Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

A Morelli-metszet részlete. A képen jobbról Árpád fejedelem és kísérete, eló'tte a legyőzött vezér háza népével, balról pedig a magyar lovasok utolsó rohama Világszenzáció készülőben / Látogatóban Opusztaszeren, a Feszty-körkép restaurátorai között Tisztelt Olvasók, most egy romantikus utazásra invitáljuk Önöket a képzelet szárnyán, vissza a történelemben leg­alább ezer évet. Az idóalagút végén egy­re szikrázóbb a fény, s hívogat, csalogat a szabadba. Végre kilépünk, s a látvány­tól elakad a lélegzetünk. Amerre csak a szemünk ellát, nyargaló, harcias lova­sok, nekifeszülve az utolsó rohamnak. Az előtérben a legyőzött vezér háza né­pével, mögöttük a kürtösök a csata vé­gét jelzik. Az alagút bejárata fölé pil­Az ópusztaszeri emlékmű Szűk évszázada — 1894- ben—Feszty Árpád és tár­sai végére értek monumen­tális vállalkozásuknak. A kor körképdivatjának megfelelően megfestették ,A magyarok bejövetele" méretét és művészi értékét tekintve egyaránt jelentős panorámáját. Ezzel tisztelegtek a honfoglalás ezredik évfordulójának. A köz- megegyezés ugyanis Kr. u. 896-ot választot­ta népűnknek a Kárpát-medencébe települé­se—ahogyan mi nevezzük: a honfoglalás— jelképes esztendejévé. Azóta él a magyarság immár nemcsak Európában, hanem a Kárpát-medencében, Európa szellemétől áthat\’a, fennmaradásá­ért kemény harcot vívva mongollal, törökkel, keleti és nyugati hódítókkal egyaránt. Min­dig volt bátdrsága és lelkiereje függetlensé­géért küzdeni. Sokszor reménytelennek tűnő helyzetben, mint 1956 októberében, novem­berében. Az 1980-as években is a magyarság volt — a lengyelekkel együtt — a kelet- és közép-európai változások megindítója. Az utóbbi évtizedek—az emberi gondat­lansággal társulva—-a magyar honfoglalás­nak emléket állító Feszty-körképet is megvi­selték. Nemzeti kötelességünknek érezzük, hogy 1996-ra — a magyarok bejövetelének 1100. évfordulójára—felújítsuk és az ópusz­taszeri történelmi emlékhelyen felavathas­suk. Nem csupán a művészi látvány, hanem önbecsülésünk okán. r-., .a S | lantva pedig ott látjuk fehér lován Ár­pád fejedelmet vezérei kíséretében. Töle balra ökrök vontatta szekereken egy szláv oltár mellett a harcosok családjai vonulnak, köztük a fejedelem asszonyá­nak bikakoponyákkal, hadi bárdokkal díszített fogata. Egy erődítmény üszkös romjainál a menekülni próbáló nőket fogdossák össze rabszolgának, ágyas­nak. A háttérben méneseit, gulyáit te­relve hömpölyög az új hazába érkező nép. Ők a magyarok. Ópusztaszerhez közeledve újra és újra munkál a fantázia; hogyan is érkeztek őseink a Kárpát­medence kapujába, miként fogadta őket az új haza. És mindenekelőtt: a mű, a Feszty-körkép, amelynek restaurálását készülünk megtekinte­ni, mennyit őrzött meg eredetijéből a sok-sok évtized hányattatásai után? S vajon elegendő lesz-e rá a pénz, amelynek összegyűjtésére hozták létre a Feszty-körkép Alapítványt? Az alapítvány egyébként önmaga is tanúsítja, hányán érzik szívügyüknek a körkép sorsát, elsőként említve közöttük az államot, mint legnagyobb támogatót, hiszen a névsor, amelyet márványtáblán készülnek meg­örökíteni, ugyancsak népes segítőtáborról tanúskodik. Várakozásteli gondolatokkal közeledünk te­hát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkba, a Feszty-körkép majdani végleges helyszínére, ahol már vár bennünket dr. Trog- mayer Ottó, a szegedi múzeum igazgatója. Nem túlzás, de aki látni szeretné a múzeumban a hatalmas, 117 méter hosszú és 15 méter magas, kör alakú hengert, amelyre a festmény kerül megfelelő előkészítés után, bi­zony fürgén le kell hasalnia. Alatta ugyanis alig félméteres résen mászhatunk be, hogy azután falépcsőkön magasabb szintekre jussunk. Szakemberek, országgyűlési képviselők, új­ságírók előtt mutatja be az igazgató, milyen feladatok várnak még az építőkre, restauráto­rokra a körkép részeinek felvitele előtt. Az izgalmasabb látványt most még természetesen a közeli laktanya nyújtja, ahol a monumentális alkotás egyes darabjai óriási hengereken, illet­ve a földön kiterítve várják megújulásukat. A laktanya sötét raktárában a hengereket fürkésszük, és egyelőre elképzelni sem tudjuk, milyen hatást váltana ki a szemlélőben, ha egyben látná a 120 méter hosszú, 15 méter magas festményt. Annak idején Feszty Árpád­nak és 20 festőtársának két esztendőre volt szüksége a gigantikus mű elkészítésére, hogy 1894. május 13-án, pünkösd napján felavathas­sák. (Talán kevesen tudják, hogy annak idején Jókai Mór, Feszty Árpád apósa beszélte rá a vejét, hogy az ezeréves évforduló lázában készítse el a körképet. A hitelesség kedvéért Feszty könyvtárakat böngészett át, orosz tudósokkal levelezett, Kis-Ázsiából hozatott képeket, ruhákat, fényképezett földvárakat, készített olaj-, pasztell- és szénvázlatokat. A bemutató egyébként hatalmas sikert aratott, nemsokkal később pedig a londoni világkiállítás egyik látványossága volt. Budapest ostrománál 1944-ben bombatalálat érte a festményt.) Hányatott sorsa után most nyilvánvalóan hosszú időre van szükség, hogy az értő kezek — a lengyel Ars Antiqua restaurátorai —, megszabadítsák a konzerváló viasztól, pótol­ják, ragasszák, varrják, sok helyen pedig újra fessék a képet. Trogmayer Ottó a legnagyobb elismerés hangján beszél a Ryszard Wojtowicz vezette munkacsoportról. A világhírű csapat korábban a Raclawicei panoráma felújításával Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a múzeum épületével, a Feszty-körkép végleges otthonával bizonyította kivételes szaktudását, és már mint rutinos gárda fogott hozzá a magyar körkép­hez, bár ez utóbbi sokkal rosszabb állapotban van. A lengyel körkép ugyanis 9Ó százalékában megmaradt, míg a Feszty-körkép csak 35-40 százalékos. A restaurátorok rendkívül precí­zek, tiszták és szorgalmasak, hiszen a terve­zettnél jóval előbbre járnak (ha továbbra is tartják a tempót, az 1995. októberére tervezett átadás előtt fél évvel készen lesznek). Pedig nem volt egyszerű a festmény megtisztítása; 2 ezer liter oldószert használtak fel a viasz eltá­volításához. Gázálarcban dolgoztak, működött az összes szellőztető berendezés, mégis, ha egy légy beszállt a terembe, nem élte túl a „látoga­tást”. A teremben felfedezzük a körképről készí­tett, Morelli Gusztáv nevéhez fűződő metsze­tet. A képen külön megjelölték azokat a része­ket, amelyek teljesen elpusztultak. Most vi­szont óriási segítségét nyújt a másolat a hiány­zó felületek pontos, eredethű pótlásához. A lengyelek világszenzációként emlegetik az avatás pillanatát. Addig azonban még sok­sok munkafolyamat hátra van. Az előkészítés után idén szeptemberben rakják fel a vásznakat a körhengerre, s ott folytatják a látványosnak ígérkező, igazi restaurálást, hogy 1996-ra, a honfoglalás 1100. évfordulójára ismét a régi fényében tündököljön nemzeti kincsünk, a Feszty-körkép. László Erzsébet A restaurátorok gondosan, aprólékos mun­kával pótolják a hiányzó részeket, varrják, ragasztják a vásznat, így kerül majd a kör­hengerre, s ott folytatják a restaurálást A körkép részei 26 hengerre feltekerve várják megújulásukat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents