Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

1993. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM Tartalékainkat éljük fel? A munkanélküliek száma má­ra megközelíti az 1 milliót. Az előzetes becslések szerint ta­vaszra a teljes munkaképes korosztály 20 százaléka elve­szítheti az állását... (7. oldal) Hogyan gazdálkodjon a család? A közösen készített családi pénzügyi terv előnye, hogy a szülők, kereső gyerekek jöve­delmét az együtt meghatáro­zott céloknak megfelelően használják és osztják fel. (8. oldal) Témánk: a Csaba Expo ’93 Gyulánál várnak a legtöbbet A személyforgalomban nincs fennakadás A magyar—román határátkelőhelyek közül a tegnapi helyzetkép szerint Gyulánál kellett a legtovább várakozniuk az átkelésre a tehergépjárműveknek — kaptuk a tájékoztatást Dankó István alezredestől, az Orosházi Határőr Igazgatóság rendészeti igazga­tó-helyettesétől. A szerdán délelőtti 18 óráról délutánra 13 órára csökkent a várakozási idő, míg Nagylaknál ez 7—8 óra volt, Biharkeresztesnél pedig szinte folyamatosan kelhettek át a kami­onok. Az alezredes elmondta: az újbóli torlódás oka az, hogy a szlovákiai intézkedések szerint ott a főútvonalakon hétvégeken nincs teherforgalom, így a kamionok a hétköznapokon özönle­nek át és ez a forgalom hétvégére apad le. A személyforgalomban ugyanakkor nincs fennakadás. [\fy. L. Nagyköveti látogatás Roberto Martini, az EKA itt állomásozó nagykövete január 26-án látogatást tett dr. Farkas László államtitkárnál, a dél­alföldi régió köztársasági megbízottjánál. Az Európa Közösség Meg­figyelő Missziójának vezetője tájékoztatta vendéglátóját a misszió munkájáról és eddigi tapasztalataikról, a határsza­kaszok helyzetének megisme­réséről. Megbeszélésük során megegyeztek a további rend­szeres találkozókban, az együttműködés feltételeinek bővítésében. Kulcskérdés a gyógyításban Korszerű labor a békéscsabai kórházban A Csaba Expo ’93 lesz a témá­ja annak a kerekasztal-beszél- getésnek, amelynek ma dél­után 3 órától ad helyet szer­kesztőségünk. Mint ismeretes, idén június 15-én nyitja kapuit a békéscsabai nemzetközi vá­sár, a Csaba Expo ’93, amely­nek célja többek között a gaz­dasági, termelési, kereskedel­mi kapcsolatok továbbfejlesz­tése, gyártók, kerskedők, fo­gyasztók, szolgáltatók, vállal­kozók találkozásának elősegí­tése. Hogyan készül a térség a vásárra, ki milyen szerepet vállal az előkészítésben, a le­bonyolításban, milyen hatást várhatunk a rendezvénytől? Ezekre a kérdésekre válaszol­nak meghívott vendégeink, többek között dr. Simon Imre, Békés Megye Közgyűlésének elnöke, Domokos László, Bé­késcsaba alpolgármestere, dr. Ugrai András, a Gazdasági Kamara elnöke, Szirák József vásárigazgató. A kerekasztal- beszélgetésen elhangzottakra a jövő héten visszatérünk la­punkban. A váróteremben üldögélő be­tegek csodálkozva nézték a vonuló vendégsereget, akik tegnap délelőtt a Békéscsabai Réthy Pál Kórház központi la­boratóriumának ünnepélyes átadására érkeztek. A kórházi rekonstrukció második ütemé­nek első egységében, a labora­tóriumban ugyanis már a leg­korszerűbb tecnikával dolgoz­nak, fogadják a betegeket a megfelelően képzett laborató­riumi dolgozók. A műszaki átadást követően éjt nappallá téve négy nap alatt költöztek át régi helyükről az újba. A Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Andréka Bertalan avatta fel az új intézményi egységet és kí­vánt jó munkát dr. Nagy Ba­lázs kórházigazgatónak, Tóth József laboratóriumvezetőnek és munkatársaiknak. Az egészségügy vezetői, a megye országgyűlési képviselői, a kórház dolgozói mellett eljött dr. Sonkoly Kálmán (1945- ben ő volt az első önálló labo­ratórium megalakításának szorgalmazója), valamint az 1948-tól itt dolgozó, alapító laborasszisztens, a 73 éves Nagy István is. Az államtitkár­helyettes gyakori vendég a megyében és Békéscsabán is az egészségügyi reform alakí­tása során. Az első dokumen­tumokat a békéscsabai kórház fejlesztéséről a minisztérium­ban 1972-ben találta. Meg­nyugtatta a jelenlévőket, hogy bár a költségvetés szűkös, az egészségügy kasszája nem túl gazdag, de a békéscsabai kór­házi rekonstrukció befejező­(Folytatás a 3. oldalon ) Ez a laboratórium már a legkorszerűbb műszerekkel felsze­relt diagnosztikai egység. Dr. Andréka Bertalan helyettes államtitkár avatta fel... fotó: lehoczky péter Közhelyek - félidőben Az 1990-es helyhatósági választások során sok független jelölt bekerült a települési önkormányzatok képviselő­testületeibe. Ekkortájt honosodott meg bizonyos körök­ben a „független” szó idézőjeles társa, félreérthetetlen hangsúllyal való ejtése. Ugyancsak emlékezetes nyelvi gyöngyszem ebből az időszakból „a tanácselnökből lett polgármester” kifejezés. Élt is vele boldog, boldogtalan. A választások óta több mint két év telt el, vészesen közeledik az az idő, amikor az önkormányzatoknak (is) számot kell adni a végzett munkáról. Néhol a lényeg mindössze ennyi benne: „Településünkön katasztrofális méreteket öltött a munkanélküliség, bezártunk néhány közintézményt, egyetlen négyzetméter utat vagy járdát sem építettünk, nem kezdtünk el és nem fejeztünk be semmit, viszont vásároltunk irodagépeket, beszereztünk néhány korszerű számítógépet, és — a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján — felemeltük a polgár- mesteri hivatal dolgozóinak bérét.” Már várom, hogy az ilyen „mérleg” után ismét felhang­zik a régi nóta: „független”, illetve „tanácselnökből lett...” holott — egy manapság divatos kifejezéssel élve — egészen másról, az önkormányzatok belülről történő elle­hetetlenítéséről van szó. A választópolgár pedig sohasem fogja megtudni, „jól szavazott-e” 1990-ben. Kivéve né­hány egészen egyértelmű esetet. Ménesi György „Van-nincs” ügyfélfogadás Lapunkban már többször is be­számoltunk róla, hogy a me­gyei munkaügyi központ janu­ár közepétől megszüntette a Sarkadra kihelyezett ügyfélfo­gadását. Intézkedésüket azzal indokolták, hogy a gyulai ki- rendeltségükön sokkal kom­fortosabb körülmények kö­zött, jobb technikai feltételek­kel tudják fogadni a munka- nélkülieket, így véleményük szerint a Sarkad térségi mun­kát keresők is jobban járnak, ha az ügyeiket Gyulán intézik. Sarkad és térsége azonban másként látta. Mind a munka- nélküliek, mind a települések vezetői úgy ítélték meg, hogy az amúgy is megkeseredett ál­lás nélküli embereknek ké­nyelmesebb a komfort nélküli, de helyben lévő sarkadi ügy- félfogadás. A munkaügyi központ és a sarkadi önkormányzat levél­váltásainak eredményeként a napokban megszületett a fel­mentő határozat: újra működ­het Sarkadon az ügyfélfoga­dás. A munkaügyi központ ugyanis elismerte, hogy a munkanélküliek száma emel­kedő tendenciát mutat Sarka­don, ami valóban indokolttá teszi az ügyfelek helyben fo­gadását. Ám ugyanakkor le­szögezték, hogy az újra műkö­dő ügyfélfogadást csak a sar­kadi munkanélküliek vehetik igénybe, a Sarkad térségi többi település nem. Indokaik sze­rint ugyanis egy geszti munka- nélküli eddig sem tudta meg­spórolni az utazást, így neki valójában mindegy, hogy sar­kadi vagy gyulai autóbuszra ül-e. A munkaügyi központ le­velében kéri a döntésük szíves tudomásul vételét. Ezzel szemben a sarkadi képviselők úgy vélik, sport­szerűtlen lenne részükről, ha beleegyeznének ebbe a meg­oldásba, hiszen ismerik a szomszédos községek igényét, miszerint azok e kérdésben Sarkadhoz szeretnének tartoz­ni. —RIA Tb-kintlévőség: 1 milliárd 681 millió Listavezető a konzervgyár Egy nemrégiben közzétett or­szágos adat szerint 94 milliárd forint a tb kintlévősége. Kapás Józsefet, a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság ve­zetőjét arról kérdeztük, me­gyénkben mekkora összeggel tartoznak. — November végi helyzet­ről tudok beszámolni, mely szerint 1 milliárd 681 millió forint a kintlévőség — kezdte. — Elsősorban az 1992. évi 58- as törvénynek köszönhető, hogy az október eleji, csaknem 2 milliárdos tartozás 300 milli­óval csökkent. A törvény ugyanis végrehajtási jogot adott a tb-nek arra, hogy különböző ingó és ingatlan va­gyontárgyakat foglaljon le, amennyiben a járulék befize­tése hosszú időn belül nem várható. Nos, ahol van fizető­képesség, ott a végrehajtási felszólításra általában fizet­nek is. A másik csoportba tar­toznak azok a vállalatok, ame­lyek fizetésképtelenek, de fog­lalni sem tudunk tőlük semmit, sokszor azért, mert a bankok már rátették a kezüket. Hozzá­teszem azt, hogy azoknál a szövetkezeteknél, amelyek átalakultak, az utódszerveze­tek igyekeznek az átvitt va- gyonarányos adósságot tör­leszteni.-—Megyénkben mely cégek­nek a legtöbb a tartozása? — A Békéscsabai Konzerv­gyár továbbra is vezeti a listát 92 millióval, a bélmegyeri Egyetértés Tsz pedig 50 milli­óval tartozik. Közéjük ékelő­dött be.a Szarvasi Állami Tan­gazdaság 68 millióval. (Folytatása3. oldalon) Engedményes vásár az Elektroházban! Óriási kínálat — több ezer forintos árengedmény! Televíziót 53-féle típusból választhat — ezek közül egyes készülékeket 1000-től 20 000 Ft-ig terjedő engedménnyel. Videókat 1000-től 7000 Ft-ig terjedő engedménnyel. Mosógépek, hűtőgépek 1000 Ft engedménnyel. Mosogatógépeket 1000-től 15 000 Ft-ig terjedő engedménnyel. Többféle hitelakció: a) 12, 18 hónapos, előleg nélküli hitel 16% átlagkamattal; b) 50% előleg befizetése mellett 6 havi részlet, kamatmentesen, 7%-os kezelési költség mellett; c) 50% előleg befizetése mellett 4 havi részletre, kamatmentesen, 4% kezelési költség felszámítása mellett; b) és c) változat esetén a hitel nagysága maximum 40 000 Ft lehet és csak munkáltatói igazolást kérünk hozzá. Szeretettel várjuk vásárlóinkat! Elektroház, Békéscsaba, Baross út 10. Telefon: (66) 325-588.

Next

/
Thumbnails
Contents