Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

Öt napja nincs ivóvíz fél Bukarestben (2. oldal) 1993. JANUÁR 6., SZERDA Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A Kövizig békési hajókikötőjében bevetésre készítik elő a jégtörő hajókat. A feltorlódott jégtáblákat a Berettyón és a Körösökön törik szét fotó: fazekas ferenc Eltérő vélemények az önkormányzatok központi támogatásáról A kormány átpasszolja a feladatokat? LÉPTÉK 7-10. oldal A templomépítés támogatói Épül az új római katolikus templom Békéscsaba-Erzsé- bethelyen. Az eddigi munká­latokban nagy része van a la­kosság nagylelkű adományai­nak. Lapunkban még a nyáron csekkek voltak, arra kérve az olvasókat, hogy támogassák az ügyet. (6. oldal) Mit köszönhetünk a vasminiszternek? Baross Gábor halálának 100. évfordulójára emlékeztünk az elmúlt évben. írásunkban fel­idézzük a vasminiszter alakját, tevékenységét, akinek Békés­csabához is volt némi köze. (11. oldal) Vasúti rendőrség a Dél-Alföldön Vasúti rendőrséget állítanak fel a közeljövőben a Dél-Al­föld több településén annak ér­dekében, hogy a pályaudvaro­kon javítsák a vagyonvédel­met, a közbiztonságot és hat­hatósabban ügyelhessenek a fontos teherszállítmányokra. A Szegedi MÁV Igazgató­ság, valamint a Csongrád, Bács-Kiskun és Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szoros együttműködésére azért van szükség, mert a vasútállomá­sokon és teherpályaudvarokon elszaporodtak a lopások, ga­rázdaságok. Szatymaz és Kis- kundorozsma térségében pél­dául több alkalommal meg­rongálták a vasúti jelzőberen­dezéseket, gyakori a kábello­pás és akkumulátorok eltulaj­donítása, a vagonfosztogatás is. A megállapodás szerint a MÁV — a rendőrőrsök kiala­kítását megelőzően — hajlan­dó az állomásokon irodát biz­tosítani a rendet őrző körzeti megbízottaknak. Szenvedélyes vitákat kavart az 1993-as költségvetés parla­menti tárgyalása során a helyi önkormányzatokat az új esz­tendőben megillető központi támogatások formája és mér­téke. A költségvetés szűkmar­kúságát ostorozok elsősorban azt sérelmezik, hogy a szemé­lyi jövedelemadóból befolyó összegekből a korábbi ötven helyett ’93-ban harminc szá­zalékkal részesednek az ön­A december végi és január eleji két-két napos határnyitás során új, kombinált átkelési mód született Battonyánál és Méh­keréknél. A romániai „tank­adó” miatt a rokonlátogatásra indulók többsége mindkét olda­lon hátrahagyta gépkocsiját, s gyalogosan kelt át a szomszéd országba. December 30-án Bat­tonyánál 307, 31-én pedig 210 volt a ki- és belépők együttes száma. Ugyanezeken a napo­kormányzatok. Kormányzati oldalról viszont azzal érvel­nek, hogy e csökkentést ellen­súlyozza számos olyan elő­irányzat, amely bővíti a helyi szervek anyagi forrásait. A költségvetési törvény ha­tályba lépését követő harminc napon belül az önkormányza­tok megkezdik saját költség- vetésük tárgyalását. Gazdál­kodási mozgásterüket reálisan csak akkor tudják felmérni, ha kon mindössze 58, illetve 38 gépjármű gördült át a határon. A január 4-ei és 5-ei forgalom sem volt nagyobb annál, mint amit az óév utolsó két napján tapasz­talhattunk. — Leszámítva a gyér for­galmat, minden a legnagyobb rendben zajlott — mondja Papp László határőr őrmester. — Kár, hogy nem karácsony előtt került sor az átkelőhely megnyitására, akkor jelentős világos képük van arról, hogy a számos módosítással elfoga­dott költségvetési törvény végül is milyen központi kere­teket és lehetőségeket biztosít számukra. Erről a Pénzügymi­nisztérium illetékesei a követ­kező tájékoztatást adták: — Az Országgyűlés által el­fogadott együttes előirányzat egészében 10,7 százalékkal haladja meg az 1992-es korri- (Folytatás a 3. oldalon) mértékben tehermentesít­hettük volna Nagylakot, illet­ve Gyulát. Egyébként a koráb­bi tapasztalatok alapján bizton állíthatom: ha nincs ez a tank­adó, ezrek és ezrek vették vol­na igénybe az átkelőhelyet. Mit lehet ehhez hozzátenni? A magunk részéről a Batto­nyánál és Méhkeréknél átkelni szándékozó utazóközönség­gel együtt reméljük: se a vég­leges megnyitásra, se a tank­adó megszüntetésére nem kell már sokat vámunk! Ménesi György Új módi: kombinált átkelés Rideg valóság Jókedvű ünnepi hangulatunkat segített elfelejteni a kormány újabb áremelési intézkedése. A háziasszonyok már a hét elején megdöbbenve tapasztalhatták, hogy mit mennyivel drágábban lehet megvásárolni. Úgy hiszem, sokan túltették már magukat a siránkozáson, hiszen ez van, ezt kell szeretni. Ha nem is szeretni, de mindenképpen tudomásul kell venni. Sokat vívódtam magamban, hogy egyáltalán ejtsek-e szót a kétkulcsos áfa bevezetése utáni 25 százalékos áremelésről és inflációról, de mégsem bírtam csendben maradni. Felvállalva a kormány és különösen a kormányzópárt jól ismert kritikáját, miszerint az újságíró csak azért van, hogy kritizáljon, az élet árnyoldalait mutassa, s akadályozza a demokráciát. Szeretném a figyelmébe ajánlani mindazoknak, akik egyetértenek az előző néhány sor tartalmával, hogy menjenek el vásárolni a legközelebbi közértbe vagy élelmiszer-áruházba, hátha nekik sikerül nálamnál rózsásabb képet festeni. Addig is kívánom mindannyiunknak, meg a helyi önkor­mányzatoknak, hogy mi bírjuk pénzzel, az önkormányzatok szociális segéllyel, s akiknek még munkájuk van, azok munka­helyük megőrzésével próbálják átvészelni ezeket a rideg napokat. Abban bízva, hogy a fagyok után lassú enyhülés, majd melegedés várható, nemcsak az időjárásban, hanem a gazdaság területén is. Papp JÁN0S Gyula első főiskolája Fiú, lány itt ápoló lesz A Debreceni Orvostudományi Egyetem nyíregyházi egész­ségügyi főiskolája önálló főis­kolai ápoló szakot hozott létre Gyulán. A szeptember 1-jén 40 hallgatóval induló négy­éves, nappali tagozatos okta­tás körülményeiről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a gyu­lai városházán. A Gyulán folyó oktatás a kor­szerű európai ápolóképzés min­den követelményének megfelel majd. Elsősorban a tiszántúliak jelentkezését várják. (A feltéte­lek az új felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatók.) Felvételi előnyt a területi hova­tartozás nem jelent, viszont jobb eséllyel indulnak a nyelv­vizsgával rendelkezők. Dr. Csontos András, a Nép­jóléti Minisztérium főosztály- vezetője hangsúlyozta: a főis­kolai szintű képzéssel önálló munkavégzésre alkalmas ápo­lókat kívánnak az egész­ségügy vérkeringésébe juttat­ni. Ez korántsem csak a kórhá­zak ellátását jelenti. A köz­ponti költségvetésben biztosí­tott a gyulai és a többi új főis­kola működéséhez szükséges pénz. Bár egyelőre nem terve­zik, a főosztályvezető termé­szetesnek tartja, hogy idővel felmerülhet Gyulán a fejlesz­tés és a bővítés gondolata is. Dr. Bódis László, a DOTE oktatási-tudományos rektor­helyettese elmondta: bár nem (Folytatás a 3. oldalon ) Vízkereszt napja „Vízkereszt napja Boldogasszony havának hatodik napjára esik... Mondották ezt epifániának, megjelenések innepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek... Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért? Egyáltaljában a Krisztus vízzel való megkereszteltetésének emlékezetére...” — idézi Bőd Péter liturgiatörténet-írót „Karácsony, Húsvét, Pün­kösd” című kötetében Bálint Sándor. O az egyház egyik legré­gibb ünnepének nevezi Vízkeresztet, melynek ünneplése a kato­likus liturgia szerint hazánkban a január 2.—8. közé eső vasár­nap, az evangélikus és az ortodox naptár szerint pedig január 6-a, tehát a mai nap. Számos liturgikus és népszokás fűződik Vízkereszthez. E napon országszerte régi szokás a víz- és házszentelés. A meg­szentelt vízzel megáldják az otthonokat, az ajtókra írják a GMB betűket, a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár ne vé­nek kezdőbetűjét, és az évszámot, elűzendő a boszorkányrontást, villámsújtást. Régen egyébként sokfelé hatalmas dézsák, kádak álltak a sekrestyében, templomfolyosón, s a hívek innen üveg­ben, nagyobb edényben meríthettek, vihettek haza szenteltvizet. A mezőkovácsházi öregek hite szerint az üveget nem szabad bedugni, mert „angyalok ülnek rajta”. Átalakulás az eredeti elképzelések szerint? A Gyulai Húskombinát átalaku­lásáról az elmúlt hetekben gya­korlatilag nem érkeztek hírek, noha a vállalat gazdasági veze­tése már korábban elkészítette a tervezetét. A vezérigazgató­váltások azonban leállították a folyamatot. Varga Ferenc, a húskombinát gazdasági igazga­tója az átalakulásról mondja: — A tervezetünket — amely gyakorlatilag az eredeti elképzeléseket tartalmazza — benyújtottuk az Állami Va­gyonügynökséghez. Az első lépésben részvény- társasággá kívánunk átalakulni, amelyben három tulajdonos je­lenik meg: az állam, az önkor­mányzat és a dolgozók. Ha min­den igaz, akkor még januárban dönt az Á VÜ a Gyulai Húskom­binát sorsáról. A második fázis­ban jöhet a privatizáció. — Közhely, hogy a mező- gazdaság, az élelmiszeripar padlón van, csőd, csőd hátán. A húskombinátnak milyenek a kilátásai? — Az 1992-es évet valószí­nűleg nullszaldóval zárjuk, ami nem kis eredmény. Ennek a cégnek nemcsak múltja, de jövője is van. A privatizáció során mindenesetre alapvető fontosságúnak tartjuk a plusz erőforrás bevonását, a tőke­emelést. A külföldi tőke, a bankok és a nagy mezőgazda- sági partnereink megjelenése a majdani részvényesek között szinte elengedhetetlennek lát­szik. Az sem titkolt célunk, hogy a dolgozók a törvények adta legnagyobb mértékben jussanak tulajdonhoz a privati­záció során. Lovász Sándor Földárverések Békésben A december 31-ével véget ért hétre országosan meghirdetett 61 földárverésből 53-at tartot­tak meg, ebből 6 eredmény nélkül zárult. A legtöbb föld­árverést— 14-et — megyénk­ben tartották, itt 66 172 arany­fr korona értékű földre lehetett licitálni, és 634-en jutottak földhöz. Békésben 1000 forint/ aranykoronás ár is előfordult, és 276 893 aranykorona érté­kű földre licitáltak. Óriási kínálat — változatlan árak az Elektroházban! Árváltozásokra számítani lehet, de mi a tavalyi készletünket és a folyamatosan érkező újat is régi áron kínáljuk Önöknek. Hűtőgépek, mosógépek, mosogatók, mikrók, televíziók, videók, műholdvevők, Hi-fi az új évben is. E heti ajánlatunk: HB 230 literes fagyasztószekrény és a Philips Whirlpool termékek kamatmentes hitelre is! Az új évben is szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! ELEKTROHÁZ, Békéscsaba, Baross út 10., telefon: 325-588. ^ 4

Next

/
Thumbnails
Contents