Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

pfe MEGYEI HÍRLAP Földárverés után Január 22-én és 27-én földár­verés volt Lökösházán. 4544 aranykorona értékben 225 hektár föld került 64 kárpótlás­ra jogosult tulajdonába. Ebből 19-en 56 hektárt közös bérmű­velésbe szánnak, 45 tulajdo­nos 169 hektárja viszont egyé­ni művelésbe kerül. Napirenden Gyopáros Orosháza képviselő-testületé­nek ma 17 órakor kezdődő ülé­sén napirendre kerül a lakás­hoz jutás helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet módosítása; Gyopárosfürdő belépődíjának megállapítása; sporttámogatás elosztása; a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat átalakulása; a Jó­zsef Attila Általános Iskola igazgatójának tájékoztatója. Nyugdíjasoknak Kutiné dr. Stefanovics Katalin február 1-jén 16—18 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart a békéscsabai nyugdíjasházban (Luther u. 6/1.), melyet igény­be vehetnek a nyugdíjas egyesület és a nyugdíjasklu­bok tagjai. Diszkontáron Sarkadon Új diszkontáruház ugyan nem épült Sarkadon, ám az ABC- ben napok múlva megkezdő­dik az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek diszkont­áron történő árusítása-—jelen­tette be az elmúlt testületi ülé­sen az ügyet felvállaló Pelikán Rt. vezetője, Béhr Attila. A diszkont-lehetőség a Népjóléti Minisztérium támogatása folytán valósulhatott meg. Megszűnt a tejutalvány Olvasóink kérésére kerestük meg a békéscsabai polgármes­teri hivatal szociális irodájá­nak vezetőjét, Tamás Bélánét. Január 19-én lépett érvénybe egy kormányrendelet, amely szerint a jövőben nem kérhető tejutalvány és lakbértámoga­tás. Sokan bizony egyre in­kább rászorulnak az effajta se­gítségre is. — A szociálpolitikai tör­vény megjelenésre vár, asze­rint másféle módszerekkel se­gíthetünk majd a rászorulókon — tájékoztat Tamás Béláné. — Az erre vonatkozó utasítá­sokat, reméljük, hamarosan megkapjuk és azonnal intéz­kedünk. Eseti szociális segélyt a városban élők igényelhet­nek, jelenleg is vagy 500 kérel­met kell elbírálnunk. A február 11 -ei önkormányzati testületi- ülés dönt sok ránk vonatkozó anyagi kérdésben. Annyit már tudunk, hogy az idén több mint 230 millió forintot szociális célokra fordíthatunk. Segélye­zésre legalább 80-at. A lakbér- támogatás helyett lakhatási tá­mogatás lép életbe. Február­ban, remélhetően, nyílik a népkonyha a Kétegyházi úton. Arra is lehetőségünk lesz, aki­ről sejtjük, a szociális segélyt nem a megélhetésére fordíta­ná, annak inkább ide szóló ét­kezési lehetőséget biztosí­tunk. B.Zs. KÖRKÉP 1993. január 29., péntek A megyei könyvtár a folytonosságra épít Felelősségteljes szolgáltatás Üj határállomások Az olvasni szerető emberek megszokták, hogy az ország könyvtáraiba évtizedeken ke­resztül beiratkozhattak né­hány forintért egy teljes esz­tendőre. Tavaly a legtöbb könyvtár — köztük Békéscsa­bán a megyei könyvtár is — anyagi helyzetének javítása érdekében kénytelen volt a be­iratkozási díjakat lényegesen megemelni. — Csökkent-e az olvasók száma döntésük következté­ben? — kérdeztük dr. Ambrus Zoltántól, az intézmény igaz­gatójától. — Olvasóink megértették kényszerhelyzetünket, és nem lettek hűtlenek hozzánk, még szaporodott is a beiratkozok száma: összesen 10 580 felnőtt olvasónk volt és 2973 gyer­mek látogatta ifjúsági rész­legünket. — Tudtak-e az igényeknek megfelelően elegendő könyvet vásárolni? — Sajnos annyi könyvet so­ha nem vehetünk, amennyit szeretnénk, de így is közel hat­ezer írásos és majdnem ezer úgynevezett hangzó doku­mentummal gyarapodott állo­mányunk. Ezt a fejlesztést azonban csak úgy tudtuk vég­rehajtani, hogy működési fel­tételeinket a minimálisra csökkentettük. Szolgáltatása­ink színvonalára nagyon vi­gyázunk, mert ha itt visszafej­lődünk, akkor fokozatosan megszüntetjük önmagunkat. —Úgy tudom, hogy elszegé­nyedő világunkban, ahol a kul­túrára jut a legkevesebb, még mindig nincs döntés arról, hogy ki is valójában a fenntar­tójuk. — Sajnos az önkormányzati törvény nem tisztázza a me­gyei feladatokat is ellátó intéz­mények sorsát, így a hely­zetünk elég bizonytalan. Sze­rintem az lenne a reális, ha fele-fele arányban finanszí­rozna bennünket a megyei és a városi önkormányzat, ugyanis szolgáltatásaink is körülbelül így oszlanak meg. Olvasóink­nak közel negyven százaléka vidéki, feladataink — régió­ban gondolkozva — megha­ladják egy városi könyvtár funkcióját. Ugyanakkor ebből a városnak is haszna van, mert magasabb szintű ellátást tu­dunk a lakosság számára biz­tosítani. — Változó korunkban egyre nagyobb a gyors információ értéke. Mennyiben tudnak a kor követelményeinek megfe­lelni? — Valóban ehhez a világ­hoz kell igazodnunk, s óriási a felelősségünk a szolgáltatás minden terén. Ma már egy kö­zépiskolás sem tud az iskolai követelményeknek eleget ten­ni csupán a tankönyvei alap­ján, a megye főiskolásairól, egyetemistáiról nem is beszél­ve. Az átképzésre kényszerült emberek ugyancsak a könyv­tárra építenek, mint informá­ciós bázisra. Az a könyvtár, amely csak a múltjában őrzi értékeit, ezekre a társadalmi változásokra nem tud reagálni. Nekünk a még fel sem ismert igényeknek is elébe kell mennünk, ezért nem állhatunk le a dokumentumok beszerzé­sével. Bizony amikor könyv­tárról beszélünk, már régen nem a régi értelemben vett re­gényeket kölcsönző könyvtár­ról van szó. Akik bennünket felkeresnek, a jövőben gon­dolkoznak, tanulmányaikkal arra készülnek, éppen ezért mi sem maradhatunk le a fejlő­déstől. Lenthár Márta Mihai Pinzariu: „Be kell lát­nunk, hogy a felmerülő ne­hézségeket csak együtt tud­juk megoldani” FOTÓ: FAZEKAS FERENC (Folytatás az 1. oldalról) si keret is van. A románoknál bizonytalanabb a helyzet, de már ők is keresik a megoldást. Szinkronban kell haladnunk, az nem fordulhat elő, hogy egy határállomásnak csak az egyik oldala kerül kiépítésre. Bízom abban, hogy nem lesz gond az egyeztetésekkel, hiszen már az előző román kormány is foglalkozott ezekkel az elkép­zelésekkel. A Román Vámhivatal igaz­gatójától aziránt érdeklőd­tünk, hogy mennyiben látja biztosítottnak az új határátke­lőhelyek idei megnyitását. Arnold Mihály: „Még ebben az évben átadjuk Méhkeré­ken és Battonyán az új határ- állomást” FOTÓ: FAZEKAS FERENC — Előreláthatólag sikerülni fog a nyitáshoz az anyagi hát­teret biztosítani, és a többi már csak a magyar—román együttműködésen múlik. Ta­pasztalataim szerint a két vá­migazgatóság kapcsolata már egy éve folyamatosan javuló, minősége a két jó szomszédéra jellemző. Be kell látnunk, hogy a felmerülő nehézsége­ket csak együtt tudjuk megol­dani. Mindkét félnek fontos a kereskedelem fejlesztése és a turizmus minél magasabb szinten való realizálása. Lenthár Márta Kórházétterem Gyulán Együtt az expoért Új, impozáns étterem nyílt a gyulai kórház területén. Az áta­dáson megjelent dr. Andréka Bertalan államtitkár, Kádár Pé­ter országgyűlési képviselő, dr. Jeszenszky Géza, a megyei ön- kormányzat alelnöke és dr. Pocsay Gábor, Gyula város pol­gármestere. Az épületben egy tálaló, étterem és egy különte­rem található. Önmagában 40 millió, a konyhával együtt 250 millió forintba került az étkezte­tés új helyszíne, ahol évi 28 ezer beteg, valamint a kórház 2000 dolgozója számára főznek majd. De lehetőség nyílik a la­kosság'étkeztetésére is — az eddigi gyakorlatnak megfelelő­en — előfizetéses rendszerben. Az étteremben ízléses, lila szí­nű, könnyen tisztítható székek vannak, de nem hiányzik az energiatakarékos Tungsram égők sora sem. Tegnap este Békéscsabán a Magyar Szocialista Párt helyi szervezetének vendége volt Keleti György ezredes, egyko­ri hadügyminisztériumi szóvi­vő, országgyűlési képviselő. Népes hallgatósága előtt azok­ról az országokról beszélt, amelyeknek katonapolitikai helyzete összefügg hazánk biztonságával. Először a volt Jugoszlávia belpolitikai rendezetlenségét említette, a kormány horváto- kat támogató és a szerbeket elítélő külügyi magatartása esetleges következményeit taglalta. A Szlovákiában vár­ható súlyos szociális feszült­ség és a meglévő magyarelle- nesség véleménye szerint el­vezethet odáig, hogy északról is megindul hazánkba egy me­Dr. Andréka Bertalan állam­titkár profi módszerekkel -— di- agramos, grafikonos vetítéssel — mutatta be Békés megyei adatok alapján az egészségügyi kártya leadásának alakulását, beszámolt a kórházak állapotá­ról, valamint a vállalkozó orvo­sok tapasztalatairól. Ez utóbbi során az államtitkár elmondta, hogy az ilyen formában műkö­dő orvosok bruttó bevétele igen jelentősen növekedett, az őket segítő asszisztensek bére meg­duplázódott és az év végi jutal­mazások alkalmával lehetőség nyílikal3., 14.,sőtesetenkénta 15. havi fizetésnek megfelelő jutalmak kifizetésére is. Elő­adása során bemutatta az új pon­tozási rendszert, mely a német struktúra tapasztalataira épül, és e pontokat fogják majd „átvál­tani” forinttá a kórházak. nekültáradat. Románia mind­addig fenyegettetve érzi biz­tonságát, amíg a magyar kor­mány az alapszerződés meg­kötése kapcsán nem garantálja a magyar—román határ sért­hetetlenségét. A magyar honvédség jelen­legi — korszerűtlen, még min­dig Oroszországból érkező fegyverzet — helyzetének ér­tékelésével összefüggésben sajnálattal állapította meg, hogy mind a mai napig nincs magyar, csak MDF katonai doktrína, s az ország vezetésé­nek külpolitikája nem hazánk biztonságát, hanem pártpoliti­kai érdekeket szolgál. A tájékoztató után Kele­ti György kérdésekre vála­szolt. L.M. Alakul a kamarai törvény A Magyar Orvosi Kamara Bé­kés megyei szervezetének el­nöksége ülésezett a napokban. Reménykednek, hiszen a kor­mány már elfogadta a kamarai törvénytervezetet, amelyet majd a Parlament önt végső formába és szentesít. Dr. Viski Anna, a kamara megyei elnöke arról tájékozta­tott bennünket, hogy minden­képpen szeretnék egy asztal­hoz ültetni a kamarai tagokat és megyénk országgyűlési képviselőit, hogy minden erejükkel és a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák a jó kamarai törvény megszüle­tését, megyénk egészség­ügyét. A területükön figyelje­nek a háziorvosok és az önkor­mányzatok közötti korrekt szerződéskötésre, ahol senki, elsősorban a beteg, ne járhas­son rosszul. A kamara tagjait levélben tájékoztatja az elnök­ség az elhangzottakról. Jó, ha tudják, hogy a megyei orvosi kamara jóvoltából ügyvédi ta­nácsadás, segítség is rendelke­zésükre áll a jövőjük alakításá­hoz. B.Zs. Földkiadó bizottságot választanak A Csorvási Gazdák Mezőgaz­dasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete a földtulajdon­nal rendelkezők részére köz­gyűlést hirdet, amelyre febru­ár 6-án délelőtt 9 órakor kerül sor a csorvási sportcsarnok­ban. A közgyűlés célja, hogy megválasszák a földkiadó bi­zottságot, amely a földtulajdo­nosok területeinek helyét a tu­lajdonosok igényének figye­lembe vételével köteles kije­lölni. Felhívás Az 1993. január 25-én megjelent „Sanyika életveszélyben” című cikk­re felhívást teszünk közre. Várjuk azon vállalatok, intézmények, ma­gánszemélyek segítségét, akik anya­gilag is tudnák támogatni a gyermek gyógykezelését. Adományaikat az alábbi címre tudják utalni: Budapest Bank Békéscsabai Fiókja 261- 10996-7014. A Csaba Expo ’93 sikeréért mindenki felvállalja mindazo­kat a kötelezettségeket, ame­lyeket a maga területén megte­het — derült ki abból a kerek- asztal-megbeszélésből, mely­nek tegnap adott otthont szer­kesztőségünk. Vendégeink — dr. Simon Imre, a megyegyű­lés elnöke, Klaukó Mátyás, a megyei önkormányzat osz­tályvezető-helyettese, Domo­kos László, Békéscsaba alpol­gármestere, dr. Ugrai András, a Dél-magyarországi Gazda­sági Kamara megyei képvise­letének elnöke, Nyerges Gusz­táv, a vásárt szervező Mac- Line Kft. ügyvezető igazgató­ja és Szirák József vásárigaz­gató — abból az alaphelyzet­ből indultak ki, hogy a térség jövője szempontjából minden­képpen szükség van egy, az üzletemberek, vállalkozók, pénzügyi szakemberek szá­mára rendezett nemzetközi ki­állításra. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Békéscsaba központtal szervezett expo a környező településeket is be­vonja szolgáltatásaival, lehe­tőségeivel, hiszen — mivel gazdasági vállalkozásról van szó — elképzelhetetlen térségi kihatás nélkül. Mindannyiuk számítanak arra, hogy koráb­ban meglévő testvérvárosi, megyei, nemzetközi * üzleti kapcsolataik kibővülnek, el­mélyülnek és nagyobb lendületet kapnak, s nem utol­só sorban a helyi vállalkozá­sok is fejlődésnek indulnak az expo hatására. A Csaba Expo ’93 ezúttal az első felvonás, próbálkozás, amelyet a követ­kező években újabbak követ­nek egészen 1996-ig, a világ- kiállításig, amikor remélhető­leg a békéscsabai kiállítás fon­tos és elismert helyet kap a rendezvények sorában. (A ke- rekasztal-beszélgetés részle­teire a jövő héten vissza­térünk.) L. E. Sarokba szorítva Ami visszajár „Na, nekem is pont akkor kezd kilógni a fenekem a gatyámból, amikor visszajön a tél!” — suhint egy csatta- nóst a hátsó felére a magas szőke férfi — egyelőre nem felemás cipőben—a benzinkútnál ácsorogva, aztán tapin­tatosan megkéri kútkezelő mesterét, határozatlan időre függessze fel törzstagságát a tankolok sorában. Amúgy is elkapja az étvágytalanság, amikor a törzstag­ság, mint fogalom szóba jön véletlenül. Valaha azzal ámították, dolgozó emberek közt nincs is nagyobb dicső­ség, mint 20—30 évet leküzdeni egy munkahelyen. O éppen a huszadikat taposta a cégnél, s most újévi jutalmul elbocsájtották. A magas szőkének gyanúsan derűs a kedélyállapota. Azt mondja azért, mert soha ennyi kedves, megértő főnökkel nem találkozott még, mint az utonsó munkanapján. Kétszer is bementek hozzá, hogy rázendítsenek a „hiddelénsajná- lomalegjobban” kezdetű kesergőre. Persze, ő sem volt rest; rögtön megnyugtatta feletteseit, állítólag lesz még létszámleépítés az üzemben, könnyen lehet, hogy találkoz­nak a munkanélküliek fogadó óráján. Lehuppan a kormány mögé, de azért hátrakacsint még egy utolsót: „Eddig én fizettem a munkanélkülieknek, most legalább visszakapom. Nem igaz?!” Aztán becsapja az ajtót, és csak a szélvédőn keresztül látjuk, hogy kulcs helyett egy gyógyszeres dobozt kotor elő a kesztyűtartóból. Andaxin. Nem indul el, amíg le nem nyeli a következő tablettát. L. E. F. L. T. „SOKSZOR CSAK A SORS ÖKÖLCSAPÁSA KÉ­PES ARRA, HOGY KIÜSSÖN BENNÜNKET A HA­MISSÁG RING JÉBŐL.” (AncselÉva) Keleti György: Szlovákiából is menekültáradat várható

Next

/
Thumbnails
Contents