1993. január 6., szerda | © Az oldalt szerkesztette: Kiss A. János Telefon: (66) 450-450 A nulla megoldás Gyula. — Átmeneti rendeletet fogadott el az idei költségvetés­ről a képviselő-testület. A város költségvetése 1 milliárd 277 millió 295 ezer forint bevétellel, illetve kiadással számol. Ebből állami támogatás: 675 millió 330 ezer forint. Az önkormány­zat várható éves saját bevétele: 301 millió 843 ezer forint lesz. Hiányzik a hiányos Kétegyháza. — Még az év vége előtt megtörtént a ma­gyar és a román tanítási nyelvű általános iskolát egyaránt szolgáló tornaterem műszaki átadása. A gyerekek a hiány- pótlási munkák elvégzése után vehetik majd birtokukba a csarnokot. Adózni pedig kell Gyula. — Módosult az iparűzé­si adó. Január elsejétől már nem mentes az adó megfizetése alól a vállalkozó akkor sem, ha az adott évben a vállalkozásából nyeresége vagy személyi jöve­delem alá eső jövedelme nem származott. E rendelkezést az idén január elsejétől elért nettó árbevétel adóztatásánál veszik figyelembe. Csak kétezer Elek. — Kommunális adót ve­tett ki a képviselő-testület ja­nuár elsejétől. A vállalkozók­nak és a magánszemélyeknek évente 2000 forintot kell majd megfizetniük. A szabályon már nem múlik Gyula.— Végre teljes értékű szervezeti és működési szabály­zata van a képviselő-testület­nek, illetve szerveinek. A sza­bályzat alkalmasságát és idő­szerűségét június végén min­denesetre ismét felülvizsgálják. Licit a javából Kétegyháza. — A település második földárverését január 8-án tartják meg a községhá­zán. Az érdeklődés most is rendkívülinek ígérkezik. Klubház lesz Gyula. — Megveszi az önkor­mányzat a Cinka Panna utca 1. szám alatti házat. Várhatóan itt működik majd a magyarvá­rosi idősek klubja. / Uj hétvégi ügyelet Elek. — Az év első napjától — hetenkénti váltással — a három helybeli orvos látja el a te­lepülés hétvégi orvosi ügyele­tét. Sőt egyelőre ők adják a lö- kösházi ügyeletet is. Az oldalt Kiss A. János írta. A fotókat Lehoczky Péter készítette A védőháló és vidéke A Galamb utcai öregek napközi otthona a leghatékonyabb szociális ellátást biztosítja: az étkeztetést Tallózgassunk egy kicsit a gyu­lai városatyák számára készült beszámoló adatai között! Gyu­lán elhatározták egy ,,szociális térkép” elkészítését. Ám a 3-3 és fél millió forintos költségnek egyelőre nem akadt fedezete. Ennek ellenére a szegénység nem marad rejtve a szakembe­rek szeme elől. Folyamatosan áttekintik a városban élők jöve­delmi viszonyait, lakáskörül­ményeit, foglalkoztatottságát és egészségi állapotát. Gyulán 9505 család él, a családi körülmények a lakos­ság 79 százalékára terjednek ki. Tavaly 53-an kaptak lakás- vásárláshoz kamatmentes köl­csönt az önkormányzattól. Je­lenleg 400 lakásigénylőt tarta­nak nyilván, közülük 92-en önkormányzati lakásra is jo­gosultak. (A városban 12 616 lakás található, melyből 11 475 személyi tulajdonú. Önkor­mányzatitulajdonban 1141 la­kás van. A lakások 74 százalé­ka összkomfortos vagy kom­fortos.) Lakbértámogatást 310-en kapnak. Közülük 70 családnak van jelentősebb hát­raléka. A város hajléktalanai- nak számát 3Q-ra becsülik. A felnőttek egészségügyi alapellátását 11, a gyerekekét 6 háziorvos végzi. Két ifjúsági orvos, 6 körzeti, 2 iskolai és 1 ifjúsági fogorvos is tevékeny­kedik. Elgondolkodtató, hogy november végéig 3700-an még nem adták le biztosítási kártyájukat. Október végén a városban 1117 munkanélkülit tartottak nyilván. Rendszeres nevelési segélyt 131 család 277 gyer­meke részére folyósítottak. 3596-an vannak az 55 év felet­tiek. Közülük 382-nek semmi­lyen jövedelme sincs. Szegények új éve Dr. Lúczi József gyulai jegy­zővel arról beszélgettünk, hogy mit lehet tenni a lakos­ság rohamos elszegényedése láttán. — Egyik lehetséges esz­közünk a vagyonkezelés, va­gyonhasznosítás — mondta. — Kérdés, hogy az önkor­mányzati vagyont feláldoz- zuk-e a pillanatnyi feszültsé­gek feloldásáért vagy meg­őrizzük jobb időkre. Vonzó terepet akarunk biztosítani a vállalkozások számára, ezzel magunk is kedvezőbb pozíci­óba kerülünk. így több juthat az oktatás, a kultúra, a szociá­lis és egészségügyi ellátás tá­mogatására is. A döntő az inf­rastruktúra fejlesztése. Dr. Lúczi József, Gyula jegy­zője a város gazdasági fejlő­désében látja a szociális problémák igazi megoldását — Mennyi pénzt fordítanak az idén szociális kiadásokra? — A keret növekedése leg­feljebb a szintentartást teszi lehetővé. Átmeneti kölségve- tésünk szerint szociális, egészségügyi célú fejlesztésre 14 millió forintot, az ilyen in­tézmények működtetésére — beleértve az egészségügyi képzést is — 100 milliót for­díthatunk. Segélyezésre 86 és fél milliót terveztünk, 10 mil­lióval az első lakásukat meg­szerzőket támogatjuk, 5 mil­lió jut egyéb lakásigények se­gítésére. A volt Ganz Ansaldo egyik épületében helyezzük el a családsegítő központot, a sérült gyerekek óvodáját, a szociális foglalkoztatót. Va­lószínűleg itt kap helyet a haj­léktalanok szállása is. Lelkész a hegyekből A gyulavári református gyüle­kezet meghívására járt nemrég Gyulán Kádár Miklós domoko- si lelkész. Domokos közel ezer lelket számláló magyar falu Ro­mániában, Beszterce megyé­ben. Ahogy Kádár Miklós mondja: Európa vége. Az 1323- ban már egy törvényszéki vég­zésben említett település 400 kilométernyire van Gyulától. Bethlen Gábor obsitosainak le­származottai az ott élők, őseik 1663-ban fogadták el a reformá­ciót. Kádár Miklós a falu 28. lelkésze. — A domokosiak kertészke­désből élnek, zöldséget, hagy­mát, burgonyát visznek a kör­nyező piacokra. Néhányan a környező vulkanikus hegyek­ben aranyat, ezüstöt, rezet és ólmot bányásznak. A szövetke­zet felbomlóban van, többen most kóstolgatják a magángaz­dálkodást. — Hogyan alakult ki a kap­csolatuk a gyulaváriakkal? — Kádár Pétemé tiszteletes asszonyai 1990 augusztusában Genfben találkoztunk. Azóta a gyulaváriak már tettek Domo­kosra egy buszkirándulást is. Ahogy elmondták, mást tapasz­taltak, mint ami képük volt ró­lunk, a magyarországi piacokon tapasztaltak alapján. Azt hi­szem, hogy a nyakasabb gyula­váriaknak is tud valamit adni ez a kapcsolat. A domokosiak köz­vetlenek, kedvesek: a hegyi em- bér alázatosabb. Az lenne iga­zán jó a gyülekezeti kapcsolat­ban, ha a családok jönnének össze. A tiszteletes úrnak és az őt Gyulára elkísérő feleségének egyetemista lánya van: Ildikó Erzsébet informatikát tanul Ko­lozsvárott. Azt is jó hallani, hogy Domokosnak nincsenek „disszidensei”: eleddig csupán egy család költözött más honba. A faluban két pedagógusra ala­pozott magyar óvoda, három ta­nítónős alsó tagozat és egy szak­tanáros felsős osztály működik. Százhatvan gyerekünk* van — büszkélkedik akaratlanul is Ká­dár Miklós. Elő a gyülekezetük is. Mi sem bizonyítja jobban: csak az idén 20 párt esketett Össze a tiszteletes úr. A Kossuth rádiót jól tudják fogni, a buda­pesti tévét csak jó időben. Szó­val, vonzó hely Domokos. Elsősegély? Nem érkezett be pályamű a Gyulai Egészségügyi Intézmény igazgatói tisztének elnyerésére. Ezért újabb pályázatot írnak ki. Ennek elbírálásáig — január elsejétől — dr. Tóth Ilonát, a megyei kórház jogtanácsosát bízták meg a vezetői felada­tok ellátásával. ' ////////////// Hmmiiiiiiiir A gyulai képviselő-testület rövidesen áttekinti a közterület-felügyelet tevékenységét, s dönt a jövőjéről. Egyes vélemények szerint a lakos­ság már tudja, mit mondana legszíveseb­ben a város marconáinak: kösz, területfelügye­let... Kürtösi kalács Valami kimaradt abból a beszámolóból, amelyet a lökösháziak kürtösi minidiplo­máciai útjáról jelentettem meg. Tudato­san elhagytam egy ott elhangzott szót, pedig vérében van az embernek: a hír szent... A kimondottan jelentős fogalom: a zsidó. A romániai városka polgármes­tere felettébb tisztelni valóan hangsúlyozta, hogy a kürtösi­ek nem nacionalisták, nem magyar- és zsidóellenesek. Ez bizony bátor kiállásnak számít arrafelé, különösen egy város első emberétől. Mégis eltekintettem ennek az önma­gában érdektelen sors- és állapotjelzőnek a papírra vetésé­től. Ott jelentést ka'pott,fontosabbat, mintsem hogy minden értelmezés nélkül odacsapjam egy tudósítás kellős közepé­be. Miért kell ma — vagy bármikor — nyomatékot adnunk annak: mik nem vagyunk? Olyan ez, mintha folyvást azt bizonygatnánk, hogy nem vagyunk mi termeszek, gnómok, görények, törpe minoritás, nemzetietlenek, hazátlan bitan­gok (ennek ellenére: hazaárulók), csecsemőgyilkosok, mi­egyebek. A mocskolódók, a rögeszmések, a tetemre hívók zagyválása ellen persze védekezni kell. De vajon miért a roppant többség kényszerül mindig arra, hogy megkülön­böztesse magát a maroknyitól? Olyan ez, mintha a tenger­nyi búzaszemnek úgy kellene elhatárolódnia a közé kevere­dett ocsútól: mi nem vagyunk ocsú. Ha már a búzánál tartunk: Kürtösön valami nagyon finomat sütöttek ki a helybeliek és a szomszédolók. Olyasva­lamit, aminek messzire kószál vonzó illata, akár a kürtös kalácsé. Persze ez más „tészta" : mondhatnánk, kürtösi kalács... ^ A ^ A nyugdíjtalan öregekért Vasárnap délután a gyulai vá­rosházán zenés jótékonysági rendezvényt tartott a Keresz­ténydemokrata Néppárt gyulai szervezete. Az adományokból származó bevételt a „Segítő kéz az időskorúak támogatásá­ra” alapítvány számára aján­lották fel. A hangversenyen nem tudott megjelenni az ala­pítvány kuratóriumának elnö­ke, Béres Kálmán, ám a közön­ség soraiban láthattuk dr. Po- csay Gábor polgármestert és Kádár Péter országgyűlési képviselőt. Dr. Bohdaneczky Mária vá­rosi KDNP-elnök megnyitója után a-katolikus egyház leány­kara lépett fel. Megismer­hettünk néhány szívszorítóan fájdalmas hangú, segélykérő le­velet, majd a gyulai zeneiskola tanárai — Bakné Kocsis Beáta, Csonka Barna, Lindenbergerné Kardos Erzsébet, Marton György, Papp Sándor, Rideg Lajos, Sándor Ottó és Veres Jó­zsef— szólaltattak meg avatot- tan néhány remekművet. * * * Talán az ünnepek utáni idő­pont tette, mindenesetre sok­kal kevesebben jelentek meg e jótékonysági koncerten, mint ahány gyulai megen­gedhette volna magának a nagylelkűséget. Gondolván, hogy a segítő szándék előbb- utóbb úgyis utat tör magá­nak, ismét leírjuk az alapít­vány számlaszámát: OTP Hódmezővásárhely, 670— 003394—3. Helyben is Jamina Elég, ha az építkezők a gyulai irodát keresik fel Frissen festett cégtábla került Gyulán egy Aranykereszt Étte­rem melletti kis helyiség bejára­ta fölé: JAMINA. Pelbárt Gyu­lától, a Jamina Rt. marketing- igazgatójától tudakoltuk: mi céljuk az irodával? —Ez az iroda már működött, de a felirat valóban csak az épület felújításakor került a he­lyére — mondta. — Nemes Ro­land és társa nyitott ott építészeti irodát, mely megállapodásunk alapján országos vevőszolgálati hálózatunkhoz kapcsolódik. A vásárlók ott is megrendelhetik termékeinket, akkor is, ha nem az irodával terveztetnek. Nem kell tehát beutazniuk a gyárhoz. —Emel-e árat a Jamina? — Az év elején nem, talán a tavasszal.

Next

/
Thumbnails
Contents