Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍREK -------*r 1 993. január 25., hétfő Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszck Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink már a könyv megjelenése előtt is böngészhetnek az érdekességekből. — A megyei dologház gondolata az 1836. évi októberi megyei közgyűlésen merült fel legelőször, s az erkölcsi indokok mellett az anyagiak is szerepet játszottak létrehozásában, hiszen a megye általában eredménytelenül igyekezett behajtani a tömlőéből szabadult rabokon a fogva tartásuk ideje alatt élelmezésükre és ruházatukra fordított összeget. Az 1837. február 24-ei közgyűlésen már arról számoltak be, hogy a rabok kenderből fonalat fontak, két szövőszéken zsákvásznat szőttek, és abból zsákot varrtak. A dologház 1846-ban szűnt meg, mert számos egészségi ártalom is előfordult itt, s mégsem volt kifizetődő a munka, továbbá a fonóházzá alakított helyiségben is kénytelenek voltak „elszállásolni” a mind nagyobb számban bekísért új rabokat. —A legelső csabai egyetem alapításának a gondolata már igen régen felvetődött. Mokry Sándor ( 1832—1909) lelkész, pedagógus, búzanemesítő 100 ezer koronát adományozott erre a célra. — A legtöbb sikert aratott ejtőernyős, a békéscsabai Tímár Vince tíz éven át volt a magyar válogatott tagja. Négy világbajnokságon és számos nemzetközi versenyen szerepelt, 1977—78- ban az év ejtőernyősévé választották, s tucatnyi országos bajnoki címet is szerzett. — A legelső megyei ejtőernyős-bajnokságot 1955. áprilisában rendezték meg Békéscsabán. Ezen 17-en indultak, az ugrásokat a Vank István által vezetett PO—2-es gépből végrehajtva. A célbaugrószám eredményei országosan is figyelmet keltettek, s ez — tekintettel az akkoriban nehezen kormányozható ernyőkre— a versenyzők alapos felkészültségét bizonyította. A megyei bajnok Karácsonyi József lett, megelőzve Balogh Józsefet és Nagy Ottót. Készül az új rendőrségi törvény Az adminisztráció visszaveszi, amit az emberség megadott Felhívás a mozgáskorlátozottaknak A kormány 1992. december 30-án mósodította az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről szóló 53/ 1992/111. 21. Korm. rendelet 13. paragrafusát. A módosítás szerint a közlekedési támogatásra vonatkozó igényt minden évben február 15-éig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki február 15. és április 30. között határozattal dönt és gondoskodik a megállapított közlekedési támogatás folyósításáról. A módosítás a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége számára az óév utolsó meglepetése volt, mert a Népjóléti Minisztérium a módosított határozatot a MEOSZ-szal előzetesen nem egyeztette. Hát még mekkora meglepetés lesz a mozgás- sérült embereknek, szerte az országban! Mert akit a havas, jeges tél, a csúszós utak megakadályoznak kérelmének határidőn belüli benyújtásában, annak számára a közlekedési támogatás elveszett, legalább 1993-ra. A jogosultak többsége nem olvasta — a kérelme - zési időszak kezdete előtt egy nappal megjelent — közlönyt, nem értesült a módosításról, s így félő, hogy kimarad a neki szánt és őt megillető támogatásból. A MEOSZ kéri egyesületeinek tagjait és az országban élő valamennyi mozgás- korlátozott személyt — akik közlekedési támogatásra jogosultak! —, hogy mielőbb adják be a támogatási kérelmüket haladéktalanul a jegyzőhöz. Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége Cenzúrázott hadtörténetem Szombaton ért véget Cenzúrázott hadtörténelem című sorozatunk, melynek zárásaként a szerzővel, Bártfai Szabó Lászlóval készült interjút közöljük. A Kecskeméten élő Bártfai Szabó László Az utolsó emberig címmel írta meg „élményeit” a Donról, miután csapatparancsnokként megjárta a poklok poklát, és sikerült élve hazatérnie. Bajtársainak állít emléket az 1988-ban megjelent könyve. Ismerve az akkori viszonyokat — mármint a könyvkiadás frontján! — és végigkövetve a majdnem húsz évre taksálható megjelentetési kálváriát, már magában az is komoly tett volt, hogy a kötet Katona Tamás szerkesztésében napvilágra került. És még így is áldozatot követelt a könyv, miután több fejezetet ki kellett hagynia a szerzőnek. — Most különösen aktuálisak a doni történetek. — Igen, amikor közreadták írásaimat, az ötven évvel ezelőttijanuárra és februárra emlékezik az ország — mondja Bártfai Szabó László. — Immár fél évszázada annak, hogy 1943. január 12-én és 14-én a szovjet hadsereg áttörte a Donnál felvonult magyar királyi 2. hadsereg arcvonalát. Öt nap és öt dermesztő éjszakán át folyt a kilátástalan, aránytalan, de hősi küzdelem a folyó partján a hatalmas túlerővel szemben, majd ezt követően négy héten át folytatódtak az utóvédharcok, a gyilkos menetek a doni sztyepp hósivatagján át, kétszáz kilométer széles és négyszáz kilométer mélységű területen. — Az előzmények minden részlete ismert? — A 2. magyar hadsereget megelőzően már 1942. november és december hónapban hasonló sorsra jutott két román, két német és a szomszédságunkban felvonult olasz hadsereg nagyobb része a tőlünk délre, egész Sztálingrádig terjedő több száz kilométeres területen. Már ez a tény is megpecsételte a magyar hadsereg sorsát, és bizonyíték annak cáfolására, amit akkor a felső német katonai vezetés—önmagát mentve — hangoztatott, hogy a magyar hadsereg a felelős a doni front összeomlásáért. — És titkolózniuk, pontosabban hallgatniuk kellett a szemtanúknak! — A világtörténelemben is példátlan, hogy a háború után, az abban különböző felelős beosztásokban részt vett hivatásos katonatisztek — kellő áttekintésük, képzettségük és tapasztalataik birtokában — saját hazájukban nem írhattak az eseményekről vagy ha írtak, mint jómagam, annak kiadását húszévi próbálkozás ellenére egyetlen állami könyvkiadó sem vállalta. A második világháború tabu téma volt, arról csak meghatározott személyek, meghatározott módon, az úgynevezett marxista elkötelezettségű történetírás szellemében írhattak, elhallgatva fontos történelmi tényeket, elferdítve a hadműveletek valóságos lefolyását, támadva, lealacsonyítva a katonák kimagasló katonai erényeit, valamiféle szívüket-lelküket vesztett, megalázott „gyászmagyarokká”, „ágyútöltelékké”, középkori zsoldosokká minősítve őket. Szomorú tény, hogy ezt az ellenséges szemléletet nemcsak a hadtörténészek, hanem a történetírásba belekon- tárkodó írók, publicisták is terjesztették. így vált ez a tudomány érdektelenné, a kommunista propaganda prédájává. — Az ön könyve pedig cenzúrázva jelenhetett meg... —A doni eseményeket kezdettől átélő felelős csapatparancsnok, hivatásos katona tollából 1988-ig egyetlen írás nem láthatott napvilágot. Az utolsó emberig című emlékezésemet már 1968-ban felajánlottam kiadásra a Zrínyi Katonai Kiadónak, majd az ezt követő években további négy kiadónak (Magvető, Kossuth, Gondolat, Európa), de elzárkóztak a megjelentetéstől. Végül 1987-ben a Kiadói Főigazgatóság (más néven a cenzúrahivatal!) sem mert dönteni az engedélyezésről, hanem kikérte a Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának(!) szakvéleményét. A kollégium, amint arról Tóth Sándor hadtörténész ezredes levélben tájékoztatott, bizonyos „rövidítésekre tett javaslattal” visszaküldte a kéziratot a Kiadói Főigazgatóságnak. —Mennyire nyirbálták meg a kéziratot? — A „javaslatok” a szövegközi részeken kívül nyolc teljes fejezetre, mintegy száz oldalra vonatkoztak, melyek elhagyását a Kiadói Főigazgatóság az engedély megadásának feltételeként írta elő. Végül 1988 elején könyvem szerkesztőjével, dr. Katona Tamással (jelenleg miniszterelnökségi államtitkár) ezeket a fejezeteket töröltük, és így ment a kézirat a nyomdába. 1988. június elején végre megjelent 47 ezer példányban. —Lapunkban a kihúzott fejezeteket adta közre. — Igen. A lényeget nem érintő, terjedelmileg szükség- szerű rövidítésekkel közlöm a fejezeteket, melyek nincsenek egymással logikai összefüggésben, hiszen a cenzorok „ollója” ezeket a könyv esemény- sorozatából önkényesen „vágta ki”. Ennek ellenére külön- külön is érthetők és jellemzőek. Mégis, ahol szükséges, megjelöltem, hogy a fejezet eseménye hol és mikor zajlott le, mihez kapcsolódik. Remélem, érdekes olvasmány volt. Borzák Tibor Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 430: Reggeli krónika 8.20: Törvénykönyv 830: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Szonda (ism.) 1135: Hrabal: Házimurik X/6. 12.00: Déli krónika 1230: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió (ism.) 13.30: Hitélet 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Versek 15.05: Kossuth-klub (ism.) 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 1630: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 1830: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 1935: Összeállította: Szász Imre 20.05: A népzene hagyományőrzői 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 2230: Fórum 23.05: Lemezmúzeum PETŐFI RÁDIÓ 430: Napinditó 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Apró-cseprő—gyerekekről 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nótakalendárium 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Hogy tetszik lenni? 1330: Operettparádé 14.00—17.00: Kettőtől ötig Közben: 15.00: Hírek, időjárás 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 18.00: Garázs 1830: Kapaszkodó 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Kölyökrádió 1935: Táncházi muzsika 20.00: A Rádiószínház bemutatója 20.44: Gerard Lenorman sanzonokat énekel 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Jazzmagazin 22.00: Magyar lemezbemutató 22.30: Jazz 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10—4.20: Napforduló Benne: 23.15—0.09: 1967. Slágerek, hangulatok —jelen időben 4.03—4.20: Verbunkosok, csárdások BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Újraolvasva 10.15: Zenei ABC 11.00: Puccini operáiból 11.40: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból 12.05: Régi Zenei Fórum, 1992 a Nemzeti Filharmónia rendezésében 12.55: Nicolai Malko Nemzetközi Karmesterverseny, Koppenhága, 1992 14.00: Hírek, időjárás 14.05: Őseink kertje, Erdély 14.43: Felfedező úton muzsikáló városokban 15.12: A windsori víg nők 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Kóruspódium 1635: Századunk fúvószenéjéből 17.00: Új Hangoló 17.50: A hét költője: Csokonai Vitéz Mihály 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 19.05: Véges végtelen 1935: Jevgenyij Nyesztyerenko operaáriákat énekel 20.00: Hírek, időjárás 20.05: Kritika két hangra 20.20: Zenekari muzsika 21.45: József Attila minden verse 21.55: Hírek, időjárás 22.00: Új Zenei Újság (ism.) 22.45: Valle vár rám 23.28: Évfordulók nyomában 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Évszázadok muzsikájából TV1 5.40: Falutévé — törvénytippel, agrometeorológiával és falusporttal 6.00: A Reggel 8.05: A Financial Times heti üzleti híradója 830: Közjáték 835—12.05: Napközi Benne: 9.00: Walt Disney bemutatja (ism.) 10.45: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egy enleg 16.10: Miért? 1635: Képújság 16.45: Bűvös hatos 17.00: Megveszem ezt a nőt. Mexikói tévéfilmsorozat 1730: Naspközi 17.50: Pénzvilág 18.00: Kalendárium, 1993 18.45: Esti mese 18.55: „Engedjétek hozzám!” 19.00: Az angol szépség VI/4. 20.00: Híradó 20.30: Telesport 2035: AKTuális—„Átmenet” 21.00: Ábrahám Pál: Viktória 22.50: Közjáték 22.55: Krónika 23.45: Híradó 23.50: BBC-híradó TV2 6.00—10.00: Napkelte 15.00: Parlamenti Napló 17.05: Műsorismertetés 17.10: Híradó, időjárás 17.15: Természeti képek 17.25: A könyvek könyve 17.50: Elektor kalandor 18.00: Híradó, időjárás 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat, időjárás 1830: Hatoslottó-sorsolás 18.40: Telesport 19.05: Körkép — Hétfő este Magyarországon Benne: Magyarországról jövök... kamerával 1935: Feljegyzés 20.00: Álomhajó 21.35: Napzárta előtt... 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Enter 22.55: „Y”-hadművelet Moziműsor BÉKÉS, KORONA 7-k9r Freddy halála (sz„ am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 6 és 8-kor: Őrjítő vágy (sz„ am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA fél 5 és fél 9-kor: A végső megoldás: halál (m. b„ sz. am.)***; fél 7-kor: „Mágia és misztikum a filmművészetben. FÜZESGYARMAT, FŐNIX 7- kor: Hideg, mint a kő (sz„ am ). GYULA, PETŐFI 6 és 8- kor: A nagy postarablás (sz„ m.)*. GYULA, PETŐFI KAMARA fél 7-kor. Az utolsó kijárat Brooklyn felé (sz„ am.)**. MEDGYESEGYHÁZA 7 kor: Fortress j(m. b„ sz„ am.). MEZŐBERENY, KIRÁLY 7-kor: Fekete macska. OROSHÁZA, SZIVÁRVÁNY 5 kor: Tom és Jerry (m. b„ sz„ am.); 7-kor: Superman ül. (m. b„ sz„ am.). Uj iskola Tarhoson Nem túl gyakran adhatunk hírt iskolaátadásról, most szerencsére alkalom nyüt rá. Békés Megye Képviselőtestülete január 27-én avatja Tarhoson az új Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthona, intézményét. Az iskolát dr. Simon Imre, a megyei képviselő-testület elnöke adja át január 2 7-én fél 12-kor. Az iskola átadását megelőzően 10 órától szakmai programra is sor kerül, amelyen dr. Mikecz Pálné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviseletében a gyógyító nevelés-oktatás fejlesztési irányairól szól, dr. En- gelmayer Agnesa Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pszichológiai Intézetének munkatársa pedig az egyéni képességekhez való alkalmazkodást elemzi a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban.
