Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

KÖRKÉP 1993. január 27., szerda Testületi ülés a megyeházán Békés Megye Képviselő- testületének péntek délelőtt 9 órakor kezdődő ülésén egye­bek között beszámoló hangzik el a víz- és csatornamű vállalat tavalyi tevékenységéről, áta­lakulásáról, illetve a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság 1992-ben végzett munká­járól, eredményeiről. Napi­rendre kerül a testület idei költségvetése, első félévi munkaprogramja. Dr. Kander Zoltán igazgató a Pándy Kál­mán megyei kórház működé­sét, szakmai fejlesztési tervét ismerteti. Az ülésen beszámo­ló hangzik el a szociális és egészségügyi bizottság mun­kájáról, és várhatóan az első szünetben kihirdetik az „Év lakóháza 1992” pályázat eredményét. Környezetvédelmi beruházások A Békési Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat a mezőgazdasági beruházások csökkenése miatt — kénysze­rűségből — a környezetvédel­mi beruházásokra szakoso­dott. Tavaly sikeresen valósí­tották meg a kunmadarasi volt szovjet repülőtér mentesítését, melynek költségei elérték a 33 millió forintot. Ez évre is lesz­nek hasonló munkáik, ugyanis előrehaladott tárgyalásban vannak két egykori szovjet repülőtér és egy vegyi üzem mentesítésére. Módosított rendelet Orosházán, a képviselő- testület legutóbbi ülésén a vá­rosatyák elfogadták a vállal­kozók kommunális adójáról és az építményadóról szóló ön- kormányzati rendeletek mó­dosítását. A fizetendő össze­gekben nem történt változás, de a központi adójogszabály bővítette például a mentesek körét. (A módosított rendelet megtekinthető a városházán.) A testület egyhangúlag elfo­gadta az önkormányzati va­gyonról szóló rendeletet is. Ipartestületi tagok Békésen Az 1884-ben alapított Békési Ipartestületnek 584 tagja van, akik többnyire termelő és szol­gáltató vállakozók. Az elmúlt esztendőben csaknem nyolc­vannal bővült a tagok száma, a városból és a környező te­lepülésekből mind többen ve­szik igénybe az érdekvédelmi szervezet szolgáltatásait: a tel­jes körű könyvelést minimális térítésért több mint 120 tagnak végzi a testület. Nagycsaládosoknak Egyre gyakrabban tapasztal­juk, hogy a településeken nő azon családok száma, akik az anyagi segítségnyújtás mellett is rászorulnak olyan tárgyi adományokra, mint a ruha, a cipő vagy az élelmiszer. A Medgyesegyházi Nagycsalá­dosok Egyesülete a napokban vette át a Máltai Szeretetszol­gálattól azt a ruhaküldeményt, amelyet a legrászorultabbak- nak kívánnak továbbadni. En­nek érdekében az egyesület ja­nuár 30-án 14 órától megbe­szélést tart a művelődési ház­ban, mely után sor kerül a ru­hák kiosztására is. Több telefon Battonyán A Telekábel Kft. dolgozói hamarosan befejezik Battonyán az önerős telefonhálózat-fejlesztést. Képünkön Krisztof Petro- vics hálózatszerelő, jugoszláviai menekült látható munka közben fotó: fazekas ferenc Megyei szervezet Békés megye művelődési há­zaiban dolgozó közalkalma­zottak tartanak ma 10 órakor értekezletet Békéscsabán, a Balassi nagytermében. Az összejövetel célja megyei ér­dekvédelmi alapszervezet lét­rehozása. Vendég lesz Vadász János, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Herbalife Békéscsabán Megyénkbe is megérkezik a sejttáplálkozási Herbalife program, amely teljes mérték­ben természetes alapanyagok­ra épül. Ma délután 5 órakor a békéscsabai Vasutas Művelő­dési Házba várják mindazo­kat, akik egészségesén kíván­nak táplálkozni, fogyni vagy éppen hízni szeretnének. Sarkad a fejét csóválja, Méhkerék tiltakozik (Folytatás az 1. oldalról) meg ebben a dologban. A talál­kozón Méhkerék nem jelent meg, Sarkad, Kötegyán és Új- szalonta pedig a Sarkad— Nagyszalonta elnevezés mel­lett tette le e voksát. Mi ezt a megállapodásunkat továbbí­tottuk a Vám- és Pénzügyőr­ségre, s ettől a pillanattól kezdve Sarkad—Nagyszalon­tát tartjuk a hivatalos elneve­zésnek. Ugyanakkor tudjuk, hogy Méhkerék ragaszkodik a Méhkerék-Nagyszalonta név­hez, ezért talán célszerű lenne kompromisszumot kötnünk egy Sarkad—Méhkerék— Nagyszalonta elnevezésben. — Mit szól mindehhez Méhkerék? — tettük fel a kér­dést dr. Rúzsa Györgynek, a község polgármesterének, íme a válasz: — Egy határátkelőt mindig az átkelőhöz eső legközelebbi településről szoktak elnevez­ni. Röszke is Röszke, nem pe­dig Szeged. A mi esetünkben Kötegyán és Méhkerék esik a legközelebb a határhoz, Köte­gyán pedig egyszer már le­mondott a névhasználat jogá­ról, maradt tehát Méhkerék. És ehhez ragaszkodunk. Arra a bizonyos találkozóra valóban nem mentem el, de csak azért, mert abban nem tárgyalok, hogy „adjam el a házamat”. Nem akarom eladni! Sarkad, Kötegyán és Újszalonta ró­lunk döntött nélkülünk. Ezt mi nem fogadjuk el, tudniillik eb­ben az esetben vétójogunk van. Sose fogom pirosra me­szelni a házam falát, mert Bu­dapesten így szavaztak! Ezek után már csak egyet­len kérdés maradt nyitva: ho­gyan nevezheti (büntetlenül) ezt a határátkelőt a továbbiak­ban az újságíró? —RIA Új szelek a Délkeletnél? A Délkelet című napilap janu­ár 26-ai, keddi száma imp­resszumából hiányzik a fő- szerkesztő és a felelős szer­kesztő neve. Kiderült, nem a nyomda ördöge játszott közre, hanem azok a változások, amelyek a Délkelet háza táján zajlanak. Információink szerint a Délkelet szerkesztőségének túlnyomó része és a kiadó ve­zetése elhatárolja magát az új­ságírói etikával és tisztesség­gel összeegyeztethetetlen ma­gatartástól. Attól, hogy embe­reket indokolatlanul lejárassa­nak és dehonesztáló jelzőkkel illessenek. Ez vonatkozik a Ferenc Jóska nyomában az SZDSZ elnöke című írásra, amely a Délkelet múlt szom­bati számában jelent meg Dá- nyi László tollából. Az ezzel összefüggő személyi konzek­venciákat a Köröspressz Kft., mint lapkiadó vezetése levon­ta. Dányi László február 1-jé­A rendőrségtől kapott tájékoz­tatás szerint hétfőn este Oros­háza és Nagyszénás között P. L. 43 éves orosházi lakos Nagyszénás irányába haladva nem a látási viszonyoknak megfelelően választotta meg mikrobusza sebességét, és elütötte a vele egy irányban kerékpáron közlekedő K. A. 45 éves jánoshalmi lakost, aki a helyszínen belehalt sérülése­ibe. Az ügyben folyik a nyo­mozás. Valószínűleg öngyilkossági szándékkal lépett kedden reg­gel a Békéscsabáról Szegedre közlekedő gyorsvonat elé D. tői nem dolgozik a Délkelet szerkesztőségében. Ugyanez vonatkozik a két lap — a Békés Megyei Hírlap és a Délkelet — közötti vitára is, amelyben állítólag a jövő­ben nem kívánnak alkalmazni korábban tapasztalt megen­gedhetetlen módszereket és eszközöket. A főszerkesztő­váltás Seres Sándor megrom­lott egészségi állapotával függ össze. A volt főszerkesztő ugyanis többek között kifogá­solta és alpárinak tartotta a Délkelet január 23-ai, szom­bati számának címlapját, ame­lyen egy hölgy fotója mellett „Mi olyan őrjítő a nő nemi szervében?” című írásra hív­ják fel a figyelmet. A kiadó vezetése mind a ki­adónál, mind a szerkesztőség­ben 25-30. százalékos létszám- csökkentést is tervez, a szer­kesztőség néhány munkatársa pedig foglalkozik a hetilap új­jáélesztésének gondolatával. B.S.E. A.-né 45 éves orosházi lakos a szarvasi úti fénysorompónál lévő átjáróban. A megállni már nem tudó vonat hiába kür­tőit, elütötte az átjáróban egyedül közlekedő asszonyt, aki a helyszínen meghalt. Tegnap tűzeset is történt Orosházán, amely szerencsére emberáldozatot nem követelt. A Tass u. 18. szám B lépcsőhá­zának negyedik emeletén ke­letkezett tűz eddig ismeretlen okok miatt, melynek követ­keztében egy 16 négyzetméte­res szoba berendezési tárgyai égtek el. Az ügyben folyik a vizsgálat. Áfész-kesergő Dobozon Nem kapott jelest a dobozi kép­viselő-testülettől a Gyula és Vi­déke ÁFÉSZ a tegnap délutáni önkormányzati ülésen. Az áfész boltjától ugyanis olyan válasz­tékot, kínálatot várnak el a jövő­ben, amely minden igényét kie­légíti a helybélieknek, frisses­ségben pedig felveheti a ver­senyt a maszekokkal. Váradi Mihályné képviselő a vas-mű­szaki és a ruházati bolt házassá­gából következő „ókori” viszo­nyokat, az üzletben tapasztalha­tó áldatlan állapotokat, a jól ki­tapintható visszafejlődést kifo­gásolta, és bírálta a választékot is, mondván: olykor az olcsóbb cikkeket, kisrádiót, vagy éppen a disznóvágáshoz szükséges legelemibb eszközöket sem kapják meg. Ha nem történik minőségi változás, a maszekok fejlődnek igazán, s ennek is az áfész-részjegyes helyiek látják a kárát. Ez utóbbi gondolatot erősítette meg Zsigmond Ká­roly is. Véleménye szerint ha az áfész gondokkal küzd, megérzi a lakosság, főleg a 750 részje­gyes. Liker János, a gyulai áfész áruforgalmi főosztályvezetője válaszában elmondta, az idén szeretnék biztosítani az ellátás hátterét Dobozon. A vas-mű­szaki és a ruházati bolt össze­kapcsolását a gazadaságtalan- sággal indokolta. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a készlet biztosított, a jövőben is elegen­dő lesz. A testületi ülés egyebek mel­lett foglalkozott még a sport­egyesület helyzetével. E témára visszatérünk lapunkban. ^ ^ „A ROSSZ STÍLUS ROSSZ EMBER.” (Juhász Gyula) Orosházi tragédiák Ma bizottságokban folytatódik a törvényhozás A T. Ház elfogadta az egye­temekről szóló, országgyűlési határozat módosítását indítvá­nyozó határozati javaslatot, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a Ma­gyar Köztársaság alaptőke-ré­szesedésének megemeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A törvényhozók ugyancsak elfogadták az el­múlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Ezután a szocialista frakció kérésére a családi pótlékról szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat ál­talános vitáját nyitotta meg, illetve — Csehák Judit módo­sító javaslatának benyújtása után — zárta le az elnöklő Szű­rös Mátyás. A részletes vitára előreláthatólag a jövő héten kerül sor. Ma — miután a Külügyi B i- zottság még nem tudta véle­ményezni az ország biztonság- politikájáról szóló tájékozta­tót — a tervezett programtól eltérően nem plenáris ülésen, hanem bizottságokban folyta­tódik a törvényhozó munka. Példát mutatott... Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája hétfó'n este folyt le, sajnos, megint televíziós közvetítés nélkül. Nagy kár, hogy nem hallotta ország-világ, amint egymás után álltak fel a különböző pártok agrárszakértőképviselői és mondták el dicsérő mondataikat az előkészítésről, valamint a szavazásra előkészített törvénytervezetről. Körösi Imre (MDF): — Megdicsérem először a mezőgazdasági bizottságot ezért a nagyon nagy munkáért, és főleg az albizottságot, amely gyakorlatilag a hatpárti úgynevezett „Agrárklub” módosí­tójavaslat-csomagja után, nagyon kemény munkával egy viszony­lag jó törvényt hozott ki. Kertész Zoltán (SZDSZ): — Az a hosszas vajúdás, amin ke­resztülment ez a törvény, hasznára vált. Példa értékű tett az is, amit a bizottsági munka során követtünk, hiszen elsősorban valóban a mezőgazdasági érdekeket vettük figyelembe. Glattfelder Béla (Fidesz): — Az Agrárklub módosító javaslat- csomagjának a hatására a kormány által előterjesztett törvényja­vaslat nagyon sokat javult, hála a kormányzat kompromisszumké­pességének, illetve a kormánypárti képviselők igen áldozatos mun­kájának és odafigyelésének is. Lakos László (MSZP): — A Földművelésügyi Minisztérium csapnivaló tervezetét végeredményben alapjaiban sikerült megvál­toztatni. Eredménynek tartom azt, hogy szakmai témában jórészt politikamentesen tudtunk tárgyalni. Szabó Lajos (36-ok): — Igenis megvan ebben a magyar ország- gyűlésben és a magyar politikai életben egy lényegesen nagyobb egyetértésnek a lehetősége, mint amilyen egyetértés általában a felszínen van! A részletes vita lezárása előtt Zsíros Géza (36-ok), mint a mezőgazdasági bizottság elnöke, a Ház előtt is megköszönte a bizottsági tagoknak, a szakértőknek és az érdekvédelmi szerveze­teknek a példa értékű munkájukat. Az agárpiaci rendtartásról az előzetes tervek szerint a jövő heti ülésen szavaznak a képviselők. S.Á. Savúkfa szorítva Tartsd a hátad! „Számítson rá, hogy magán verik el a port, ha ez az írás megjelenik.” „Fia leadja az anyagot, biztos támadás éri, amiért meg merte írni egy kisebbség véleményét” — mondják jóindulatúan, miután meghallgattam egy-két ri­portalanyomat. Egy másik témakör csak a szándék szintjén áll, de máris kapom a figyelmeztetést: „Úgy számítson a tollforgató, hogy ha meg meri írni az esetet, akkor bepere­lem.” Csodálkozva állok az ilyen és hasonló kijelentések előtt, mert én úgy tudtam — lehet, hogy naiv vagyok? — demokratikusan átalakult kis országunkban szólásszabad­ság van. Még akkor is igaz ez, ha nem mindig a többség és nem mindig a legmagasabb posztokon állók nyilatkoznak. Mert miért ne mondhatná el véleményét a forgácsoló, az autószerelő, a pék, a hentes, a traktorvezető, a kiskereske­dő, a patikus, a könyvelő, a buszsofőr vagy a fodrász? Az újságíró feladata, hogy meghallgassa és az érdeklődésre számot tartó eseményeket közzé tegye. Hogy az elmondott vélemény esetleg nem mindenkinek nyeri el a tetszését? És hogy van olyan is, akit az elmondot­tak érzékenyen érintenek? Hisz ez természetes. Sok min­denben különbözünk, mert emberek vagyunk. De azt vég­képp nem értem, hogy egy-egy társadalmi visszásságért, személyes nézeteltérésért, politikai baklövésért miért vár­ják tőlünk újságíróktól, hogy egyedül mi tartsuk a hátun­kat? Halasi Mária Tegnap a T. Ház meghallgatta Kupa Mihály pénzügyminisz­ter expozéját a Magyar Nem­zetközi Pénzügyi Társaságban hazánk alaptőke-részesedésé­nek megemlését célzó ország- gyűlési határozati javaslatról. A javaslat szserint a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazást kap arra, hogy a tőkerészese­dés-emelése kapcsán szüksé­ges műveleteket az állami költségvetés terhére lebonyo­lítsa. A nemzetközi társaság­ban Magyarország részesedé­se a 6,1 millióról 10,9 millió dollárra emelkedik. Szabad György házelnök felszólaló hiányában lezárta a részletes vitát az elmúlt rend­szerhez kötődő egyes társadal­mi szervezetek vagyonelszá­moltatásával összefüggő in­tézkedéseket tartalmazó tör­vényjavaslatról. Folytatódott az általános vita az 1956. októ­beri forradalom és szabadság- harc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcso­latos eljárást meghatározó tör­vényjavaslatról.

Next

/
Thumbnails
Contents